Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

1967. JANUAR 22., VASÄRNAP rear MEf.1T» K'/€ívlap Nemcsak műszaki hiba miatt Január 11-én levél érkezett szerkesztőségünkbe Aszódról. Hat olvasónk mondta el benne az aszódi Újtelep több száz családjának panaszát: öt napja nem kapnak ivóvizet. Azt is megírták, hogy a Pest megyei Vízmű és Kútépítő Vállalat em­berei motorhibával indokolták a vízhiányt. A levél felbontása után azon­nal felvettük a telefont, hívtuk a vállalatot. Meg is találtuk az intézkedés megtételére illetékes személyt. Közölte, hogy a hibá­ról nincs tudomása, de felhívja telefonon a gödöllői kirendelt­séget. Meg is tette. Utána kö­zölte velünk, hogy leégett a búvárszivattyú motorja, az okozta a bajt. A motort kicse­rélték, de az gj'ári hibás volt. S ugyancsak hibás volt a harma­dik motor is, a negyedik azon­ban már jó volt, s január 9-e óta újból van vizük az aszódi Újtelep lakóinak. Mindezt pe­dig még aznap megírtuk levél­íróinknak. Megvallom, valami nem „pá- szolt** ebben a tájékoztatásban. Mégpedig az a január 9-i dá­tum. A postabélyegzőn elmosó­dott volt a feladás napját jelző szám, a levélírók viszont elfe­lejtették keltezni levelüket. Gyanús volt mégis, mert a le­vél 11-én érkezett. Két nap alatt csak megérkezik egy le­vél Aszódról. Nos, e gyanú miatt arra kértük levélíróin­kat, hogy ha netán — ellentét­ben a vállalat közlésével — mégse volna még vizük, tájé­koztassanak újból bennünket. A gyanú — sajnos — nem volt alaptalan. Jött is a követ­kező levél, melyben ez áll: „ .. . lehet, hogy a vállalat vá­lasza önöket kielégítette, mert önök nem érzik ezt a kellemet­len helyzetet, de mi mindin­kább jobban. Képzeljék el, hogy kb. €00 méteres körzetben nincs viz, ahol van is, olyan lassan folyik, hogy két vödör megtöltése 10—15 percbe kerül... nem tudjuk elhinni, hogy most műszaki vagy természeti hiba miatt nem kapunk vizet.** Mi sem. A levélből ugyanis arról is értesültünk, hogy a „vízcsapok** nyolcvan százaléka le van fagyva. Ez bizony nehe­zen kijavítható hiba a mostani hidegben. A szakemberek jól ismerik a módját, hogyan le­hetett volna a lefagyást meg­előzni. De — úgy látszik — nem tették meg mindazt, amit meg kellett volna tenniük. S talán más hibát is elkövettek, mert ahol van is víz, lám, ott is 10—15 percbe telik két vödör megtöltése. S ha még azt a tűzesetet is megemlítjük, ami­ről a második levélben írnak ** í amit csak nagy nehezen tud-, ta^ ^indjárt a kézdétén egígfé tahi a vízhiány miatt —, nyit­ván nem sok elismerés illetheti a vállalat gödöllői kirendeltsé­gének karbantartó munkáját. Az sem válik dicséretükre, hogy a gyári hibák felfedezése akkor történik, amikor a motorokat be kell szerelni. Várjuk a választ a ténylege­sen megtett intézkedésekről. (ferencz) Öten a pátyi tsz-ből Mint az első oldalon beszámolunk róla, a pátyi Petőfi Tsz-ben szombaton tartották meg a küldöttválasztó közgyűlést. Az elmúlt öt év alatt nagy utat tett meg ez a gazdaság, 1961-ben még csak négy és fél millió forint volt a tiszta vagyona, ma már több mint 14 millió. Az egy tagra jutó jövedelem 4 ezer forinttal emelkedett, s ma már meghaladja a 17 ezer forintot. A legjobbak közül kaptunk lencsevégre ötöt (Foto: Gábor) V'"y"""y"y'/"y''/''S*"SSSSSS"SS"SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSy/SSSSSSSSSSS/SSSSSSS/-SS/SSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSS/SSSSSSSSSSSS/fSSSSS/SSS/SSSSS//S//SS/SSSS/S//SSS* Bognár Andrásné növénytermesztő Springeczeisz József állatgondozó Südi Károlyné növénytermesztő Udvardi József növénytermesztő Kiss Sándor mezőgazdász A KISZ TERVEI Gazdag program egész évben Az ifjúsági mozgalom moz­galmas tizenkét hónapot ígér a fiataloknak. Nyáron kerül sor a KISZ VII. kongresszusá­ra. Fontos mérföldkő a kom­munista fiatalok számára. Fontos szerep vár egész éven át a KISZ tagjaira, a IX. párt­kongresszus programjának megvalósításában is. A sorra kerülő választá­sok előkészítésében és le­bonyolításában szintén se­gítséget várnak tőlük. Ifjúsági szervezetünk a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50! évfordulóját is méltó eredményekkel akarja köszön­tem. A KISZ-oktatás, a több száz kongresszusi kör kitűnő fóru­ma lehet a kongresszus határo­zatai, a párt programja, a har­madik ötéves terv célkitűzései széles körű ismertetésének. 1848—1919—1945: nagy for­radalmi örökségek birtokosai a mai fiatalok. E történelmi évfordulók emlékeit érthetően minden évben méltóképpen ünnepük rendezvényeikkel. • Háromezer fiatal vesz részt március 19-én a ..Hősök nyo­mában” tűravorsenyen. Március 21-én nagygyűlést tartanak a tanácsköztársa­sági emlékműnél Vácott. Ugyancsak Vácott, e napon rendezik meg a forradalmi da­lok fesztiválját, a Madách Im- //////////////////////////////////////////,// re Művelődési Házban. Ápri­lis 3-án felszabadulási stafétát indítanak az ünnep tiszteleté­re, s ezen a napon Komszo- mol-fiatalokkal találkoznak a magyar fiatalok. Április 7-én forradalmi filmhét kezdődik megyénk 21 különböző helyén. Tavasszal, a Tanácsköztársa­ság évfordulója alkalmából mezei futóversenyt rendeznek. A felszabadulás emlékére in­dul az „Aranykerék” kerékpá­ros túraverseny. Február 23- án ünnepli születésének 49-ik évfordulóját a Vörös Hadse­reg. Április 22-én született Le­nin. A KISZ ezeket az évfor­dulókat is megünnepli. Az év második felében az MSZBT-vel és a Pest me­gyei Tanáccsal közösen Ki mit tud vetélkedőt ren­dez a megyei KlSZ-bizott- ság a Szovjetunióról. A KISZ arra törekszik, hogy minél több fiatal utazhasson ezen a nyáron a Szovjetunió­ba, minél többen ismerjék meg a szovjet nép történelmét és mai életét. Nyáron újra nyitják kapui­kat az építőtáborok. Me­gyénkben hét központi építő­tábor várja a KISZ-tagokat. öt mezőgazdasági, egy vasút­építő és égy útépítő tábor. Más megyékből is érkeznek ide fiatalok. Kilencszáz Pest megyei középiskolás lány és 570 fiú dolgozik majd velük együtt. Emellett kétszáznegy­ven egyetemista vesz részt he­lyi vagy központi táborok munkájában, s körülbelül ezer általános iskolás és középisko­lás tanuló fordul meg a helyi és járási táborokban. Sorolhatnánk a programok sokaságát. Emellett hány és hány cím és dá­tum nélküli feladat, prog­ram vár a fiatalokra ez évben! Példát mutatni a munkahe­lyen, fáradozni a termelékeny­ség emelésén, újításokat tenni az asztalra, takarékoskodni, agitálni, védnökséget Vállalni fontos létesítmények felett, versenyezni az esztergapadok mellett, a kombájnok nyergé­ben, vagy erdőket telepíteni? D. J. Az új választójogi törvény és a mezőgazdasági jogalkotás Időszerű témák a megyei jogásznapon A Magyar Jogász Szövetség Pest megyei szervezete és a TIT megyei szervezetének jogi szakosztálya január 25-én ren­dezi meg a budapesti Kossuth Klubban a Pest megyei jogász­napot. Az előadássorozatot dr. Bozóki István, a jogász szövet­ség megyei elnöke nyitja meg délelőtt 10 órakor, ezt köve­tően dr. Katona Zoltán, a leg­főbb ügyész első helyettese tart előadást jogéletünk idő­szerű kérdéseiről. Délután 2 órakor az állam- igazgatási szakosztály ülésén rendkívül aktuális témával foglalkozik előadásában dr. Nagy Ernő kandidátus. Az új választójogi törvény jelentősé­géről beszél. Korreferensek: dr. Kenéz Tibor, a Pest me­gyei Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Tóth Ferenc, a megyei tanács titkárságának csoport- vezetője. Dr. Király Tibor egyetemi tanár a büntetőjogi szakosz­tály ülésén tart előadást. Cí­me: Űj intézmények a bünte­tőeljárásban. Korreferensek: dr. Cserei Emil megbízott ta­nácsvezető bíró, dr. Hadanich Gyula megyei főügyészhelyet­tes és dr. Rácz Ferenc rendőr­őrnagy. A termelőszövetkezeti jo­gászszakosztály ülésén hangzik el dr. Nagy László egyetemi tanár előadása A harmadik öt­éves terv és a mezőgazdasági jogalkotás címmel. Itt dr. He­gedűs István egyetemi adjunk­tus és dr. Szabó Lajos tsz- jogtanácsos tart korreferátu­mot. Fxpress-sfatisztika Fennállásának tíz éve alatt 18 ország nyolcvan útvonalán csaknem 130 000 magyar fia­talt utaztatott az Express Uta­zási Iroda, az Express vendé­geként pedig 21 ország 169 000 fiatalja időzött hazánkban. TOMEK BÁCS SlllyoS szabály­talanságot követett el Törnek Sándor: megszökött az inté­zetből, ahol ápol­ják, hogy megláto­gathassa fiát. Azért vetemedett erre a vétségre, mert a gyerek megbetege­dett és az apai szí­vén túl a tetthelyre húzta az a gyanú is, hogy a fiú esetleges halála esetén őt az örökségből kisem­mi zhetnék. Törnek Sándor 100 esztendős lesz az idén. A kiegye­zés évében, 1867- ben, született. Öt hónap híján egy év­századot élt. A „gyerek” tisztes nyugdíjas és hat­vannegyedik esz­tendejét tapossa. Törnek bácsi sző! ______ ____ __ h allottam, nosza el is mentem azonr a ceglédi szociális otthonba, az öreg meglátogatására. A főnővér szobájában i tünk le egy kis terei erére. — Nem is volt beteg igazán, csak szim Iáit — nevet Törnek bácsi, aztán hozzátes: — Én is szoktam szimulálni, hogy egy kic sajnáljanak. — Hát, hogy is történt az a szökés? — Az úgy volt, hogy a nővérkéknek e mondtam, hogy csak ide megyek a városi szüretre. Van egy háromkerekű kiskocsi azzal kimentem az állomásra. A kocsit fi adtam személypodgyásznak, magam, meg f< szálltam a vonatra. Csodálkozott a fiú, n kor meglátott, de hát, mondtam neki, hogy nem éreztem volna erőt az úthoz, el sem i dúlok,.. így beszél. Értelmesen, szabatosé pontosan fogalmaz. Teljesen friss. Mondja is — Tudja, hírlapíró elvtárs, az a baj, ho az eszem teljesen jó. De nem tudok olvas: mert az orvos nem talál nekem való szel üveget. Aztán a rádiót sem tudom hallgat: beszélgetni sem lehet, mert süket vagyok.. Valóban: kiabálni kell, hogy értse a szí Megkérdezem a nővért: — Nem lehetne az öregnek egy hallókész léket adni? — Sajnos, az intézetnek olyan kevés a gy gyászát: segédeszközökre költhető pénze, ho; alig elég a szemüvegekre, fogsorokra és m lábakra... Pedig az öreget egy hallókészülékkel n gyón boldoggá lehetne tenni... De hát, nin keret. Ordítok hát tovább, bele az öreg: fülébe: — Mióta van a bácsi a szociális otthonba: szerint ’ dolgozik. Viszontlátás­ra. Az asszony még könyörgött, hogy azért nem lehetne-e va­lahogy mégis... A technikus azonban hajthatatlan volt, a többi meg nem szólt. Végül el­mentek. — Hallottál már ilyet? — mondta a feleségének a nyom­dász, ahogy ketten maradtak. — Nesze semmi, fogd meg jól. Ez igen ... — ígérni kellett volna nekik valamit. — Mit? — ordított a nyom­dász. — Még én ígérjek? A közfalon túl felsírt a gye­rek. — Pszt... — intette az asz- szony. — Hallgattasd el — mondta a nyomdász —, hallgattasd el azt a kölyköt, mert a falhoz vágom... — Aztán mosakod­ni kezdett, s a viz valamelyest megnyugtatta. Már az ingét gombolta, amikor kopogtattak és belépett az ajtón a fiatalab­bik munkás, akinek enyhe bórszaga volt. m — Jó estét —, mondta és egy kicsit vigyorgott. — Jó estét. — Visszajöttem. — Látom. — Mondja, mennyit ér ma­gának ez a válaszfal? — Hogy érti? — kérdezte a nyomdász, s amint nekem el­mondta, megint rázta a düh, mégis türtőztette magát. Az ember meg rágyújtott mintha Ő is ideges lenne. Majd azt mondta: — Gondoltam, megállapod­hatnánk, ha magának annyira kedves ez a közfal. Jó munkát kap, jó anyagból, és a fala is marad. Na. mit szól? — Szóval, így lehet? Mégis tehet? — Ezért nem is haragudhat »- mondta a borszagú nekibá­torodva, miközben nagy igye­— Tíz éve... 90 éves koromig még dolgoz­gattam. 10 éves koromtól tartottam fenn ma­gam. Kőműves voltam, meg volt gépészt vizsgám is. Voltam lópatkoló kovács és vé­geztem szakrajztanfolyamot... Iskolám csak két és fél elemi volt. Mesélik róla, hogy verseket ír. Mikor megkérdezem, nevetve mondja: — Ajaj... Az csak a magam szórakoztatá­sára van ... Nem jók azok irodalmilag. De, ha kíváncsi, megmutathatok egyet... A legutolsó versét egy hónappal ezelőtt ír­ta. A fiának küldött karácsonyi csomagot, ah­hoz mellékelte kísérőül. Mert nem bírta volna megállni, hogy ne teljesítse apai kötelességét és megfeledkezzék a „gyerek” karácsonyi ajándékáról. Egy kiló szalonnát és három kiló almát küldött. Az ajánlás így szólt: „Fogyaszd egészséggel a csomag tartalmát, / Egyél ebéd után, mindig egy-egy almát / Ebéd után egyet, vacsorára kettőt, / Hátha megérsz te is, akkor száz esztendőt. ./ Én igencsak megérem, erős a reményem, / Elég jól szupe­rál még az egészségem. / Ezzel befejezem a mókás beszédet, / Kíván édesapád kellemes karácsonyt és boldog új évet... Törnek bácsi politizál is. Na, persze a napi politikával már nem nagyon tart lépést, de a nagy ügyekben még mindig véleménye van... — Nem hiszem, hogy háború lenne ... Az emberek már megokosodtak és csak nem akarják elpusztítani a világot. Én szociálde­mokrata vagyok ... Az is voltam világéletem­ben. Akkor is, amikor ez nem volt divat. — Mi a véleménye a kommunistákról? — Rendes, becsületes emberek ... Elvégre a testvérpártunk ... Hallom, egyesültek is ve­lünk. így van ez jól... Amikor az egyesülés történt, Törnek bácsi már elmúlt nyolcvanéves. Óhatatlan kikerülni az ilyenkor mindig elhangzó kérdést, mely a hosszú élet titkát firtatja. — Mindig sokat dolgoztam, öt házat épí­tettem magamnak az életem során. Nem it­tam sokat..., de azért iszogattam, cigarettáz­tam is... — És az asszonyok? — Volt az is... Egy feleségem volt. 51 évet éltünk együtt nagy boldogságban. Négy gye­reket neveltem fel, mindet taníttattam ... A feleségem 1947-ben meghalt... Hát, utána még volt egy és más... de hát erről nem illik beszélni. Köt a diszkréció — mondja és cinko­san hunyorít, mert a nővérke is bent van és ezek, ugyebár, mégiscsak férfidolgok .. Lassan búcsúzni kell, mert a sok beszéd nagy fáradtság. Nekem! Mert sokat kell kia­bálni. Kicsikarok még egy meghívást a száza­dik születésnapjára. — Nagyot mulatunk — mondja és kézfogás­sal pecsételi meg az invitálást. Biztos lesz valami jó kis bora, hiszen karácsonyra is be­szerzett két literrel. Igaz, hogy én nem ihatok, de erre az alkalomra kivételt teszek. Min­denképpen elmegyek a születésnapi murira... hacsak nem leszek beteg... ősz Ferenc kezettel köpködte a szája szé­liről az odaragadt dohányszá­lakat. — Mindnyájan a piacról élünk ... Nem igaz? — Onnan — mondta a nyomdász —, onnan élünk, a piacról... Négyszáz elég lesz? — Gilt. Ne mondja, hogy nem vagyok magával. Holnap jön az anyag. Pár nap múlva jövünk mi is. Előtte így este beszaladok, hogy készüljenek. Most meg ne sajnáljon egy százas előleget, nem bánja meg... 0 Körülbelül ez történt, ahogy a nyomdász ott a gépterem fo­lyosóján szép aprólékosan el­mesélte; s miközben hüm- mögtem, hogy „a fene a disz­nóját, biztosan a százasból is inni akart az a piszok, de re­mélem nem adott neki Miska” — a nyomdász jelentőségtelje­sen hallgatott. — Oda adtam a százast — mondta végül megfontoltan — Dda adtam, pedig először ki akartam rúgni. Hanem tudja kire gondoltam én akkor, ami­kor mégsem rúgtam ki? — Kire gondolt? — Magára. A deszka meg egyéb már ott van az udvaron. Tegyen meg nekem valamit! Ha ezek a csibészek jelentkez­nek, én értesítem magát. El­jön másnap hozzánk, s ahogy ott dolgoznak, maga szépen ki­faggatja őket. ír róluk egy cik­ket. Rendben van? Erre gon­doltam én már akkor, amikor a százast oda adtam ... Kifize­tem a maga taxiját is... Higgye el, hogy nem is az a 400 forint izgat... No? — Valóban jó téma — kap­tam rajta —, Miska magát megszállta az ólomgőz. Saját költségemre is vállalom az ügyet. Költse a taxipénzét padlópasztára. Lebuktatjuk a csirkefogót. Csak szóljon. Megegyeztünk, hogy szól. Készültem is rá, hogy végre tettenérék egy fickót — vagy j esetleg többet is —, aki ezek- i nek a kiszolgáltatott lakásgon- i dokkal küszködőknek a vám- i szedője. Vannak ilyenek, de i nehéz megfogni őket... Majd ; most i.. © \ Csakhogy eltelt egy hét, s a i nyomdász nem jelentkezett. \ Vártam még néhány napot, j aztán megkerestem a gépte- j remben. A rotációs ezúttal is j zúgott, zakatolt, ontotta az új-i súgót, de Miska nem igyeke- i zett kifelé a folyosóra, hogy I beszélnénk meg csendesebb i helyen a dolgokat. Gondter- : helten matatott tovább a gép ; körül, amikor megpillantott, s j ott is maradtunk, úgyhogy or- > dítva tárgyaltuk meg a fejle- j ményeket. — Nem jelentkeztek? — ki- i abáltam, miközben egészen ! mellé álltam. — Kiik? — Hát a fusizóók!! — Jaa ...!! Dee... — És? — Kész a padló — ordította < a fülembe a nyomdász, közben ; felnyitott valami kis olajozót,> s oda csöpögtetett. — Megcsi- ! nálták — kiabálta, ahogy a ! gépre hajolt. — Nem ezt beszéltük meg : — kiabáltam vissza. Felegyenesedett és most már ; rám nézett, mint aki elnézést) kér, hogy botlott. — Nézze...! Fő, hogy kész í van ... Mit hepciáskodjunk? J Maga lebuktatja őket, de et- ! tői nekem még nem lesz meg ! a padlóm ... Aztán tudja ... $ nagy család ott is ... Egye 5 meg a fene ... Tölcsért formáltam a ke- $ zemből: — Maga megalkuvó. Miska! $ — Még az ablak sincs kész ; — kiáltotta, és vágott egy fin- ; tort. — A piacról élünk .. . í Nem? $ Dékiss János $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom