Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

Longo—Tito találkozó Mint a Tanjug jelenti, Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára pénteken Brioni szigetére érkezett, ahol talál­kozik Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnökével, valamint a JKSZ más vezetőivel. Brioniban pénteken a dél­előtti órákban megkezdődtek a tárgyalások. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Már egy hete Szarajevó AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. JANUÁR 21., .......... s v arosa Tovább tombol az utóbbi évek egyik legszigorúbb tele Jugoszláviában. Az ország nagy részében már több mint egy hete mínusz harminc foknál nagyobb hideget mér­nek. Mint jugoszláv meteoro­lógusok mondják, Szarajevó már egy hete Európa leghide­gebb városának számít. Alig húsz kilométerre Szarajevó­tól, Igmanon mínusz 41 fok­ra szállt le a higanyoszlop. 7 MILLIÓ SPANYOL NINCSTELEN Spanyolország lakosságának több mint 20 százalékát hi­vatalosan is nincstelennek nyilvánították. E kategóriába csaknem 7 000 000 spanyol ál­lampolgár tartozik. Tanácskozás a választási felhívásról Kádár jams és Kállai Gyula beszéde a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén Pénteken a Parlament va­dásztermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett s az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, a Az értelem meghódításáért Népünk keze munkával van tele. Sokoldalúan fej­lesztjük országunkat. Kor­szerű színvonalra emeljük a termelés eszközeit és módszereit, hogy minde­nünk meglegyen, ami szük­séges. Azon vagyunk, hogy a dolgozó embereknek mind több jusson az élet javaiból és mind kevesebb gond húzza a vállukat. De a régi, jelképes szólás igaz­sága szerint nemcsak ke­nyérrel él az ember. Az élet csak akkor szép és ér­telmes, ha a szellem napvi­lága ragyogja be. Anyagi jómód és pallé­rozott értelem — ez a két dolog együtt van jó törek­véseinkben. A kettő között szoros az összhang és a kölcsönhatás. A nemzet sorsán töprengő nagyjaink gondolataiban már a regi időkben is együtt gyökere­zett ez a két összetartozó igény. Bessenyei, népünk haladását és anyagi virág­zását óhajtva mondotta, bárcsak „lennénk tudós nemzetté”. Széchenyi, mi­közben a honi ipar megte­remtéséért küzdött, a jó­módra jutott nemzetet mint „kiművelt emberfők soka­ságát” tekintette. József Attila megálmodta, hogy közeli Időkben összefog és alkotó munkára lendül az egész nép, a felemelkedés terveit „a dolgozó nép okos gyülekezetei" fogják kimunkálni. Bizonyos, hogy jól és eredményesen csak az az ember dolgozhat, aki mun­kája célját is látja és az emberek erőfeszítéseiből születő nagy mű értelmét is át tudja tekinteni. Ettől lesz a munka igazán em­beri, enélkül viszont csu­pán lélektelen robot. Valamikor a népek aka- rattalanul sodródtak a tör­ténelem árjában, anélkül, hogy tudták volna: hová tartanak s végül hová jut­nak. A szocializmus tette az embert sorsának urává. A szocializmus korántsem csupán vasból és cement­ből, kőből és üvegből épül, hanem épp ily fontos építő eleme az emberi értelem és öntudat. A szocializmus a milliós tömegek felismert érdekeiből, céltudatos tö­rekvéseiből táplálkozik. A szocializmust építő ember világosan látja a célt, tud­ja. hová akar és hová fog eljutni. Egyik legnagysze­rűbb jellemvonása éppen az, hogy fel akar és fel is tud nőni a köve''''menyek színvonalára: fa«»"* műve­lődik, bővíti fogyatékos tu­dását és tágítja látókörét. A teljes élet igénye mun­kál benne. Márpedig az élet csak a megvilágosodott ér­telemmel, a műveltséggel, a kultúra kincseinek birtok­lásával együtt teljes. Az MSZMP IX. kongresz- szusa, felmérve népünk ed­dig megtett történelmi út­ját, joggal állapította meg, hogy a közgondolkodásban, a nép tudatában — az érte­lem meghódításáért vívott küzdelem eredményeként’ — előre törtek a szocialista elemek. Népünk nagyot nőtt tudásban, korszerű is­meretekben, elvi-politikai tisztánlátás dolgában. A párt szívós erőfeszítései, és az emberek feltörő tudás­vágya nyomán jelentős tért hódított a leghaladóbb tu­domány, a marxizmus—Ieni- nizmus. Felmérhetetlen szellemi nyereségünk, hogy a dolgozó emberek mind nagyobb tömegei a marxiz­mus—leninizmus eszmei fénykörében ítélik meg az élet jelenségeit, mérik meg saját tapasztalataikat, fi­gyelik a bel- és külpolitikai fejleményeket. Nem könnyű tartós és át­fogó sikereket kivívni a termelésben, a jobb élet- körülmények megalapozá­sában. De még kevésbé könnyű az a küzdelem, amely az értelem meghódí­tásáért folyik. A kultúra, a tudás, a szellemi műveltség nem olyan vár, amit huszá­ros rohamokkal be lehetne venni. Egy-két év alatt új, modern városokat emel­tünk a kukoricaföldeken, gyáróriásokat a kietlen pusztaságokon. De egy-két év az értelem meghódítá­sáért folyó harcban rop­pant kurta idő; jól tudják ezt mindazok, akik eltökél­ték, hogy előreküzdik ma­gukat a tágasabb tudás és műveltség bozótos ösvé­nyein. Mégis: milliók vál­lalják ezt a küzdelmet, mert nemcsak jobban akar­nak táplálkozni és ruház- kodni, nemcsak kényelme­sebben akarnak élni, ha­nem pallérozott értelem­mel, tiszta ítélőkénességgel, éretten gondolkodva. Mindenkit ráébreszteni az igazságra, valódi érde­keikre, megnyitni előttük az értelem és a szellem vi­lágát — ez az egyik legfőbb tennivalónk. Az élet úgy lesz boldog és gazdag, ha ezt a harcot is teljes siker­rel vívjuk meg — az érte­lem meghódításáért. Békési József népfront országos tanácsának elnöke, továbbá Harrer Fe­renc, Ortutay Gyula, Szabó Pál, Z. Nagy Ferenc, az or­szágos tanács alelnöke és Er­dei Ferenc, az országos ta­nács főtitkára. Ott volt a ta­nácskozáson politikai, társa­dalmi, kulturális életünk szá­mos ismert személyisége, több egyházi vezető, író, művész, tudós. Részt vettek az ülésen a megyei népfrontbizottsá­gok elnökei és titkárai is. Kállai Gyula elnöki megnyi­tójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legútóbbi tanácsülés óta elhunyt dr. Be- recsky Albertról, az országos tanács tagjáról. A részvevők néma felállással adóztak az elhunyt emlékének. Kállai Gyula ezután a töb­bi között a következőket mondta; Mai ülésünk azért nagy je­lentőségű, mert ez alkalommal mozgalmunk legfontosabb közjogi feladatát: az ország- gyűlési és tanácsi választások­kal kapcsolatos teendőket, az országos tanácsnak a magyar dolgozók millióihoz intézendő választási felhívását kell meg­tárgyalnunk és elfogadnunk. Jelenthetem a tisztelt orszá­gos tanácsnak, hogy a válasz­tások előkészületei megkez­dődtek és rendben folynak. Két hét múlva már sor kerül a je­lölő gyűlésekre, majd ezt kö­vetően a választási gyűlésekre. A tanácstag- és képviselőjelöl­tek a gyűléseken, mint eddig is, a népfront jelöltjeiként lép­nek fel, megkérdezik a vá­lasztópolgárokat, egyetérte- nek-e céljainkkal, s a követ­kező négy évre felhatalmazást ^ és segítséget kémek a válasz- ^ tók millióitól országépítő ter- ^ veink megvalósításához. § S Az ország lakosságának nagy ^ érdeklődésétől kísérve zajlott § le nemrég a Magyar Szocia- ^ lista Munkáspárt IX. kong- ^ resszusa. Pártunk a nemzet ^ vezető ereje, természetes, hogy ^ kongresszusának döntései nemS szűkén vett pártpolitikai célo- $ kát, hanem a szocializmust^ építő egész magyar nép előre- ^ haladását szolgálják. Ezért a ^ választási munka alapján, & s választási programunkat, ^ politikai irányvonalunkat § pártunk IX. kongresszusá- ^ nak határozatai képezik. | Az elnöki megnyitó után Er-1 dei Ferenc terjesztett elő refe- § rátumot a Hazafias Népfront $ előtt álló feladatokról, az or-§ szággyűlési képviselői és ta- ^ nácstagválasztásókról, vala- ^ mint a Hazafias Népfront Or- | (Folytatás a 2. oldalon) § 5 J a könyvtarban Foto: Kotrocző A Finn Kommunista Párt küldöttsége Pest megyében Látogatás Százhalombattán és Kiskunlacházán Szívesen látott, kedves ven­dégek keresték fel tegnap reggel az MSZMP Pest me­gyei Bizottságát; a Finn Kom­munista Párt hazánkban tar­tózkodó küldöttségének tag­jai. A vendégek: Olavi J. Laine, a Finn KP Politikai Bizottságának tagja, parla­menti képviselő, a küldöttség vezetője, Arvi Saloranta, a KB tagja, Toivo Pohjonen, a köz­ponti bizottság agitációs osz­tályának vezetője, és Anni Salonen, a pietarsaari dohány­gyár szakszervezeti t bizottsá­(Folytatás a 2. oldalon) A finn vendégek a százhalombattai új lakótelepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom