Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
m&£írlap 1967. JANUÁR 28., SZOMBAT PÉCS ADOMÁNY Dr. Kenessey Aladár 96 éves pécsi szemorvos a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának ajándékozta a három évtizedes gyógyítómunkájával kapcsolatos okmányait. Az adomány értékes darabja az 1717-ben kialakított pécsi városi kórházat ábrázoló festmény: Wéber Károly alkotása. A családi relikviák közül egy XVIII. századból származó — egykor a Rákóczink tulajdonát képező — nagyszekrény került a múzeum birtokába. Akácmagexport Európa-hírű akácerdőink közül is kiemelkednek kitűnő minőségű, nektárdús virágaikkal a nagy kiterjedésű nógrádi akácosok. A virágzás idején sok méhészt vonzó erdők az idén először a tél közepén is hasznot hajtanak. Olasz megrendelésre öt mázsa akácmagot gyűjtenek a legismertebb nógrádi méhésztanyák környékén. Az 50 hektárnyi új akácos telepítéséhez elegendő magot hamarosan útbaindítják Olaszországba. A tudós és a tudománya nulnak, hogy helyezéshez juthassanak. És természetesen én is. Emellett vigyázni kell a bizonyítványomra. A földrajzban kitűnni, a többi tárgyban elmaradni: nem, ezt nem szabad! Az egyetemen jó tanulót várnak, a bizalmat előre megkaptam. A földrajz — egyelőre csak kedvtelés a jövő hivatásért! (eszes) Megalakult az első termelőszövetkezeti üzemszervező vállalat A tápéi Tiszatáj, a balástyai Móra Ferenc és a makói Kossuth termelőszövetkezet megalakította az ország első mezőgazdasági tervező — és üzemszervező vállalatát. Az agronómiái, üzemgazdasági és adminisztratív részlegből álló vállalkozásnak 20 dolgozója van, főleg mezőgazdasági mérnökök és technikusok. A vállalat feladata az, hogy a hozzájuk forduló közös gazdaságoknak a legapróbb részletekre is kiterjedő, megbízható terveket készítsenek. A helyi adottságok feltérképezésével pontosan kiszámítsák, milyen ütemben gazdaságos az érintett termelőszövetkezet fő- és melléküzem- ágainak fejlesztése. Puskás Zuárd Ocsai István szakkörvezető tanárral „gyakorol”. Foto: Gábor V. ^ » z asszonyok kint álltak a ^ A kunyhók előtt, s tenye- ^ írükkel védték szemüket a § .nap vakítóan tűző sugaraitól. ^ A lejtős utca végén egy haj- $ lőtt hátú, porlepett rongyokba ^ burkolt öregember közeledett. ^ Az utca porában játszó gye- ^ rekek rá sem hederítettek az ^ idegenre, az asszonyok viszont — hármeny- ^ nyíre elbágyasztotta őket a hőség — érdekig lődéssel figyelték. $ — Mit keresel errefelé, öregapó? — Lakik itt egy ember: Tahar. Vele kell 1t; beszélnem. 1 § Erre már két asszony is odaszaladt hozzá, ' § az egyik az öregember jobb karját átvetette ^ a saját vállán, a másik meg a bal könyökét ^ fogta, úgy támogatták a végsőkig kimerült, Sj majd összeroskadó alakot a legközelebbi í ^ kunyhó hűs árnyékába. Hirtelen valamennyi asszony odasereglett, s egyikük megkérdezte: ;!$ — Mit kívánsz Tahartól? » | — Hívjátok csak, mondandóm van neki. ■ ^ Tahar felesége kilépett a sokaságból, a i | hegyoldal felé fordult, s tenyeréből tölcsért ■ ^ formálva szája elé kiáltott: ^ — Tahaaaar!- ^ . ^ A hegyek hosszan visszaverték a hangot, s . ^ nemsokára ott termett a fellahok népes cso- i S portja. — Udvözlégy öregapó! — köszöntötték az -^ idegent. — Mi szél hozott errefelé? — S így ;$ szólván, hátrább taszigálták az asszonyokat ’ ^ és ők telepedtek az öregember köré, ki sar• ^ kára guggolva, ki földre kuporodva, ki pedig- ^ nekidőlve a kunyhó falának. ■ ^ — Pihenj csak öreg. Ma itt töltőd velünk ■ ^ az éjszakát — mondta egyikük, s a többiek l ^ mind élénken helyeseltek. E pillanatban visz•j! szaérkezeit egy asszony, lei az előbb észre• § vétlenül távozott, s egy nagy korsót, meg sült i lepényt nyújtott a vándor felé. Az jólesően- ^ húzott a mázas korsóból, ám a lepényt érin- ^ tétlenül hagyta. ’ ^ — Nem maradhatok sokáig — felelte. — De ezt nektek hoztam. — Ősz szakállát fél- : ^ rehúzVa matatni kezdett rongyai között, s ki• ^ húzott egy köteg nyomtatott papírlapot. — • ^ Melyikőtök Tahar? | — Én vagyok. ! ^ — Fogd. Biztos vagyok benne, hogy tudod, ’ ^ mire valók. Egyébként a tieitek közül vala- l ^ kit félholtra vertek a csendőrök. Sadak. így . § hívják. r Néhány asszony rimánkodni kezdett. A • % férfiak elhallgattatták őket, aztán újra az | öreghez fordultak: • ^ — Miért bántották? Mit vétett nekik a $ szerencsétlen? ■ i — Semmit. Hiszen tudhatjátok.- ^ — Akkor? . $ — Meg akarta értetni a mieinkkel, hogy • ^ olyan embert kell választaniuk, aki az ő ér- , ^ dekükben beszél. De odafönt nem akarják hallani a mi hangunkat. Hát ez történt. • ^ c az öreg felszedelőzködött, nemsokára j S O már egész kis pontnak tűnt alakja a . í lejtős utca végében. Az asszonyok szomorúan néztek utána. ^ — Szegény. Biztosan nincsen családja — ^ jegyezte meg Zahrabint Mohammed. ' ^ — Mindnyájunknak nehéz a sorsunk: Mi ' ^ is szánandók vagyunk — felelte a kövér Sal- ma, elnehezült testét a többiek felé fordít- | va. ^ A fellahok ezenközben nekivágtak, hogy 8 megkeressék az összevert Sadakot. Bachir $ kereskedő házában találtak rá, szaggatottan $ lélegzett s bár ajka szakadatlanul mozgott, ^ hang alig jött ki a torkán. Az emberek le- ^ hajtott fejjel állták körül a fiatal férfi szát- ^ roncsolt testét. Ali föléhajolt, és megpróbál- -^ta vigasztalni. — Majd, ha meggyógyulsz...- ^ — Nem ... nem tudok ... — nyögte Sadak,- 8 majd hirtelen erőrekapva kissé felkönyökölt. ■ ^ — Nem félek a haláltól.. Ezek kifosztják a ?8 földünket, s közben azt hiszik, erősebbek es nálunk. De eljön majd az ő haláluk napja és c ^ ők még azt sem tudják majd, hogyan kell- ^ meghalni. Visszahanyatlott s az őt körülálló kemény, barázdásarcú férfiaknak könny csillant a sze- ;> 8 műkben. 5 ^ 8 asnapra gyűlést hívtak össze Bachir bó- S 1*1 déjába, mely egybeépült a házával. Sö- I§ tét, szűkös helyiség volt, keskeny' ajtaján s§ egyszerre csak egy ember léphetett be. A fellahok lekuporodtak a döngölt földre, mert az egyetlen kis pádon már hatan szorongtak. Várakozó, fojtott mormogás töltötte be a bó- dét. Megérkezett Ba Hamida, a falu öregje is. Neki ugyancsak helyet szorítottak a pa- dón, s ekkor Tahar beszélni kezdett. — Tudjátok mindnyájan, miért tartjuk a *8 mai gyűlést. A választásokról van szó.. Ez- "8 úttal még Sadakot is félholtra verték. A.zt S sem tudjuk túléli-e, belehal-e? S mindez S miért? Mert magyarázta a fellahoknak, hogy DEBRECEN Ismeretlen Széchenyi levél A Debreceni Állami Levéltárban iratrendezés közben megtalálták Széchenyi István eddig ismeretlen levelét, amelyet 1841. július elsején írt a debreceni casinóhoz. A most előkerült levél annak bizonyítéka, hogy a debreceniek a vasút megépítéséért a kezdeti lépéseket már 1827-ben megtették. Vaddisznók az Alföldön Vaddisznók jelentek meg az utóbbi napokban az apróvadas alföldi erdőségekben. Az északi hegyvidékekről elkóborolt állatok gyakran még a szövetkezeti majorok kukoricagó- réit is megközelítik, hogy élelemhez jussanak. A vidék vadászai felvonultak a hívatlan vendégek ellen, s Üjszász környékén már puskavégre is kaptak egy 150 kilós vadkant. Zeng-bong a folyosó: tízperces szünetet jelez a csengő a ceglédi gimnáziumban. Felszabadult hangorkán kél diáklábra a lépcsőházban, ahogy sietős lépteikkel igyekeznek fiúk, lányok a tornaterembe, vagy épp a szabad levegőre, az udvarra. Egy fiatalembert keresünk. Ritka diák már harmadikos gimnazista korában — egy tanulmányi versenyen elért eredményével — egyetemi felvételt nyert, felvételi vizsga nélkül! Hiába: aki tud, az tud! Az egyetem padjai ugyan „mágneses” padok, de csak azokat vonzzák egészen magukhoz, akik odavalóié Milyen lehet egy gimnazista-egyetemista ? Sokdioptriás szemüvegű, magábafeledkezett könyvmoly? — A ceglédi könyvesboltban nemcsak könyvbarátnak, de „könyvvadásznak” is .titulálták — hallottam. A könyvtárban Szintén. Tizennyolc éves sincs: az Országos Széchényi Könyvtárban ismerősként fogadják a köszönését, ha belép. És bizony elég gyakran lép be. Van, aki sportbarát. Van, aki a művészeteket szereti. Puskás Zuárd a földrajz megszállottja. Nem egy versenyen vett már részt ebben a témakörben. A középiskolások országos tanulmányi versenyén legutóbb földrajzból indult és most már van saját jelöltjük, részt kell venniük a szavazáson. ' Végignézett a hallgatóságon, hangja kicsit megremegett, azután folytatta. — Ha most Sadakról beszélek, azért van, hogy megértsétek: ami vele történt, az Vár miránk is. Meghajtsuk hát a gerincünket? Maradjunk távol az urnáktól? Nem, még akkor sem, ha azok mindent megtesznek is e célból. A szavazóhelyiséget elvitték innen ötven kilométernyire, s ha odautazunk, feltartóztatnak, nem engednek hazatérni. Máshol a helyiség egyszerűen zárva van. Miért van ez? Miért vannak a büntető expedíciók? A fegyveres járőrök, a házkutatások? Még az idegenlégiót is bevetik, mert nem akarják, hogy kilépjünk a homályból... Ekkor a bódé mélyéről, a házba nyíló ajtó felől éles női hang hallatszott: — Sadak már nem ismer meg senkit! Minden szó elhalt. Ali suttogta csak maga elé: — Nem éri meg a reggelt... — Aztán felpattant és beszélni kezdett: — Lehet, hogy nem értetek egyet mindazzal, amit Tahar elmondott. Az idei nyár különösen száraz volt, kiégtek a mezők, s talán közületek sokan most arra gondolnak, „na beszéljenek nekem választásról, amikor nem tudom, mivel lakunk jól a télen”. Da látnotok kell, hogy itt is rólunk van szó. Gondolkodjatok 22 IBUSZ-különvonat a Szovjetunióba 1967: a nemzetközi idegen- forgalom éve, s az idén ünnepli az IBUSZ fennállásának 65. évfordulóját. Ebből az alkalomból pénteken Szűcs Miklós, az IBUSZ osztályvezetője sajtótájékoztatón ismertette a vállalat terveit. Akik 1967-től, a következő években ötször, vagy tízszer vesznek részt IBUSZ társas- utazáson, jutalomként egyszer ingyen utazhatnak. Az IBUSZ az „utazás öröme” jeligével gyermekrajz- kiállítási pályázatot írt ki, a Farsangi gondok „pályamunkákat” az általános iskolások május 1-ig nyújthatják be. Az első helyezést elért ifjú képzőművészek külföldi üdülésben részesülnek. A nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának évében 22 külön vonatot indít az IBUSZ a Szovjetunióba. — Vajon rózsaszín, vagy világoskék álarcot vegyek fel a bálra. (Pásztor Péter karikatúrája) KÖNYVESPOLC A világegyetem kulcsa A fizika jelene és jövője — ezt olvashatjuk az Univerzum Könyvtár új kötetének alcímeként. A világegyetem kulcsa: a modern fizika. Ameddig eljutottunk a világűrben, amit meghódítottunk abból, ahhoz a fizika nyitotta meg az utat, ám a világűr — furcsán hangzik ugyan, de igaz — csak részterülete, „egy a sok közül” a fizika problémáinak. A mai fizika tevékenységi körének felvázolását szolgálja a kötet: a tér és idő vizsgálatától a félvezetőkön át n csillagok világáig, a mikrokozmosz és a makrokozmosz ezernyi kérdésén át a termonukleáris szintézisig. Nincs olyan tudományág, amely így vagy úgy ne kapcsolódnék a fizikához, s ne hasznosítaná annak mind gyorsabban gyarapodó eredményéit. A kötet cikkeinek szerzői neves szovjet szakemberek, akik működési területük leg- I — Látjátok ezeket a nyomtatványokat itt a pulton? — szólt Tahar. — Ezek a mi szavazócéduláink. Szét kell osztanunk, valamennyit a környékbeli falvakban még ma éjszaka. C sönd telepedett a helyiségre, a parasztok átgondolták a hallottakat. — Remélem, egyikőtök sem tagadja meg a részvételt az akcióban — fűzte hozzá még Tahar csendes határozottsággal... A néma éjszakában a kavicsok csikorgása is félelmes robajnak tűnt. — Biztos vagy benne, hogy nem akarsz kísérőt magad mellé, Ba Hamida? — Nem. Senkire sincs szükségem. — De hát veszélyes, ilyenkor egyedül a hegyekben. — Én olyan ösvényeket ismerek, amelyeket azok még nappal se találnának meg — mondta az öreg gúnyosan és másodpercek múlva már csak szaggatott nevetése visszhangzott a hegyoldalban. A többiek is elszé- ledtek, kettesével járták a rejtekösvényeket, toronyiránt vágtak át a mezőkön és éjnek évadján bekopogtak a parasztházak ajtóin. Tahar és Laarej még pirkadat előtt visszaérkezett a falujukba. Amikor elérték a hegygerincet és lepillantO'ttak a lábuknál szorongó kunyhók sorára, látták, hogy az egyikben égnek a fáklyák, s minden felől igyekszenek oda a lepelbe burkolt alakok. — Nos, mielőtt a nap feljön, nagy eseménynek leszünk tanúi — szólt csendes bizakodással Laarej, kinek feleségére már estefelé rátörtek a szülési fájdalmak. Lesiettek a lejtőn. Nemsokára már Laarej házához értek, belökték a kertkaput, s a fáklyákkal megvilágított szobában valóban ott találták a falu valamennyi asszonyát. A vajúdó nő, Salma körül Doudja, a bábaasszony sürgölődött. A lobogó lángok fényénél furcsán hosszúkásnak tűnt az asszonyok arca Sál na felfeltörő sikolyokat hallatott. Donija kiterelte a szobából a férfiakat Nemsokára felhangzott az éles cssese nősírás. Az anya csukott szemmel, arcán va'a- milyen földöntúli kifejezéssel feküdt a gyékényen, miközben Doudja ügyes, óvatos mozdulatokkal olajozta a csecsemő testét F elkelt a nap. Visszaszáll ingóztak a férfiak is, és mindnyájan, az egész falu nézte, ahogy Doudja magasra tartja a kicsit. — Látjátok, fiú! Egy Sadak eltávozott közülünk, s a helyére áll egy másik — A boldogság lakozzék nála! öröm kísérje lépteit! Sose állja útját akadály, vagy kelepce! — zsongták kórusban az asszonyok. ^ordította: Zilahi Judit ..„liammed Dib 1920-ban született az algériai Tlemcenben. Kezdetben tanár, majd újságíró volt, több algériai *ap és a kommunista francia hetilap Les Lettres Francaises munkatársa. 1952 óta publikálja regényeit. Ismertebbek: A nagy láz, A tűzvész, A takács. Néhány novellája a Nagyvilág című folyóiratban magyarul is napvilágot látott* nyert. „A földrajz a mindene^ ennek a fiúnak!” — állította»; róla tanára, Ócsai István, a t gimnázium tanára és szakkör-^ vezetője. $ A tanulmányi verseny $ i témaköre nem volt könnyű: a5 világ alumíniumiparának gaz- *! dasági földrajzáról, készítettek«: tanulmányt a vetélkedők. A» Kossuth gimnázium növendé- 5 ke egyetemi felvétellel és í szovjetunióbeli jutalomüdülés- 5 ről szóló okmányokkal tért $ vissza Budapestről. Harmadi- $ kos volt még ekkor. A Magyar J Rádió Ki miben tudós vetél-» kedőjén szintén ott szerepelt a 5 földrajzosok között. Nem távo-5 zott jutalmazatlanul: ekkori Csehszlovákiában járt. — Mi lehet a tudós diákkal? ; — Szorgalmasan tanul — $ várjanak csak, rögtön megke- 5 résem — sietett Ócsai a segít- 5 ségünkre. Pár perc, s nyílt az 5 iroda ajtaja. Puskás Zuárd: belépett. ••••"•• í Tudós? — Csillogó, fekete : szemű, sötét üstökű, nyurga S fiatalember, tekintetében szik-; rát vető talpraesettséggel, ka-! maszos kíváncsisággal, igazi, í kölykös tettrekészséggel. Mág-J hogy ő? Ö, a tudós?! Ez csak'; cukkolás: nagyon szereti a j földrajzot, ennyi az egész.; Nemcsak könyvekből, elmélet- ! ben, hanem a gyakorlatban is.» Ha csak teheti, felkerekedik, J és indul hegyet, folyót látni, í hazánk tájaival közelebbről í ismerkedni, kívül is, belül is.! A föld rejtett kincsei épp úgy : vonzzák, mint a vidék szépsé- ! gél § — Most az érettségire ké- ! szül, — ugye sokat tanul? — Persze, hogy tanulok, —: feleli, felcsillanó diáktekinte-: tében villanásnyi mákázással.; • Már érzi: egy malomban őrö- ; lünk, csak míg ő a paprikát, j én a búzát...) — Tanulok, mert február ! 16-án lesz a selejtezője a rádió! és a tv újabb vetélkedőjének.! Nagyon fel kell készülni, $ s mert a régebbi versenyek ri- s válisai is vasszorgalommal ta- | frissebb eredményeit igyekez nek a nem szakember számá ra is közérthetően összefoglal ni, az esetek nagy többségé ben, sikerrel. A kötet így a érdeklődő olvasó kézikönyv lehet: eligazítást talál benn olyan, sokszor titokzatosna tűnő kérdésekben, mint a rob bantásos sajtolás alkalmazás az ipari üzemekben, a rádió lokáció rohamléptű fejlődési az egész földön jelentkez energiaéhség. A modern fizika nagyszer eredményeket ért el, de — ezt is jól tudja a világ megteremtette a tömegpusztí tó fegyvereket is. A kötet jc bizonyítja, hogy nem a tudó mányon múlik, eredménye mivé lesznek, hanem azon, ki és hogyan használják fel eze két. A kötetet igen sok ábr és nagyszámú fénykép egészí ti ki. (Kossuth Könyvkiadó) (m. o.)
