Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
Átadta megbízólevelét Japán új magyarországi nagykövete Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke szerdán fogadta Masao Yagit, Japán új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Masao Yagi nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét NDK tv Az NDK-ban minden második háztartásban van televízió. A posta nyilvántartásában 1966. végén 3 595 000 tv-előfi- fcető szerepelt. Az ifjú lord Hans Werner Henze: „Az Ifjú lord” című operájának berlini bemutatójával megkezdődtek a Drezdai Állami Színház 300 éves fennállásának jubileumi ünnepségei. PEST MEGYEI fllÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGY E I TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. JANUÄR 19., CSÜTÖRTÖK LÁNGOL A DZSUNGEL Rekord katonai büdzsé az USÁ-ban — Ky Canberrában — Befejeződött a Cedar Falls hadművelet Johnson elnök kedden este rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be, hogy az 1967— 68-as hadügyi költségvetés legalább 73 milliárd dollárt fog felölelni. Ilyenformán az egész költségvetés 54 százalé- Irrssssssssssss/sssssssssss/sssss/ssssssssssssswssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssss', kát fordítják majd hadikiad᧠sokra. $ Ennél magasabb katonai büdzsé csak a második világháború két utolsó évében volt az Egyesült Államokban. § Az óriásira felduzzasztott ka- ^ tonai kiadások legfontosabb I -----------------t étele a vietnami háború folytatása. Ngv.yen Cao Ky tábornok, a dél-vietnami kormány elnöke, szerdán hajnalban megérkezett hatnapos ausztráliai látogatásának első állomására, Darwinba. A miniszterelnök innen továbbrepült Canberrába. Ky dél-vietnami miniszterel- (Folytatás a 2. oldalon) Megerősítették tisztségükben a választási bizottságok tagjait A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése •Jt A Pest megyei Tanács vég- ^ rehajtó bizottsága tegnap dél- ^ előtt tartott ülésén nagy je- § lentőségu kérdéssel foglalko- | zott: megtárgyalta az építési $ osztály jelentését a megye ma- ^ gánlakás építési helyzetéről és ^ feladatairól. A beszámoló az § elmúlt tíz' év kislakás, csa- ^ ládiház építkezéseit értékeli és ^ részletesen foglalkozik az el- ^ következendő évek magán- ^ erőből történő építkezésének ' lehetőségeivel, az ezzel kapO «I A háromezer lóé Sorozatijai! ««yenirányítású lóerős szilícium- mozdonyok vezérlőasztalai már sorozatban készülnék a Ganz—MAVAG-ban. Az idén tehát lényegesen gyarapszik a MÁV villanymozdony állománya. Képünkön: a műszerészek vizsgálják a vezérlőasztalokat. (MTI foto) Makim mozdulatlan Légszomjas asztmások ♦ Szórókocsik hajnali 3-tól ♦ Az idő nem változik Ahogy tegnap jeleztük, a mozdulatlan levegőjű, ködös időjárás lenyomta a füstöt is a településekre. A levegő szén- monoxidtartalma több helyen érezhetően megnövekedett. A Pest megyei Semmelweis kórház adjunktusa, Balogh doktor, szerdán délben ezt a felvilágosítást adta: — Az asztmások nehezen viselik el a nyomott légkörű időjárást. Az ehhez társult köd és füst csak nehezíti a helyzetet. A betegségben szenvedők tünetei megerősödtek, s többen fulladásról, légzési elégtelenségről panaszkodnak. Mas betegeink általános közérzetén is 1969 áprilisában megkezdi működését a győri motorgyár Szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban Pavella Károly, a TECHNOIMPEX vezérigazgatója közölte a Re- nault-konszern hazánkban tartózkodó képviselőivel, hogy ,v/. a győri motorgyár létesítésé-1; re vonatkozó, január 6-án t I megkötött szerződést a ma- ^ I gyár hatóságok jóváhagyták § 1 és az erről szóló okmányokat ^ j átadta Jean Louis Dreyfuss- ^ nak, a Renault-kónszern el- ^ nőkének és Jean Mion-nak. a ^ Renault Engineering elnök- ;í vezérigazgatójának. Az ünnepélyes aktus után a :> Renault-konszern vezetői és $ ; a TECHNOIMPEX vezérigaz- M gatója nyilatkoztak az MTI ^ i munkatársának: § í — Nagyon fontosnak tart- $ 1 juk ezt a megállapodást, hi- ^ 1 szén 110 millió frank értéket ^ I képvisel —, mondotta Jean j Louis Dreyfuss —, mégsem az t I értéket tekintjük, a legfőbb- £ ! nek, hanem azt, hogy régi | izándékjinkat sikerült meg- :k j valósítanunk. Régóta törck- S ízünk ugyanis arra, hogy Magyarországgal szoros kereskedelmi kapcsolatba lépjünk. A Renault-konszern, a közel(Folytatás a 2. oldalon) tapasztalható ez az időjárás, bár inkább a szélsőségesebb változásokat észlelik. A napokban rövid néhány óra alatt bekövetkezett fagyból olvadásba átcsapott 10 fokos változást is megszenvedték. Reméljük, nem tart sokáig a mozdulatlanság. Az utak őreinek nem hozott munkát az elmúlt nap. Feltehető, hogy a következő 24 óra sem. Ennek ellenére, hajnali háromtól, az első autóbuszok előtt sós homokkal, illetve salakkal rakott teherkocsik őrjárata fut végig. Ha az átvonuló sűrűbb köd valahol síkossá tenné az utat, azonnal szórni kezdenek. Mára sem várható lényeges változás. Bár felhőátvonulásokra számíthatunk, sem csapadékot, sem a föld színéhez közeli légáramlást nem jósolnak. csolatos telek és építőanyag problémákkal. Különös súlyt kap az elkövetkezendő években a többszintes társasházak építésének növelése, az új, korszerű faluközpontok kialakítása. A fontos kérdés megtárgyalásában részt Vett Üjfalusi Ferenc, a megyei tanács építési osztályának vezetője, Pogány Miklós, az OTP Pest megyei igazgatója és a KISZ megyei bizottságának képviselője. A jelentéssel és az elhangzottakkal, későbbi számunkban érdemben foglalkozunk. A végrehajtó bizottság ezenkívül elfogadta dr. Ádám Mihály vb-titkár előterjesztését és megerősítette a Hazafias Népfront által kijelölt ország- gyűlési választókerületi és a megyei tanácsi választókerületi bizottságok tagjait. Már „beszél“ a Balaton Tizenkét-tizenöt centiméteresre „hízott” az utóbbi tíz napon a Balaton jege. A szerdára virradó éjjel — ahogy a halászok mondják — már hangosan „beszélt” a Balaton. A nappalok és az éjszakák közötti 8—10 jokos hőmérsékleti különbségek hatására az összezsugorodó, majd kitáguló jégpáncél érdekes „hangtünemények” kíséretében több helyen végigrepedt. A rianások néhol 20 kilométeres hosszúságban szelik ketté a jégmezőt. Néhány partmenti szakaszon már torlódások is keletkeztek. Pénzért vagy öntudatból A karbantartó üzemvezetője mesélte az alábbiakat. Van két kiemelkedően képzett szakmunkásuk: az egyik már nyugdíjazás előtt áll, a másik most lépte át a harmadik X-et. Ök végzik nagy öntevékenységgel és alkotó fantáziával a bonyolult munkákat, a célgépek, az újítások kivitelezését — hevenyészett vázlatok alapján. A két kiváló lakatost csupán életszemlélete különbözteti meg egymástól — az üzemvezető szerint. A fiatalabb — ahogy mondja — anyagias, mert ragaszkodik a túlórák, a különmunkák, a célprémiumok megfizetéséhez, és semmit nem hajlandó öntudatból elvégezni. Több esetben fordult már munkaügyi döntőbizottsághoz is. Az anyagiasság, az önzés valóban ellenkezik a szocialista üzemek munkásainak tulajdonosi öntudatával. De vajon anyagiasság-e követelni a megdolgozott járandóságot kifogástalan munka esetén? És általában helyeselhető-e az a gyakorlat, ha nincs pénz a túlórázásra, az igényelt külön feladat, vagy magasabb teljesítmény díjazására, akkor a munkás dolgozzon öntudatból? Korunk izgalmas, visszavisszatérő társadalmi kérdése: mire alapozzuk a jövő fejlődésének meggyorsítását? Az anyagi érdekekre vagy öntudatra? Miért kerül napjainkban konfliktusba az érdek és az öntudat? Az érdek — a dialektikus materializmus szerint — az emberi cselekvés fő mozgató rugója. Az öntudat nem az érdekek tagadását, hanem azok minél teljesebb felismerését jelenti. Az érdek és a tudat magasszintű egységét csak az anyagi ösztönzés következetes rendszere teremtheti meg. Az anyagi érdekek és az öntudat szembenállása viszont elkerülhetetlen az olyan gazdasági környezetben, amelyben az egyén és a vállalat, a vállalat és a népgazdaság érdekei minduntalan ösz- szeütközésbe kerülnek. A gazdasági mechanizmus reformja nem véletlenül irányozza elő egyik központi feladatként az anyagi érdekeltség rendszerének továbbfejlesztését. Az önzés, az anyagiasság sokkal inkább tért hódít olyan viszonyok között, amikor kizárólag az öntudattól várják a központi tervutasítások ellentmondásainak és a helyi vezetés mulasztásainak ellensúlyozását. Ha viszont kellő anyagi elismerésben és hatékony ösztönzésben részesül a minden szempontból kifogástalan, jó munka, akkor a dolgozók szakmai és politikai fejlődése egyaránt meggyorsul, s az öntudatos munka életszükségletté válik. Az MSZMP IX. kongresszusának határozata hangsúlyozza: „Az egyéni, vállalati és társadalmi érdekek jobb összehangolásával a reform jelentősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakozásához. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesülése növeli a munka becsületét”. Az új mechanizmus nyereségérdekeltségi rendszere megteremti a vállalatok tényleges gazdasági önállóságát: vagyis a vezetők döntéseit és a dolgozók cselekedeteit saját jói felfogott anyagi érdekeik vezérlik, de ez csak oly módon érvényesülhet, ha ugyanakkor a népgazdaság gyorsabb fejlődésén, a társadalmi szükségletek jobb kielégítésén is munkálkodnak. így a kommunista alkotó munka új feltételei jönnek létre. Rossz munka esetén a vezetők nem hivatkozhatnak majd objektív nehézségekre, a felettes szervek ésszerűtlen, a helyi viszonyokkal nem számoló utasításaira. Az okos javaslatok, az életrevaló kezdeményezések megvalósítását nem lehet majd elodázni, ellenkezőleg, a helyi vezetést saját érdeke kényszeríti a dolgozók ezernyi ötletének javaslatának, észrevételének felkarolására. Mivel a kollektíva vezetőinek és egyes tagjainak bérszínvonala, prémiuma, nyereségrészesedése jobban függ majd az együttes munkától, az egész vállalat eredményétől, várhatóan növekszik a munkások, műszakiak és ügyviteli dolgozók aktivitása is. A dolgozók nemcsak egyénileg, saját munkakörükben tevékenykednek a jobb eredmények elérésén, hanem határozottabban fellépnek majd a soraikban esetleg meglevő lógás, lazaság, pazarlás, minőségrontás ellen. Az öntudatos szocialista munka tehát nem a hiányzó érdekeltséget pótolja majd, hanem a „kézzel is kitapintható”, egyéni és kollektív érdekeknek megfelelően a fejlődés maximumára tör. A tudatosság szó szerint az egyéni és a kollektív érdekek következetes felismerését, tudatosulását jelenti majd. Aligha tekinthetjük tehát jelenlegi körülményeink közt anyagiasnak azt a lakatost, aki munkáját nagy szakértelemmel és hozzáértéssel, kifogástalanul végzi, de megköveteli érte jogos járandóságát. Lakatosunk nincs és nem is lehet tekintettel arra, hogy van-e a vállalatnak bérkerete, túlórafizetésre engedélye. A munka kapcsán neki is, mint nagyon sok dolgozónak, nem az az első kérdése, hogy mit kapok érte, hanem az, hogy hogyan végezheti el a vállalat és a népgazdaság érdekeit szolgáló feladatokat. A munkások magasfokú öntudatáról tanúskodik az a tény, hogy ma még nem ritkán közvetlen anyagi érdekeikkel ellentétben is tisztességesen dolgoznak (pl. ellenszolgáltatás nélküli túlórák!). Mennyivel inkább úgy dolgoznak majd akkor, lia tevékenységük és érdekeik között megszűnik minden ellentét, ha — a rendkívüli eseményektől eltekintve — mind ritkábban kerülnek olyan dilemma elé, hogy pénzért vagy öntudatból. Kovács József HEGESZTŐK Foto: Kotroczó
