Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
/ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről 1966-ban a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik; I. Termelés és forgalom 1966-ban a megtermelt új érték — a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint kb. 6 százalékkal múlta felül az 1965. évi szintet. A növekedés mértéke nagyobb volt annál, mint amivel az 1966. éves terv számolt. Az ipari termelés 1966-ban — a tervezett 4—6 százalékkal szemben — 7 szá'Hajsza Sukarno ellen Mint a Reuter jelenti, Suharto tábornok kedden a katonai körzetek parancsnokainak értekezletén nyilvánosan felszólította Sukarno elnököt, „magyarázza meg múltját”, különben a hadsereg lép fel vele szemben. Sugih Arto vezérőrnagy, az indonéz főállamügyész kedden este bejelentette, hogy rövidesen Suharto táborhok elé terjeszti mindazokat az információkat, amelyek valószínűsítik Sukarno elnök részvételét a szeptember 30-a mozgalomban. Ezeket az információkat azután Suharto tábornok megismerteti az ideiglenes népi tanácskozó kongresz- szussal. A kongresszus dönt majd róla, hogy előbb a vizsgálatot indítsák-e meg és azután váltsák le az elnököt, vagy fordítva. A Sukarno elnökkel szemben egyre fokozódó kampány láttára Sukarno hívei is megmozdultak. Közép- és Kelet- Jáván egyes politikai szervezetek bírálják a Sukarno ellen folyó kampányt. Keddi jelentések szerint letartóztatták Sabur dandártábornokot, Sukarno elnök palotaőrségének vezetőjét és Upar- suparto alezredest, az elnök közvetlen munkatársát. Wilson De Gaulle-nál Keddn délelőtt 10.00 órakor az Elysée-palotában Harold, Wilson angol miniszter- elnök és De Gaulle tábornok megbeszélésével megkezdődtek az angol—francia tárgyalások. A találkozót a brit miniszterelnök kezdeményezte, abból a célból, hogy tisztázzák: Nagy-Britannia milyen feltételek mellett léphetne be a Közös Piacba. A megbeszélés után De Gaulle elnök az Elysée palotában ebédet adott az angol államférfiak tiszteletére. Délután a francia miniszterelnökségen, Pompidou miniszterelnökkel folytatott az angol miniszterelnök — a két külügyminiszter, valamint a szakértők jelenlétében — megbeszélést. A délutáni tárgyaláson elsősorban a két ország kapcsolatairól volt szó. zalékkal volt több, mint 1965- ben. Az ipar ezt a termelési szintet a termelékenység 6 százalékos növekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység növekedéséből adódott. 1966-ban a korábbi évekhez hasonlóan — kiegyensúlyozott volt az ipar fűtőanyag- és energiaellátása. Tovább folytatódott az energiatermelés és felhasználás szerkezetének átalakulása. 1966-ban csaknem másfélszer annyi volt a földgáztermelés, mint egy évvel azelőtt, és a terveknek megfelelően némileg csökkent a széntermelés. Valamivel kevesebb volt a kőolajtermelés (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. JANUAR 25., SZERDA SZVERDLOVSZK A nyolcadik... Szverdlpvszk lett a Szovjetunió nyolcadik olyan városa, amelynek lakossága meghaladja az egymilliót. Nehéz megállapítani, ki az egymillio- modik a közül a nyolc újszülött közül — öt fiú és három lány —, akik hétfőn születtek. Különleges emlékérmekkel teszik nevezetessé az újszülötteknek az anyakönyvbe való ünnepélyes bejegyzésének napját. Podgornij Rómában Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Saragat olasz köztársasági elnök meghívására kedden állami látogatásra Rómába érkezett. A szovjet és olasz zászlókkal _ díszített repülőtéren Saragat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviselők vezetői fogadták a szovjet államfőt. Saragat hangsúlyozta: Podgornij látogatása nagy és különleges jelentőségű, Olaszország és a Szovjetunió kapcsoJVIMSENEK AKADÁLYOK Újra havas utakon Ködbe vész a látóhatár Gumikeréken a szél nyomában A főváros határától a gödöllői emelkedőig fekete az út, de mellette balra is, jobbra is hó, hó és hó. Útközben pótkocsis, traktor vontatta szóróapparátus nyeli fürgén a kilométereket. A forgó korongra ömlő sós homok szétterül. A gödöllői dombvidéktől ködös a táj. Kifelé több a hó, fehérebbek az utak. A kocsi itt-ott megcsúszik a gíkos takarón. Az út mentén a lejtős iskolaudvaron házi jégpályát csúszkáltak magúknak a gyerekek. Ezek aztán az örömteli tízperces szünetek! A vasút Diesel-mozdonyai fitymálják ezt a kis havat, s húzzák, csak húzzák maguk után a vagonokat a gödöllői nagy emelkedőn is. Aszód felé, a bagi csárda után katonák tu tóoszlopa kanyarodik a mellékútról. Gyakorlat a hóban. Estére a fényszóró ezüst pásztája havas törzsekről vakít vissza. Fehér bundájú nyúl ugrik az útról a fák közé, csak úgy porzik a hó a nyomában. Szemben velünk megint egy szórókocsi... Körkérdéssel fordultunk a közlekedési vállalatokhoz, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz: van-e hóakadály a Pest megyei utakon? MÁV: nehézség nincsen, a vonatok legfeljebb egy-két percet-késnek. A MÄVAUT-hoz délutánig fennakadást nem jelentettek. Ugyanígy símán futnak HÉV-szerelvények, mert a hóréteg vékony, a váltók nem fagytak le. A Pest megyei Kishajózási Vállalat a hozzájuk tartozó Duna-szakaszon a teher- és személyforgalmat zavartalanul bonyolítja. Amíg a jégzajlás be nem köszönt, menetrend szerint közlekednek. S hogy a kép teljes legyen: az országban, s így Pest megyében sincs hóakadály. T—K latainak szakadatlan fejlődését bizonyítja. Podgornij köszönetét mondott a meleg fogadtatásért, majd kifejtette, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Olaszországgal való kapcsolatnak. — A Szovjetuniónak és Olaszországnak érdekei a nemzetközi, különösen az európai ügyekben sok tekintetben megegyeznek. A beszédek elhangzása után Podgornij, Saragat és a kíséretükben lévő személyiségek gépkocsin a repülőtérről a városba hajtattak. A Colosseum előtt a menet megállt: Amerigo Petrucci római polgármester rövid üdvözlő beszéddel fordult Podgornij- hoz. A szovjet államfő megköszönte a meleg üdvözlő szavakat. Saragat köztársasági elnök kedden délelőtt villásreggelin látta vendégül Podgomijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét és kíséretét. Délután az olasz külügyminisztériumban Fanfani külügyminiszter és Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes megtartotta első megbeszélését. Saragat a késő délutáni órákban az elnöki palotában bemutatta Podgornijnak a Rómában akkreditált diplomáciai testület tagjait. Este fogadást rendeztek a magas szovjet vendég tiszteletére. ÁRVÍZ BRAZÍLIÁBAN A brazüiai Rio de Janeiro államban heves esőzések következtében árvíz pusztít. Kiöntött a Paraiba folyó és a Rio de Janeirótól Sao Pauláig vezető műutat valóságos tenger borítja. Az árvíz házakat öntött el, elárasztott egy vil- a I lamos erőművet. A műúton az ár elragadott egy autóbuszt is, amely Sao Pauló felé tartott. A busz 37 utasa elpusztult. Az árvíz sújtotta vidéken feltevések szerint még 500 ember lelte halálát. A mentőosztagok eddig 150 holttestre bukkantak. Negyvenkilencmilliárd Bár a gazdasági élet szövevényes valóságában eléggé hosszú út vezet a beruházásoktól az életszínvonalig, a rendkívül szoros összefüggés alighanem még azok számára is nyilvánvaló, akik egyébként kevéssé ismerhetik a két közgazdasági fogalom közötti „szakmai pályaszakaszt”. Már a kiinduló döntés is: mennyit költsünk beruházásokra? — két oldalról határolja az élet- színvonal alakulását; ha ugyanis a beruházási arány a kelleténél magasabb, az mérséklő hatású, ha viszont az indokoltnál kisebb összegeket irányzunk elő beruházási célokra, az a jövőben korlátozná életszínvonalemelési törekvéseinket. Nemcsak azért említettük bevezetőül ezeket az alapigazságokat, hogy jelezzük: menynyire közügy egy-egy időszak beruházáspolitikája, de azért is, mert a harmadik ötéves tervben és a nemrég megkezdett 1967-es évben lényegében ezek a tágan körvonalazott alapelvek határozzák meg a népgazdaság beruházási döntéseit. Magyarán: az a törekvés, hogy — bár addig nyújtózkodva, ameddig a takaró ér —, biztosítsuk a holnapi egyenletes fejlődés mai, beruházási feltételeit, méghozzá oly módon, hogy anyagi eszközeinket valóban a legfontosabbakra koncentráljuk. Érdemes ennél az utóbbi szónál megállnunk, beruházási gondjaink ugyanis javarészt ebben sűrűsödnek. Rendre- sorra visszatérő hiba, hogy több új beruházást kezdünk el egy-egy esztendőben, mint amennyit a rendelkezésre álló pénzügyi és műszaki feltételekkel gyorsan, hatékonyan befejezhetünk. Ebből következik, hogy évek óta ismétlődően, a beruházások számottevő része határidőn túl és a tervezett költségnél drágábban készül el. A késés következményei tovább gyűrűznek a befejezett új üzem termelésére is, amely emiatt nem ritkán már-már a start pillanatában elavultnak tekinthető. Jól szemléltetik mindezt a beruházások évenkénti úgynevezett befejezetlen állományának adatai: 1960-ban például ez az arány — a teljes évi beruházási összeg százalékában — 64 volt, 1965-ben pedig 70 százalékra emelkedett. Nem az idei beruházáspolitika történelmi háttér-rajzaként emlékeztetünk erre, hanem azért, mert 1967-ben erőteljes intézkedésekkel próbáljuk ellensúlyozni, részben megfordítani a beruházási eszközök szétaprózásának már-már hagyományos folyamatát. Idén összesen 49 milliárd forintot költünk beruházásokra — egészében többet, mint eddig bármelyik esztendőben. A rendelkezésre álló összegnek valamivel kevesebb, mint a felét az ipar fejlesztésére fordítjuk, de jelentős összeget, csaknem 10 milliárdot kap e népgazdasági „számláról” a mezőgazdaság is. Ami pedig e milliárdok felhasználását illeti, egészséges intenzifikálási törekvés figyelhető meg már abban is, hogy mérséklődik a beruházásokból építkezésekre költött arány — a teljes ösz- szegnek hozzávetőleg a harmadára — s növekszik a gépek beszerzésére, tehát a műszaki fejlődést közvetlenül és olcsóbban befolyásoló beruházási javakra fordított arány. Idei beruházáspolitikánknak természetesen számolnia kell a jövőre érvénybe lépő új gazdasági mechanizmussal is. Ez két fontos ponton mutatható ki. Egyrészt, az idei ösz- szeg elosztásakor bizonyos „mozgásteret” kellett hagynunk a következő esztendő újszerű gazdálkodása számára, magyarán: helytelen lett volna 1968-at és a következő éveket túlsók áthúzódó — és az akkori döntéseket szinte gúzsbakötő — beruházással terhelni. Az új gazdaságirányítási rendszer beruházási előkészítése továbbá^ az is, hogy már idén jelentősen módosult — természetesen az új mechanizmus szellemében — a beruházások tervezése, engedélyezése, jóváhagyása. Ami az új mechanizmus előkészítésének, úgy is mondhatnék, elvi pilléreit illeti, ismeretes, hogy 1968-tól jelentősen bővül a vállalati, tanácsi alapokból, illetve bankhitelekből — végeredményben tehát: a helyi, vállalati döntésekre alapozott — beruházások aránya. (Előzetes számítások szerint hozzávetőleg 35— 40 százalék lesz a vállalatitanácsi, és 20—30 százalék a bankhitelből fedezett beruházás, a többi pedig központi forrásból és döntéssel valósul meg.) Az idei beruházási milliárdok mögött jelentős új ipari és egyéb épületek, gépek, berendezések körvonalai bontakoznak ki. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő iparága, a vegyipar például hatmilliárdos idei keretéből új üzemmel bővíti a Székesfehérvári Könnyűfémmüvet, folytatja olyan országos hatású beruházások munkáit, mint a Borsodi Vegyikombinát PVC-üzeme, a Tiszai Vegyikombinát polietilén-üzeme. Üzembe lép az új budapesti házgyár, jelentősen bővül például a konzervipar — épül a debreceni Konzerv és Hűtőkombinát, új konzervipari üzem létesül Mosonmagyaróváron. Az idei beruházásokkal — a korábbi éveknél gyorsabban, hatékonyabban — fejlődünk, gazdagodunk! Tábori András A PUSZTÁN Foto: Kotroczó
