Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

1967. JANUAR 4.. SZERDA MST MEGYEI kJCíriap Mennyit ér egy rendelet ? Szocialista fejlődésünk je- j elnökének elöntését: a község­ien légi szakaszában nagy je- ; tői megvonta a státuszt s azt lentősége van az emberek mű- Zsámbék községnek adta oda. velödését segítő, szocialista | Vagy egy másik példa, gondolkodásmódját és maga- amely már 1966-ban történt, tartását formáló népművelési i puisvörösvárott olyan embert neveztek ki, aki most végzi még csak a negyedik középis­kolát. A járási tanács hozzá­járult — a szerződéshez. A községi tanács elnöke azonban státuszba helyezte az illetőt. Végül a járási tanács közbelé­pésére helyesbíteni kellett és a státuszt éves szerződésre kellett átalakítani. tevékenységnek. A második öt­éves terv időszakában a nép­művelés módszereiben korsze­rűsödött, tevékenysége szélese­dett, hatékonysága azonban máig sem kielégítő. Például a marxista világnézet terjeszté­sére irányuló törekvés nem hatja még át a népművelési te­vékenység egészét. A világné­zeti-politikai nevelőmunka gyakran túlzottan elvont, nein kapcsolódik szervesen a kultu­rális nevelőmunka .egészéhez. Választási előkészületek Érdemes megvizsgálni Nagyon jelentős rétegek még j másik, végletes példát. Azt az ma is kimaradnak a népműve- j esetet, amikor szintén nem a lés befolyása alól. A falu és a szakképzettség, a rátermettség város közti kulturális különb- , vezette a kinevezőket, hanem ség az utóbbi öt év során is ■ valamiféle álhumanitás: csak csak keveset csökkent. Mind- | azért bíztak meg valakit egy ez szükségessé teszi a népmű- művelődési ház vezetésével, vetés korszerűsítését, új mód-: hogy a ki nevezettnek lényei szerek bevezetését és elterjesz- j gesen ne csökkenjen a fizeté­tését a harmadik ötéves terv ideje alatt. Ezt azonban szak­képzett népművelők nélkül el­érni, valóra váltani nem lehet. A népművelés egyes terüle­tein , dolgozók képzettsége, se, amelyet előző munkahe­lyén élvezett s amely munka­kört. éppen képességeinél fog­van nem tudta ellátni mara­déktalanul. Az illető — kine­vezésekor — még gimnáziumi munkájuk színvonala jelenleg \ érettségivel sem rendelkezett, j Am­még mindig igen alacsony. Or- j (Azóta elvégezte.) Ennek a mu- szágosan a községek mintegy j velődési háznak a munlcája nyolcvan százalékában még i azóta sem kielégítő. Ezt ma­ma is csak tiszteletdíjas műve- ' ga a városi tanács művelődés- lödési otthon igazgató és i ügyi osztálya is megállapítot- könyvtáros dolgozik, rendkí- | ta, értékelve a művelődési ház vül alacsony tiszteletdíjért. Pe- I elmúlt évadjának tevékenysé­dig már közel négy esztendeje \ gét. „A művelődési háznak dolgozó járási népművelési felügyelők mentek vissza az iskolákba tanítani. Számsze­rűit tizenketten, egyetemi, fő- isikolai diplomával rendelke-1 zők. Vagyis többen, mint! ahány diplomás művelődési ház igazgatónk maradt. Elha­tározásuk érthető. Amint az egyikük elmondotta: ezerki- lencszáz forint volt a fizeté­se, mint községi művelődési ház igazgatónak. Most csak a tanári fizetése megközelí­tően ennyi, ehhez jön havon­ta négy-ölszáz forint túlóra és még ötszáz forint két szakkör vezetéséért. Vagyis közel ezer forinttal többet keres, nem egy ‘•foglaltak az estéi, a vasárnap­jai és ünnepjei és a munkája is kevesebb. Ugyanakkor téli és nyári szünet... Egy másik, ma már szintén pedagógus, azt mondotta: ed­dig, mint művelődési ház igazgatónak, ötezer ember mű­velődéséért, szóralioztatásáért kellett vállalnom a felelőssé­get, egyedül. Az iskolánkban az igazgató csak ötszáz gye­rekért felelős és tizenöt szak­képzett pedagógus segíti őt ebben a munkájában. Micsoda különbség! szintén anyagi terrné­AZ 1967-ES MÁR­CIUSI Altala­nos válasz­tások ELŐKÉ­SZÜLETEI AZ ÉV ELSŐ MUN­KANAPJÁN MEGKEZDŐD­TEK. A TANÁ­CSOK VÁLASZ­TÁSI bizottsá­gai MAR A KO­RA REGGELI ÓRÁKBAN SZÉT­OSZTOTTAK A KÖRZETEK VÁ­LASZTÁSI FEL­HÍVÁSAIT ÉS AZ ÖSSZEÍRÖLA- POKAT. jelent meg az a miniszteri ren­delet, amely képesítéshez köti c függetlenített népművelési munkakör — művelődési ház igazgató, népművelési felügye­lő. művészeti előadó, könyvtá­ros — betöltését. Pest megyében valamivel jobb a helyzet az országos át- j lagnál. A megye százhetvenhét községéből mindössze tizenhét- I ben nin'cs művelődési ház vagy | legalább egy, erre alkalmas ' terem. Hatvan községben, vá­rosban függetlenített művelő­dési ház igazgató dolgozik. A művelődési központnak kell lennie. Ezt a helyet azonban még nem vívta ki magának. Nem vizsgálta meg, hogy az j egyes rétegeknél a művelődé­si ház hatósugara mélységében és szélességében hogyan tűk- : röződött. Az egész terv nem kapcsolódik szervesen az előző \ érti munkához, ennélfogva nem j is perspektivikus. A különbö- ( ző klubok, szakkörök, tanfo­lyamok munka-terveiből hiány- j zik az eszmei célok, elvi-esz- \ mei feladatok megjelölése. így egyáltalán nem biztosított a művelődéspolitikai irányelvek érvényesülése ...” Mindezt szetű ok: a népművelők letele­pítése a legtöbb esetben lehe­tetlen. Ez különösen a most végzett fiatalok elhelyezésénél | jelent gondot. Hiába tartják j nyilván a megyénél az elhe­lyezkedni kívánó, egyetemi ; diplomával rendelkező nép- j művelőket, a községekben la- \ kist biztosítani egyikük szá- | mára sem tudnak. Ez gátol- j ja többek között a minőségi cserék gyorsabb lebonyolí­tását. A HAZAFIAS NÉPFRONT TÁJÉKOZTATÓJA A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága kedden dél­előtt tájékoztató megbeszélést tartott a meghívottaknak a kö­zelgő országgyűlési választá­sok előkészítéséről. Ismertették, hogy Pest me­gyében mikor alakulnak meg a különböző, a választásban köz­reműködő választott testüle­tek, mikor lesznek a jelölőgyü- lések és a választási nagygyű­lések. A délutáni órákban azonos napirendi ponttal értekezletre hívták össze a járási-városi népfronttitkárokat. Egy élet summája... függetlenített népművelők; megállapítják, a kinevezők tu- száma — a könyvtárosokat le- ; dómásul veszik és ... nem tör- számítva — nyolcvanöt. Saj- 1 ténik semmi, nos — és itt kezdődik a baj —, j Ä közülük, a mai napig, mind- , 9 össze tizenegy rendelkezik a miniszteri rendeletben előírt j A másik nagy problémakör: képesítéssel! Huszonegyen ta- a népművelők anyagi megbé­nulnak. De a két szám együt- csülése igen szerény. Egy köz­tesen is alig több, mint a füg- J művelődési ház igazgató- getlemtett népművelők egy- jának fizetése 13oo_2ooo fo­harmada. Hogyan lehetséges ez? — te­szi fel a kérdést az ember j akaratlanul is. Megválaszolni nem könnyű dolog. Az ok sok összetevőből ered. Az egyik, s j nem is lényegtelen: az elmúlt ‘ rint lehet. Egy járási művelődési ház igazgatójáé ezeröt&záz-kétezerötszáz. A pe­dagógusok fizetésrendezése után a legjobb művelődési ott­honok igazgatói és kitünően A népművelők a pedagógu­sodhoz hasonló munkakört töltenek be. Mégsem rendel- ; keznek velük azonos elbírá- , lásban, például nem részesül- ! hetnek a pedagóguslakás-ak- ciókban. sokkal kisebb lehe- ! tőség van kitüntetésükre, ju- \ talmazásukra és így tovább. Pedig a helyes miniszteri ren­deletnek bizonyos értelem­ben csak így lehetne a gyakor­latban Is megvalósítható ér­vényt szerezni az elkövetkező időkben. A harmadik ötéves tervben nagy és új feladatok egész so­ra vár a megyében dolgozó népművelőkre. Ahhoz, hogy a követelményeknek mindenben eleget tudjanak tenni, nem elégséges a lelkiismeretesség, a szorgalom: tudás is kell. Nem is kevés. Prukner Pál Január 8-án Országos képzőművészeti kiállítás Kilencedik alkalommal nyí­lik meg január 8-án Miskolcon az országos képzőművészeti kiállítás. A tárlaton mintegy 200 szobrot, kisplasztikát, gra­fikát és olajfestményt mutat­nak be. Pécsi balettegyüttes - a Kremlben A pécsi balettegyüttes január 9-én indul moszkvai vendég- szereplésre. Kéthetes o‘t-tartóz- kodása idején a Kreml Szín­házban, három önálló műsorral lép fel. Az együttes tíz elő­adásból álló moszkvai műsorát január 13-án kezdi meg. Szorosan egymás mellé pré­selve sorakoztak a polcokon a könyvek. A sarok köze is tele van dugdosva kötetekkel. Az­tán az előszobában is dugig van egy szekrény. Már idős, de szálegyenes, szikár férfi ra­kosgatja a köteteket. Egyet­emet kivesz, belelapoz, meg­mutatja. Szemében önkéntelen derű: az a fajta öröm ez, me­lyet a kielégülit, s szenvedéllyé vált kedvtelés ád az ember­nek. Fák rejtik a kis, pirostetős tanyaházat A fákon túl dűlő- út, szövetkezeti major. — Én már csak így magam módján szedegetem össze ami ide kell. — A homlokához érinti az ujját. A szövetkezeti elnökségre gondolt S arra, ami ehhez kell. A született jóságtól és gon­doktól nemessé barázdált arc, a szálegyenes alakról, a sötét parasztruháról régi emlék jutott eszembe. Pesten a Bel­városban, a Duna-part köze­lében volt egy antikvárium. Rengeteg könyv volt ott: jó, rossz, kallódó, nyűtt ócskaság és egészen új, egyszer olvasott kötetek. Ott keresgéltem én egy nyári délutánon. Rajtam kívül pár diák volt még jelen s egy kopott öregember, aki az antikváriussal beszélgetett. Ekkor nagy, fekete autó állt meg az üzlet előtt, s kilépett belőle egy magas, sötétszürke | ruhás sovány férfi. Az antik- [ várius nagy reverenciával üd- ; vözölte, s könyvcsómagot adott 1 át néki, amely ki volt már a pultra készítve. Egy keve­set beszélgettek, a férfi újabb megbízást adott az antikvá­riusnak könyvek beszerzésére. — Ki volt ez? — kérdezte az öregember, mikor a nagy ko­csi már elsuhant az üzlet elől. — Ez kérem egy régi vásár­lóm, különben a földművelés­ügyi miniszter Csata István, — válaszolta nem kis büszke­séggel az antikvárius. Elnevette magát Csala Ist- ! ván, hogy a régi dolgot emlí­tettem. A mi szakmánkban, \ kétféleképpen lehet teljes ér­tékű az ember. Egyik az, ha kellő időben. fiatalon elvégzi a szükséges is­kolákat, — mert igazi tanu­lásra csak fogékony korá­ban képes az ember, — és az­után elkezdi a gyakorlati mun­kát és tapasztalatai, tévedései árán férfikorára széjjel lát a dolgok között. Í . Ez az egyik. A másik az én és sok más hozzám hasonló parasztember útja: Mink a hat elemi után megfogtuk az eke szarvát. Nemcsak szán­tani, szekeret rakni, kaszálni kellett tudni. De mindent megtanultunk, amit a földről, az időjárásról, az állatokról, fákról tudni kellett, s azt is, amit az emberi természetről és az életről is. A mindennapi dolgok, a természettel és a környezettel való küzdelem apró konfliktusai ültetik el az emberben az ismereteket. — De nem minden ember elégedett meg ezekkel. Például én se. Ezeket az is­három esztendő alatt ötvenen SrrSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSXSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSSAmSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSWSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJirSSSSSSSSSfSSSSSXfSSSSSXSSSSSSSSSStSSSSSSSSSSSSSSSSSffSSSSSSSSSS . , . , .. > s mereteket egeszitgetem ki ezek­CL TTlCCJVeOCTl ß \ ^ o o § +A — Miért? — csodálkozott rám a fele- § bői a könyvekből, — s a polc > $ felé intett. (!) távoztak el népművelési Vagyis a függetlenített népmű- | velők hatvan százaléka cseré- lődött a megyében! Elképesz- tőén nagy szám. Különösen ak- ^ kor az, ha figyelembe vesszük, | hogy minőségi csere csak tíz ^ esetben történt az ötven közül. ^ . i. A TOPIS KRŐZUS Nem haszon nélkül. Az okok sokfélék. A községekben a népműve- § löknek megközelítően sincs ^ akkora tekintélye, mint amek- \ ki- | kívül S korához munkájuk eredményes § elvégzéséhez szükségük lenne. ^ Egyes vezetők nem támogat- >■ ják munkájukat. Mások a nevezésnél figyelmen ki.u^ hagynak minden előírást. Elő- ^ fordult például Piliscsabán, ^ hogy a községi tanács elnöke a ^ járási művelődésügyi osztály $ tiltakozása, sőt a járási elnök- ^ helyettes közbelépése ellené- ^ re is olyan embert nevezett ki •: függetlenített művelődési ház ií igazgatónak, aki még gimná- ^ ziumi érettségivel sem rendel- ^ kezeit. Mindez már a minisz- téri rendelet megjelenése után ^ történt, amely egyetemi vég- ^ zettséghez köti a művelődési jj ház igazgatójának munkakö- $ rét. Végül a megyei tanács ^ művelődésügyi osztálya csak ^ admin’sztrstív úton tudta meg- § változtatni a községi tanács § Kihúzták a számokat. Volt egy kis pénzünk. Mondom, nekünk, s egyáltalán nem nekem. Hallatlan boldogság öntött el bennünket, amikor meglcaptuk az összeget. A feleségem mindjárt vett magának egy pár cipőt a hozzá való táskával, majd délután meghívott egy pohár borra, végül este megengedte nekem is, hogy egyszer megszámoljam a pénzt. Aztán elzárta az egészet, s néhány napig nem történt semmi. Egyik reggel így szólt hozzám kedves kollégám, akivel szemben van az író­asztalunk. — Ha nincs ellene kifogásod, kérlek, megihatnánk egy feketét a büfében. — Valahogy nincs most kedvem — mondtam — s még cigarettát is kell vennem, úgyhogy vagy cigaretta, vagy fekete... , — Ugyan — mondta a kollégám —, hiszen meghívtalak. A párolgó fekete mellett aztán kért tőlem ötezret kölcsön néhány hónapra. Mondta, hogy beszéljem csak meg nyu­godtan a feleségemmel a dolgot, neki van az én feleségemnél hitele, s hogy az én- feleségem azt nagyon jól tudja, hogy ő jobb, mint a bank, meri nála nem kell sorban állni: ha ki akarjuk váltani a pénzt. Este megbeszéltem a feleségemmel, hogy kellene ötezret adnunk. Persze olyan óvatosan mondtam, hogy én ter­mészetesen tiltakoztam, mert végtére mit képzel ez az alak, mik vagyunk mi, Krőzusok? —, de mégis mi volna, ha adnánk. A feleségem, meglepetésemre, elgondolkozott. — Jó — mondta végül. — Nem bánom, de én adom át a pénzt és papírt kérek. Különben a Manóinak is adnunk kell... Tudod, a Manci... Feljött hozzám az a szerencsétlen, képzeld, most már végleg úgy döntött, hogy otthagyja a férjét. Nem kínlódik tovább azzal a trógerral... Hát nincs igaza? • így ment el nyolcezer. Néhány nap­pal később kollégámtól, akivel szert-ben van az íróasztalunk, kértem kölcsön e>gy tízest, mert nagyon megkívántam egy kisfröccsöt. Adott is és felirta a kis no­teszába. A napokban kedves vendégünk volt: egyik távoli rokonunk, aki eddig méo soha sem járt nálunk, de ahogy most elmondta, végre tudott egy kis időt sza­kítani, hogy felugorjon hozzánk. A ro­konon enyhe szalonspicc levegője érző­dött, és elutasította a paradicsomlével, amit így magam fogyaszthattam. Végül, kellő elismervények ellenében három­ezer forinttal távozott. Csak két hónap ra kellett neki. A feleségem, amint a rokon távozott, gondosan elrakta a pénzt, ami még mar radt, s mindössze annyit jegyzett meg, hogy persze Franciéknak sem mondha­tunk ellent, mert ott is van most éppen elég baj... Egyik meglehetősen sáros délután gyalog tértem haza, mert kis háromcen­tessel ittam a délelőtti kávét, s már nem maradt pénzem villamosra. — Fiam — szóltam ekkor a felesé­gemnek, amikor hazaértem. — Von még nekünk pénzünk? — Miért? — ségem. Kimond tam: § — Adjál nekem ezer forintot kölcsön. \ — Mit? Neked? — hüledezett a fele- § ségem. ^ 1944 decemberében már tagja — Igen. Nekem. Ezer forintot. ^ volt a debreceni ideiglenes Nőm szeméből ekkor néhány szikra | nemzetgyűlésnek. S képviselő pattant ki, majd aggódással kezdett ta- % volt több mint egy évtizeden nulmányozni. ^ át. Közben a szövetkezeti köz­Te nem vagy normális... — i pont elnöke, majd miniszter. Bajcsy-Zsilinszky Endre Negyvenhá­mondta végül. — Elsején megadom — erősködtem — § embere" voltam majd dolgozom, túlárazok ... Lesz ^ rom-negyvennégyben gyakran prémest ts ... Ha akarod, ehsmervenyt | megfordult nála^. — No, hagyjuk ezeket a hülyesége- ^ Életútjának egyenességét in- ket — zárta le a témát a feleségem —indokolja a Zsilinszkyvel való fáradt vagyok, nincs türelmem a humo- ^ ismeretségével. Azt, hogyan rodhoz. Az előbb volt itt a házmester. § találta meg ő, a birtokos gaz- az is elvitt ezer forintot, hogy nősül a $ da az utat a szövetkezetig. fia... Képzeld, már az is nősül .. Is- % _u * - . ~ f enem, hogy telik az idő... \Negyszázüzenhat apró birtok „ , 77, r 7 7 • 7 v $ egyesült itt Cegled alatt a Bu­A kollegámnak, akivel szemben van s^ • ~ . az íróasztalunk, már 35 forinttal tartó-i*? Utl duJokbe,n' S Csala 1st- zom, a vállalati büfében is van egy szá- ^an nem azer^ eLnök, mert zas adósságom ... Közben azt mondja § politikus, miniszter volt. nekem a minap a feleségem. — Akkor, fiam, elsején jössz háromezer forinttal. § földosztó bizottság elnöke. Hogy? csodálkozom , hogy ^ Aztán tulajdonképpen soha- VeTsedén? me9yek neked \ sem költöztem el Innen... Az 1 ‘ . , J emberi szellemnek varázsa Természetesen háromezer forint-1 van. Bevilágít egy kis teret, 5; közösséget. Néha történelmet, története- a tájon. Hiszen a J — Inkább azért, mert negy­nekem t venötben én voltam itt a tál.- Tudtommal csak kétezer a fizeié-|néha csak jó ízű sem, es meg abból lejön a levonás, i, , , ,- ^ két teremt , S? szavak sem enyésznek el min­•égem diadalma- i a ettek, a ma­§ gatartás példáia. Nem értelek. — És az ezer. amit ni? — mondja a feleségem san. Dékiss János Nádasdi Péter /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom