Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

G mr mcrn kJ?Man 1967. JANUÄR 29., VASÄRNAP Három tv-film A január 31-én kezdődő monte-carlói tv-fesztiválom a világ csaknem valamennyi te­levíziós társasága képviselte­ti magát. A Magyar Televízió három művet mutat be: Ven- turi-Sipos Tamás, Makk Ká­roly rendezésében készült „Germán vakáció”, és Sartre: „Temetetlen holtak” című drá­mája Szinetár Miklós rendezé­sében, valamint a „Memento” című antifasiszta összeállítás képviseli hazánk tv-játék mű­vészetét. ACSA Szlovák nemzetiségi gyűlés A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége pén­teken az acsai művelődési ott­honban nemzetiségi gyűlést rendezett. Bielik György, a szö­vetség főtitkára és Józsa Kál­mán, a Váci Járási Tanács vb- elnökhelyettese ismertette az MSZMP IX. kongresszusának munkáját, valamint a válasz­tások előkészületeit. A gyűlés után a nagytarcsai szlovák nemzetiségi kultúrcsoport adott műsort. Magyar világjárók Magyarkúton Két napos elnökségi érte­kezletet tart szombat-vasár­nap Verőcén a magyarkúti Orgonavirág Turistaházban a Budapesti Természetbarátok Szövetsége. Ebből az alka­lomból az Encián szakosztály több híres magyar világjáró arcmását ajándékozta a turis­taháznak. A képeket ünnepé­lyes formában rna ves?iij,á,i a turistaház, amelynek falait ezentúl Julián barát, Körösi" Csorna Sándor, Reguly Antal, Péchy Mór, Lóczy Lajos, Bíró Lajos és Stein Aurél rajzok­ról, festményekről készült portréinak művészi másolatai díszítik. Mindennapjaink demokráciája (ß) Keresni az újat, a célravezetőt Az elmúlt hónapokban párt- szervezeteinkben megpezsdült az élet, a kommunisták köré­ben különösen, de a pártonkí- vüliek között is élénkült a po­litizálás, a vitatkozás, az esz­mecserék légköre: az új gaz­dasági mechanizmus, a kong­resszusi irányelvek, majd a kongresszuson elhangzottak megvitatása, a kongresszusi munkavérseny sikerei mind­mind részei annak, hogy — mint már annyiszor — most is a kommunisták járnák az élen az egész társadalmat érintő, annak javát szolgáló változások végrehajtásában, s egyben — személyes példát is mutatnak. Könnyű dolog példákat em­líteni, annyi van: Diósdon, a csapágygyárban a kongresszu­si- irányelvek megvitatása je­lentette . a fordulópontot, az •alapszervezetekben a tagság 70—80 százaléka vett részt a vitákban, s a lendület, az ér­deklődés, azóta sem csökkent; a Dúnamenti Hőerőmű építői­nél a, legutóbbi pártnapok részvevőinek száma minden korábbi „csúcsot” megdöntött; a váci Forte pártvezetősége a kommunisták javaslata alapján, több, fontos termelési kérdést tűzött napirendre, így a többi között a rekonstrukció helyze­tét; a Csepel Autógyár párt- bizottsága kezdeményezően lé­pett fel létszám- és bérgazdál­kodási kísérleti módszerek al­kalmazásáért; a váci képcső- gyárban a kommunisták kezdeményezésére folytatták töretlen lendülettel a kong­resszusi versenyt, s tettek új felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. Kimeríthetetlen a példatár, már csak azért is, mert napról napra újakkal gazdagítja az élet. A kezdemé­nyezés, a többet vállalás, az új melletti kiállás, a célrave­zetőbb megoldások keresése sajátos kommunista kötelezett- I ve határozta el a párt e nagy ség, de — s ezt is hangsúlyoz- I jelentőségű lépéseket, s az ni kell — nem kizárólag a | ilyen, országokat átfogó, de kommunisták dolga! Az új, a jobb, a gazdagabb eredménnyel járó, az egész közösség gyarapodását szol­gálja, érdeke tehát az egész közösségnek, hogy fáradha­tatlanul keresse az ezekhez vivő utat. Nem valami sajá­tos „pártfeladat” az egészsé­ges elégedetlenség, az anyagi gyarapodást, erkölcsi gazda­godást szolgáló lehetőségek, eszközök felkutatása. Az a sa­játos pártfeladat benne, hogy e tevékenységben élenjárva, minél több céltudatos segí­tőt, harcostársat állítsanak maguk mellé, többre serkent­sék az eddig is szorgosko- dót, s tettekre sarkallják a közömbösen szemlélőt. A párt IX. kongresszusa el­fogadta az új szervezeti sza­bályzatot, amelyben helyet kapott az a, ma már a termé­szetesség erejével ható köve­telmény, hogy a kommunista kötelessége a cselekvő rész­vétel a társadalmi életben. És ugyancsak a természetes­ség erejével hat, hogy párt- szervezeteink, a változó va­lósághoz igazodva új, kor­szerű munkamódszereket ala­kítanak ki, s hogy mind erő­sebbé, közvetlenebbé válik kommunisták és pártonkívü- liek kapcsolata; mind na­gyobb hangsúlyt kap az ál­lami és tömegszervezetek ön­állósága, csökken az opera­tív beavatkozás szükséges­sége, s megszűnik az irányí­tásban ma még meglevő pár­huzamosság. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésének, a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztésének kezdeményező­je a párt volt: az egész nép érdekét, a tovább lépés idő­szerűségét felismerve, törté­nelmi, felelősségétől vezérel­a kisebb, helyi jelentőségű tettek nyomán mind többen értik meg a pártonkívüliek közül is, hogy követniük kell a kommunistákat, mert ők állnak elsőként az új, a jobb mellé, ők tesznek első­ként azért, hogy az egész társadalom, egész hazánk előbbre lépjen. M. O. Újra benépesül a megyei kórház Rákóczi üti szárnya Amikor a földalatti vasút építkezése — körülbelül egy esztendeje — a megyei Sem­melweis Kórház Rákóczi úti szárnya alá ért, az esetleges veszélyek miatt ki kellett ürí­teni. Szombaton reggel meg­jelentek a kórházban a föld­alatti vasutat építő vállalat képviselői és a kórház vezetői­vel felülvizsgálták a kiürített épületrészt. Megállapították, hogy az épületben szerkezeti elválto­zások nem tapasztalhatók. A geodéziai mérések tanúsága szerint az üres kórházrész nem süllyed, betegek ápolásá­ra ismét igénybe vehető. i Most tatarozzák, újra be­rendezik ezt a szárnyat, s két héten belül átadják a bete­geknek. Visszaköltözik a fő­városi Kállai Éva utcai kór­házban működő Il-es belosz- tály, amely most már csak néhány napig vesz fel ideig­lenes helyén új betegeket. i TOVÁBB A LENINI UTÓN Aki többet tesz - többet kap Beszélgetés Galbicsck Károllyal, a Vád Kötöttárugyár igazgatójával Évek óta változatlanul több és több árut kér a gyártól a bel- és külkereskedelem. Nin­csenek termékelhelyezési gondjaik, mégsem kényel- mesedtek el, új és új gyárt­mányokkal jelentkeznek á pia­con, s ugyanakkor már a még újabbat is munka alá veszik. A kereső-kutató, örökké elé­gedetlen szellem jellemzi a gyár közösségét, s ahogy a múltban, ma is nyilván ugyanez a helyzet. Ösztönözni az újra — Igen — mondja a gyár igazgatója —, eléggé szeren­csés helyzetben vagyunk. Si­került olyan közösséggé for­málni a gyár törzsgárdáját — műszakiakat épp úgy, mint a fizikai dolgozókat —, ahol mindenki a maga ügyének tartja a többet, a jobbat, az igényekhez való gyors iga­zodást. E törekvéseink he­lyességében a párt IX. kong­resszusán elhangzottak is meg­erősítettek , bennüftket, s eij- ,nek tudható., be, hogy. az, új gazdasági mechanizmusra való felkészülés Vgyarbári valóban közös ügy lett. A kötöttárugyáriak az el- fnúlt hónapokban nemcsak a termelés mennyiségi növe­lésének útjait keresték, hanem ezzel együtt a jobb minőségű, tartósabb termékek előállí­tásának lehetőségeit is. Jelszó lett, hogy a gyár ne elégedjék meg a vásárlók igényeihez va­ló igazodással, hanem maga is ösztönözzön az újra, a kor­szerűbbre, a modernebbre. Uj tréningruhamodelljeik már- már nem is — tréningruhák. Mutatós, anyagukban, for­májukban is modern öltözé­kek; mind nagyobb szerep jut a műszálnak, a gyer­mektréningruhák 55 száza­léka már per Ionos, s rohamo­san nő a műszál aránya a felnőttruháknál is. A gyár gépparkja lehetővé teszi a további termelésnövekedést, s ugyanakkor importanyagot is megtakarítanak a hazai mű­szálak feldolgozásával. Szá­mításaik szerint a műszál 60—80 százalékkal növeli a kelmék élettartamát. •— Van ennek egy közvetett haszna is — mondja Galbi- csek elvtárs. — Az igények gprsabban nőnek, mint a ter­melés, a tartósabb anyag te­hát enyhít ezen a gondon. Nagy reményeket fűzünk a terjedelmesített poliamidszá- lakkal folytatott kísérletek­hez, az ebből készült férfi­öltözékek valóban újat ad­nak majd a vásárlónak. És még valamit: különösebb ba­junk ugyan nem volt soha a kereskedelemmel, de nem egy esetben éreztük a ké­nyelmesség, a sajátos szem­pontok hátrányait. Nagy előnyt jelent, hogy ez év második felétől gyárunk már önállóan köt szállítási szer­ződéseket a különböző kis­kereskedelmi vállalatokkal, s ez mindenképpen többre ösz­tönzi a két felet. Jutalmazni a jő minőséget Ez évben rendelései alap­ján már a gyár határozza meg a termékösszetételt, je­lentősen csökkent a kötelező tervmutatók száma, mind­össze — forintérték, tonna, bértömeg — három kötött, kötelező előírás van. — A gazdálkodási könnyebb­ségek módot adnak arra, hogy az eddigieknél is na­gyobb mértékben honoráljuk a jó munkát. A kongresszusi útmutatást valóra váltva, mi valóban alapelvvé tettük, hogy aki többet ad a gyár­nak, az kapjon is többet. így például a többletterme­lést csak akkor premizál­juk, . ha nem járt minőség- romlással, s ugyanakkor kü­lön minőségi prémiumot is fizetünk. Volt olyan hónap, amikor átlagosan 330—340 forintot jelentett a minőségi prémium egy-egy _ érintett dolgozóra, s ez már nem kis összeg! Könnyű a minőségi premi­zálás eredményességét bizo­nyítani. Bevezetése előtt 89,97 százalék volt az első osztá­lyú áru aránya. Bevezetése után így alakult az egyes időszakok eredménye: 90,57; 91, 92,06! Hasonlóan előre lép­nek a műszakiak premizálá­sánál, s már most a legna­gyobb önállósággal tevé­kenykednek az anyagi ösz­tönzés eszközeinek -felhaszná­lásában a különböző, , egysé­gek vezetői. A jó gazdál­kodás bizonyítéka, hogy múlt évi tervüket úgy teljesítet­ték, a termelékenység úgy nőtt, hogy 25 fővel kisebb létszámmal dolgoztak. Az így megtakarított bárt felosztják az érintett területeken, újabb bizonyságaként az aki többet ad — többet kap elvnek. Helytállni a piacokon — Rövid idő alatt általában termékeink 40—50 százaléka kicserélődik: a többi kötszö- vő gyár is, akárcsak mi, a közönség „kegyeit” keresi. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki megértse a gyárban — s a kongresszusi útmutatá­sokat is már ezzel kapcsol­juk össze —, hogy melyek a mi sajátos feladataink. Eredményes kapcsolat alakul ki a győri műbörgyár és a kötöttárugyár között. Uj pia­cok megszerzésére, közvetett exportunk növelésére nyílik mód a győrieknek gyártott alapkelmével. Helytállni azon­ban a piacon csak akkor le­het, ha mindig van erő újat adni, időben felismerni, mi az, ami kell, amit majd ke­resnek. Megerősítették a gyárt­mányfejlesztő-modellező rész­leget, gazdaságossági számí­tásokat végeznek egy-egy új termék gyártásba vételénél, s nem mondanak le a szerény haszonról sem. — Hiba lenne — s erre a párt IX. kongresszusa is nagyon nyomatékosan figyel­meztetett — úgy felfogni az új gazdasági mechanizmust — mondja az igazgató —, hogy az minden zökkenő nélkül, gombnyomásra működni kezd 1968. január elsején, s attól kezdve nyereségessé válik az addig veszteséges termék, minden gond eloszlik, Nem illúzióra van szükség, hanem nagyon kemény munkára. Itt, gyáron belül is. Jó a kö?ös- ség, de az újra nem azon­nal, s nem egyformán rea­gál mindenki. Ezt számítás­ba venni, így alakítani te­vékenységünket — nem kis dolog. Alapos és sok területre ki­terjedő felmérő munkát vé­geztek a gyárban, hol nyí­Tavasz - pasztellszínében A MÁJUS 1 RU­HAGYÁR CEG­LÉDI ÜZEMÉ­BEN MAR NAGY ÜTEMBEN KÉ­SZÜLNEK A TA­VASZI ÚJDON­SÁGOK, TÖB­BEK KÖZÖTT NŐI ÉS BAK- FISKABÄTOK. A gépesített SZALAGOKON JELENLEG NYOLCEZER DARAB VAN MUNKA ALATT. MIRE MEGJÖN AZ ENYHE, SZÉP IDŐ, A KÜLÖN­BÖZŐ PASZ­TELLSZÍNŰ, LEGŰJABB DI- VATŰ KÁBÁ­TOK MAR AZ ÜZLETEKBEN ÉS \z Áruházak­ban LESZNEK Foto: Gábor lik lehetőség a gyors, s ha­szonnal járó fejlődésre, s hol kell tartalékokat gyűj­teni. Mivel a konfekcioná­lásnál a gyártóterület to­vább nem bővíthető, így a kelmegyártás kerül előtérbe, ott a géppark, s más ténye­zők módot adnak a holnapi még többre. Minden ember fontos * i ■— A pártszervezettel közö­sen kialakított álláspontunk szerint — mondja Galbicsek elvtárs — a gyár minden i dolgozójával beszélgetünk, mert kivétel nélkül minden­kivel számolunk, a gyár va­lamennyi dolgozójának fon­tos szerepe van feladataink­ban. Az emberek nagyon so­kat hallottak arról, mit je­lent az új mechanizmus, de nekünk azt kell megértetni, hogyan kell ezt az új me­chanizmust megvalósítani, ho­gyan kell a pártkongresszus útmutatásait a mi szerény gyári kereteink között; va­lóra váltapi. -ßl&hJk&ikS ,my,njcá- hoz eddig is nagy segít,sqget adtak a kommunisták, s‘még többet kell, hogy adjanak a jövőben. Ugyanakkor — s ez igen szilárd álláspontom — azt vallom, hogy minden gazdasági vezető egyben po­litikai szerepet is betölt, s a vezető beosztásúnkkal szem­ben ilyen igénnyel lépünk is fel. Nincs „jó gazdasági ember, de rossz politikus”: szocialista üzemben, szocia­lista termelési körülmények között ez elképzelhetetlen. A gyár pártszervezete ne­mes hagyományokra támasz­kodva segíti — ellenőrzi a gazdasági munkát. Annak idején kezdeményező sze­repük volt a minőségi mun­ka előtérbe állításában, s döntő helyet foglaltak el a kommunisták a megvalósítás­ban is, személyes példamu­tatásukkal. Hasonlóan a kom­munistáktól indult ki a kez­deményezés az anyagi ősz-, tönzők fokozott alkalmazá­sáért, mint a tények igazol­ják, ismét a leglényegeseb­bet, a legtöbb eredménnyel járót emelték ki a feladatok sokasága közül. — A párt IX. kongresszusa — mondja befejezésül Gal­bicsek elvtárs — még inkább megerősítette az emberekben a hitet, hogy a „nagy” po­litikával nincs baj. A „kis” politika azonban még nem mindenben talállcozik az- em­berek teljes egyetértésével. Itt a gyárban erre vigyázunk nagyon: ne legyen eltérés a párt általános politikája, s a dolgozók helyi tapasztalatai között. Jogos a dolgozók igé­nye a színvonalasabb veze­tésre: erről nem elég beszél­ni, hanem tenni kell érte, s ez a legnyomósabb erkölcsi kényszer, amit csak egy ve­zető érezhet. Nincs olyan ember, aki mindent tud: a pártkongresszus nem vélet­lenül állította előtérbe a szo­cialista demokrácia kibonta­koztatását, az üzemi demok­rácia erősödését, hiszen ahogy országosan, úgy hely­ben is a dolgozó ember szol­gálata a legfontosabb párt- feladat, s egyben — min­denki számára, az anyagmoz­gatótól az üzemvezetőn át az igazgatóig — a legszorosabb munkaköri kö*"1”sség is. Mészáros Ottó Hegyesi Frigyes, a vállalat képviseletében elmondja, hogy még bontatlan, eredeti csoma­golású Lehel 120-asokat bocsátanak az igénylők 1 rendelkezésére. A gépek bérleti díja havon- •i ként 90 forint. Amíg a bérié­it mény az igénylőnél teljesít > szol gálatot — akár több éven § át — minden géphibára in- ^ gyenes javítást biztosítanak. $ Gyakorlatilag ez határidő nél- k küli garanciát jelent. § Nem árt néhány gyakorlati ^ tudnivalót mellékelni a hír- í; hez. Alapfeltétel, hogy § legalább 1 évig kell köl- $ csönözni a berendezést. 1; Két esztendő letelte után, ha $ a félnek megtetszik a hűtőgép, $ részletrefizetésre megvásárol- ij hatja azt. Az addig kifizetett $ bérleti díj felét javára írják. ^ Hogyan igenyelhetnek? § Ma még Budapesten,- a Bel- 5; kereskedelmi Kölcsönző köz- ^ pontjában kell megkötni az $ erre vonatkozó megállapodást. ^ (Bp., IX., Közraktár u. 30.). ^ Az igénylőnek egy kezest kell i felkérnie. í Az érkezett kéréseknek ele­get téve, a belkereskedelmi kölcsönző megkezdi — több Pest megyei járásban — a hű­tőgépek kölcsönzését. Gödöllő, Ráckeve, Szentendre, Szob és Vác járás szerepel a listán. Hűtogépkölcsönzés Pest msgyeten

Next

/
Oldalképek
Tartalom