Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

HEGY Bi '^JCírtap 1967. JANUAR 8., VASÄRNAP Egy hét a világpolitikában VIETNAM ÉS A BROWN-JA VASLAT — SALISBURY CSÖKKENTI AZ USA KORMÁNYÁNAK HITELÉT — DE GAULLE HEVESÉN BÍRÁLTA AMERIKÁT — ANGOL­SZÁSZ ELLENTÉTEK KUBA MIATT Az új esztendő első hetének legfontosabb eseményei az el­múlt évtől örökölt, súlyos és megoldatlan nemzetközi prob­lémával, az Egyesült Államok vietnami agressziójával voltak kapcsolatosak. Kudarcba ful­ladt rövid idő leforgása alatt az angol külügyminiszternek, George Brownnak szilvesz­terkor előterjesztett, amolyan alibi jellegű kezdeményezése, amellyé! az Egyesült Államok Dél-Vietnam és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kö­zött javasolt tárgyalásokat a Vietnamé hadműveletek befe­jezésének előkészítésére. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériumá­nak szóvivője elutasította a Brown-javaslatot, egyebek kö­zött rámutatva arra, hogy ez­zel akarta élhallgattatni a Wilson-toormány a Vietnam­mal kapcsolatos hivatalos an­gol politika hazai ellenzékét. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Fronttal való tár­gyalások nélkül képtelenség a dél-vietnami háború beszün­tetéséről beszélni. A Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front is nyilatkozatot adott ki, amely hasonlóképpen el­utasította az angol kezdemé­nyezést. Az amerikaiak kiterjesztették a háborút RÚVIDÍN- a Mekong deltavidékére is Salisbury, az az amerikai újságíró, aki a bombázott viet­nami fővárosból küldött hely­színi tudósításaival rácáfolt a Fehér Ház és a Pentagon ál­lításaira és az amerikai köz­véleményben csökkentette a kormány hivatalos közléseinek hitelét, az új év első napjai­ban leközöltette, lapjában, a New York Timesben a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének nyilatko­zatát, Ez az első eset, hogy Fham Van Dong szavai köz­vetlenül megjelenhettek az amerikai tömegsajtó egy te­kintélyes orgánumában. A VDK miniszterelnöke az ame­rikai közvélemény tudomásá­ra hozta, hogy Vietnam népe addig harcol, míg meg nem szűnik az agresszió! Hétfőn, az újévre meghirde­tett tűzszünet lejárta után új­ból megindultak az ellensé­geskedések, sőt az amerikaiak már a tűzszünet Utolsó percei­ben útnak indították bombá­zóikat a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság területe ellen. E^vébként is számtalan eset­ben megsértették az Egyesült Államok repülőgépei, egyes § egységei a fegyvemyugvási előírásokat. Ennek ellenére a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítani Front újabb egy hétre meghirdette a hadműveletek beszüntetését: február 8-a és 15-e között, a vietnami hold- úév alkalmával, a Tét ünne­pén ismét életbelépteti a „tü­zet szüntess” parancsát a nemzetgyűlési választások erőpróba elé állítják a francia baloldalt. Figyelemre méltó a párt állásfoglalása a nemzet­közi kommunista mozgalom dolgaiban is: Waldeck Rochet főtitkár elítélte a kínai veze­tők soviniszta, kalandor és szakadár politikáját, kimutat­va, hogy a valóságban azok az igazi revizionisták, akik a marxizmus—leninizmust „mao- izmussal” akarják helyettesí­teni. Waldeck Rochet helye­selte olyan értekezlet összehí­vását, amely lehetővé tenné a kommunista- és munkáspár­toknak, hogy együttesen ele­mezzék az 1960-as nyilatkozat óta végbement változásokat és ezen az alapon közös irányvo­nalat dolgozzanak ki a jövőre. Az európai helyzet alakulá­sában újabb érdekes fejle­ményt jelent Krag dán mi­niszterelnök varsói hivatalos látogatása. A dán kormányfő egyben az idei elnöke a NATO miniszteri tanácsának. Varsó repülőterén Cyrankiewicz len­gyel miniszterelnök a dán vendéget üdvözlő beszédében a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműködé­sének lehetőségéről és szüksé­gességéről szólt. Váratlan angol—amerikai ellentétet robbantott ki egy Kubával kötött angol export- ügylet: az Egyesült Államok hiába követelte a londoni kor­mánytól, hogy akadályozza meg egy 10 millió font értékű műtrágyagyár berendezéseinek Kubába való szállítását. Az eset emlékeztet a három évvel ezelőtti amerikai kudarcra: akkor angol autóbuszok Kubá­nak történt eladását próbálta meg hasztalan megakadályozni a washingtoni kormány. Havannában katonai dísz­szemlével és nagygyűlésen em­lékeztek meg a kubai forrada­lom győzelmének 8. évforduló­járól. Fidel Castro beszédében felvázolta azt a nagy utat, amelyet Kuba a forradalom óta megtett. A miniszterelnök szolidaritásáról biztosította az amerikai agresszió ellen har­coló vietnami népet. Javasla­tára az új esztendőt Kubában a hős Vietnam esztendejévé nyilvánították. Minden jel arra vall, hogy a világpolitikában is „vietnami esztendő” lesz 1967, Szombat reggel a dél-viet­nami hadszíntéren két jelen­tős esemény történt: a szabad­ságharcosok támadást hajtot­tak végre Pleiku környékén, az amerikaiak pedig partra- szálltak a Mekong deltájában. Szombaton reggel nyolc órakor a Mekong deltavidéké­ben, Saigontól kilencven kilo­méterre partraszálltak a 7. flotta tengerészgyalogosai. | Mint az AFP tudósítója rámu­tat, az amerikaiak vietnami in­tervenciójának kezdete óta első ízben került sor arra, hogy behatoljanak a delta vidékre. j Ezzel az amerikai hadvezető­ség újabb lépcsőfokot tett meg a háború kiterjesztésében. A deltavidék, amely Dél­Az SZKP Központi Bizottságának határozata az októberi forradalom 50 éves jubileumának előkészületeiről (Folytatás az 1. oldalról) tét. A marxizmus—leninizmus eszméi, október eszméi elter­jedtek az egész földkereksé­gen. Az októberi forradalom a modern nemzetközi kommu­nista mozgalom bölcsője lett. Az SZKP Központi Bizott­sága megállapítja: fél évszá­zados történelem igazolja a marxizmus—leninizmus igaz­ságát és életképességét, a re­formizmus és a szociáldemok­rácia erőtlenségét. A szocializmus és a kapita­lizmus között, a haladás és az imperialista reakció erői kö­zött könyörtelen harc dúl. Az imperializmus elleni harc elő­őrse — a Szovjetunió. Az SZKP Központi Bízott' sága elrendelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját a dolgo­zók nagy ünnepeként, a Szov­jetunió összes népei dicső ün­nepeként, az októberi eszmék, a kommunizmus eszméi dia­dala jegyében tartsák meg. AEROTRAIN Üj sebességi rekordot ért el a 'francia Aerotrain légpár­nás egysínű vonat: 303 kilo­méter óránkénti sebességgel száguldott. A hatalmas sebes­séget úgy érte el, hogy a 260 lóerős propelleres motor alá még egy 50 lóerős rakétamo­tort is szereltek. Az első ilyen szerelvény Párizs és Orleans között közlekedik majd. CIUDAD-BOÚVIA Déi-Ámerika leghosszabb függohídja A venezuelai Ciudad Bolí­viában felavatták Dél-Ameri- ka leghosszabb függőhídját Az Orinoco folyó felett ívelő négysávos híd 1678,5 méter hosszú. WILSON EGYELŐRE SZABADLÁBOW... Vietnam rizsraktára és ahol körülbelül a lakosság egyhar- mada él „Than Phong-i titkos övezetnek” is nevezik. A part­raszállást félórás ágyútűz, majd a légierő tízperces sző­nyegbombázása előzte meg. Az amerikai tengerészgyalo­gosok tíz kilométer széles partszakaszon vetették meg a lábukat, majd körülbelül fél kilométert nyomultak előre. A hadművelet parancsnokai a deltavidéket „szabad gyilkolá- si övezetté” nyilvánították. Egy tiszt szerint ez azt jelen­ti, hogy a katonáknak szabad mindenre lőniük, ami mozog. Gyakorlatilag tehát nem ejte­nek foglyot. MA fejeződik be Párizsban a Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. NYUGAT-EURÖPA és Kö- ZÉP-ÁZSIA UTÁN most Moszkvában és néhány szov­jet városban is „influenza­riadót” rendeltek eL íiÓMÁBAN országos érte­kezlet kezdődött az olasz tár­sadalom egyik legalapvetőbb problémájáról, a kivándorlás­ról. BEFEJEZŐDÖTT Krag dán miniszterelnök ötnapos len­gyelországi látogatása. A VATIKÁNVAROSBAN : VI. Pál pápa szombaton dél- j előtt újévi fogadást adott a diplomáciai testület tagjainak. j MINTEGY HETVENEZER EMBER menekült el otthoná- [ ból a pusztító árvíz elől í Észak-Malaysiában. Készül az új tsz-törvény tervezete Pálfy József Colin Jordan, az angol nemze- ti szocialista mozgalom „Führc- re” egy londoni bírósághoz fordult, és követelte, hogy Harold Wilson miniszterelnököt hazaárulásért tartóztassák le. Jordan a Downing street 10. a miniszterelnökség elé vonult és egy egyenruhás rendőrtisztnek kijelentette: — Élni kívánok állampolgári jogommal és le akarom tar­tóztatni a miniszterelnököt. (Egy több száz éves törvény értel­mében bármely brit állam­polgár őrizetbe vehet egy ha­zaárulót. — A tudósító megjegy­zése.) A rendőrtiszt szárazon közöl­te a náci vezérrel, hogy Wil­son úr most nem tartózkodik az épületben. Jordan azt felelte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. To­vábbra is azzal vádolja Wil- sont, hogy egy 1351. évi törvényt megszegve, „gazda­sági háborút folytat fehér bőrű brit testvéreink ellen Rhodesiában”, erre az ENSZ-t is felhasználja, továbbá egy 1848. évi törvényt megsértve, „megtűri”, sőt tevékenyen elő­segíti, hogy ófelsége birodal­mát nagyszámú idegen fajú színes ború személy árassza el”. Wilson további intézkedésig még szabadlábon van — Colin Jordan is. (Folytatás az 1. oldalról) [ vetkezeti és a földjogi tör­vény alapelveit, döntenek az országos termelőszövet­kezeti tanács, továbbá a területi termelőszövetke­zeti szövetségek létrehozá­sát illetően, jóváhagyják az országos termelőszövet­kezeti tanács és a területi szövetségek működési el­veit, végül megválasztják a tanács tagjait és tisztség­viselőit. — Ismeretes, hogy a ter­melőszövetkezetek működését, szervezetét és gazdálkodását szabályozó 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet kereteit a szövetkezetek kinőtték. A készülő új jogszabály abból az alaptételből indul ki, hogy a termelőszövetkezet az önkéntesen társult dol­gozó parasztok átfogó szervezete, amely szövetke­zeti jelleggel, nagyüzemi keretékben önálló, vál­lalatszerű gazdálkodást folytat. A szabályozás egyébként ré­sze lesz a gazdasági mechaniz­mus reformja során szükséges­sé váló általános jogi rende­zésnek. A rendezés fő irány- 1 elve az, hogy a tagsági vi­szonyban az eddiginél jobban kifejezésre jussanak majd a tulajdonosi és a dolgozói voná­sok és a tagsági jogok gyakor­lása általában a kötelezettsé­gek teljesítésétől függjön. A háztáji föld használatára — a mostanitól eltérően — nem a családok, hanem a termelőszövetkezet tagjai személyükben lesznek jo­gosultak, feltéve, hogy a termelőszövet­kezet által előírt munka­mennyiség-minimumot teljesí­tik. A termelőszövetkezet üze­mi tevékenysége a jövőben ki­terjed a mezőgazdasági terme­lésre, a termelést kiegészítő tevékenységre, továbbá feldol­gozásra, szolgáltatásra, vala­mint beszerzésre és értékesí­tésre — fejezte be tájékoztató nyilatkozatát dr. Nagy Sándor. Küzdelem a téllel (Folytatás az 1, oldalról) Egyelőre sehol sem kel­lett leállítani a járatokat. Jelenleg úton van mind a 340 menetrendszerű tá­volsági, helyi és hely­közi járatokon közleke­dő autóbuszunk. Egyetlen hely van, ahol nem a megszokott útvonalon bo­nyolítjuk le a forgalmat: Ceg­léd—Cifrakert között kerülő- útón közlekedik az 1150-es já­ratunk. Az utasoknak, sajnos, fel kell készülniük arra, hogy késések adódnak tovább­ra is, különösen a távolsági járatokon. Egy prágai szoba Végül a vietnami probléma­körhöz tartozik De Gaulle tá­bornok két újévi megnyilatko­zása is. A francia köztársasá­gi elnök még soha olyan ke­mény szavakkal nem ítélte el az Egyesült Államok fegyve­res beavatkozását, mint a francia rádióban és televízió­ban elmondott beszédében, va­lamint a párizsi diplomáciai testület előtt tett újévi nyilat­kozatában. Charles Bohlennak, az USA nagykövetének is vé­gig kellett hallgatnia, amint a francia elnök „förtelmesnek” mondotta a vietnami háborút, amelyet „egy nagy nemzet egy kicsi elpusztítására” indított meg s folytat... Franciaország belpolitikai helyzetére nagy hatással levő eseményre került sor Párizs egy munkáslakta elővárosá­ban, Levallois-ban: január 4- én megkezdte munkáját a Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. Francia- ország legnagyobb pártja a munkásosztály és a demokrati­kus erők egységének követelé­sét, az egység megteremtésé­nek megvitatását tűzte a kongresszus napirendjére, hi­szen alig három hónap múlva szél az ember, ha inodalomró van szó. A humanizmusról Mit jelent a humanizmus ko­runkban? Hogyan lehet lá­bon maradni abban a korban amely feltalálta a tömegpusz­títás leghatásosabb fegyverét' Hogyan viselkedik és ho gyan kell viselkednie az em­bernek ebben a korban? Fűk sot a társadalom által elszaba dított erők közt hányódó ma­gányos ember érdekli. Mű­veinek hősei zsidó kisembe­rek. Fuks maga nem zsidó Azért érdekli a zsidóság sor­sa, mert úgy találja, hogy e; a saját világától elszakadt em­bercsoport jelképezi légin- káb az emberiség kiszolgálta­tottságát. És mit tehet a: erpber, mit tesz az író a kiszol­gáltatottság ellen? A kapitalista világrend- szerben élő író, aiki felelős­séget érez — mindent tagad Az egész világot. Mint Be- eket a Godotban. De megta­gadható-e a világ, amelyben élünk? Hiszen az a világ amelyet tagadunk, amelynek szörnyűségei ránehezedned mindennapjainkra, az is embe­ri világ — helyesebben az a? emberi világ. A szörnyűségei is az ember alkotja. Ez az út zsákutca. A mai cseh irodalom az, amelyben (és ezt csak nagyon óvatosan merem leírni) mint­ha az új humanizmus első alapvonásai megtalálhatók len­nének. Hrabal és Fuks esendő kisembereiben. Akik tudatla­nul, anélkül hogy tragédiájuk lényegét megértenék, csetle- nek-botlanak a világban és mindig megőrzik az ember lé­1 nyegét, a tisztaság, a szépség, . a jobb emberi életbe vetett hi­■ tét és vágyat. De mi az em­• bér lényege? Az, hogy a világ , csapásai alatt nem hajlandó ■ összecsüklani. Ez az újkori 1 ember lényege: Minden nemzeti irodalom ■ akkor válik igazán nemzetivé • és egyetemessé is, ha saját • öntörvényei szerint fejlődik. Ha követi a nemzeti fejlődés ■ menetét. A mai cseh iroda­• lomra a groteszk a legjellem­zőbb. És megint összehasonlí­tás: miért nincs groteszk a ; magyar irodalomban? Mert például nincsenek polgári de­mokratikus hagyományaink. Mert történelmünk eddig min- , dig tele volt foghíjakkal, mint városaink is. Irodalmunk tele őszinte panasszal, kiáltással. — Ez nem a groteszk alapállá­sa. A kibontakozás ideje még várat magára. Még várat ma­gára az az összegezés, amelyet a groteszk formában találtak meg és tudtak egyetemes szint­re emelni a csehek. Fuks könyvei, akárcsak Hra­bal darabjai, a világ minden nyelvén olvashatók. Franciául, japánul, svédül, norvégül, ma­gyarul, olaszul __ j F ormáljuk át Batsányi inté­sét? Vigyázó szemetek Prágá­ra vessétek?! Azt hiszem, nem. Társadalmunk szocialista tár­sadalom. Csehek, magyarok, kis népek vágyónk Európában. Elsősorban önmagunkra kell nézni, itt kell dolgozni és cse­lekedni, de ha nézünk, akkor tekintetünket érdemes Párizs­ról, Prágára is fordítani. Nádas Péter (Vége) — es egy régiség Dazaroa té­vedtem. Fuks dolgozószobáj; szinte leírhatatlan. Az ablakor függönyök zárják el a külvi­lág fényét, a szoba falait vas­tag perzsaszőnyegek borítják Középen egy márványlapo: bárpultszerű bútordarab, raj­ta kalitka egy madárral. A kalitka tetején valami rég lámpa, szór lila fényt, i mennyezeten pedig a csillái vörös fényei pislákolnak. Lát­hatatlan hangszórókból a szo­ba különböző helyeiről opera­ária szól halkan — s valószí­nűleg egy rejtett magnóról mert míg ott vagyok el sen hallgat. És szobrok és képek és vázák és megint szobrocs­kák. A vásárinak és a valódi antikvitásnak valami furcsa groteszk egyvelege. Mondom azt hinném, hogy eltévedtem ha nem szólalna meg mögöt­tem Fuks minden misztikától mentes, mindig lelkes hangon, Beljebb invitál. Leülünk. Igen, regénye hősének Mundstock úrnak barlangjában vagyok, ahová a világ elől menekül. Ráismerek. És ez a ráismerés teszi természetessé a bizarr, groteszk környezetet. Termé­szetessé? Olyan természetesség ez, amit gondolatilag igen, ér­zelmileg nem tudok elfogad­ni. Arról beszélgettünk ebben a szobában, amiről mindig be­most már a hozzávetőleges választ is tudom. Egy francia számára Prá- : ga — halott város. Simone : de Beauvoir írja ezt vala- ! hol. Egy magyar számára viszont a tények másképpen ! esnek latba. Mi egy város- 1 ról nem megállapítunk va- ' lamit, hanem azonnal ősz- : szehasonlítunk. Számunkra az i utazás mindig összehasonlí- i tás. Miért? Mert mindenütt ’ foghíjakat találunk saját vá- 1 rosaink utcáit róva. Fog- 1 híjakat a szó konkrét és át- ; vitt értelmében is. S a i hiányzó épületekre építésze- i ti stílusokra idegenben talá- 1 lünk rá. Ezért lelkendezünk < és sóhajtozunk. 1 Tessék csak végignézni Bu- i dapesten. Egy-egy korszak hol ( hagyott maga után egész és i épségben maradt . városrésze- 1 két? Ami megmaradhatott 1 volna a középkorból, a rene- i szanszból, a barokkból, azt el- 1 vitték a háborúk. S ami ma- í radt, az a századforduló úr- i hatnám szegénysége — eklek- ; tika és szecesszió gipszben. 1 Ladislav Fuks író meghívott t lakására. Egy aránylag mo- í dern bérház hatodik emeletén s lakik. Az előszobában vörös e fény — a dolgozószobában fél- 2 homály. Amikor hozzászoktam i a. félhomályhoz, hirtelen azt hittem, valami tévedés történt e s § Mint mindenki, aki Prágá- ^ ba utazik, én is jártam a Ven- ^ cél téren, láttam a Lőpor- ^ tornyot, a Károly-hidat és ) az Aranycsinálók utcáját.' S Eleget tettem a bennem la- § kozó turistának, aki rövid ^ idő alatt úgy akar megismer- § ni egy várost, hogy leltárba ^ veszi annak köveit. ^ De a kövek — úgy tűnt — nem beszélnek Prágáról. Ez % a látszólagos tény türelmet- $ lemé és csalódottá tett, $ egészen addig, míg egy dél- ^ előtt el nem tévedtem az ^ óvárosban. Ez volt az, amit ^ kerestem. És eltűnt a csaló- 5 dottság, megszűnt a türel- ^ metlenség érzete. Egyszerűen ^ földbe gyökerezett lábbal áll- ^ tam egy kis téren, melyet ^ reneszánsz és barokkpaloták ^ zártak közre. Különleges ki- ^ lincsek és kapuk, bizarr fal- i festmények és szobrok ... S Nem voltam egyedül — két § magyar lelkendezett és só- ^ hajtozott itt, e hajdani gaz- § dagságról beszélő polgárhá- ^ zak között. De miért? Egy- ^ szerűen azért, mert mi ma- ^ gyarok külföldön járva haj- § lamosak vagyunk sóhajtozás- ^ ra és lelkendezésre? De mi- ^ ért? Ezek a kérdések csak ^ most merülnek fel, akkor, ott, $ nem gondolkodtam rajtuk. És

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom