Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

1WT JANUAR S„ VASÁRNAP ■"i&fCírlap S Hézag nélküli síneken Hegyeshalom—Porpác A MÁV vasútvonalainak fejlesztése során megkezdő­dött a Hegyeshalom Porpác . forintot költenek az közötti csaknem 100 kilométe­res vasúti pálya átépítése. A csehszlovák—jugoszláv tran­zitforgalomban fontos vona­lon hézag nélküli síneket fek­tetnek le, amelyeken csaknem megegyszer olyan gyorsan közlekedhetnek a vonatok, mint jelenleg. Negyvenöt mű­idén az átépítésre, amely az ötéves J terv végére fejeződik be. Kor- j szerű távközlési és biztosító j berendezéseket szerelnek fel a megújuló vonalon és a közbe- i eső állomásokon. T~v -i iO henger alakú B Budapest ozallo 1 szozsaluzassal ke A henger alakú Buda- csú- készül­tek, ezután építették meg az emeleti födémeket és beton­padozatokat Január negyedikén elkészült az utolsó födém is, ezzel a szálló betonmunkáit befejezték az építők. Az első bárom emeleten már elhelyezték a válaszfalakra az ajtókat, ablakokat is. Ha továbbra is jó lesz a szakmun­kások együttműködése, úgy 1967. december 31-e előtt át­adják a 280 szobás szállodát. Igazságtevés termelőszövetkezetek A hitelrendezés és előnyei a tárnoki Lenin Tsz-ben \Plusz egyhavi 1 fizetés Az ötvenes évek eleje óta megközelítően hatmillió forint állami hitelt „gyűjtött-’ ösz- sze a tárnoki Lenin Tsz. Nagy összeg ez, de a termelőszövet­kezet múltját tekintve, nem lehet elmarasztalni érte a kö­zös gazdaság tagjait Kezdet­ben három kicsi szövetkezet működött a községben. Nem­zetiség és vagyoni állapot szerint választottak annak idején gazdaságot az itteniek. Ahogyan fordult a nagy poli­tika, úgy alakult a szövetke­zeti gazdák sorsa is. Össze­vonták őket, majd szétváltak, egyik-másik fel is oszlott, s aki tag akart maradni, az a másikba lépett. Nehéz ma már kibogozni, hogy ki. illetve melyik elnök mire vette fel a pénzt, mit építettek belőle, mire ruházták be. Annyi azonban tény; az összeg egyre gyűlt, s a jog­utód, a mostani Lenin Tsz, amely 1960-ban fejlődött fel 230 tagra és 2750 holdra, „vál­lalta” a korábbi hiteleket Akkor csodálkoztak legjob­ban, amikor 1962-ben új ve­zetőség került a szövetkezet élére és nagy szakértelemmel, lelkesedéssel munkához kez­dett. A korábbi tíz-tizenkét esztendő, szinte teljesen ered­mény nélkül szaladt el. Egyet­len valamire való, korszerű épülete nem volt ugyanis a gazdaságnak. Hiányzott a kor­szerű technika, a felszerelés. Ilyen adottságokkal, a fővá­ros közelében, bizony nehezen lehetett versenyezni az ipari üzemekkel. Az új vezetőség azonban megpróbálta... Ami van, ami mutatós és tartós, az mind az utóbbi három-négy esztendőben épült. Igaz, állami erőből, de ha összeszámolják a hiteleket, s az azóta befektetett összegek értékét, nem hiányzik egy fil­lér sem. A hetes műútról, a faluba vivő országút mellett, korszerű kertészet létesült: 125 hollandi ágy, szaporítóház, csomagolószín, víz és villany­vezeték. Ettől egy kilométer­nyire, Anasztázia-pusztán be­fejezés előtt áll egy 100 férő­helyes tehénistálló. A közeli esztendőkben újabb két ilyen épül itt. Tavaly fejezték be a korszerű sertéstelep építését is. Ezekre a beruházásokra el­sősorban az a jellemző, hogy többszörös meggondolás után határozták el. A növényter­mesztés mellett, a tejtermelés, a tenyészsüüdő nevelés és a kertészkedés biztosítja a tag­ság jövőjét. Nem pillanatnyi gazdasági előnyt kergettek, amikor így határoztak. A fa­lu hagyományai és a mostani adottságok ösztönözték őket erre. A mezőgazdasági terme­lést kiegészíti a lápföld-kiter- melés. Tavaly kezdtek hozzá. Biztonságosan áll ma mér a lábán ez a gazdaság. Termelé­si eredményei és a tagság jö­vedelmi szintje alapján a kö­zepesen gazdálkodó tsz-ek kö­zé sorolják. Nem nehéz azon­Egységes vezetés alá helyezték az ország gázgyárait Az eV végéig 24 ezer vezetékes, 175 ezer propán-bután és 67 ezer ola/kályhás áj fogyasztót kapcsolnak be a hálózatba Munkatársunk felkérte Bese Vilmost, az Országos Gáz- és Olajipari Tröszt vezérigazga­tóját, hogy tájékoztatást kap­jon a szénhidrogén jövőbeni felhasznál ásáróL — Energiafogyasztásunk belső összetételében az utób­bi időkben nagyarányú válto­zás történt. A III. ötéves terv befejezésére 1970-ig összes energiáink 39 százalékát a folyékony, illetve gáznemű szénhid­rogénekből kell fedez­nünk. Már ebben az évben — mon­dotta a vezérigazgató — a ta­valyi 31.6 százalékról 34.7 szá­zalékra emelkedik a szénhid­rogének fogyasztása az ösz- ezes energiabázisokhoz ké­pest. , — Elsősorban az algyői olaj­kutatásokat növeljük és meg­gyorsítjuk itt a termelést. Mintegy 90 kutat mélyítünk 2 ezer métertől 3 ezer méterig. — A gáznemű szénhidrogé­nek (földgáz) termelését a ta­valyi 1300 millió köbméter­rel szemben már az Idén 1700 millió köbméter­re emeljük. A 400 milliós nö­vekedéssel az ipari fogyasz­tók mellett jelentős mennyi­ségben tudjuk növelni a la­kosság ellátását is. Tavaly 200 kilométer hosszú gázve­zetéket építettünk és leg­alább ennyit építünk az idén is. 1963. év végéig országo­san 450 ezer fogyasztót tar­tottunk nyilván, akik vezeté- I en kapták a gázt. Az idén újabb 24 ezer gázfogyasztót kapcsolunk a vezetékes gáz-1 hálózatba. j — A vezetékkel el nem lá­tott lakosságot propán-bután gázzal látjuk él. Tavaly 240 ezer háztartást tudtunk be­kapcsolni a palackhálózatba, az idén pedig legalább 175 ezer új igénylőt tudunk felvenni. így a palackhasználók száma eléri majd a 700 ezret. — Óriási mértékben növek­szik az igésny az úgynevezett Mekalor olajkályhák iránt is. Az év végéig újabb 67 ezer háztartást látunk el majd fű­tőolajjal. Ha szükséges, a hiányzó kályhamennyiséget importból fogjuk fedezni, ha a hazai ipar nem gyárt ele­gendő mennyiséget. 1967. év végéig 160 ezer háztartás kul­turáltabb fűtését biztosítjuk. Ezzel is segítjük a falu és a városok közötti életnívókü­lönbség megszüntetését. — Nagy fontosságú lépés az is — folytatta a vezérigazgató —, hogy január l-vel átvettük az ország II gázgyárát, ami lehetővé teszi, hogy a gyártott gázhoz nagyobb mennyiségű földgázt ke­verjünk. Ezzel is növelni tudjuk a la­kosság gázellátását. A tisztán szénből előállitott gázgyártási technológiát felváltja a gáz- bontás, ami a lakosság ellá­tásának bővítése mellett ki­elégíti az ipari igényeket is. — A kőolaj feldől gozó ipar az elmúlt esztendőben 4 mil­lió 177 ezer tonna anyagot dolgozott fel. Ezt a mennyisé­get 4 millió 410 ezer tonnára emeljük, ami annyit jelent, hogy feldolgozó iparunk 340 ezer tonnával több folyékony szénhidrogént dolgoz fel, mint tavaly. A növekedés elsősorban a „Barátság” vezeték hoza­mával érhető el, tehát a szovjet olaj segítségé­vel. — Egyre több a nagykomp- ressziójú gépkocsi és motor Magyarországon, s ezekhez szuperbenzint kell gyártanunk. Tavaly 25 ezer tonna szuper- benzint állítottak elő tele­peink, az idén 10 ezer tonná­val többet, tehát a gyártást 35 ezer tonnára emeljük. — Exportunkat is fejleszte­ni kívánjuk. Az elmúlt esz­tendőben 800 ezer tonna szén- hidrogénanyagot vittünk kül­földre, ezzel népgazdaságunk jelentős devizához jutott. 1967-ben legalább 25—30 ezer tonnával növeljük exportun­kat. — Végül meg kell emlékez­nünk az új gazdasági mecha­nizmus várható hatásáról, és eredményeiről is. Már ebben az évben is nagy súlyt he­lyezünk a piackutatásra és közvetlen kapcsolatainkra a fogyasztókkal. Az új gazdasági vezetés nagyobb önállóságot biztosít vállalatainknak és már az idén jóval keve­sebb a megkötöttség a vállalati egységeknél, mint tavaly. Néhány fonto­sabb tájékoztató mellett csu­pán két kötelező erejű muta­tót adtunk ki, amelyek az eredménytervekre és az átlag­bérekre vonatkoznak — fejez­te be tájékoztatását Bese Vil­mos, az Országos Gáz- és Olaj­ipari Tröszt vezérigazgatója. Zs. L. san előbbre lépnek. Az okos beruházások haszna ugyanis csak a jövőben kamatozik iga­zán. A szövetkezet vezetői, kere­sik az utat, amely a biztos jö­vedelmet nyújtja a tagságnak. Minden fillérre ügyelnek, nem hagynak elveszni semmit. Mégis, az utóbbi időkben egy­re nehezebben sikerült előte­remteni a tagság részére, kö­zepes megélhetést biztosító jö­vedelmet. Nem a termelési eredmények hanyatlása miatt. Nem. Az utóbbi években, foj­togató teherként nehezedett a szövetkezet vezetősége számá­ra a korábban felvett hitelek visszafizetése. Ha ezeket, an­nak idején okszerűen használ­ják fel, úgy az ma hasznot hozna a gazdaságnak. De erről szó sincs. 1965-ben egymillió forintot kellett visszafizetniük, de csak azért ennyit, mert egy rendelet könnyebbséget bizto­sított. Az 1966-os összeg ugyanennyit tesz ki, ismétel­ten azért, mert az előző évi­hez képest — a rendelet ér­telmében — nem növekedhet. Az 1967. év esedékessége — amint erről Pirók Julianna, a tsz főköny­velője tájékoztatott — 1 400 000 forint lett volna. A tagok ré­szesedése az 1965-ös eszten­dőben kétmilliónyolcvannégy- ezer forint volt. A hitelesedé­kesség tehát elérte a kioszt­ható jövedelem 50 százalékát. Melyik gazdaság bír ki ilyen nagy terhet? Különösen ak­kor, ha az még a fejlődés ne­hézségeivel is küszködik. 27 ezer fiatal tanul a KISZ-körökben A KISZ Pest megyei Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülésén többek között a király­réti KISZ vezetőképző iskola munkáját vizsgálta meg. Gerőly Tibor, az iskola ve­zetője beszámolójában el­mondta, hogy az elméleti ok­tatás mellett a rendelkezésre álló idő nagyobb részét gya­korlati kérdések megvitatásá­ra, a KISZ-vezetők gyakorla­ti feladatainak elemzésére fordítják. Az oktatók törek­véseit egyre szélesedő peda­gógiai, nevelői tapasztalat és egyre gyarapodó szemléltető eszköztár szolgálja. A tanfolyam egyik fontos célja, hogy a fiatalokat érzelmi szálak kössék a mozgalomhoz. Az iskola környezete, a hall­gatók szorgalma nyomán las­san elnyeri végső formáját. Kialakítására eddig 231J tár­sadalmi munkaórát fordítot­tak. Akadályokat jelent azon­ban továbbra is az iskola el­szigeteltsége. Nehézségeket okoz ez az oktatóknak és a Budavári István, asztalos A tárnoki Lenin Tsz-ben az§ elmúlt hetekben fellélegzett a^ vezetőség. Egyelőre csak a ve-^ zetőség, mert a tagok még^ nem ismerik a számadatokat. S Az ismertetésükre a zárszám-^ adáskor kerül sor. A kor-^ mányzat ugyanis törvényileg^ rendezte a termelőszövetkeze-^ tek hiteleit. Szakemberek^ vizsgálták meg; mi lelhető fel^ a termelőszövetkezetekben, a^ felvett összegek ellenértéke- $ ként. A régi használhatatlan^ istállókat, termelési eszközö- ^ két „leírták”. Ahogyan a ve- ^ zetők mondják: „tisztába tet-^ ték a szövetkezeteket”. Az át-§ szervezés, a fejlődés anyagi nehézségeit ezzel magára vál-^ lalta az állam, s igazságot tett,^ a nagy átszervezés idején be-J: lépő szövetkezeti gazdáknak,^ lehetőséget nyújt, anyagi meg-^ erősödésükre. A tárnoki Lenint Tsz-ben például az állóesz- ^ köz-jellegű hitelekből 3 506 000 forintot engedett el az állam, ^ s a forgójellegűekből pedig ^ 312 ezer forintot. Megközelí-fc tőén tehát négymillió forintra S rúg ez az összeg. A vezetőség megállapodott afc bankkal a fennmaradó ösz-g szeg hét éven belüli rendező-!j sére is. Nagyon méltányosnak^ tartják a feltételeket. 1967-ben^ 494 ezer forintot fizetnek visz-^ sza, 68-ban 733 ezer forintot.^ Innét kezdve rohamosan csök-fc ken az évenkint esedékes hi-^ tel összege: 69-ben 21 ezer,^ 70-ben 16 ezer, 71-ben hét- ^ ezer, 72-ben ötezer és 73-ban 1000 forint. I A rendelet értelmében & s az 1967. január elseje után tel-^ jes amortizációt kell bevezetni^ a szövetkezetekben. Ebben gazdaságban a hitel visszafi-^ zetésére és a teljes amortizá-^ cióra 1967-ben egymillió fo-Jj rintot fordítanak. Az amorti-í záció azonban nem „elveszett” $ pénz. Ellénkezőleg, a szövet-S< kezet fejlődését biztosítja.^ Természetes, hogy a szövetke-^ zet a jövőben is él a hitelfel-^ vétel lehetőségével. Amint j; most mondják, azért ezt a jö-S; vőben, még az eddigieknél is ^ jobban meggondolják. Nemi; akarnak ugyanis eladósodni,^ ellenben, ha úgy látják: a hi-ij tel előnyös, s felhasználásával jelentősen fejlődik a közös ^ gazdaság, akkor élnek a lehe-fc tőséggel. | Már most tapasztalni, hogy ^ a termelőszövetkezet vezetői ^ újmódon gondolkodnak. Az!; új gazdasági mechanizmus ed-S digi intézkedései megértésre^ találtak. A hitelrendezésről ^ például az a véleményük: le-^ hetőség ahhoz, hogy a szövet-^ kezet a maga lábára álljon. Él-S ni kell ezzel ugyanúgy, mint ai> többivel, amelyek a szövetke-^ zetek megerősödését, a terme- i; lés fejlesztését szolgálják. Mihók Sándor---------------------- 5 m eghívott előadóknak is. Megoldást sürget a még min­dig fennálló ivóvízhiány. Hát­rányt jelent az iskola munká­jában, hogy a technikai személyzet na­gyobbrészt alkalmatlan munkája ellátására. A végrehajtó bizottságot Nagy Tamás megyei titkár tá­jékoztatta a KISZ-oktatás be­indulásának tapasztalatairól. A jelenlegi tanévben elsősor­ban kongresszusi körök for­májában folyik a felnőttok­tatás. Megyénkben 397 kört alakítottak a fiatalok, mintegy 13 000 KISZ-tag foglalkozik ezeken a kong­resszus anyagával. Negyvenkét helyen indítottak ifjúsági akadémiát. Ezeknek az előadássorozatoknak 3490 rendszeres látogatója van. Hu­szonhárom szemináriumi kör­ben mintegy másfél ezren foglalkoznak a fiatalok fil­mekkel. A tanintézeteken be­lül külön 347 politikai vitakör tevékenykedik. Ezeket össze­sen 9380 diák látogatja. Jól végezte az elmúlt évet i Solymáron szélielő Pest me­gyei Faipari Vállalat. 1965- jen még csak 32 milliós terv­vel indultak, 1966-ban már 48 nilliót irányoztak elő. Nyere- iégrészesedésük előrelátható­lag egyhavi fizetésnek megfe- élő összeg lesz. Az alábbiakban a vállalat >t dolgozóját mutatjuk be. székely Kálmánné, betanító*! gépmunkás )auner János, a szerelőbrigád vezetője ,í}v'.v/Síbi^^'^K^^KSSSSáSlSSSS6SSáa6S6ÍáS6liaemíllblKíy^\<<< :-:^. ' Mi tiss Ilona, parkeltüzemi gép­munkás Papp István, a fatelep szállító- munkása. (Foto: Gábor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom