Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

1967. JANUAR 6., PÉNTEK

MST

jfEcrcf

Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer

i.

Köztudomású, hogy a termelőszövetkezeti átszervezés óta mezőgazdaságunk is a szocialista fejlődés útján halad. A termelőszövetkezetek — a tulajdonformák különbözősége ellenére — ugyanúgy szocialista üzemek, mint az állami vállalatok. A szövetkezeti parasztság egységes, új szocialista osztállyá kovácso- lódik, s egyre közelebb kerül a munkásosztályhoz. Pártunk mai politikájában mindez kifejezésre jut, a IX. kongresz- szus pedig állást foglalt amellett is, hogy a két alapvető osztály helyzetében még meglevő különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. Ezért foglalta határozatba a kongresszus egyebek között azt a javaslatot, hogy 1967-ben új termelőszövetkezeti nyugdíj- törvény lépjen életbe.

Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1966. december 22-én törvényerejű rendeletet alkotott a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerérői. Ez a rendelet megvalósította azt az elvet, hogy a tsz-ta- gok nyugdíjrendszere megközelítse a munkaviszonyban álló dolgozókét. Kiküszöböli azt az eddigi hibát, hogy a tsz- tagok nyugdíja független volt a közös munkában való részvétel alapján kapott jövedelemtől. A régi szabályozás nem vette kellőképpen figyelembe a hosszabb nyugdíj időt sem. Az említett fogyatékosságokon kívül szükségessé tette az új törvény megalkotását az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíja, alacsony összegénél fogva, jelentősen elmaradt a más nép- gazdasági ágakban dolgozók nyugdíjellátásától. A nyugdíjak kedvezőtlen színvonala nemcsak szociális szempontForog a szakember

Soha nem gondoltain, hogy «gyes szakmák, foglalkozási ágak ennyire hasonlítanak egymáshoz. Például arra, hogy egy labdarúgóedzőnek, meg egy agronóinusnak, azonos gondjai legyenek az év minden szakában. Most is! Erre két meghitt beszélgetés döbbenteit rá az ünnepek között. Mondanom sem kell, hogy a két különböző foglalkozású, de azonos gondokkal küszködő ismerőseim, csak nekem, a barátnak mondották el rögös életútjukat, amely január elsejétől, december harmincegyedikéig tart.

Az év első napjai itt is, ott is a bizonytalanság és a helykeresés jegyében telnek el. Megtalálni az egyesületet, a termelőszövetkezetet, ahol éppen üresedés van. Szerencsére nem tart ez sokáig, mert keresik a jő szakembert nálunk. Csakis a jót, kiválót keresik. S az új, az ismeretlen, az mindig kiváló! Éppen ezért január közepetáján, már helyrerázódik mindenki. A közgyűlések természetesen bizalmat szavaznak. Teljes és csorbítatlan ez a bizalom, hisz’ mindenki az új embertől várja boldogulását. Mert a jó szakember csodát tehet. Például, feljebb jut a csapat egy osztállyal, vagy ami ehhez hasonlóan nagy szerencse: kikerül a gazdaság a gyenge kategóriából. A régi erre nem volt képes, ellenben az új, az majd igen... az majd megmutatja!

Munkás hétköznapok következnek, tervkészítés, alapozás, felkészülés. A terv a korszerű követelmények figyelembevételével készül. Ebben az időszakban ennek ellenkezője még nem derül ki. Ez a töretlen bizalomból fakad. A rajtra minden kész. Benne van a sportolóban vagy 200 kilométer, a traktorokban sok-sok új alkatrész. Nincs ok a borúlátásra.

Az első fordulók következnek. Csupán kisiklásnak, bocsánatos bűnnek számít egy-egy vereség, vagy az, hogy nem sikerült a vetésnél a határidőket betartani. Az alapos munkának idő kell, meg nem szabad türelmetlennek lenni. Később majd dőlnek a pontok, a rekordok, a forintok. Érdemes erre várni.

Csakhamar vége az idény első felének. A téli álmok, remények bizony nem mindenütt váltak valóra. Egyesek személyi cseréket rebesgetnek, a hivatalos nyilatkozat azonban mindig az: a szakember marad. Ildomos így nyilatkozni, mert a felsőbb szervnél nem szeretik az év közbeni cserét. Pedig nincs abban semmi rossz. Főleg a vezetőségnek és a Izakembereknek. Év végén Ugyanis van mire hivatkozni, f.íert az idény második felében jött szakember, nem felelhet elődje hibáiért, még Ükkor sem, ha kiesett a csapat, vagy a szövetkezet egy kategóriával visszaesik a „ranglétrán”. A szakemberek többsége azonban marad. Aki helyet változtatott, — saját, vagy nem saját elhatározásából — új életet kezd — az új helyen.

Az idény második felében, már vérre megy a harc! Itt minden pont, minden forint számít. Semmi sem drága ebben az időszakban, kaió- riapénz, prémium, túlóradíj, velejárója az eredményekért folyó harcnak. Még nincs rossz szakember, esetleg az Időjárás szól közbe. Mit tehet arról az edző, bocsánat az agronómus, hogy a pontok, illetve a termés bentragad a sárban. A szurkolók és a tagság azonban egyaránt '“zúgolódik:- eredményeket követelnek.

November táján jön a végső hajrá. Van akinek sikerül. Az egyiknek jobban, a másiknak kevésbé. Nincs feljutás, de nincs kiesés, illetve mérleghiány sem. Be van Meső és van mérleghiányos is. A szakember rendszerint arra hivatkozik, hogy nem volt ideje megismerni a mezőnyt, elnézést, a határt. De mit számít ez. A vezetőségnek bűnbak kell, s aki hibázott, azon el kell verni a port. Megkezdődnek a tárgyalások, egyelőre csak a zárt ajtók mögött. A ru- tinírozott szakember ilyenkor már új egyesület, illetve új termelőszövetkezet felé tekint. Soha nem lehet tudni! Ebben az esetben jobb a két szék. De tekinget a vezetőség is, a szomszédos egyesület, bocsánat, termelőszövetkezet felé. Az ottani szakember az igen, az nem okozott csalódást. Titokban tárgyalnak is vele. Jobb pénzért hajlandónak is mutatkozik. De mit csináljanak a mostanival?

Kifinomult módszerek vannak erre. Például figyelmeztetni, hogy a várt eredmények elmaradtak, ezért jobb, ha veszi a kalapját és távozik. Nagyon okos dolog ez. Nincs fegyelmi, nincs nagy por, felelősségrevonás. A szennyesek a ládafiában maradnak: minek azt megszellőztetni. Sem a vezetőségét, sem a szakemberét. Barátságos kézfogás és irány az új hely. Van azonban, amikor szaMtásra kerül a sor. Vizsgálat, fegyelmi indul. Általában azonban a befejezésére nincs idő: kezdődik elölről. Uj idény, új szakember. De csakis kiváló szakember! Egyesek szerint eredményre vezetne, ha az új egyesület, elnézést, új termelőszövetkezet tájékozódna előbb. De ezek teljesen tájékozatlanok. A szerződés ugyanis nem egy esztendőre szól, hanem többre. Ha a szakember nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, isten ments rosz- szat mondani róla, akkor senkinek sem kell. Menjen csak szépen csendben. Majd az új edző, az új szakember...

Mihők Sándor

ból jelentett feszültséget, hanem egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetében, különösen a fiatal, szakképzett munkaerők utánpótlása terén.

A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerének lényeges alapelvei a következők:

O

a nyugdíj a lehető legnagyobb mértékben igazodik a személyes jövedelemhez;

O

a hosszabb nyugdíjidővel rendelkezők arányosan magasab nyugdíjat kapnak;

O

a nyugdíj összegében kifejezésre juit a nyugdíjas tartási kötelezettsége (házastársi pótlék), rokkantság esetén pedig rokkantságának mértéke;

a nyugdíj nem lehet _ alacsonyabb a törvényes minimumnál és növelni kell a korábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény

alapján megállapított nyugellátásokat.

Az ipari nyugdíjrendszerrel szemben egyetlen lényeges különbség a korhatárnál mutatkozik. Ettől az egy körülménytől eltekintve az új törvény a termelőszövetkezeti tagokra is hiánytalanul érvényesíti az ipari nyugdíj elveit, és az 1967. január 1. után nyugdíjazásra kerülő termelőszövetkezeti tagok nyugdíját érdemileg az ipari dolgozók nyugdíjával azonos értékűvé teszi. Tartalmaz néhány olyan megoldást is, amely a nyugdíj megállapítása területén a jelenlegi ipari szabályozásnál is fejlettebb megoldást vezet be, egyszerűbbé, érthetőbbé teszi a nyugdíj kiszámításának módját.

Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerben

az öregségi nyugdíj

korhatára férfiaknál vállózat- lanul a 65, nőknél pedig a 60.

életév.

Továbbra is érvényes szabály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), az életkorától függetlenül jogosult nyugdíjra, ha megrokkanásáig az előírt nyugdíjidőt megszerezte. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges.

Érvényben maradt

a baleseti nyugellátás

intézménye és az a szabály, hogy üzemi baleset esetén a nyugellátások megállapításához előzetes biztosítási idő igazolása nem szükséges.

Nyugdíjra mindenki jogosult, aki 10 évi, a nyugdíjba beszámítható tagsági idővel rendelkezik. Az a megkülönböztetés, hogy az 1961. december 31. előtt belépők 10, az ezt követően belépők 20 év alapján kaphatnak nyugdíjat, megszűnt.

Az említett 10 évi nyugdíjidőre minden olyan naptári évet be kell számítani, amelynek tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság folyamatos volt, a tag legalább 150 (nő 100), tízórás munkanapon át dolgozott és járulékfizetési kötelezettsége fennállott.

A nyugdíjidőbe való beszámítás feltétele

150 tízórás munkanap ledolgozása. Ilyen munkateljesítmény elérése esetén az év teljes nyugdíjévnek számít. Egy naptári évnél hosszabb Időt azonban akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkateljesítmény a 150 napot meghaladja.

A jövőben be lehet számítani a nyugdíjidőbe az úgynevezett töredékéveket is. Ha valaki az év folyamán 150 napnál kevesebb időn át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhónapot vesznek javára figyelembe, ahányszor 13 (nő 8) napi munkát végzett, (feltéve természetesen, hogy tagsági viszonya fennállott és nem nyugdíjas vagy járadékos tagról van szó). Az így adódó nyugdíjhónapolcat nyilvántartják és ha a tagnak több töredékéve van, 12 nyilvántartott nyugdíj hónapot egy

nyugdíjévként vesznek figyelembe. Ugyanezeknek a szabályoknak az értelemszerű alkalmazásával veszik figyelembe azokat a töredékéveket is, amelyekben a tagsági viszony nem állt fenn a naptári év egész tartama alatt. Kivétel továbbra is az első belépés éve, amely a munkateljesítménytől függetlenül teljes nyugdíjévnek számít.

G. P.

(Folytatás következik)

Népfront-,,menetrend'

Választási előkészületek Pest megyében

Az országgyűlési választások zavartalan lebonyolítása nem kis munka. Jóelőre meg kell határozni, hogy az előkészület egy-egy szakasza mettől meddig tarthat. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága — választással megbízott szervezetként — kidolgozta a januári „menetrendet”.

Mint tudjuk, az összeíróbiztosok január 11-ig befejezik munkájukat. A népfront- bizottságokon pedig — különböző szinten — január 15- ig beszélgetnek a régi képviselőkkel, megyei, járási és

községi tanácstagokkal. Megkérdik — ha választópolgáraik ismét jelölik őket — vállalják-e jövőben is megbízatásukat?

Január 16-ig a helyi népfrontbizottságok kijelölik a választási elnökség és bizottságok tagjait, azok névsorát és címét közlik az illetéke? -tanácsokkal, amelyek január 18-ig vb-ülés keretében megerősítik a kijelölést. 23-án ke- rül sor a választási elnöksé- I gek és bizottságok alakuló ! ülésére a megyei tanács székhazában.

Bemutatták

az ORION gyár legújabb tv- készülékeit. Az év újdonságai: a tolóajtóval elzárható AT 2550-es, a Deltából továbbfejlesztett AT 1550-es, valamint a képen látható, részben tranzisztorizált Tokaji.

Bernecebarátiban nercbunda a divat

Az elnök, I.őrincz György,

nem is saját szobájában, a főkönyvelőjében várja már kora délután óta Varga Elemért, a Hunyadi Tsz számadásainak éppen Pesten járó gondos vezetőjét. Nyugodtan, szinte mozdulatlanul ül a főkönyvelő íróasztalánál, csak az ujjait forgatja, abból látszik, hogy mégis türelmetlen.

— Talán csak holnap jön meg, az pedig nem rossz jel — szólal meg, úgy hat óra tájban. — Meglehet, már az engedélyt is hozza.

Szörp- és dzsem gyár

Két éve vár Bemecebaráti erre az engedélyre.

— A Földművelésügyi Minisztérium sose tagadta meg, de az Élelmezésügyi ellenezte. Végre elvileg most már minden rendben, tavaszra talán meg is kezdi működését az üzem.

Hogy ennyire bizonyos Lő- rincz György az üzemnyitásban, ahhoz az új gazdasági mechanizmust hozó tiszta szellő kellett. Versenghet már a tsz a konzerviparral. Elmúlt az az Idő, hogy a túlérett málnát szedni sem volt érdemes. Idén tavasszal adott ugyan pénzt érte a MÉK, de ha meglesz az üzem, többet ér a létől duzzadó málna is, utolsó szemig leszedik, ami terem.

— Pulpot készítenek?

is, de mi dolgozzuk fel szörpnek, sőt dzsemnek.

Ez a tervünk. Nekünk különben is fő profilunk a gyümölcstermelés.

Egy holdról 44 ezer forint

Húsz esztendőnél alig ré- | gebben telepítették az első J málnát a faluban. A régi, kiöregedett málnások helyébe időnként új töveket ültettek. Még mindig van 140 hold régi telepítés, apró parcellákban, szétszórva. Már nem sokat terem, ezért lassanként kiszántják. Áll viszont és nagyrészt múlt tavaszra már termőre fordult 85 hold nagyüzemi tábla. 50 holdat meg az idén telepítettek. A telepítést jövőre is folytatják.

—r Tizenöt-húsz sok ragú család felvállalt művelésre egy egész holdat, legalább 14 ezer forintot vitt haza csak málnából. Négymilliót vettünk be belőle.

Szamócából is ugyanannyit, pedig termelése csak nemrég kezdődött meg Bernecebarátiban és a 65 holdas nagyüzemi táblából 25 még fiatal, idén nem is termett. Ősszel további 50 holddal növelte a Hunyadi a szamócását.

— Nagyon jól fizető gyümölcs, idén a 40 holdon 24 vagon termett. Legtöbbet Gáspár János (Kuruc) keresett rajta, negyedmagával dolgozott egy holdon, 44 ezer forint lett csak ebből a családi bevétel. De a szamóca többeknek is hozott 30—35 ezer forintot.

— A szamócaszörp sem rossz.

— De nem ám! Csinálunk majd belőle, meg dzsemet is. És a feketeribizlink nagy részéből szintén, azt is mi akarjuk feldolgozni saját üzemünkben.

Széles ablak, kombinált szoba

Mondom, mióta ismerem a falut, sok új ház épült, de látom évről-évre tünedeznek a zsuptetők, az apró ablakok a régiekről is. Széles háromrészes ablak van már majd mindegyiken. Aztán a kis elő- kertek léckerítését is vassodronyból font váltotta fel. És kifejlődött a lakáskultúra. Egyre kevesebb a hálószoba, modern kombinált garnitúra került a helyére.

— Szegény falu volt a mienk, favágásból meg más erdei munkából élt a legtöbb ember. Meg amikor még nem is az volt a módi, eljártak a férfiak mindenfelé munkára.

Ami azt illeti, most is eljárnak. Jóformán minden családból egy. Kicsi a határ, 2460 hold, de abból mindössze 1370 a szántó és 2100 ember él Bernecebarátiban.

— Jönnének sokan vissza, csak- az idén negyvenen kérték felvételüket, de tizennégynél többet nem vehetünk fel.

Akinek nem tudunk állandó munkát adni, minek szaporítaná a tagok számát.

Kétmillió tartalék

— Most már itt az év vége, ugyan milyen lesz a zárszámadás?

Amióta beszélgetünk, most mosolyog először a Hunyadi’ elnöke:

— Kétmilliót tartalékolhatunk és a munkaegység tíz forinttal lesz több a tervezettnél.

Megalakulása. 1963 óta Lő- rincz György a Hunyadi elnöke, fejből tudja mit fizetett minden évben a tsz munkaegységre. Sorolja:

— Az első évben csak 40, 1964-ben 43. 65-ben 47 forint 60 fillért ért egy munkaegység. Idén kerek 50 forint lesz.

Persze munkaegységet csak a gabonában, kaszálóban, állattenyésztésben dolgozók kapnak. A gyümölcs, a cukorrépa elszámolása más.

— Tagjaink hetven százaléka nő — mondja még az elnök.

— Szóval tsz-tag a sok bum- dás dáma?

— Igen. A fiatalja ünnepre, vasárnapra télen a bundáját veszi fel. öt-hatezertörmtos bundában jár.

— A panofix nem is jó?

— Aki régebben azt vett, azért csak elhordja még. Űjabban azonban a nerc jött divatba. Csakhogy az nagyon drága, egyelőre még keveseknek van.

Megint mosolyog:

— Keményen dolgozik érte, hat ha telik rá és úgy hozza a kedve, miért ne járna a parasztasszony nérebundában.

Ebben tökéletesen egyetértünk.

Szokoly Endre