Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

„Ha most kezdeném, újból ide jönnék”

Dr. Moldoványi László főorvos jubileumi ünneplése

Bensőséges ünnepség színhelye volt múlt vasárnap délelőtt a tápiószecsői Damjanich Művelődési Ház klubhelyisége. Mi, tisztelői, ünnepeltük dr. Moldoványi Lászlót, a járási rendelőintézet főorvosát, 40 éves orvosi jubileuma alkalmából. A mindenki által szeretett doktor úr a község első orvosaként, s mint kezdő orvos, 40 évvel ezelőtt, 1927. január 15-én érkezett meg Szecsöre.

Szeretettel köszöntöttük a jubilánst. Baráti beszélgetés keretében emlékeztünk visz- sza Tápiószecső 40—50 év előtti elmaradott egészségügyi helyzetére. Akkor Szentmár- tonkátáról járt át az orvos, s a közlekedési nehézségek miatt bizony sokszor későn érkezett.

A doktor úr meghatódva hallgatta visszaemlékezésünket.

— Az 1920-as évek elején, egyetemi éveim alatt utaztam ezen a vonalon Szolnokra. Amint kinéztem a vonat ablakán, így Tápiószecső táján, a messze nyúló sík terület, a község fekvése magával ragadott. Amikor később a friss diplomával kiléptem az egyetem kapuján, az életbe, tüstént elvállaltam Tápiószecsőn a körorvos teendőit.

— Végtelenül szomorú egészségügyi állapotokat találtam itt. Magamhoz édesgettem a nép egészségéért aggódó helyi embereket, s az ő segítségükkel eredményesen

Vizsga a marxista középiskolákban

dolgozhattam. Soha egyetlen pillanatra sem gondoltam arra, hogy itt hagyjam ezt a \ falut. Nem vonzott soha a főváros bűvköre, szerettem ezt a helyet, az itteni embereket, | talán ezért is jutottam vala- i mire. Nemcsak a gyógyítás volt a célom, ugyanolyan j fontosnak tartottam a betegségek megelőzését. Lelkes munkatársaimmal megalakítottuk a helyi Vöröskeresztet, s ennek elsőrendű feladatául a csecsemővédelmet adtuk. A kis apróságoknak akkor szinte ötven százalékát elpusztította a torokgyík. Ez a betegség ma már alig létezik. A többi népbetegség ellen is harcot indítottunk. Feivilá- | gosító egészségügyi tanfolyamokat szerveztünk. Soha nem tudok hála nélkül gondolni azokra a helyi segítőkre, akik nélkül csak legénység nélküli vezér lettem volna. így teltek az évek, s elteltek. Hat évvel ezelőtt a kötelesség máshová szólított, de Tápiószecsőtől, hozzám olyan meghatóan ragaszkodó népétől, sohasem tudnék elszakadni. Boldog érzéssel tölt el az a tudat, hogy a község népe a szivébe zárt. Mindig bizalommal fordulnak hozzám az emberek. Nem anyagiakért, hi- vatásszeretetből, a nép egész- I ségéért dolgoztam fáradhatatlanul. Ha most kezdeném, új- j ból ide jönnék. S amíg erőmből telik, dolgozni fogok...

★

A doktor urat, mindnyájunk kedves Laci bácsiját ezután a párt, a tanács és más tömegszervezetek küldöttei köszöntötték fel, majd elhalmoztuk a szeretet virágaival.

Ofella Sándor

A NAGYKÁIAI JÁRÁS RÉSZÉRE

XI. ÉVFOLYAM, 7. S/A.M 1967. JANUÁR 22., VASÁRNAP

A kátai Kossuthban már minden munkaágat jól képzett szakemberek vezetnek

Az ösztöndíj után szép a kezdőfizetés, de lek ni is kell vahhel

Egyre jobban szükségét érezzük, hogy a termelőszövetkezeteket szakképzett vezetők irányítsák. Járásunk egyik mezőgazdasági ' üzemében; a nagykátai Kossuth Termelő- szövetkezetben már minden munkaágat főiskolai vagy technikumi képzettségű emberek vezetnek.

— Régi álmunk teljesült ezzel az elmúlt évben — mondja Varga Pál, a Kossuth Tsz elnöke —, amikor minden üzemágunk élére szakembereket tudtunk állítani.

Az új mezőgazdasági szakemberek nagy része fiatal. Saska András agrármérnök, Birgés Mihály, Enczi János állattenyésztési technikus és most államvizsgázó Bakondi Endre még gyakornoki évét tölti. Mind a Kossuth Tsz ösztöndíjasai voltak. Megszerették a mezőgazdasági munkát. A vezetőség véleménye szerint lelkiismeretesek, jó munkások.

— Milyen szociális segítséget adott és ad most a termelőszövetkezet a fiatal gyakornokoknak?

— Amíg tanultak — mondja

Varga Pál —, a megszabott kormányrendelet alapján kapták ösztöndíjukat. Ez havi hét- százötven-nyolcszáz forint jövedelmet jelentett diákjainknak.

A diploma megszerzése után most, mint gyakornokok, átlagosan havi ezer- ötszáz-ezerhatszáz forintot keresnek.

A gyakornokok közül kettőt mostanában neveztek ki. A nőtlen Birgés Mihály főállattenyésztő lett, a nős Énei János pedig egy húszezer állományú csibetelep vezetését kapta. Bakondi Endre, mint gyakornok, most kap megbízást száztíz hold szőlőtelepítés vezetésére. A vezetőség bízik bennük, és minden szakmai segítséget megad, ami csak szükséges a további jó munkához és a fejlődéshez.

— Van-e a három fiatalnak olyan problémája, amiben a termelőszövetkezet nem tud segíteni ?

— Sajnos van — mondja az elnök és elsőnek a lakáskérdést említi meg. Képtelenségnek tűnik, de így van: alkalmazottaiknak nem tudnak megfelelő lakást szerezni Nagy ká tán.

Szükség van a szakemberekre, de a házukat, lakásukat nem hordhatják a hátukon, mint a csiga.

Egy rendelet szerint a gyakornoki évét befejező fiatal i mezőgazdasági munkás, ha \ nőtlen, 10 ezer, ha nős, 15 ezer forint állami támogatásra, segítségre jogosult. A tsz vezetősége szeretné, ha kinevezett két új szakembere, End János és Birgés Mihály rövid időn belül megkapná ezt az összeget.

A nagykátai Kossuth Termelőszövetkezetnek még két ösztöndíjasa tanul az agráregyetemen. Ezenkívül két gyakornokuk, egy üzemgazdász és egy állatorvos, a tényleges katonai szolgálatát tölti.

A teljes szakmai ellátottság érdekében négy felnőtt munkás jár mezőgazdasági technikumba. Saját üzemük részére pedig kiképeztek egy kilenc emberből álló mezőgazdasági gépszerelő és egy 23 tagú traktoros csoportot.

Urbán László

Heti kérdésünk:

Hogyan haladnak a választási előkészületek?

i Berényi Györgynek, a Hazafias Népfront járási titkárának tettük fel e heti kérdésünket.

— A választók összeírása határidőre, január tizenkettedikére járásunkban is befejeződött — válaszolt. — A tanácselnökök felülbírálták az összeírólapokat, ellenőrizték, kik azok, akiket az ideiglenes választói névjegyzékbe fel lehet venni.

— Miért ideiglenes ez a választói névjegyzék?

— Ideiglenes, mert a választásokig ebben még történhetnek változások: elköltöi zés, ideköltözés, halál, házas- i ság, tehát névváltozás miatt. Olyan is lehet, hogy közben ; nagykorú lesz valaki, s rákerül a jegyzékre. Tizenhetedikével elkezdődött ezek összeállítása.

— A községekben és a járásnál ülést tartottak a Hazafias Népfront-bizottságok, megtárgyalták az előkészületeket, kijelölték a választási elnökségeket, illetve javaslatokat tettek a személyekre vonatkozóan. Kijelötték a községi választókerületi, és a járási választókerületi bizottságok tagjait. Tizennyolcadikén a tanácsi végrehajtó bizottságok megtárgyalták ezeket a javaslatokat és jóváhagyták őket.

— A bizottságok tagjai holnap teszik le a tanácselnökök előtt a hivatali esküt, s azután hivatalosan is megalakulnak.

— Február másodikén kezdődnek a jelölő gyűlések a járás területén, s legkésőbb huszonkettedikén befejeződnek.

Három községben, Tápiószecsőn, Nagykátán és Tápiósze- lén működik marxista középiskola. Átlagban húszán vesznek részt egy-egy foglalkozáson.

Az előadások — félév van — Tápiószele kivételével befejeződtek, kőt-' Tápiószecsőn kedden már fe Is vizsgáztríó a hallgatók. Nagykátán jelenleg konzultációkat tartanak, készülnek a 31-i vizsgára. Tápió- szelén még egy előadás van hátra, ott a vizsga napja: február 7.

VARJAK

Riasztólövés a levegőbe

Hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak miatt vonta felelősségre a járásbíróság Nagy Sándor farmos!, Langer István, Vonnák András és a fiatalkorú M. st- ván szentmártonkátai lakosokat.

A fiatalok Tápióságon láncmulatságban vettek részt, majd éjfél után éktelenül lármázva és ordítozva vonultak végig a községen. A szolgálatból hazafelé tartó körzeti rendőr csendre intette őket, eredménytelenül. Az ismételt figyelmeztetésre megtámadták a rendőrt. A szorongatott helyzetben lévő ember kénytelen volt riasztólövést leadni a levegőbe. Támadói erre elfutottak.

Nagy Sándor nem ismeretlen a rendőrség előtt. Két ízben büntették már szabálysértés miatt. Ö egy évet kapott most, Langer Istvánt tízhónapi. Vonnák Andrást félévi börtönre ítélték. A tettlegességbe 'be nem avatkozó fiatalkorú büntetése pedig tizenöt százalékos bárcsökkentés mellett felévi javító-nevelő munka.

(m)

Csoóri Sándor Nagykátán

Pénteken este író—olvasó találkozóra került sor Nagykátán, a járási könyvtár Magvető bérlete keretében. Csoóri Sándor költő és Koczkás Sándor irodalomtörténész volt a vendégünk.

A kenyérről volt szó

Szerdán ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága. Két, kivétel nélkül minden embert érintő kérdésről tárgyaltak: a járás kenyérellátásáról és a közbiztonságról.

A végrehajtó bizottság ülésének anyagára lapunk hasábjain visszatérünk.

Kakuk Marcik versenye

avagy

a tóalmási Kakuk Marci

Pataki Tibor rajza

\ rssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSy

I

MOZIMŰSOR

Tápiószele ma: A boldog halál angyala, maiiné: Kopaszok ban- aája Hétfőtől szerdáig: Idegen agyakban. Tápiószentmáríon ma: Jégmezők lovagja, szerdán: Egy kis csibész viszontagságai. Tápió- ijyörgye ma Felelős állásban, hétfőn és kedden. Nyomoz a vőlegény. Szenímártonkáta ma: Üzlet a korzón, szerdán: ördög és a tízparancsolat. Tápiószecső ma: Chapün kavalkád, szerdán: Három lépés a földön. Szentlőrinc- káta ma: Hideg napok, szerdán: A kis özvegy Pánd ma: A vonat Tápióbicske ma: A mi hátunk. Tápióság ma: Különleges osztály Tápiószőllös ma: Fügefalevél, szerdán Mi, húszévesek. Farmos ma: Cicababák, ifjúsági Előadás: Foto Háber, szerdán: Párizs—münoherT hálókocsi. Kóka Ina: Mindenki haza, szerdán:

Egyetemisták.

A vasúti személypénztáros naplójából |

KÉK FEDELŰ, vonalas füzet, ez az én naplóm. Egy forint húsz filléres füzet, leghűségesebb pajtásom. Tintával kerekednek benne a betűk

__

M

egmondom őszintén, rosszul esik, hogy panaszkodnak rám. Hallom, egy tóalmási asszony levelet küldött be az újságba, miszerint gorombák, türelmetlenek a vasúti személypénztárosok a jegyváltókkal szemben. Nem személy szerint engem marasztalt el, hanem általában a pénztárosokat. Mégis magamra vettem, és rosszul esett nekem ez a hír. Talán azért, mert voltam már én is türelmetlen és goromba ott a kis ablak mögött. Pedig higgyék el, ugyanolyan ember vagyok én, mint akárki más. Nekem is családom van otthon, szeretettel simogatom meg a kisfiam fejét, ha egy-egy jó jegyet hoz haza az iskolából. Nekem is vannak gondjaim, bánataim, amelyek fehérre festik lassan hajamat. S a ráncok homlokomon, arcomon csak elmélyülnek a jókedvtől, a nevetéstől, az örömtől is.

AHOGY KILÉPEK lakásom ajtaján — kipihente n —. hogy munkába menjek, néha fütyörészgetek, van,

hogy jókedvemben kavicsba rúgok az utcán, s örülök ott a kis ablak mögött, ha rend van, tisztaság vár. Behunyt szemmel is kinyitom a jegytömböt az öt vagy tíz kilométernél, fejből tudom, hány kilométeres jegyet kell adjak Nyíregyházára, Pécsre vagy éppen Törökbálintra.

Ha van két szabad percem, én is álmodozom, arról, hogy hol töltöm majd a szabadságomat a családommal nyáron. Fiatalkori emlékeim is eszembe jutnak, s olyan jólesik, ha néha lehajol a kis ablakomhoz egy-egy utas, s látom az arcát.

A legnagyobb bánatom az, hogy az emberek engem gépnek néznek. Pedig nekem is van jókedvem. Vigyáznék rá, dédelgetném, mint egy kedves hópelyhet a két tenyerem között, s ha fél napig az enyém, akkor már arra gondolok, hogy ma rendkívüli világnap van.

CSINOSAN ÖLTÖZÖTT hölgy érkezik a pénztárhoz. Tűrhető jómódban tengetheti az életét, tigrispettyes bunda lebeg a testén, finom rétikul, bársonyos tapintású kesztyű. Ujjait aranygyűrűk díszítik, és egy lencse nagyságú szemölcs.

— Tessék — mondom, % miközben pénz után kutat. Sj Nem hajol le, nem tud ha- $ iolni, de hogy mégis halljam, § hangosabban mondja:

— Egy letúrt kérek Pest- $

re! ^

Megáll a kezem mozdula ta, zsibong a fülem, újra% kérdem:

— Hogy tetszett mondani

— Egy letúrt kérek Pest-§

re — ismétli türelmetlenül.^ Bólintok, megnyugszom.v

semmi baja a fülemnek.

— Huszonhat forint — mondom, s a jegy máris az ablak pultján van. Fizet, s várom, hogy továbblépjen. Elfordul, hallom a hangját, valakinek magyaráz:

— Nézd, ezt a marhát, nem jó jegyet kaptam. Én letúrt kértem, s ő menettértit adott.

Az ablakhoz lép, most már lehajol, és magyaráz.

— Kedves asszonyom — mondom —, a retúr és a menettérti ugyanaz.

Eltűnik egy pillanat alatt, mintha ott se lett volna. Nem tudom, hogy nevessek-e, vagy bosszankodjam. Ám nem tűnődhetem sokat. Már újra zörögnek.

— Kérek egy jegyet.

(deregwn—rády)

A Tápiómente egyik számában kis hírecske adta tud- tul: két község, Kóka és Tóalmás színjátszó csoportja bemutatta a közelmúltban Ter- sánszki dramatizált komédiáját. A hír mellett az oldal legnagyobb betűivel szedett cím: A kákái Kakuk Marci. Faltam a sorokat, ha már versenyről van szó, akkor a kókaiak produkciójáról is kapjak némi képet, hiszen a tóalmásit otthonukban újévkor megnéztem.

Tóalmáson kellemesen szórakoztam akkor, s a nagy igyekezettel játszó együttest meghívtam Tápiószecsőre, adják elő nálunk is a darabot! Nos, ez megtörtént, s itt még gördülékenyebb előadást láthattam, mint Tóalmáson.

Magáról a mű dramatizált változatáról csak annyit: nem találom olyan nevelő hatásúnak, hogy szükséges lett volna két szomszédos községnek is bemutatni. Próbáltam csekély szakmai ismeretemmel megállapítani a mondanivalóját, ez nem sikerült. Csupán egy- egy jó alakítás hagyott nyomot bennem.

Szemmel láthatóan megmozdult Tóalmás régi színjátszó gárdája, felfrissítve fiatalokkal, s nagyon jó együttessé kovácsolódtak össze. A címszerepben Hegedűs Lajos, a művelődési ház igazgatója mutatkozott be. Kellemes meglepetés volt részemre. Túlzás nélküli játékával, mértéktartó komédiázásával aratott sikert. Olyan átéléssel alakított, hogy elhittem esetlenségét. Mégis, a darab motorja a Pattanó Rozit alakító József Kati volt. A rendező szemével nézve is: szerencsésen osztották rá ezt a szerepet. De, ha én rendezem a darabot, néhány ízléstelen „bemondást” kihagytam volna. Külön említeni kell Horváth Sándorné Csurinéját is. A tőle megszokott rutinnal ábrázolta a vén, házsártos mamát. Ugyanakkor rendezői készségéről is tanúbizonyságot tett, kisebb zökkenőktől eltekintve mindig élet volt a színpadon. Katit játszó kislánya, Giziké is követni fogja édesanyját? Ami a szereplését illeti, úgy látszik, igen.

Jó alakítást nyújtott még Józsa Ilona a méltóságos asz- szony szerepében. Szín én egyik erőssége az együttesnek. A Bujnyikot alakító Dávid József mindvégig félelmetes tudott lenni. De kivették a részüket a sikerből a többi szereplők is: id. Horváth Sándor, Csintalan Ani, Surányi János, Jósa Ági, Dávid István, ökrös Lajos, mind, mind.

A néhány zeneszám kellemesen festette alá a cselekményt. A betanítás, a zenekar vezetése ifj. Horváth Sándor érdeme.

Kívánunk a tóalmási együttesnek további sok sikert. S ha a Kakuk Marci volt az, aki életre hozta ezt a csoportot, akkor nem volt hiábavaló a bemutató.

Tekintve, hogy a kókai Kakuk Marcit én nem láttam, a két község versenyében jelenleg a helyzet eldöntetlen.

(- of —)