Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
nar tt terei zJfjrlnp 1967. JANUAR 27., PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) százalékát, töröltük. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. Most olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben folyósítandó beruházási hitelek valóban megfeleljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jövedelmezőség fokozását szolgálják és így a termelőszövetkezetek a gazdasági feltételeket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már szigorú követelmény minden egyes hitelnyújtásnál. A beruházások 1967. évi előirányzatai körül heves viták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy elsősorban a folyamatban levő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházásaink vonatkozásában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek hiánytalanul érvényt szerezzünk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaházépítés. Túlzások tapasztalhatók középületek, intézetek építése, sőt egyes műemlékek — bocsánat a kifejezésért — 1 építése terén is. Az ilyen beruházások nem egvszer megelőzik égetően szükséges lakásépítkezései nk kiszélesítését. Csak helyeselni lehet azt az álláspontot, hogv — a lakásépítés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodaházak. igazgatási épületek, középületek, intézetek, műemléki elleső építkezések elő- j irányzatait korlátok között kell tartani. Fontos népgazdasági érdek, hc-^y javítsuk azokat az ered- ménveket, amelyeket az- elmúlt két évben a készletgazdálkodás terén elértünk. Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak köztük olvanok, amelyek Indokoltak és azt a célt szolgálják. hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhetővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermekruha és a különböző kulturális cikkek dotációja. Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontán alakultak ki és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folvamán fokozatosan meg kell szüntetni, úgy. hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés vagy más életszínvonal-emelő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármódosításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak maid a kereslet és kínálat alakulására. Ezért az államnak szabályozói ag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen. sőt az árak mozgása és eCTvéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezessenek. Intézményeink gazdálkodásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eszközök hatékonyabb felhasználására ezen a téren is még sok lehetőség van. A takarékos gazdálkodás előmozdítására a költségvetési szerveknél rátértünk a kétéves előirányzatok készítésére. ami előrelátóbb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javasat is, hogy 1967-től az év véri pénzmaradványokat a költségvetési szerveknél ne zároljuk. 1967 az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző év. . A reform jelentősége, amint azt a pártkongresszus is megállapította, igen nagy. A terv- szerűség és a piac jobb összekapcsolásától, a döntési hatáskörök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatoknál levő alkotó erők fokozott kibontakozását, s egyidejűleg a bürokrácia csökkenését. Minden remény megvan arra, hogy a reform pezs- dítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. A reform munkálatai döntő szakaszba értek. A Gazdasági Bizottság már határozatokat hozott az árreform legfontosabb kérdéseiben. Kidolgozás ( alatt áll a tervezés új rendszere. A különböző időtartamú népgazdasági tervek jellege és tartalma. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezé- 1 si és finanszírozási rendjének kidolgozása, amint már említettem, a beruházásoknak csak egy része valósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mérlegelésük alapján, a rendelkezésükre álló amortizációs fejlesztési alapból valósítják meg. Elkészültek a forgóalap-rendezésre, továbbá a hitel- és kamatrendszerre vonatkozó javaslatok. Az utóbbiakban kifejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. Az átmenet számos problémát vet fel. A vállalatoknak fel kell készülniük az új irányítási rendszerre. 1968-ra már nem kapnak lebontott tervszámokat, s ez arra figyelmeztet, hogy idejében kell a megrendeléseket biztosítani, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. Fontos szerep hárul a pártszervezetekre, a szak- szervezetekre is. Elő kell segíteniük, hogy megfelelően érvényesüljön a társadalmi érdek, a csoport- érdekek és az egyéni érdekek összhangja az új gazdaságirányítási rendszer keretében. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk álló 1967-es évben minden területen újszerű, az eddiginél nagyobb feladatokat keld megoldanunk. Ebinek legfontosabb feltételei: a szorgalmas munka és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők eredményesebb fel- használása. Előrehaladásunkhoz annak a politikai szilárd egységnek az alapján, amely a párt IX. kongresszusán fejeződött ki — kedvezőek a feltételek. Ezért joggal ' bízhatunk abban, hogy gazdasági törekvéseinket a vállalatok, intézmények dolgozói megértik, aktívan támogatják, s így feladatainkat sikerrel oldjuk meg. Timár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett, majd folytatódott a tanácskozás. Inokai János, Fejér megyei képviselő, a tervéé költségvetési bizottságának tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Ezután megkezdődött a költségvetési javaslat feletti vita. Varga Károly Somogy megyei és Bartha János Hajdú-B;har megyei képviselők felszólalása után ismét szünet következett. A délutáni ülésen elsőnek Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fehér Lajos hozzászólása — A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszkodik, a magam részéről teljes mértékben egyetértek a pénzügy- miniszteri expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdálkodását általában eredményesnek ítélte. Bár még nem szűntek meg azok az ellentmondások és aránytalanságok, amelyek továbbra is főleg a tőkés fizetési mérleg feszültségében jelentkeznek: mégis a2 ország- gyűlés megelégedéssel nyugtázhatja, liogy a harmadik ötéves terv eiső évének főbb feladatait sikeresen teljesítettük. Tavalyi gazdálkodásunk egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az. hogy az ipari termelés növekedésének kb. 80 százaléka a termelékenység növekedé- céből származott. Múlt évi gazdálkodásunk másik figyelemre méltó eredménye, hogy az ipari termelés jobban szolgálta a szükségletek kielégítését, mint az előző években. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a célunk, hogy a fogyasztói árak és a szolgáltatási díjak — mint említettem — közeledjenek a ráfordítások összegéhez, valamint a nemzetközi árakhoz, továbbá, hogy népgazdasági szempontból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értékítéletéi. Az alapvető élelmiszerekből — az időszakos nehézségek mellett — az ellátás általában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a tél hátralevő részében e téren? Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy — a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb helyzetben vagyunk a téli zöldségfélék, a burgonya tekintetében az új termésig. Téli almából a közepes termés mellett nem bőséges, de tűrhető az ellátás. A múlt évi ár- és bérintézkedések az áruforgalom ösz- szetételét ‘ is befolyásolták. A lakosság fogyasztásának idei várható növekedése arra kötelezi a kereskedelmi szerveket, az ipari és mezőgazda- sági üzemeket. hogy az év során erőfeszítéseket tegyenek a növekvő vásárlóerő kielégítésére. Az elmondottak után bárki is felteheti azt a kérdést, hogy a tavaly végrehajtott ár- és béremelések összességükben hogyan hatottak a lakosság életszínvonalára? A válasz a következő: a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt az egy keresőre jutó reálbér és a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme. Egyetlen év tapasztalatai alapján is elmondhatjuk: a szükségessé vált intézkedéseket helyes volt nem elodázni, hanem vállalni. Megtenni még időben azt, ami a gazdasági fejlődéshez hovatovább nélkülözhetetlen! Gazdasági munkánk igen fontos új vonása volt már az utóbbi években — s mindinkább az lesz a jövőben — a hatékonyság, a gazdaságosság fokozása. Ezzel kapcsolatban a fokozottabb létszám-takarékoskodásra szeretném felhívni a figyelmet. Az elmúlt évek során eszközölt sokmilliárdos gépi befektetés révén számos üzemben munkacrőíeles- leg keletkezett. Ez a népgazdaság számára feltárható belső munkaerótarta- lékot jelent. Részben ez a körülmény, részben pedig egyes népgazdasági ágak fejlesztése természetszerűleg a munkaerő bizonyos átcsoportosítását igényli. Egyes vidékeken jelentős a bányászok létszámának csökkentése. A kormánynak az az állás- foglalása, hogy a szükségessé vált Intézkedéseknél az érdekelt szervek a dolgozóknak, a társadalom érdekeinek megfelelő megoldásokat találjanak. Részben munkaerőgazdálkodási, s részben népesedési okok vetették fel a gyermek- gondozási segély szükségességét. A pártkongresszus állás- foglalásának megfelelően a kormány tegnap megtárgyalta a kérdést s megfelelő határozatot hozott olyan gyermek- gondozási segélyrendszer bevezetésére, amely lehetővé teszi a kisgyermekes dolgozó anyák otthonmaradását. A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből, vagy fizetésből élő aktív kereső, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozó, __ s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása céljából saját elhatározásából, átmenetileg a háztartásban marad. A gyermekgondozási segély a gyermek két és fél éves koráig biztosítható. Folyósításának időtartama a szülési szabadság idejével együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg. Az átmenetileg otthon töltött idő a nyugdíj, a szabadság és más munkajogi következmények szempontjából munkában eltöltött időnek tekintendő. A család?“ pótlék-jogosultság az otthon töltött időre is fennáll. A gyermekgondozási segély összege a bérből és fizetésből élő kisgyermekes anyáknál havi 600 forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély összege havi 500 forint. A gyermekgondozási segélyt folyósítani kell mindazon gyermekek után, akik ez év január 1-én, vagy azután születtek, illetve születnek. Tímár elvtárs említette expozéjában, hogy elsősorban az új induló ipari beruházások körül heves viták folytak. Ez való igaz. A kormány ellenállt a túlzott igényeknek s nem engedélyezte számos értékhatár feletti ipari s néhány egyéb beruházás (irodahazak) idei indítását. Szükség van a mezőgazdaságban is a beruházások jobb koncentrálására, így elsősorban a betakarítási veszteségek csökkentése céljából. A kormány a múlt év eleje óta több nagy fontosságú agrárpolitikai intézkedést tett. A múlt év január elsejéig mintegy 9 százalékos felvásárlási árszínvonal-növelés, ennek alapján részleges amortizáció (gépi amortizáció) bevezetése után a kormány novemberben újabb nagy horderejű intézkedést hozott, a hitelrendezést. A hitelrendezést a termelőszövetkezetekben december végén. Sí ez év első napjaiban végrehajtották. A gyors, zavartalan és lelkiismeretes lebonyolítás a Magyar Nemzeti Bank hálózatának jó munkáját dicséri! A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációt. A múlt év elején hozott, valamint a IX. pártkongresszuson elhatározott (azóta jelentős részben megvalósított) gazdaságpolitikai és társadalom- politikai intézkedések lényegében új helyzetet teremtettek a mezőgazdaságban: a mezőgazdasági termelés további fellendítésének vetik meg biztonságos alapjait. Az idei év az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetését megelőző év — az előkészítés esztendeje, s ahhoz, hogy 1968. január elsején az új irányítási rendszer bevezetésében megfelelően startolhassunk, arra van szükség, hogy az idei esztendő is jól sikerüljön. A következő hetek és hónapok tehát kemény és áldozatos munkát követelnek mindnyájunktól. Idei célkitűzéseink megvalósítása elsősorban attól függ, hogy mindenki híven teljesítse kötelességét, becsületesen elvégezze munkáját. i Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Fekszi István Szabolcs-Szatmár megyei, Sümegi János Nógrád megyei, dr. Petri Gábor Csong- rád megyei, Valaska László Borsod megyei, Báli Zoltán Tolna megyei, Schumann Zoltán Nógrád megyei és Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő szólalt fel. Bélák Sándor beszéde után az elnöklő Beresztóczy Miklós a csütörtöki ülést bezárta. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor az állami költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. Ábel ezredes elmondja történetét 2. Tiszta kéz, hideg elme, meleg szív Örökké emlékezetes marad, amit Dzerzsinszkij mondott e szakma követelményeiről: „Tiszta kéz, hideg elme, meleg szív”. E lakonikus szavaknak rendkívül gazdag a jelentésük. Ezek képezik a hírszerző iránytűjét, erőt és bátorságot nyújtanak neki a legnehezebb helyzetekben. Tapasztalatból tudom mindezt, hiszen az árulás engem is olyan helyzetbe hozott, hogy szembekerültem az USA tapasztalt, ravasz kémelhárítóival. 1957 június 22-én, szombaton éjjel egy kis cellában ültem és kíváncsian néztem körül. Baloldalamon katonai prices volt, pokróccal letakarva. Fölötte vasrácsos ablak, a rácsok között páncélüveg. Akadt még a cellában egy ülőke és egy porcelánkagyló. A falakat kívülről téglával burkolták, belülről pedig egyszerűen bevakolták, ám a vakolat több helyen málladozott. Látszott, hogy a cella előző lakója megpróbálta felmérni a fal vastagságát. erősségét. Ám a hulló vakolat alatt acél rostély bukkant elő, huzaljai kb. fel centiméter vastagok voltak és hatszögletű nyílásokat képeztek. Az ajtó előtt egy határőrhadnagy posztolt. Láthatóan unatkozott és úgy érezte, hogy az őrködés a képességeihez méltatlan feladat. Tudtam, hogy ezek a tisztek a mexikói határon elfogják és vallatják a határsértőket, azokat a mexikóiakat, akik munkaalkalmat keresve szöknek át az Egyesült Államokba. A Kaliforniában és Texasban töltött kalandos évek után a hadnagynak bizonyára kellemetlen volt egy sötét épület folyosóján mozdulatlanul ücsörögni. Ám ebben a pillanatban a hadnagy lelkivilága a legkevésbé sem érdekelt. Az utolsó 36 órában úgy viharzottak körülöttem az események, hogy kissé magamnak is el kellett gondolkodnom, hogy mi történt tulajdonképpen. ... Előző reggel 7 óra körül még aludtam szállodai szobámban, New Yorkban, amikor kopogtattak az ajtón. Rögtön felébredtem, de mielőtt még megfordíthattam volna a kulcsot a zárban, belökték az ajtót és engem félretaszigál- tak. Két férfi állt az ajtónyílásban, futtában elővillantották igazoló kártyájukat. Majd elhadarták, hogy ők az FBI alkalmazottai, s ezzel beléptek a szobámba. Egy harmadik férfi is követte őket, s még néhányan kint várakoztak a folyosón. — Üljön le — mondta egyikük. — Ezredes — folytatta a másik —, mi tudjuk, hogy maga kicsoda és hogy mit művelt mostanáig. Minden világos volt. Munkám egyik szakasza véget ért és elkezdődött egy másik. — Azt javasoljuk, hogy mostantól fogva működjön együtt velünk. Egyébként megbilincselve távozhat csak ebből a szobából. — Nem értem, miféle együttműködésről beszél — vetettem közbe. — Nagyon is jól tudja, hogy miről beszélek — felelt az FBI-ügynök vésztjóslóan. — Felöltözhetek? — Egy pillanat, előbb még válaszoljon a kérdésünkre. — Már válaszoltam. — Ismétlem, mi tudjuk, hogy maga a szovjet hírszolgálat ezredese — erőskö- dött hajnali látogatom — és tudjuk, hogy mi minden van a rovásán. És jobban teszi, ha elfogadja tanácsunkat, mert börtönbe kerül. — Azt hiszem, nincs mit hozzátennem ahhoz, amit már megmondtam. Körülbelül ilyen modorban beszélgettünk még vagy egy félóra hosszat. Végül is az egyik amerikai felpattant és kiment a folyosóra. Még három férfi lépett a szobába és egyikük elfogatási parancsot mutatott fel. A New York-i Bevándorlási és Honosítási Iroda adta ki ellenem, azt állítván, hogy törvénytelenül tartózkodom az országban, mert elmulasztottam, hogy jegyzékbe vétessem magam a fentemlített irodánál, az IBS- nél. A letartóztatási parancs felmutatása után a szobámat is tüzetesen átkutatták. Azóta is nyitott kérdés előttem, hogy ama bizonyos péntek reggelt szándékosan választották-e ki. De tény az, hogy az ő szempontjukból igen jókor ütöttek rajtam, mert éppen előző éjszaka létesítettem rádiókapcsolatot a főhadiszállással és ezért az egész sifrirozó kulcs és minden szükséges felszerelés nálam volt a szállodai szobában. Ezeket a tárgyakat egyébként a város másik pontján levő rejtekhelyen tartottam. Tudtam, hogy nehéz lenne mindent megsemmisíteni az FBI-ügynökök szemeláttára, de a lehetetlenre is elszántam magam. Elsősorban a sifr-kul- csot és az éjjel kapott rádio- gramot akartam eltüntetni. Az előbbi egész könnyen ment. Annyira kicsi volt, hogy a tenyerembe rejtettem, majd közöltem, hogy szeretnék kimenni a fürdőszobába. Majd ott az egyik ügynök árgus tekintetétől követve módját ejtettem, hogy bedobhassam a toalettbe és rázúdítsam a vizet. A rádiogram szövege az asztalomon volt egy halom fehér papírlap alatt. Amikor befejezték a házkutatást, felszólítottak, hogy csomagoljam össze a személyes holmimat. A festékes dobozomban — ugyanis szívesen festegetek — akadt még egy kis festékmaradék a palettán: kihúztam a ráddogramot a papírhalmaz alól és azt használtam föl arra, hogy palettámat megtisztogassam. Miután már az utolsó festékfoltot is eltüntettem, hanyagul összegyűrtem a papírt és bedobtam a toalettbe a titkosírás! kod után. Sajnáltam, hogy valamennyi fontos feljegyzésemmel nem tudom megtenni ugyanezt a trükköt, de az, hogy a két 1 fontosabb akciót sikeresen végrehajtottam, valósággá felvillanyzott. Következik: Lclkierő és sza1 badulás.