Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
KISZ-titkári értekezlet Pénteken értekezletet tartott a KISZ városi bizottsága, ahol az ifjúsági szövetség időszerű kérdéseit vitatták meg. . Az állásfoglalás célja a KISZ VI. kongresszusa határozatainak végrehajtása során elért eredmények összegezése volt. j Az értekezleten megbeszélték j a további tennivalókat, a j KISZ VII. kongresszusa előtti időszakban. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Építkezik? Mkössön antfiif/biaiosdiási * saeraödéstl Megkezdték az anyagbiztosítási szerződéseik kötését a ceglédi TÜZÉP-nél. Azok, akik építkeznek és építőanyagra van szükségük, felkereshetik a TÜZÉP-telepet, és ott a szerződés alapján megkapják a kívánt mennyiségű anyagokat. Az építőanyag-telep jelenleg kielégítő raktárkészlettel rendelkezik. CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEOL. XI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1967. JANUÁR 15., VASÁRNAP lassan; de biztosan felzárkózunk a korszerű városok közé További villamosítás — Korszerűsítik az utakat Bővül a csatornahálózat Cegléd már régen felsorakozott a hazai — nem kis — városok sorába. Mégis sokban különbözik más városoktól. Külsejében még nem modernizálódott, városiásodott any- nyira, mint amennyit ez a város elviselne. Tavaly már sokat tett a városi tanács, hogy Cegléd is modernebb legyen. Nemcsak új lakótelepek épülnek a város egyik-másik pontján. nemcsak épületek külseje változik meg, hanem az utak, a parkok is egyre jobA munka színpadán Fotó: Jákfalvi Elemér —i. .1 ■■ 'i Nyolc esztendeje a parlamentben Mi a képviselő dolga „odafenn" és „idelenn”? A KIS SZOBRASZJELÖLT A faipari szabványmunka, az asztalosmesterség, látszatra kevés lehetőséget nyújt a mester egyéni elképzeléseinek megvalósítására, művészigényű alkotásra. Farkas Bandi magasba ívelő pályára tette lábát, amikor a Stílus Ktsz-hez jelentkezett szobrásztanulónak. A faanyagban nagy lehetőségek rejlenek. Bandi tehetsége és szorgalma biztatást jelent a majdani művészi tökély elérésére. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Lábnyomok a hóban Ropqp a kristályosán csillogó fehér hószőnyeg a talpunk alatt. Az emberek szemöldökén a lehelettől zuzmarasor ágaskodik, és az orruk olyan ciklámen színű, mintha lábon járó, gépesített hóemberré vált volna mindenki. Van, akinek csak a szeme látszik ki a kucsma és az orrig feltúrt sál alól: januári Seherezá- dé, hazai módra... A férfiak fülén a fagy pírja helyett a nagyapák szekrényéből előkotort okos találmány: a fekete, meleget tartó fülvédő párnácska kelt feltűnést. Hiába, a hideg leszoktatja a fázósokat a legmodernebb öltözködési elképzelésekről. olnitol Nekünk . sincs jobb dolgunk, mint ilyen időben vendégségbe indulni! Mindennek romantikus lelki világunk és barátunk szívmelengető, hívó szava az oka! — Gyertek hozzánk! Csak pár percre! Akkora jégcsapokat, mint amekkorák az ereszünkön vannak, bizisten nem láttatok még! És — csalogatott a ravaszdi, jelentőségteljesen pillo- gatva — olyan kisüstit, amilyet a nagyapám hozott az „előrészesedés” fejében, olyat... Nem lehetett neki ellentmondani. A házuk előtt szinte mesekert fogadott. A hó, a fagyott pára fehér kristályba foglalta az ócska vasrács , kerítést. Csillogott fehéren a rozsdaette ■ vas, a korhadt kapu deszkája, — sziporkázó, tipo- ratlan fehér szőnyeg lapult a keskeny úton, egészen a lakás ajtajáig. A házigazda, míg a kulcsot a zsebéből előkotorta, így szólt, roppant fontoskodva: — A kapun legyetek szívesek háttal befelé jönni, jó? — Majd, mikor látta, hogy kicsit furcsán szemlélhetjük az arcát, mentegetőzve fűzte hozzá: — Tudjátok, délután senki számára nem vagyok itthon. Nem nyitok kaput még a Tündér Ilonának se! És ha valamennyien háttal jövünk befelé, senki nem gondol rosszra. A lábnyomokból gondolhatják, hogy elmentünk otthonról... (eszes) A rákszűrő vizsgálatokról: ELŐADÁS A NŐK KLUBJÁBAN Kedden délután öt órakor a városi nőtanács klubjában, a Kossuth Művelődési Házban érdekes egészségügyi ismeret- terjesztő előadásra kerül sor. A rákszűrő vizsgálatok jelentőségéről, dr. Zakar József főorvos tart előadást, melyet a témakörhöz tartozó film vetítése követ majd. meghívóra, hogy a vendégek csak da- rócban jelenhetnek meg, akkor is igyekezett volna mindenki fényesebb lenni a másiknál. Pedig milyen dicső dolog lett volna, ha a sok szép suhogó selyem és atlasz pengő pénzben mind a kisdedek kasszájába vándorolt volna. Hanem hát ilyenek vagyunk mi, nagylelkek. Megisz- szuk a haza jólétéért a rengeteg bort, s azt hisszük, segítve van a hazán: vagy felöltözünk a kisdedóvó javára selyembe, s azt hisszük segítve van a .kisdedóvón. Pedig milyen nagy áldozatba került ez az álsegítség. Csakhogy nem a célért, hanem önmagunkért. De hát ki tehet róla? Ez most a társadalmi rend, melynek akarva, nem akarva hódolnunk kell. E rendhez pedig az első hangot a kereskedők adják. X-né elmegy leányával kelmét vásárolni. A kereskedő addig nem is kérdi mivel szolgálhat, míg legalább is tíz hölgyet meg nem nevez, akik éppen e pillanatban léptek ki boltjából megrakodva selyemmel, atlasszal — nem is maradt boltjában csak egy öltözékre való, melyet hajlandó leszállított áron átengedni. X-né, aki csak tüllt akart venni, örül, hogy azt az egy öltözékre valót még lefoglalhatja, mert az ő lluskája csak nem maradhat hátrább, mint Y-nék Fánikája. így csiná- lódik a hangulat, mely aztán a kávéscsészék mellett közvéleménnyé jegece- sedik s jaj annak, aki nem hódol neki.” A régi riporter azt írta, hogy így csiná- lódott a hangulat annak idején. Most a hivatalokban, a presszókban, a bevásárlás rohanásaiban beszélnek az elkövetkező bálokról, a Piroska-bálról és egyéb társairól azok, akik szórakozni vágyódnak. A báli rendezőség programja ma is az, hogy „ha tánc, legyen tánc, ne hitvány gyenge bál, melyben a nő nyafog s a lovag szundikál”. E programhoz mit lehet kívánni, milyen tanácsot lehet adni ? „Farsangol a világ. Kinek nincs, feleséget keresni jő, s mellőle megszökik, kinek van ... Oh, boldog, farsangi idő!” Szomorú István HA TÁNC, LEGYEN TÁNC ban megfelelnek a mad igényeknek. 1966-ban elkészült a Dohány utca sokszor emlegetett útfelületének burkolata. Ez az út vezet a Húsipari Vállalatihoz, és igen sok jár- r_-1 halad rajta. A mintegy 400 méteres útszakasz építésére csaknem 2 millió forintot költöttek. A belső körút két szakasza — az Alszegi út és a DjIí út egy része a Körösi útiig — 1700 méter hosszan, több, mint egymillió forint értékből szintén elkészült. Parkosították, virágsávval látták el a Felszegi utat, és parkosításra alkalmassá tették a Vörösmarty teret. Emellett a ceglédi parkokat is korszerűsítették és 1 millió 400 ezer forint értékben a parkok útjait is burkolattal látták el. 1966-ban befejeződött a központi szennyvízcsatorna-hálózat építése második ütemének n; "v része. A Mozdony utcában, a Rákóczi úton, és a Széchenyi úton egészen a Béke térig, már elkészült a vezeték — erre a munkára 4 millió forintot fordítottak. Tovább folytatódik a csatornázás az idén is, mihelyt az idő alkalmas lesz, a Béke téri szennyvízátemelőt és a kórházakhoz vezető csatornaszakaszt szintén elkészítik. A járdákból mintegy 700 ezer négyzetmétert láttak el burkolattal tavaly. A költség meghaladja a 670 ezer forin- l tot. ’********************************************* A sok farsangi szokás mind a téllel viaskodó és végül is győzedelmeskedő tavaszt ünnepli. Napjaink álarcos báljai, táncos összejövetelei, hejehujás vígsá- gai, bolondériás, műsoros szórakozásai már csökevényei csupán a hajdani népszokásoknak. A farsangra legjellemzőbb a vigasság, a tánc. A mostani, a farsangi időszakban is több jelentős bált rendeznek városunkban. Ezek sorában a „Piroskából” a legnagyobbnak ígérkezik. Az egykori, igazi farsangi bált akarja feltámasztani ezzel a rendezőség. iMilyenek voltak a régi nagy farsangi bálok? Bizony ebben a városban is eléggé sokfélék. Más volt a Kaszinóban, más a Népkörben, más az Ipartestületben, és ismét más a Vasutas Otthonban. A vezető társadalmi egyesületek, egyletek, körök megrendezték a maguk báljait. Egyikmásik a helyi szenzáció erejével bírt. Hetekkel előbb készültek rá a lányok, a lányos mamák, a papák és természetesen a szépreményű ifjak Is. ' A „kisdedóvó-egy- let bálját” évről évre megtartották. Ezt a bált 1885. február 1- én tizenegyedszer rendezték meg Ma- tolcsy Károlyné, Kaas Melanie bálanya, s egyben az egylet elnöknőjének vezetésével. Ott volt a város „színe-java”. Az első négyest ötven pár táncolta. Fennmaradt az a riport, melyet erről a bálról Forgács Endre, az első ceglédi újságszerkesztő írt. Mint kortörténeti dokumentumot idézzük fel néhány sorát okulásul a bálozóknak és a bálrendezőknek. „De furcsa is az ember. Minél egyszerűbb akar lenni, annál fényesebbnek látszik, s minél fényesebbnek kíván látszani, annál egyszerűbben tűnik föl. így jártunk a bállal is. Egyszerűt ígértek, aztán fényes lett. De még milyen. Csakúgy suhogott a selyem- és az atlaszruha, mint az őszi szél a fák lombtalan ágai között. Szinte fáztunk a gondolattól, hogy ilyen „háziasság” uralkodik 'Cegléden? Pedig dehogy P" n.iHa a rendezőség azt írta volna a Négy esztendő elteltével ismét a választóurnához járul az ország felnőtt lakossága. Tanácstagokat, megyei tanácstagokat és országgyűlési képviselőket választunk. Az elmúlt négy esztendő közéleti tevékenységéről o parlament üléstermében és bizottságaiban végzett munkáról érdeklődtem Cegléd város országgyűlési képviselőjétől, Benke Lajosné iskolaigazgatótól. Kértem, mondja el: melyek voltak az utóbbi évek képviselői munkájának legjelentősebb mozzanatai. Benke Lajosné nyolc eszten- tedeje tagja a legfelsőbb magyar törvényhozói testületnek. Ezenkívül először az országgyűlés mellett működő építési bizottságban dolgozott, majd az utóbbi négy évben a kulturális bizottság titkáraként tevékenykedett. Részt vett törvények előkészítésében — többek között az iskolareform megtárgyalásában, megalkotásában és végrehajtásában. Ebben a kérdésben két alkalommal fejtette ki véleményét személyesen, amelyre Ilku Pál művelődésügyi minisztertől írásbeli választ kapott. Javaslatát, amelyben az értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai oktatásának megoldását sürgette, elfogadta a miniszter. A képviselőnő azt kérte: növeljék a lehetőségek határain belül a gyógypedagógiai intézetek befogadóképességét. — Elmondotta észrevételeit az ifjúság neveléséről is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nevelés javítására mindenütt szükség van. A különböző nevelési tényezők hathatós társadalmi összefogását meg kell oldani. A képviselő munkája két egyaránt fontos feladatból áll. A törvényhozói — parlamenti — tevékenységgel egyenlő jelentőségű a választók körében végzett munka. Milyen kérésekkel, észrevételekkel fordultak a képviselőhöz? A választ hosszadalmas lenne lejegyezni. A legtipikusabb esetek a lakásügyi, igazságügyi problémák. — Fogadónapjaimon, amelyeket a Hazafias Népfront és a városi tanács készít elő, mindig hangsúlyozom, hogy csak azokkal a kérelmekkel tudok foglalkozni, amelyek jogosak és nem ütköznek a törvényes rendelkezésekbe — hangsúlyozta a képviselőnő. — Például az utóbbi években Cegléden egyre nagyobb kü delem folyik a belvízzé1. Mind többen fordulnak hozzám' olyanok, akiknek a hailéka lakhatatlanná válik. Természetes, hogy a tanácselnökkel már megbeszéltük a legszükségesebb tennivalókat. A védekezésbe be kell kapcsolni az Országos Vízügyi Főigazgatóságot is. Az ő tanácsaik és terveik alapján lehet segíteni a város gondján. — A kórház építkezésének megindítása is sok utánjárással járt. Az volt a cél, hogy még tavaly megkezdődhessen a munka. Az ehhez szükséges mintegy nyolcmillió forintot sikerült is megszerezni. — Sok az egyéni kérés és panasz. Nyugdíjasok fordulnak hozzám segítségért, több elaggott ember eltartási kérdésben kér segítséget. Sok az olyan idős panaszos, aki fiatal eltartóira, a kötött eltartási szerződés nem egyszer súlyos megszegésér® panaszkodik. — Ezekkel az ügyekkel elsősorban a tanács megfelelő osztályaihoz fordulok, indokolt esetben a magasabb fórumokat keresem fel. — Milyennek találja a képviselő az új választási törvényt? — Nemrég tárgyaltunk az új törvényről. Nagyon helyesnek tartom. Ezentúl szorosabb kapcsolat alakulhat ki a választók és képviselők között. A választók panaszaikkal sok esetben eddig sem várták meg a fogadónapot. Munkahelyemen és a lakásomon is felkeresnek. Ez természetes. Ügy érzeln, a jövőben a lakosság nagyobb figyelemmel kíséri a képviselők munkáját és gyakoribb tájékoztatást vár. Közvetlenebb együttműködés alakul ki a választók és az országgyűlési képviselők * között. Tamasi Tamás /
