Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Zentai Pál rajza TÖRTÉNELEMVERSENY A GIMNÁZIUMBAN A Magyar Televízió és a KISZ közösen meghirdetett Ki mibén tudós? történelem- verseny első — városi — fordulóját vasárnap délelőtt rendezték meg a Kossuth Gimnáziumban. A helyi versenyt az iskola igazgatósága és az intézeti KISZ-alapszervezet közösen bonyolította le. Ennek megfelelően a zsűriben három történelemtanár, a KlSZ-tanács- adó-tanár és egy diák bíráskodott. Az idei történelem Ki miben tudós? versenyt a III. és IV. osztályos tanulók részére írták ki. Ennek ellenére a vasárnapi történelemversenyen csak IV. osztályos tanulók álltak rajthoz, a téma ugyanis a XX. század elejének története volt. A vetélkedő 9 órakor kezdődött és délután 4 óra tájban ért véget. Az indulók öt kérdéscsoportból kihúzott kérdésre adtak feleletet. Mindenki ugyanarra a kérdésre válaszolt, így a döntésekben a zsűrinek viszonylag könnyű dolga volt. Az első kérdésnél a versenyzők még meg voltak illetőd- ve, de később szaporodtak a kétpontosok. A harmadik forduló után már nagyjából kialakult az'élmezőny. Látszott, hogy a verseny a IV. c és a IV. e. osztály között dől el. A negyedik és az ötödik fordulóban — megtarvta egypontos előnyét — Szarka Ildikó diáklány nyert a IV. e- ből. Izgalmas holtverseny után osztálytársa lett a második, Patyi Erzsébet, harmadik-negyedik helyet — holtversenyben — Kovács Katalin és Lé- nárd Béla szerezte meg. (gór) Képviselőiéit) gyűlések februárban Albertirsán és Abonyban - Hol tartanak a választási előkészületekkel? A hónap eleje óta jérásszer- te folynak a választási előkészületek. A járási tanács titkárságán Sziráki Péter tanácstitkár és Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront járási titkára irányítja a munkát. A január 2-i eligazító megbeszélés után 234 összeíró biztos látott munkához a falvakban és a tanyákon. Az akkori kedvező időjárás eredményeként gyorsan végeztek az összeírással. Már 11-ére leadták a községi választókerületek összeírólapjait. Pedagógusok, termelőszövetkezeti tagok jártak házról házra, olyanok, akik már az előző választás előkészítésében is részt vettek, illetve alaposan ismerik a környék lakóit. ötven hazafias népfrontbizottsági tag kapcsolódott be ebbe a munkába, s rövid néhány nap alatt 38 850 választót írtak ösz- sze, mintegy 400 személlyel többet, mint négy évvel ezelőtt. A járás lakói két országgyűlési képviselőt, 7 megyei, 58 járási és 465 községi tanácstagot választanak az idén. Igaz, hogy a községi tanácstagok száma kevesebb, mint korábban, ez azonban korántsem jelent hátrányt a tanácsapparátus munkájában. A választókörzeteket nagy körültekintéssel jelölték ki, a tanácstagok szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki választóikkal. Ezekben a napokban a községi tanácsoknál ellenőrzik a kitöltött összeírólapokat, majd az ideiglenes választójegyzékeket állítják össze. Február első napjaiban kerül sor a két országgyűlési képviselőjelölt jelölő gyűlésére. Az egyiket 2-án tartják Albertirsán, a következő napon Abonyban találkozik választóival a jelölt. A tervek szerint február 21-ig befejeződnek a jelölő gyűlések. A jelölőlistát ezt követően hozzák nyilvánosságra. A választókat addig ismét felkeresik, és ismertetik a szavazás technikai lebonyolítását. A járóképtelen betegeket összeírják és a szavazatszedő bizottságok két-két tagja vándorurnával látogatja végig ezeket a választókat, hogy alkotmány biztosította jogukkal ők is élhessenek. A községekben a függetlenített párt- és tanácsi vezetők a társadalmi megbízatásukat Potom 270 havonta — mert a „házi44 jószívű A Rákóczi úti Háztartási Bolt mellett levő falon függ a Magyar Hirdető beüvegezett táblácskája. Az eladók bútorokat, házakat és albérleti szobákat hirdetnek. A cédulák sűrűn változnak, különösen az albérleti szobákat illetően. Leginkább „csak férfi részére” cetlikkel találkozunk és majdnem mindegyik „különbejára- tot” ígér. Albérlet. Értjük ezalatt, hogy a főbérlő által kiadott szobában ágy, asztal, szek- ré»y, stb. található. A szobát az albérlő saját kulcsával nyithatja, csukhatja. Az ágynemű használata megegyezés SPORT Új ökölvívók a CVSE-ben, komolyabb ellenfelek a láthatáron Mióta a területi csapatbajnoki küzdelmek véget értek, nemigen hallottunk arról, hogy mi újság ebben a népszerűvé vált sportágban. Pedig az ökölvívást kedvelők részére lehetne néhány csemegét találni — olyat, amelyik még izgalmasabbá teszi az ez évi bajnoki fordulókat. Sorjában ezek a következők — Dávid Ferenc edző szavai szerint: — Sok minden történt az utóbbi időben. Először is a szurkolóink számára olyan sok mérgelődést jelentő szolnoki és keleti területből távoztunk. Versenyzőinknek erősebb csapatokra van szükségük, hogy tovább fejlődhessenek. A Csongrád megyei déli területi CSB-re neveztünk, ahol komolyabb csapatok vannak. Itt a Békéscsabai Honvéd, a Szegedi Dózsa, a Gyulai MEDOSZ. Orosházi Kinizsi és a Makói Vasas lesz az ellenfelünk. A bajnokságot Cegléden kezdjük márciusban. Az előkészítő barátságos mérkőzést már január 29-én lebonyolítjuk: a Gyulai MEDOSZ-t látjuk vendégül. A megyei bajnoki küzdelmeket is Cegléden kezdjük áprilisban. A régi törzsgárda, a Vasutas Sportcsarnok dermesztő hidege ellenére is lelkesen készül a bajnoki küzdelmekre. A csapatszellem jó, egységes. A vezetésben nincs változás. Kukuk János, a szakosztály vezetője és az intéző Szántai János. i Az utánpótlás jó, de még mindig szükség van olyan fiatalokra, akik szeretnének ökölvívók lenni. Ezek jelentkezését kedden és csütörtökön, az edzéseken 5—8 óráig fogadják. — Üj versenyzőink a Budapesti Törekvésből Hegedűs Pál és Bodó József. ígéret még Tóth Géza, Lajkó György, Ecseri László és Valkai László. Viszont nagy öröm, hogy mintegy három évi kihagyás után visszatért Andó József, Kovács István és Német Zoltán. Velük megerősödött a csapat. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a két Pataki a továbbtanulás miatt abbahagyta a versenyzést. (sz) szerint Ezt gondolja a hirdetést olvasgató rászorult járókelő, és ezt várja az albérletet kereső is. Es mit talál? Pokróc és deszkapriccs A most nemrég megjelent hirdetések között találomra választottunk ki néhányat. Elsőnek a város központjában levőt kerestük fel, gondolván, ez lehet a legkeresettebb, már fekvése miatt is. Két helyiségből áll a lakás. Tulajdonosa jól megtermett ötvenes asszonyság. A konyhának becézett helyiségben egy ágy, megnevezhetetlen színű és minőségű pokrócokkal letakarva. A másik szobában négy ágy, illetve fekvő alkalmatosság: kettő szintén rongyokkal takart, deszkapriccs. Egy árva villanykörte lóg a mennyezetről, a kályhán mosdótálban rotyog valami ruhaféle. Kétes illat és kétes tisztaság. A fogadtatás azonban nyájas. — Mert nálam, kérem, mindig meleg van! Úgy élünk mi itt, mint egy család! — Hányán laknak most? — kérdezzük óvatos lélegzetvétel között. — Az első szobában lakik most egy ember, de mindig részeg. Ebben a szobában lakom én, meg hát, ha sikerül megegyeznünk, ugye, akkor az új albérlő is. Meg, ha egy mód lenne keresni még valakit... Mert többen is megférnénk itt... Tetszik tudni, sok jó ember megfér együtt, ugyebár ... A szoba, pardon!! az ágy ára: potom kétszáz forint havonta! S ha sikerül kiadnia, a kis szobában négy „jó ember” szívhatja a levegőt s hallgathatja az első szobában lakó A Magyar Állami Pincegazdaság Cegléd i és' Nyársapáit! Pincészete értesíti a szőlőtermelőket, hogy a kétszer fejtett borra történő szerződésikötést Január 31-ével befejezzük. Aki még kíván szerződni, a fenti időpontig a rendes munkaidőn belül szerződést köthet a Ceglédi és Nyársapáti Pincészetünknél, sűrűn mámoros lakótárs hor- tyogását. A Fürst Sándor utcában levő főbérlőhöz nem jutottunk be. Nem volt otthon. Az utca végén öreg házacska hívogatja lakóit, kicsi, vasrácsos ablakaival, melyet valami pokrócfélével takartak el a kíváncsiskodók szeme elől. Sok jót itt sem remélhet a fedelet kereső. Háromszor 230 forint A harmadik albérlet képviseli az eddig tapasztalt albérleti viszonyok „reprezentatív" formáját. Itt a néni ugyan az udvar kiskonyhájában húzódik meg, a kiadó szoba, azonban a „főépületben” található. Az aránylag „jól” berendezett szobában három ágy áll, ebből kettő foglalt. — Kétszázötven forint havonta — mondja határozottan a néni. — En takarítok kérem, még a kályhába is bekészítek, a lakóknak csak meg kell gyújtani! Este van ugyan, de a mosdótálban a reggeli mosdóvíz „csillog”. A kályha is hidegen tátong még. — A szobából kijövet így szól a néni: — Fix választ kérek, mert már van egy jelentkező, de ha maguk hamarább veszik ki, akkor ugye... mert a másik az még nem biztos. Fiatal gyerek még, aki most akarja a szüleit otthagyni... de még fiatalkorú (!) s ha meggondolná... ugye akkor én „hoppon” maradok. Nem azért, mintha sokáig üresen állna az ágy, mert bizony a városban nem találnak még egy ilyen albérletet, mint az enyém... Sűrű szóáradat mellett kísér a kapuig bennünket, ahol még hozzáteszi: a kétszázötvenhez még húsz forint havonta, mert a fűtéshez mindig hozzájárul a lakó... meg ugye, kulcsot is adok... Három kulcs, az ugye, havonta 810 forint? Ennyiért már érdemes behúzódni a kiskonyhába ! (cs—i) teljesítő népfronVezetőkkel és aktivistákkal szoros együttműködésben készítik elő a márciusi választásokat. (0 Egyedül nehéz, együtt könnyebb! A Pest megyei Tanács Vendéglátóipart Híradójában látott legutóbb napvilágot az az ismertetés, amelyik a Ceglédi Vendéglátó Vállalatnál működő önsegélyző csoport tevé- I kenyságéről és eredményeiről | ad számot. A csoport hat évvel ezelőtt alakult meg. Induláskor a jelentkezők száma 61 volt, és ez a szám azóta is állandóan növekedett. A biztosítási önsegélyző csoport intéző bizottsága a tagdíjak egy részéből segélyalapot teremtett, és ebből a rászorulókat — házasság, szülés, üdülés, betegség esetén — támogatásban részesítette. A biztosítási csoport tevékenysége 1964-ben a családi, az élet- és baleseti biztosításra is kiterjedt. Ezek nyomán szintén komoly összegeket juttattak a rászorult biztosítottaknak. Több esetben előfordult, hogy 15 ezer forintot kapott a biztosított családja kézhez. Az önsegélyző csoport tagjainak száma előreláthatóan az idén tovább növekedik a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnál. Ma: a tsz-kongresszust készítik elő Ma délelőtt 9 órakor a vá- tsz-kongresszus, illetve a me- rosi tanács nagytermében a §yei tsz-tanácskozás előkészütermelőszövetkezetek vezetői lfz *zó' Ezenkívül a , , . kuldottvalaszto közgyűlés es gazdasági szakemberei meg- szervezésének módját tárgyal- beszélést tartanak, melyen a ják meg. Tévedni csak egyszer szabad Ibolya bácsira sehogysem illett a neve. Nem volt sem szerény, sem halványlila, s ráadásul állandóan csibukjának kari- kázó füstje, a bi- katosműhely enyhe olajszaga és néminemű kisüsti illata lengedezte körül. Nem lehet ezért elmarasztalni. Az Ibolya nevet a hozzátartozó Vendellel együtt az apjától, az meg a nagyapjától örökölte. A csibuk is apáról fiúra szállt a családban. A lakatos szakmát azért tanulta ki valamikor, mert abban az időben sem lehetett mindenki pap, vagy kántörtanító. Kellett a lakatos is, kiváltképp az olyan fürge, ügyes kezű, mint Ibolya Vendel. No és a kisüsti? Hát, ami azt illeti, az utóbbi időben a szaga egyre szima- tolhatóbban környékezte Ibolya bácsit. — Miért, miért... hát öntözni kell az ibolyát — d üny- nyögte az öreg, ha felelősségre vonták az ivászatért. A legtöbb mérget Ibolya mami nyelte miatta. Eleinte könyör- gött. Később yla- állt a gyár kiskapuja elé, minde-n fizetésnapon. Haragtól villámló szemmel leste a kijáratot, s százszor is elátkozta Vendelt, aki ilyen meg amolyan, nem szégyenli, ha tisztességben őszült oldalbordája ott topog a pénzre várva, mint valami koldus. De Vendel bácsi hamar megunta a kapu előtti fogadtatást. Hol á hátsó kijáraton tűnt el, hol az oldalsón. A mami ekkor az üzemvezetőséghez fordult: ne adjanak egy fillért sem Ibolya Vendel kezébe! Bejön érte személyesen. Így is történt. Lógó orral jártkelt hónapokig a megszégyenített Ibolya. Morgolódott naphosszat, hogy hogy bánhatnak így egy becsületes szakmunkással. Nem gyerek ő! A kocsmát tüntetőén, széles ívben kerülte, s ha valaki meghívta egy kupicára, úgy surrant be a boltba, mint aki lopni jár. Ibolya bácsi jó útra tért. Vagy nyolc hónap múltán — ami testvérek között is tizenhat fizetést jelent — bekopogott Ibolya mama a bérelszámolók ajtaján. — Tegyünk próbát, kartársnő kedves! A következő fizetést adja annak a mákvirágnak a kezébe: hadd lássuk, mit kezd vele! Csakhogy Gizikébe, a bérelszámolóban, belebújt a kisördög. Másodikán egy ropogós tízessel többet csúsztatott a bácsi borítékjába. Lesz ami lesz: ha vissza adja, jó, ha nem,'levonja a következő fizetésből. Az öreg sokáig számolgatta aznap a fizetését. Sehogyan sem stimmelt, hiába rakta az apraját egyik markából a másikba. Zsebrevágta az egészet és hüm- mögve elvonult. Másnap a felesége örömmel újságolta: Nem hibádzott egy fillér sem ám! Másodikán egy tízessel soványabb volt már Vendel bá’ borítékja. Rosszalló fejcsó- válással állt Giziké elé. — Kislány, kislány! Itt valami difi van ... tíz forinttal hibádzik ez a... — Persze, Ibolya bácsi! Ejnye, — hát a múltkori tizes többletet nem vette észre? Azt akarja mondani? — Akarja a fene! Észrevettem én, de gondoltam: négy lába van a lónak, mégis megbotlik. Maguk is tévedhetnek. No, de így, kétszer egymás után?! (e. k.) Kacatvásár Foto: Jakab Z.
