Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

Járásunkban is megkezdődött a zárszámadás A legjobbak között: a pilisi Hunyadi, a monori Új Élet és az úri Béke Tsz api s>t; megyei h í r lap KfHjP-N K 1 A'P A/S a IX. ÉVFOLYAM. 18. SZÁM 1967. JANUÁR 21., SZOMBAT lemondott a vezetőség Maglódon Kongresszusi előkészületek Járásunkban is megkezdőd­tek a zárszámadó közgyűlé­sek — elsőként a termelőszö­vetkezetek építőipari vállal­kozása értékelte az elmúlt évet Tegnap a tsz-közi ser­tésvállalkozás tagszövetke­zeteinek a képviselői tartot­tak évzárót. A termelőszövet­kezeti zárszámadások „nyitá­nyára” Üllőn, a Kossuth Ter­melőszövetkezetben kerül sor a jövő» héten, s február 20- íg mind a 21 közös gazdaság­ban számotvetnek az elmúlt esztendővel. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán kérésünkre el­mondták: hozzákezdtek már az elkészült mérlegek felül­vizsgálásához. Miután a vég­leges adatok még nem áll­nak rendelkezésre, csak hoz­závetőlegesen tudják meg­ítélni, hogy egy-egy közös gazdaság várhatóan milyen ^________ esztendőre tesz pontot. Az elő­zetes becslések szerint a pilisi,Hunyadi, a monori Üj Elet és az úri Bélre tsz igen jó esztendőt zár — ezekben a gazdaságokban túlteljesítették a tervet, több­letbevételre tettek szert. A vártnál nagyobb mértékben gyarapodtak a közös alapok, s a tagok jövedelme valamivel magasabb lesz a tavalyinál. A járás egyik legtöbb gonddal, nehézséggel küszködő ter­melőszövetkezete jelenleg a maglódi Micsurin Tsz. Az. eredménytelenség oka itt szo­rosan összefügg a korábbi gyenge vezetéssel. öt esztendő leforgása alatt hatmillió forint állami tá­mogatást kapóit a maglódi gazdaság, még sem tudott talpraállni. A közelmúltban — a sikerte­lenség láttán — lemondott a Leégett a gyári műhely teteje — Mi okozta a tüzér a Monori Kefegyárban ? Csütörtökön a kora délutáni órákban — mint a Pest me­gyei Hírlap már hírül adta — elszabadult a vörös kakas Monoron, kigyulladt a kefe- gyár műhelynek berendezett, regi irodaépületének a teteje. Hogyan történt a tűzeset, mi okozta az anyagi kárral járó szerencsétlenséget? Szemta­núk — a gyár vezetői és al­kalmazottai negyed kettőkor vették észre, hogy a régi iroda­épület teteje füstölögni kezd. Nyomban értesítették a hely­beli, a ceglédi és a budapesti tűzoltókat, és Gyarmati István tűzrendész irányításával nyomban hozzáláttak a tűz el­fojtásához. Zsoldos Lajos la­katos, négy társával a kézi oltókészülékekkel rohant fel, a már láhgokban álló padlásra, de hiába, mert a nyolc kézi oltókészülék közűi hét felmondta a szolgálatot. Közben a gyár munkásai, az asszonyok, a műhelyekben le­vő anyagok és berendezések mentéséhez láttak. Szinte per­cek alatt kihordták az udvar­ra a sok tízezer forintot érő félkészárut, anyagokat. Mire az első tűzoltókocsi — a riasztás után 25 percre — megérkezett Ceglédről, a te­tőzet már omladozni kezdett, s a lángok martalékává vált. Nehezítette az oltást a vízhiány és az is, hogy a szi­vattyú motorja áramtala- nítás közben leállt. Kiderült, hogy a gyár tűzoltó-j felszerelése enyhén szólva se- j lejtes. Ennek ellenére a híva- j tásos és az önkéntes tűzoltók, j de a gyárat védő munkások: és vezetők, testi épségüket \ kockáztatva, mindent elkövet- i tek, hogy megakadályozzák a i tűz tovaterjedését a szomszé-l dós épületekre és a gyár ud- • varán elhelyezett nagy meny- > nyiségű faanyagra. Imre Adám igazgatót a szó- j mord hír a Közgazdaságtudo- j mányi Egyetem előadásán ér- j te. i Eközben megérkeztek a buda­pesti XIX. kerületi és a X. ke­rületi tűzoltók, ők is bekap­csolódtak az oltásba. A mo­nori tűzoltókocsi, amelyet Szabó Sándor MÁVAVT gép­kocsivezető irányított a hely­színre, már nem lehetett tevő­leges részese a tűzoltásnak. Végül is a veszedelmes tető- tüzet délután három óra körül sikerült teljesen lokalizálni. A vizsgálat nyomban megindult és a lapunk zártáig még nem tudták megállapítani, hogy mi is okozta tulajdonképpen a szerencsétlenséget. Feltevé­sek szerint a kéményből kipattanó szikra boríthatta lángba a padlást. Mindenesetre személyi sérülés nem történt, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók, valamint a gyárbeliek összefogásával meg tudták menteni a lángbabo- rult épület csaknem kétmillió forint értékű anyagait és gé­pi berendezését. A kár — az előzetes becslések szerint — százezer forint körül lehet. A tűz csak átmeneti zavart okozott a termelésben. Csü­törtökön már délután három órakor tovább folytatták a munkát. Imre Ádám igazgató elmondotta, hogy mindazokat, akiknek a munkahelye fölött a tető leégett, ideiglenesen más műhelyekbe osztják be, és gondoskodnak az épület mihamarabbi helyreállításá­ról. tsz-elnök, a főagronómus és a főkönyvelő. Elhatározásukat a közgyűlés jóváhagyta. Jelen­leg a közgyűlés által ideigle­nesen megbízott elnök irá­nyítja a Micsurin Termelőszö­vetkezetet. A vezetőségvá­lasztásra a zárszámadási köz­gyűlésen kerül sor. Meglepetést okozott a járás vezetőinek a nyáregyházi Bé­ke Termelőszövetkezet. Ügy fest a helyzet, hogy ez a gaz­daság is mérleghiánnyal zár­ja az évet. A péteri Rákóczi Tsz is a rossz évet maguk mö­gött hagyó közös gazdaságok közé tartozik. Az üllői Kossuthban jelen­tékeny kárt okozott tavaly a belvíz, s főként ezzel magya­rázható, hogy nem tudott a gazdaság 1966-ban előbbre lépni. Lényegében azonban tartja a tőle megszokott szín­vonalat, ugyanúgy, mint a sülyi Virágzó Termelőszövet­kezet. A zárszámadási közgyűlé­sekre való felkészülés mel­lett a monori járás termelő- szövetkezeteiben is nagy gon­dot fordítanak az idei tervek összeállítására és a közelgő tsz-kongresszusra való felké­szülésre. A termelőszövetkeze­tek az arra legalkalmasabb ta­gokat igyekszenek kiválaszta­ni küldöttnek. Végezetül az időszerű mező- gazdasági munkákról szól­va, elmondották a mezőgazda- sági osztályon, hogy a kertészkedő termelőszö­vetkezetekben á meleg­ágyakat készítik, másutt a trágyát hordják ki a föl­dekre. Ä jövő évi kenyerünkért ag­gódok közül ezekben a napok­ban sokan kérdezik, * vajon nem viseli-e meg a vetéseket az erős hideg? Annál inkább jogo6 ez a kérdés, mivel a ga­bonatáblákat már nem borít­ója összefüggő hótakaró. A já­rásiak szerint egyelőre nincs ok az aggo­dalomra, a gabonanövények magja ugyanis optimális időre földbekerült, a vetések meg­erősödtek, s a gabona jól bír­ja a száraz hideget. A vékony hórétegen még nem keletke­zett jéghártya, ezért-a táblák feltörésére nincs szükség. (súlyán) Tizenhat év a közügyek szolgálatában Mit kiván a veterán tanácselnök? A tanácsházán már befeje­ződött a félfogadás. Vezetők és beosztottak éppen az aktáikat rendezik. A tanácselnök fél­retolja az aktákat és miről is beszélgethetnénk a község „gazdájával” mint a közelgő választásokról. Ilyenkor mindenki szám­vetést készít, mit csinálturk jól, hol hibáz­tunk és mit kell a jövőben megvalósítani? Maglód a közepes községek közé tartozik, mégsem könnyű felsorolni azokat az eredmé­nyeket, melyeket négy év alatt értek el. A teljesség igénye nélkül érdeklődöm én is Szeili Mihály tanácselnöktől az el­múlt négy év eredményeiről. — A József Attila köz- útat, mely 1500 méter hosszú, kiköveztük. Községünk talaja eléggé kö­tött, éppen ezért esős időben sárosak utairfe és a járdák. Ezen a helyzeten igyekeztünk javítani, ugyanis 14 kilométer hosszú betonjárdát épí­tettünk. A községhez tartozó Krfsztina- telepen és nyaralón probléma volt a villanyhálózattal. A la­kosság igényeinek kielégítésé­re hó,rom kilométer hosszú villanyhálózatot építettünk. F.gytantermes, összkomfortos óvodát adtunk át teljes felsze­reléssel. Sok művelődni vágyó igényét elégítettük ki, amikor a tanácsháza udvarán a volt tűzoltószertár helyén modern, két teremből álló könyvtárat létesítettünk. Bekerítettük a sportpályát és korszerűsítettük a község boltjait. Sőt, három önkiszolgáló boltot is nyitot­tunk. Ez a munka, illetve az üzlethálózat további fejlesz­tése és korszerűsítése tovább folyik. Beszélgetésünk során szó esett a jövőről. Hiszen a múlt munkájának eredményei a jö­vő tervek alapjai, csak ezek­nek a figyelembevételével le­het reális tervet készíteni. Mit szeretnének a har­madik ötéves tervidőszak alatt tenni? — Űj orvosi rendelőt és oY- vosi lakást szeretnénk építeni a község központjában. Ezen­kívül a tervünk — az fmsz támogatásával — egy ÁBC kisáruház építése. Szerepel még terveink között a törpe­vízmű felépítése és egy gáz- palackcsere-telep létesítése. Mindezek olyan fontos léte­sítmények melyekre Maglód község itt a főváros közelségé­ben jogosan tart igényt. Szeili Mihály a Maglódi Köz­ségi Tanács elnöke e funkció­ban a járásiban veteránnak számít. S ez így van. 1950-ben alakultak a tanácsot. Akkor választották őt a maglódiak első ízben el­nöknek. Azóta is az. Pedig mennyi vi­har, mennyi megpróbáltatáson ment keresztül. Csak a fonto­sabbak: a személyi kultusz évei, az ellenforradalom, a tsz- szervezés, tsz-ek megszilárdítá­sa, stb. És ő állta a sarat és még állja ma is. Sok fiatal ta­nácsi vezető példát vehet róla, mert emberséges, szorgalmas és lelkes. Azt is írhatnánk ró­la, hogy fáradhatatlan, s ugyanolyan energiával dolgo­zik, mint , amikor 16 évvel ez­előtt megismertem. Tizenhat év a közügyek szolgálatában nem kis idő. Ilyen régen tevé­kenykedő községi vb-elnök nincs is több a járásiban. Akik­kel együtt „kezdett” 1950-ben — Gattyán Mihály Ecseren. Klics Gyuláné Gyomron, Seres Béla Mendén — már a meg­érdemelt pihenést „élvezik.” Ö még dolgozik. Legfőbb óha­ja, hogy egyszer a maglódi Micsurin Tsz kikerüljön a gyenge tsz-ek közül. Legyen jó tsz mint amilyen az 1950-es években volt. Reméljük nem­sokára ennek is eljön az ideje. M. J. AZ ELSŐ LÉPÉSEK“ Hangulatcsinálá: az Ezüstcsillag Ötórai tea Monoron A monori művelődési ott­honban január 22-én, vasár­nap délután öttől este tízig táncdélutánt tartanak, melyre szeretettel várja a szórakozni vágyó fiatalokat. Zenét a köz­kedvelt Ezüstcsillag tánczene­kar szolgáltatja. Gábor Viktor felvétele Távirati stílusban Ecser zárszámadási előkészületeiről Kovács Mihály vezetésével és irányításával folynak a zár­számadási előkészületek az ecseri Törekvő Tsz-ben. Sok idő most a beszélgetésre nincs. Éppen ezért csak távirati stí­lusban tájékoztattak minket. A leltározás időben befejező- ' dött. Ha osztályozni lehet ezt a munkát, a főkönyvelő jóra értékeli. Befejeződött a leltárak egyeztetése is. Az egyéb mun­kák ütemtervszerűen halad­nak. Az eredményről még ko­rai lenne szólni. Minden eset­re a hangulat bizakodó. A já­rási szervek a felülvizsgálatot január 25—26-án tartják F -- ren. A tsz-nek tartozása i A vállalatok sem tartoznak a tsz-nek. Az adósságokat a múlt évben rendezték. <m) Ügyelefes orvos Gyomron dr. Túri Mária, Monoron, dr. Balogh József, Üllőn dr. Csizmadia György tant ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono- ron a Vörös Hadsereg úton. VECSESI LABDARÚGÁS Bemutatjuk az új fiúkat Krausz István, a gólzsák (I.) Aligha volt az elmúlt tíz-ti­zenöt esztendőben Vecsésen népszerűbb futballista Krausz Pistánál. Az üstökösként fel­tűnt játékos 16 éves korában már Pest megye felnőttválo­gatottjában játszott. A vecsé- si csatársor^ erőssége volt. ezért az sem csoda, hogy egy időben, amikor Pest megye felnőttválogatottját a Szent­endrei Honvéd tíz tagja és Krausz alkotta. Érthető, hogy hiányzott a vecsési ötösfogat­nak, amikor bevonult katoná­nak. De Krausz pályafutása ezután teljesedett ki. Egy évig a Szegedi Dózsa játékosa volt Hétről-hétre a csapat legjobbja és gólzsákja. Még ma is öt év távlatából a leg- elismerőbb hangon emlékez­nek róla a szegedi vezetők. Nem véletlen, hogy a SZE- AC NB 1-es csapat vezetői fel­figyeltek rá és leigazolták őt. Itt kevesebb sikere volt Kra- jsznak. A SZEAC — ebben az ívben szerepelt a legjobban — volt úgy, hogy három gólt :s lőtt — és a szakvezetők, bár Krausz hétről hétre ragyo­góan játszott, a tartalékok kö­tött játszatták, mert a Nemes —Hajós—Gilicz — belsőh’ár- nast nem akarták megboly- äatni. Nyomban Monorra sietett és átvette a mentés irá­nyítását. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Bűntény a leányiskolában, Gomba: Fügefalevél (széles). Gyömrő: A titok. Maglód: A be­csületes szélhámos (széles). Men­ne: Nyomoz a vőlegény. Monor: Kamicin Nyáregyháza: A gyilkos lalála. Péteri: Nyúl kolléga há­jassága. Pilis: Generális. Tá­‘iósáp: Az állhatatos feleség. Tá- iósüly: És akkor a pasa- Úri: A tok. Üllő: Szélhámosr ’széles), asad: Nyári bolondságok. lezte, s most már Monor határában va­lóban feltűnt a ve­szett róka. A tanács­házi hangosbeszélő ismételten figyelmez­teti mindenkit a ve­szélyre. Erre lettem én is figyelmes. Eszembe jutott, hogy elég gyakran járok a határban, jó lesz megfontolni a dolgokat. Mindenek­et ott, milyen is a ró­ka? Teszem föl, ha találkoziték vele, megismerném? Húsz év előtti természet­rajzórák emlékei közt kotorászok. A róka először is, vörös, leg­alábbis úgy emlék­szem. De hogy min­den róka vörös-e, ab­ban már nem vagyok egészen biztos. Nincs kizárva, hogy vannak színárnyalatok, egé­szen a kékig, meg az ezüstig... Lompos micsodák a határban Azután nevezetes a róka hosszú farkáról, amely általában lom­pos. De, hogy milyen is a lompos farok, azt most nem tudnám pontosan etimologi- zálni, mert magam előtt is kérdéses. Meg aztán zavaró, hogy a kutya is lehet lom­pos. A rókának hegyes az orra, de ez nem mond semmit, mert másnak is van hegyes orra. Végezetül, a ró­ka ravasz. Ez most abból is látszik, hogy veszettségében szelíd­nek mutatja magát, mint a kezesbárány. Elkészülhetünk rá, hogy a pincék közt jön felénk egy lom­pos micsoda, csóválja a farkát, és alázatos képet vág, és meg akarja nyalni a ke­zünket. Jó lesz ala­posan szemügyre venni őkéimét! Kö­zönséges kutyától is szokatlan eljárás ez. Ha ránk vicsorít dü­hösen, semmi baj. Ol­dalba rúgjuk, és me­hetünk tovább. De ha topább alázatoskodik, tanácsos lesz a leg­sürgősebben odébb­állni. Azonkívül ebzárlat van: „gyanúsan visel­kedő” kutyák Is hor­dozzák a veszélyt. Itt megintcsak nehéz a helyzetünk. Honnan tudjuk mi azt, hogy egy kutya mikor vi­selkedik gyanúsan? Általában a harapós ni. Tudták ezt már a régi rómaiak is, ami­kor táblával figyel­meztették a korabeli cíviseket: „Cave ca- nem!' — óvakodj a kutyától!” Figyelmeztetünk hát mindenkit, hogy a jámbor kutyák, macs­kák és egyéb hízel­kedve csúszó-mászó állatok veszedelmet hozhatnak ránk. Sem­mi barátkozás, bizal­maskodás az állatvi­lággal e vészterhes napokban. Amellett nem árt természet­rajzi ismereteinket felújítani, hogy alka­lomadtán meg tudjuk különböztetni a ku­tyát a rókától. Aztán, ha valami nem stimmel, valami „gyanús”, akkor már a fele se tréfa, meg ne álljunk Homoki Nagy László állator­vos házáig! (ej) Letelt a katonaidő — és Krauszt a nagy múltú, ki­tűnő NB I/B-s csapat, a BVSC hívta. Három évet töltött a vasutascsapatnál és különö­sen az elmúlt hét esztendő­ben a csatársor egyik leg­stabilabb embere volt. Ját­szott a csatársor minden poszt­ján, de különösen jó volt a széleken. Ma is emlékezetes az a gólja, amit a tv-nézők mil­liói előtt Salgótarjánban lőtt. Ragyogó három gólt lőtt a III. kér ellen — tavaly pedig két gólt a Komlónak. Egy ha­talmas védhetetlen gól „szü­letett” Egerben és sorolhat­nánk tovább. A BVSC végig versenyben volt a feljutásért vívott harcban — de egy ba­nánhéjon elcsúsztak... És ennek köszönhető, hogy Krausz Pista ebben az évben ismét ott van a bajnoki rajtra készülő vecsési labdarúgók ’ között. A szurkolók sokat várnak tőle. És ahogy Krauszt ismer­jük (a rokonszenves fiatal labdarúgó még mindig csak 25 éves) nem okoz majd csa­lódást a vecsési labdarúgó ra­jongóknak. Szalontai Attila (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom