Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

Mit várhatunk EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1967. JANUÁR 20., PÉNTEK Van eefy gyár, az egyetlen az országban... MIÉRT NINCS MUNKÁJA A PIPAGYÁRNAK Miért rendel az ARTEX, ha nem tudja mit rendel? — Gondolja, hogy az új seprű jól seper? — kezdte a beszélgetést Bűz László, a Pi­pagyár igazgatója, nyilván azért, mert nemrég került a vállalat élére. — Nem az új seprű ... ha­nem az új igazgató vélemé­nye, elképzelései érdekelnek. Egy hónapja vette át a válla­latot, ez idő alatt annyira bi­zonyára megismerte a részlete­ket is, hogy beszélni tudjon a jövőről? — Mit tagadjuk, a Pipagyár az elmúlt évet nehéz körülmények kö­zött fejezte be. Ez abból adódik, hogy drágán termeltük a bútorokat. Ter­mészetesen ebből nem az kö­vetkezik, hogy lemondunk a bútorgyártásról, de egysze­rűbb, keresettebb gyártmányok termelésére térünk át, hogy gazdaságosabbá tegyük a mun­kánkat. — Kaptak-e megrendelést? — Sajnos, még nem. Azaz, belföldi megrendelést — mi­nimálisát — kaptunk ugyan, de az csak töredékét teszi ki termelési kapacitásunknak. Tárgyalunk a pipáinkat exportáló külkereskedelmi vállalattal, hogy gyártmányainknak ne csak a nyugati és tőkés or­szágokban, hanem a szocialista országokban és Keleten is sze­rezzenek piacot. — S mit mond az ARTEX? — ígér... Piacot kutat. Ügy hisszük itt a baj forrása. Tudniillik a pipa az ARTEX külkereskedelmi tevékenységé­nek csak nagyon csekély há­nyadát képezi. Súlyosbítja helyzetünket, hogy az elmúlt évben bejelentett egymilliós pipaigény importfa alap­anyaga raktárainkban várja a feldolgozást. így az elfekvő faanyagkészletünk két és fél millió forintot tesz ki. Ezért komoly kamatot, im­portbírságot kell a vállalatnak fizetnie. Negyedmilliót. — Nem lesz könnyű felada­tuk. Hiszen a téglagyár visz- szaállítása és a gyár külső te­lepének átköltöztetése a még csak ezután a vasúton túl épülő új telephelyre, nyilván befolyásolja a gyár idei évi össztermelését. — S mi lesz akkor, ha az ARTEX — megkésett — pi­ackutatása nem jár sikerrel? — Reméljük, hogy sikerül Sporthír VIVAS A Cegléden megtartott járá­si vívóversenyt megyei Verse­nyek követték, hod a Kinizsi SK versenyződ közül az aláb­biak értek el helyezéseket: Ifjúsági tőrben: III. Kecs­keméti István. Ifjúsági kard­ban: III. Kecskés Zoltán, IV. Cs. Kovács László, V. Pattan­tyús Péter. Ök az elért eredmények alapján Szolnokon a területi versenyen indulhatnak. HIGANYGŐZLÁMPÁK NÉGY ÉV ALATT ÉPÜLT Négy év alatt több mint 2 millió forintot költött a városi tanács a város közvilágítására. Nemcsak a Ceglédi, Szol­noki, Kecskeméti és a Kossuth Lajos utca kapott higany­gőzlámpákat, de korszerűsítettek a Rákóczi utca és az En­csi utca világítását is. A Petőfi utcában szintén higany­gőzlámpák tündökölnek, s a tervek szerint további utcák közvilágítását oldják meg mihamarább. (Fleischmann fotó) piacot szereznünk. Az idén ki kell küszöbölnünk a piac- problémákat, egyéb bajain­kat. ★ Mindez bizony nem hang­zott túl optimistán. De így áll a dolog. Van egy gyár, az egyetlen az országban — amely pi­pát gyárt. A gyártmány­hoz a felettes szervek ra­gaszkodnak. A külkereskedő bejelenti, — igaz csak szóban — igényét egymillió pipára. Megrende­lik az import alapanyagot (súlyos valutáért!!) azután — a megrendelés elmarad. Az ARTEX közben piacot kutat. De miért ilyen későn? S ha most keresi a felvevő területet, akkor 1966-ban mire jelentette be az igényt? (b. b.) a mezőgazdasági könyvhónaptól? A két választás között 1965-ben nyitották meg a gégészetet és szemészetet A közelmúltban volt tízéves az újonnan nyílt városi kór­ház. Négy osztálya már a kez­det kezdetén is megvolt: a se­bészet, a belgyógyászat a Fás­kert utcában, a gyermekgyó­gyászat a Losonczi utcában, és a szülészet a Kalocsa Balázs utcában. A kórház betegfelvevő terü­lete meglehetősen nagy, hozzá­tartozik Nyársapát, Kőcser és a tanyavilág. Egy idő óta kü­lönösen a sebészet kinőtte ön­magát. Akkor még a sebésze­ten végezték az orr-fül- és gé­geműtéteket is. Szükségessé vált egy önálló osztály létre­hozása. így jött létre 1965 nya­rán a sebészeti osztály „leány­osztálya” a szemészet, vala­mint az orr-fül és gégészet. 17 ággyal, önálló műtővel és elő­készítővel, korszerű felszere­lésével, ez is az elmúlt válasz­tási időszak eredménye. — Minden év februárja a mezőgazdasági szakirodalom hónapja — mondotta kérdé­sünkre Kopa Eszter, a bolt ve­zetője. — Ebben az évben is sok újdonság jelenik meg a könyvhónapra. Már megjelen­tek a prospektusok, hogy az érdeklődők már előre tájéko­zódhassanak. — Mikor lesz az ünnepi megnyitó? — A megnyitó február 3- án a Szabadság Termelőszö­vetkezet alszegi klubjában lesz. Erre az alkalomra az Agrártudományi Egyesület he­lyi csoport elnökét kérjük fel, majd utána a tsz-akadémia soron következő előadása hangzik el. A városi könyvbarát bizott­ság megalakult, a mezőgazda- sági könyvhónap terveit már előkészítették. Terveiben az ünnepélyes megnyitóra még neves szakkönyvíró meghívá­sát is tervezik. — Kiállítást rendeznek? — A könyvtár és a könyves­bolt a helyszínen kiállítást rendez. A városi könyvtár megszervezi a városunkban működő, kihelyezett Mezőgaz­dasági Technikum zöldségter­mesztő tagozat osztályának, valamint a gimnáziumban működő szakközépiskola osz­tályaiból a könyvtárlátoga­tást. — A termelőszövetkezetek­ben lesz valami műsor? — Az Agrártudományi Egyesület a tizedik ismeret- terjesztő előadáson kívül két tudományos jellegű előadás megszervezését vállalta, az egyesület tagjai és a mező- gazdasági üzemek vezetői ré­szére. — Milyen könyvek jelennek meg a könyvhónapra? — A Növényvédelem, Ker­tészet, Állattenyésztés, Gépesí­tés, Erdészet, Vadászat, Kerté­szet és Szőlészet, Baromfite­nyésztés, Méhészet, Halászat című mezőgazdasági könyvek már megérkeztek. Dr. Antal József—Dr. Eger- szegi Sándor—Dr. Penyigei Dénes: Növénytermesztés a homokon, Bíró Gyula: Állat- tenyésztésünk útja a világszín­vonal felé, Dr. Leilei János: A fajtakérdés és a magyar búza­fajták, Mikósdy András: Va­dászat ABC, Oláh Sándor: A családi ház kertje — című me­zőgazdasági könyveket ajánl­juk a mezőgazdasági szakem­bereknek — fejezte be tájé­koztatóját a könyvesbolt ve­zetője. Bakonyi László Látogatás a zenei óvodában Foglalkozások — emberek A trafikos A ceglédi országút jobb ol­dalán, a „Gál-kastély” szom­szédságában kis házikó áll. Rajta felirat: „Dohány, édes­ség”. A kis bolthoz dülőút vezet az országútról. A bolt­ban hajlott hátú, sok diopt- riás szemüvegű ember fogadja az érkezőt. Neve: Bende László. — Mikor került a szakmá­ba? _ Már a háború előtt is m int eladó dolgoztam. Mindig szerettem ezt a foglalkozást. Sajnos, a háború, mint sok másnak, nekem sem végződött jól. Gerinc- és csípősérüléssel tértem haza. Ekkor már száz- százalékos munkaképtelen voltam. Dolgozni csak nehe­zen tudtam. 1948-ban vegyes­boltot akartam nyitni, de se társat nem találtam hozzá, sem az ipart nem kaptam meg. 1957-ben nyitottam meg ezt a kis üzletet. Június else­jén lesz tíz éve. — Milyen az áruellátás? — Kitűnő. Korlátlan meny- nyiségben kapok árut, de saj­nos, a dohányárukért úgy kell elmennem az elosztóhelyre, Kecskemétre. Én erre nem va­gyok képes, így vállalkozót kell felfogadnom, hogy el­hozza az árut. Legjobb kereseti lehetőséget a szódavíz és a bambi hozza, főleg nyáron. A szikvízüzem- től húsz százalékot kapok a lerakat fenntartásáért. Milyen a forgalom itt, a várostól messze? — Télen elég kicsi. Ilyen­kor a napi bevétel alig-alig éri el a száz forintot. Nyáron már nagyobb forgalmat bo­nyolítok le. Főleg a szódavíz és a bambi fogy szépen. Nyá­ron a napi bevétel 250—300 forint körül mozog. — Meddig akar még dol­gozni? — Fiát ez elég rázós kér­dés. Tíz évet töltöttem itt, eb- .ben a kis üzletben. Szeretnék .még néhány évig eldolgozgat­ni, hiszen még csak ötvenöt éves vagyok.., (mitru) Hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön délután jár ebbe a zenei óvodába harminc, 4—5 éves kis óvodás gyermek. Sízép sorban álltak, amikor betop­pantam. Mindegyik kezében picike csengő, vagy kis zenei háromszög volt. Rázták a kis csengőket, ütögették a három­szögeket és az óvó néni ked­ves dirigálása mellett énekel­tek hozzá, „Esik a hó, csúszik a szán .. Az óvó néni hegedűkísére­tével szólóban énekeltek a ki­csikék: K. Kiss Ildikó, Kele­men Tamás és a többiek. — Ezt a zenei óvodát — mondotta kérdéseinkre Szabó Ferencné óvónő, a központi óvoda vezetője — még 1954- ben a zeneiskola alapította, hogy az óvodás gyermekeket a komolyabb zeneiskolai okta­tásra előkészítse. Ebbe a szép munkába már akkor bekap­csolódtam, Később teljesen magam vettem át a zenei óvo­da vezetését, mely néhány év óta a művelődési ház kereté­ben működik. Szívesen csiná­lom, mert látom, hogy a játé­kos énekelgetés közben milyen szépen fejlődik a gyermekek ritmusérzéke és zenei érdeklő­dése, még azoknál is, akiknek, gyengébb a zenei hallása. (kopa) Villáminterjú... Mi újság az fmsz-nél? — Milyen helyet foglal el, és mi a működési területe a földművesszövetkezetnek a Pest megyei szövetkezetek kö­zött? — A Pest megyei földmű­vesszövetkezetek között egyike a legnagyobbaknak. Szövetke­zetünk a megye legjobbjai kö­zé tartozik — mondotta Tó­szegi Albertné elnökhelyettes. — Működési területe kiterjed Nagykőrös városára, Kőcser és Nyársapát község területére. — Az elmúlt öt év eredmé­nyeiről mit vallanak a szá­mok? — Az elmúlt öt évben a kis­kereskedelmi forgalom össze­sen 370 millió forint volt. A vendéglátóiparban pedig 65 millió forintot hozott az öt esztendő. A szövetkezet tiszta nyeresége 14 millió, saját va­gyona jelenleg 24 millió. — Taglétszámunk hétezeröt­száz, és az eltelt öt év alatt 980 ezer forintot fizettünk ki vásárlási visszatérítés, és rész­jegy utáni kamat címén — fe­jezte be tájékoztatóját az el­nökhelyettes. (b) — Hanyatló exportágak cí­mű, január 17-én megjelent cikkünkben, a második bekez­dés adatába hiba került. He­lyesen: 1 millió 779 ezer 400 kilogramm gyümölcsöt vásárol­tunk fel az elmúlt évben. Ugyanígy: ...1929-ben, 1938 nagykőrösi paraszt termelt 619 katasztrális holdon uborkát — a 6 ezer 19 hold helyett Autóút a Szaharán A Szaharán átvezető autóút megvalósításához közeledik. Részletes terveit a Nemzetközi Ütügyi Szövetség már' kidol­gozta. Az építéséhez szükséges hitelt Egyiptom, Mali Csád, és Nigéria közösen teremtik elő. Az úttal kapcsolatos legfőbb probléma az elhomokosodás megakadályozása. E célból az út két oldalán nem gyúlékony petróleumtermék felhasználá­sával homokkötő védősávót lé­tesítenek majd. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán. Két színes, szélesvásznú Jókai-film egy műsorban. Főszereplők: Besse­nyei Ferenc, Latinovits Zol­tán. Ruttkay Éva. Korhatár nélkül megtekinthető! Dupla helyárak! Kísérőműsor: Híradó. Érke­zéstől indulásig. És mégis mo­zog. Előadások kezdete: 4 és fél 8 órakor. A Magyar A Marod Pincegazda­ság Ceglédi és Nyársapáti Pin­cészete értesíti a sző lő termelő­ket. hogy a kétszer fejtett borra történő szerződésikötést január 31-vel befejezzük. Aki még kí­ván szerződni a fenti időpontig a rendes mundeaidön belül szer­ződésit köthet a ceglédi és nyárs­apáti pincészetümkmél. Felhívja az Áramszolgáltató Vállalat a lakosság figyelmét arra, hogy 1967. január 23, 24, 25-én a Petőfi u.. Tormás u.. Teleki u., Kisfaludy u., Csokonai u., Tompa u., Nádor utcákban, 1967. január 26. 27. 28. 30-án Szolnoki u. vége. Vágóhíd u. vé­ge, Losoncy u. vége, Bal’.a G. u. vége, Zrínyi u. vége, Attila u. Jósika u.. Ibolya u., Futár utcáik­ban, karbantartás végett, reggel 7 órától 16 óráig áramszünetet tartunk. Mentegetőzés nélkül Felszólalás f*k a Kinizsi közgyűlésén Tóth Szálkái István birkózó­edző a szakosztálya részérői a költségvetés felülbírálását kér­te, továbbá azt, hogy fürdőt kapjanak. A 64 versenyzővel, NB Il-es csapattal rendelkező szakosztály foglalkoztatásához, versenyeztetéséhez több pénz kellene. A válaszból megtud­tuk, hogy a fűtőberendezés, ez­zel a fürdési lehetőség meg­oldódik. A pénzügyi rész ne­héz, de megvizsgálják, mit te­hetnének. Bekő Gyula sport­társ a beszámoló hangulatát „szomorúnak” jellemezte. A baráti szellemet hiányolja az egyesületben. Balanyi Szilvesz­ter rúdugró üvegrúd beszerzé­sét kérte, hogy fejlődhessen. Kovács Nándor atlétaedző a beszámoló pesszimizmusán az atlétikai szakosztály jó ered­ményeinek ismertetésével igye­kezett javítani. Varga György a kosárlabda szakosztály problémáit vetette fel. Főleg a tornaterem hiá­nyát, ezzel az edzési nehézsé­geket hangsúlyozta. Szarka György kosárlabdaedző az „edzők tanácsának” életrehívá- sát javasolta. Hajos György birkózó szak­osztályvezető a klubhelyiség látogatottságát az „ingyen mo­zi” fogalommal azonosította. K. Varga Dénes a vívószakosztály vezetője hiányolta az idősebb korosztály és a város vezetői­nek távolmaradását a közgyű­lésről. Javasolta a nagyterem alatt levő pincehelyiségben a tekepálya felújítását sportcél­ra, és a bitumenpálya befedé­sét tornaterem pótlására. Hiá­nyolta a tavaly megszavazott és egyszer megjelent, nagy tet­szést kiváltó Kinizsi Híradó „elkallódását”. Helyesel min­den tapasztalatcsere-szerű sportvetélkedő lehetőséget. Az említettek után Bakonyi Miklós, az MTS Országos Ta­nácsának képviselője enjelke- dett szólásra. — Gazdálkodjunk okosan az emberekkel — hangoztatta. — A kiöregedett játékosokat el kell búcsúztatni, de a vezetés­be be kell vonni őket. Egy-egy öreg sportoló kitüntető megbe­csülése buzdító erő a fiatalok, az utánpótlás számára. Simon Ferenc az MTS Pest megyei Tanácsának nevében köszöntötte a közgyűlést. — Tetszett a hozzászólók tenni akarása és a lelkesedés. Nem tetszett viszont a város, a párt­szervek és más fontos testüle­tek képviselőinek távolmara­dása. Alapos szervezőmunkára van szüksége a Kinizsinek ah­hoz, hogy a jó munka feltéte­leit megteremtse. Amint látja, a kezdet jó — mondotta. Utolsó felszólalóként a kon­zervgyárat is képviselő Leskő László, mint a közgyűlés elnö­ke, több felvetett kérdésre adott választ. Varró Dénes sportköri elnök, mielőtt a közgyűlést berekesz­tette volna, a sportolókat és a vezetőket ajándéktárgyakkal jutalmazta. R. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom