Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

*<J(íHap 1967. JANUÁR 24., KEDD Stokowski Budapesten Leopold Stokowski, a világ­hírű lengyel származású ame­rikai karmester Budapestre érkezett. Február 2-án az Er­kel Színházban dirigálja a Magyar Állami Hangverseny- zenekart. A nagynevű vendég érkezésekor kijelentette, hogy a fellépéséig hátralevő néhány nap alatt szeretne a magyar zenei élettel, fővárosunkkal is­merkedni. Kérte, iktassák be programjába egy zenei általá­nos iskola tanóráját; tervbe vett egy látogatást Kodály ' Zoltánnál és szeretne egy kis cigányzenét is hallgatni. Érték vagy hulladék? Naponta 11 vagon papír — Évente 50 milliós forgalom Köves tó- a Bakony szívében Érdekes, a kirándulókat is érdeklő megállapodást kötött a napokban a Városlődi Álla­mi Gazdaság a magasbakonyi erdőgazdasággal. A megálla­podás szerint két helyen gá­tat építenek a Bakony szívé­ben levő Köves-patakban. Az íg-r kialakult víztároló egyikét a kirándulók fürdőnek is használhatják, a másikba pe­dig pisztrángot telepítenek. Ez azonban csak „másodhaszno­sítás” lesz, a kialakítandó mesterséges tavakat öntözésre használják fel. Kcrínyű lenne kabarét írni Parkinson újabb törvényé­ből, mert a neves angol pro­fesszor néhány helyen még a szükséges dalbetéteket is megírta. A leghatásosabban kétségkívül a Papíráradat című fejezetet zárja, ami­kor azt tanácsolja: ne hagyd a papírt halomra nőni! Ne hagyd a földön az akták he­gyét! Iktasd és olvasd, dobd el és forgasd, s utána ho­zass be még! Az iktatás, a forgatás, a behozatás „rrtegy” — igaz, nem mindig olyan tempóban, hogy közben nem magasodna tovább az akták hegye. Matuzsálemi korú és ké­részéletű iratokat őrölnek az adminisztráció aktahalmai: egy részüket nem is kell őrizni és semmi bántódás, károsodás nem éri azt, aki megfogadja Parkinson taná­csát: „dobd el és forgasd!”, s így folytatja: vidd el a MÉH-telepre. Vállalatok, kö- zületek, szervezetek akta­tengerének lefolyója ömlik a nagy hulladéktelepekre és a papírgyárak raktáraiba. Tegnap volt aktákat, tegnap­előtt nyomott könyveket és Újságokat, egy hete csoma­golt gépek és élelmiszerek göngyölegét — összesen öt­féle papírt — vásárolják össze, hogy ismét akta le­gyen belőlük. Tavaly Buda­pesten és környékén 2958 vagonra való , papír gyűlt be a nagy vállalatoktól — főleg a Délimport, a Fő­városi Villamosvasút, az SZTK, az Orion, a Lakk­és Festékipari Vállalat, a Posta-Hírlap, a Nagytétényi j lyeket Gumigyár és a lakosság jó- | lünk. voltából. Ez a mennyiség áradat: körülbelül ennyit tesz ki a vállalat egész lel­tári értéke. A papírforga­lomnál csak a vas (100 mil­lió és a színesfém 82 millió forinttal) nyom többet a lat­ban. ÚTKÖZBEN — Olyan nagyok tartalékok? a papír­— Számítások igazolják, hogy Öíess&r ka lóriiés szón — Eszteryown halárában Kiváló minőségű barna szenet fedeztek fel Eszter­gom határában a Dorogi Szénbányászati Tröszt geoló­gusai. A sikeres felderítő fúrások után most gyorsított ütemben részletesen kutatják a területet, hogy meghatá­rozzák a művelés legcélsze­rűbb módját. A szakemberek véleménye szerint az új szénvagyon gazdaságosan kiaknázható. A harmincmillió tonnára be­csült szén mindössze 150 méter mélységben fekszik, s fűtőértéke ötezer kalória kö­rüli. Az új terület egyet­len nagy kapacitású, 20—25 évig működő bányával ki­aknázható. Iskoláztatási rendelkezés A művelődésügyi miniszter ■— egyetértésben az illetékes szakminisztériumokkal és fő­hatóságokkal — szabályozta az 1967—68-as tanévre szóló iskoláztatási és pályaválasztá­si feladatokat. Az erről ki­adott utasítás értelmében kö­zépiskolába, szakmunkásta­nuló iskolába, illetőleg a gép- és gyorsíró iskolába továbbta­nulásra jelentkezhet vala­mennyi tanuló, aki az általá­nos iskola 8. osztályát sikere­sen végzi, vagy befejezte. A gimnáziumokba, szakközépis­kolákba és mezőgazdasági technikumokba csak a 17., ipa­ri technikumokba a 18. élet- é ad két be nem töltött tanulók jelentkezése fogadható el. A szakmunkástanuló-iskolákba a felvételi korhatárt az orszá­gos szakmunkásképzési jegy­zék írja elő. A rendelkezés hangsúlyoz­za, hogy a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek felvételi ügyére, középiskolai jelentke­zésre az általános iskolai osz­tályfőnökök fordítsanak kü­lönös figyelmet, a tanyai és falusi általános iskolákban végzett — ar­ra alkalmas — fiatalokat bátorítsák a továbbtanu- —- lásra. Fontos feladat az is, hogy a népgazdaság szakmunkás- szükségletét az iskoláztatási terveknek megfelelően bizto­sítsák. A megyei művelődés­ügyi osztály a munkaügyi és mezőgazdasági osztállyal szo­rosan működjék együtt és se­gítse a szakmunkástanuló-is­kolákat tantermekkel, taná­rokkal, szemléltető eszközök­kel. Kimondja a miniszteri ren­delkezés: el kell érni, hogy a lányok a szakmát adó iskolákban az eddiginél nagyobb számban jelentkezzenek és nyerjenek felvételt. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, ahol túljelentkezés van — a helyes kiválasztás érdekében — foly­tassanak a tanulókkal tájéko­zódó jellegű felvételi beszélge­téseket. A művészeti irányú szakközépiskolákban, pályaal­kalmasságot megállapító vizs­ga is tartható. A gimnáziumok szakosított tantervű matemati­kai osztályaiban felvételi vizs­gát kell tartani. A középiskolákba, szakmun­kástanuló-iskolákba, valamint a gép- és gyorsító iskolákba csak jelentkezési lapon kérhe­tik felvételüket a fiatalok. Minden tanuló csak egy je­lentkezési lapot állíthat ki. Ezen két tanintézet címét je­lölheti meg, illetőleg két szak­mát is feltüntethet. A minisz­teri rendelkezés felhívja az ál­talános iskolák osztályfőnö­keit, hogy tájékoztassák a ta­nulókat és a szülőket a to­vábbtanulás lehetőségeiről. 300 vagonnal több volt, mint amennyire számítottak, eladni is alig lehetett az árut, mert a papíripar vá­sárlókedve csak akkor jött meg, amikor dolgozni kez­dett Csepelen a nagy cso­magolóanyag-készítő » gép, amely nagyrészt hulladék- papírból termel. Arra számi- i gíthetnénk tanak, hogy az új berendezés 1967 derekán megeszi a fö­lösleget, mert most még a papírszűk esztendőben im­mobil nyersanyagkészlet is van. — És még ennél többet is be lehet . gyűjteni, szeret- n'c-k is — mondja a Bu­dapesti MÉH Vállalat igaz­gatója és mutat egy tanul­mánytervet, amelyet a Vá­rosrendezési Vállalat készí­tett a MÉH átvevőhelyek fejlesztésére. — Az új lakó­telepeken nincs átvevő állo­más. Lágymányoson, Zugló­ban, a Lakatos úton, a köz­ponti fűtés miatt még el sem lehet tüzelni a papírt, szemét lesz belőle. Pedig nagyobbak, mint ame- mostanában kihaszná- Egyébként a legtöbb i papír az V. kerületből szár­mazik, a nagykereskedelmi j vállalatok tárolják a legna­gyobb mennyiségben a gyor­san feleslegessé váló csoma­goló agyagot, s a hivatalok is ebből a kerületből szol­gáltatják be a legtöbb hul­ladékpapírt. De mondom: fe­lesleg még nagyon sok he­lyen van, szeretnénk belőle minél többet megtalálni, fel­vásárolni, talán ezzel is se- valamit a köz­ismert papírgondokca. Bőví­teni kellene a hálózatot, hi­szen, mint az említett terv is kimutatja, a sűrűn lakott területekre minden ezer mé­ter átmérőjű körben, a kül­ső sűrűn lakott környékekre minden 1500 méter átmé­rőjű körzetben, a külső rit­kán lakott területeken pe­dig minden 3000 méter át­mérőjű kör középpontjában kívánatos lenne egy átvevő­hely. Saját és bérelt szállító- eszközeink vannak, tekinté­lyes gépkocsi- és vagönparkot köt le a papír, de helyet, he­lyiséget is kíván ez a növek­vő forgalom. — Krajczár — • Pástétom A háziasszony duhaj ked­vében volt, elhatározta, hogy vesz tizenöt deka libamájat zsírbán sütve. Máj azonban nem volt a Csemege-boltban, helyette az elárusítónő nagyon kedvesen és barátságosan májpástétomot kínált. — Nagyon finom ... meg­látja milyen finom ... A háziasszony ingadozott. Bizalmatlan volt a májpásté­tom iránt, nem is arra volt gusztusa. De az elárusítónő nagyon kedves volt, az őirán­ta érzett rokonszenvből kért tíz dekát. Hazavitte, kicsomagolta, megkóstolta. Sós volt. De nem egyszerűen sós, nem úgy, mi­kor a szakácsnő egy csípettel többet tesz a levesbe vagy a főzelékbe. Ez a pástétom olyan sós volt, hogy hozzá képest a hering ízetlen semmiség. Ez a pástétom ehetetlen volt, ki kellett dobni, elfelejteni még az emlékét is. Hogy is mondta a kedves elárusítónő? — Olyan finom, hogy biz­tosan emleget majd érte ... katonaságtól. Egy hét múlva elutazik telelni Galyatetőre. Örül, hogy nem kék a szeme, mert a kékszeműeket utálja fiúban is. Nem szeretne Lágy­mányoson lakni. Ha férjhez megy családi házat vásárol és eperbokrokat telepít. Tavasz- szal kiskosztümöt csináltat. Egy megállónyi idő alatt ennyi ismerettel bővülni nem is kevés. Fodor a galléron A kalauznő éppenúgy ke­zelte a jegyeket, mint más vil­lamoson, ugyanúgy kért és ugyanúgy köszönt, ha egy jó közepes átlagmodort számít az ember. Volt valami, ami miatt azonban meg kellett nézni ezt a kalauznőt, aki nem volt túl öreg, de már nem volt túl fiatal, a frizurája is sapkába szorítva, a lábán magasszárú cipő. Az egyenruha alatt azonban fehér, üde, csipkés gallért vi­selt. Fodros gallért, tavaszi délutánt idézőt, hajdani ifjú­ságra emlékeztetőt. Ez a gallér olyan volt a téli Mái* leti. villamoson mintha az üléseket Az elárusítónőnek igaza lett. teltével borították volna le, 1'lr "* ami az utóbbiakat il- rfiintha a padlón vörös szőnye­get gurítottak volna végig. Ez Önéletrajz a gallér hangulatot teremtett, méghozzá jó hangulatot. A ka­lauznő bizonyára nem tudott róla. Ö csak kérte és kezelte a jegyeket a csipkés gallérban, s közben megnézte az óráját is, talán közeledett a váltás, talán várta valaki a végállo­máson. A két leánnyal pontosan egy megállónyi időt utaztam. A Baross utcánál szálltak fel, a Rákóczi téren szálltak le a vil­lamosról. Ezalatt az idő alatt csak az egyik leány beszélt s a következőket tudtam meg róla. Nem szereti a disznóhúst. Holnap szerel le a bátyja a B. I. érték a papír. A legdrágábbért, a remitten­dáért, 3 forintot fizetünk ki­lónként, a mi ■ nyereségünk pedig tavaly 25,46 forintöt tett ki egy mázsa után. Két­szer annyit, mint egy év­vel ezelőtt. De az ősszel két tűz közé került a papír. Nem vették a gyárak, s mi tárol­tuk, olyan körülmények kö­zött, hogy a tűzoltók állan­dóan bírsággal fenyegettek bennünket. A másik „tüzet” a papírforrások nyitották: ahonnan eddig mindig el­vittük ezután is el kell nunk, ha azt akarjuk, hogy szívesen adják majd akkor is, amikor már másnak is felajánlhatják. Naponta 11 vagonra való papírt mozgósít a vállalat: zsákokba kerül a nyomne- hés papír, az irománypa­pír, a vegyes papír, a fa­mentes. Egy évben 50 mil­liós forgalmat jelent a papír­a hulladékot, onnan szállíta­MÁSODIK EVE: SZOCIALISTA BRIGÁD Jó híre van a gödöllői já­rásban a kartali önkiszolgáló élelmiszerboltnak. Nem cso­da, hiszen az üzlet dolgozói már második éve viselik a megtisztelő szocialista brigád címet. Bencsik Pál boltvezető, Kurucz Istvánná pénztáros, Hronyec Ervinné és Bereczki Erzsébet eladók mindent el­követnek, hogy a vásárlók ne távozzanak bosszúsan az üz­letből. SZOMBATHELY 99Ismeretlen99 őz Szombathelyen a Homok úti homokbányában húsz méter mélységből ősállatok — három ujjú ló, őz és kisebb emlősök — csontmaradványai kerültek § napvilágra. A szakemberek az § őzagancs töredékeiből megál­lapították, hogy az állat eddig fene % még le nem írt fajtához tar- § tozott. GYORSZEMERE AZ ELSŐ GÓLYA Győrszemerén a község la­kóinak nagy meglepetésére a napokban megérkezett és elfoglalta behavazott fészkét az első gólya. A rossz időérzékű madár ellenállt a befogási kísérlet hek, s ez, mint hamarosan kiderült, nem is annyira >,büszkeségével” magyarázha­tó, mint inkább leleményes­segevel. Felfedezte magúnak a mélyfúró vállalat munka­helyét, ahol az egyik for­rásból meleg víz csordogál, s itt álldogál órák hosszat. Néha, természetesen ered­mény nélkül, bejárja a ré­teket is. Ehen azért nem pusztul, mert a győrszeme- reiek mindig „megterítik” kedves madaruk fészkét. Az anyagkönyvelés vezetője felsikoltva ka­pott a szivéhez: — Kicsoda maga és egyáltalán ki a fene hívta ide? Maga talán anyagkönyvelő? — Én? — méltatlankodott. — Soha életem­ben nem voltam, de nem is akarok anyag- könyvelő lenni. Én kérem tsz-brigádvezető vagyok Kisbajomról. — Az én nagy bajomra — sírta el magát az anyagkönyvelés vezetője és kirúgta a tsz- brigádvezetőt. j tsz-brigádvezető töprengve ült a mezsgye Sl szélén: mit csináljon a felhagyott vetés­sel? Ült és töprengett és azon káromkodott magában, hogy mégis csak jobb volt egyéni korában, mert akkor tíz holddal, most meg ötszázzal kell bajlódnia. Hogy az a magassá- gos... — Tudja, mit csináljon, barátom? — szólt közbe és megveregette a vállát. — Vessen ide articsókát. Évelő articsókát a hibridek közül. Az most jól megy a piacon. Ez a hibrides izé nagyon kurrens valami. A tsz-brigádvezető felsikoltva kapott a szi­véhez és úgy kérdezte: — Ki az isten csapása hozta ide magát? Hát mi maga, megőrült agronómus? — Én? — sértődött meg. — Én nem voltam és nem is akarok agronómus lenni. Én kérem hídtervező mérnök vagyok, én csináltam a fekete-tengeri hidat. M ég szerencse, hogy a fekete-tengeri híd ragyogóan felépült, a spitzbubit megtalál­ták, a felülvetést szakszerűen elkészítették. De csak azért, mert e kis írás szerzője rend­szeres és hozzáértő tanácsokkal látta el mind­hármukat. Gyurkó Géza j rrram — mondta a mérnöknek, aki éppen U a fekete-tengeri terveit készítette rendkí­vül elmerülten, rengeteg papír, rajz és számadat közé temetkezve. — Uram... ez íitf... így nem lesz jó! — Hot... mi? — kapta fel a fejét a mér­nök. — Itt, uram ... Ezen a hélyen. Véleményem szerint, így a híd belóg majd nagyon, és ha jön egy hajó, a kéményével lesodorhatja az egész hidat, vagy fordítva, a híd sodorja le a hajó kéményét. Véleményem szerint a tan- gens alfa cosinusát meg kell változtatni. A hídépítő mérnök felsikoltott, a szivéhez kapott és csak hörögve tudta kérdezni: — Mi az istenfáját fecseg maga itt össze? Hát. mi a foglalkozása? — Én kérem — mondta szerényen — anyagkönyvelő vagyok a Gombkerekítő Vál­lalatnál ... a Gombkerekítö Vállalat anyagkönyvelé- •éJ sében nagy a felfordulás. Nem találnak egy adatot. Illetőleg egy fél mikron átmérőjű spitzbubit. A spitzbubi értéke 0.001 fillér, de micsoda könyvelés az, ahol akár csak ilyen kis érték is elveszhet, ott elveszhet egy egész : fillér is, és ha egy fillérnek lába kél, a forin­tokra már gondolni sem jó. — Uram — tette a kezét a vállára az \ anyagkönyvelés vezetőjének. — Véleményem szerint a kálász káliszának akasztófája rosz- \ szül van felhurkolva és azért nem találják a i spitzbubit... Űj exportcikkek Uj exportcikkek szállítását cezdte meg a METRIMPEX. Mezőgazdasági laboratóriumo- <at a Szovjetuniónak, deriva- ográf nevű termoanalitikai ■nűszert Indiának és Francia- országnak, lángfotométert pe- iig Svédországnak szállít. Több ezer látogatója volt a „Hortobágyi Körkép”-nek Los Angelesből került visz- sza Debrecenbe az 1920-as idő­ket ábrázoló, néprajzilag ér­iékes „Hortobágyi körkép" — Liener Béla alkotása. A 40 méteres körképet Debrecen­ben, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem fedett díszudva- ’án állították ki. A több hétig kiállított körképnek több ezer átogatója volt. Csütörtökön bontották szét és szállították deiglenes helyére, a debre- :eni Déry Múzeumba. A ké­sőbbiekben, mint néprajzi ér­tékességet. a Hortobágyon ál- ítják majd ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom