Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

Szentendre A PE ST ME GY El HÍRLÁ P4 KÜ LÖN KIADÁS A Szeberényi Lehel író, a Ma gyár Nemzet munkatársa el nökletével a héten tartott; meg ülését a Hazafias Nép front járási bizottsága. Jene Tibor titkár beszámolója sze rint a művelődéspolitikába; több községben komoly ered mányeket értek el. Pomázoi három szakosztállyal Honis mereti Klub, Visegrádon Kró­nikakor alakult, s Dunabog- dányban és Pilisszentlászlón is alakulóban vannak hasonló klubok, illetve körök. Kitért a beszámoló képző­művészetek „vietnami mű­szakjára” is, amelynek során 22 képzőművész ajánlotta fel alkotásait 70 000 forint érték­ben. Eddig már nyolc képet adtak el közülük, közel 20 000 forint értékben. Tárgyalások folynak egy Szentendrén megalakí­tandó, négy szakosztállyal működő művészklub lét­rehozásáról. Ugyancsak a vietnami nép megsegítését célozza egy, a Város és a járás területén élő művészek • közreműködésével készítendő almanach, amely­nek szerkesztését Fábián Zol­tán író irányítja. A titkári beszámolót hozzá­szólások követték. Majd pedig Szellő József, a járási tanács titkára ismertette a választást előkészítő és választási ten­nivalókat. Mint újdonságot je­lentette be, hogy a jövő ciklusban egy or­szággyűlési képviselőt vá­laszt Szentendre város és Pomáz község, egyet a já­rás többi községe. A ma már 34 262 lélekszámú járás ezenkívül 5 megyei és 39 járási tanácstagot delegál a jelölő gyűlések alapján. Szentendrén 51, a járás 13 özségében 87 összeíróbiztos égezte el a héten az össze- -ás nehéz munkáját. A to- ábbi feladatok megoldása mindenütt a népfrontbizott- ágok és a javaslatukra ja- uár 23-án megalakuló válasz- isi elnökségek jó munkájától Jgg. Bejelentette továbbá a ta­Állandó lakóhely, ideiglenes lakóhely Sítalpon a választókhoz ötvenegy összeíró biztos az állandó lakóhelyük szerinti járta végig Szentendre vala- tanácsnál, hogy névjegyzékbe mennyi házát, végezve a vá- kerüljenek. S ha itt, Szentend- lasztási összeírást, amely a rén óhajtanak választani, ak- zord időjárásban éppen nem kor szintén időben hozzanak volt könnyűnek nevezhető, igazolást az állandó lakóhe- Mégls elértek mindenkit, s lyük szerint illetékes tanács- határidő előtt, tizedikén a tói, hogy ennek birtokában munkákat sikerült eredmé- szavazati jogukat itt gyako- nyesen befejezniök. (Csak ér- rolhassák. dekességként: Kárász Attila, a városi tanács fiatal dolgozója például sítalpon jutott el La- josforrás szétszórtan megta­lálható választóihoz.) Az ideiglenes névjegyzékek tehát rövidesen közszemlére kerülnek. Ismételten felhí­vunk mindenkit: aki véletle­nül abból kimaradt s választói jogosultság illeti, időben je­lentkezzék, mert ez a névjegy­zék még helyesbíthető lesz! Női jog — egykor és ma Valamikor asszonyaink és lányaink legfeljebb a konyha- művészetben válhattak ki, egyébként nem voltak a társa­dalom egyenjogú tagjai. A régi választási rendszerben, ami­kor a legtöbb adót fizetők, vagyis a virilisták hivatalból voltak tagjai a városi, illetve a községi képviselőtestületnek, a legtöbb adót fizető nő csalt egy általa megbízott férfival képviseltethette magát. Mad társadalmunkban szá­mottevő tényezőt jelentenek a nőtanácsok mint a nők helyze­tét, problémáit legközelebbről ismerő testületek. Csutorás Lászlóné a járási és Halasi József né a városi nőtanács elnöke elmondta, hogy a város és járás nőtaná­csainak tizenkilenc vezetője e hó elején háromnapos tovább­képzési tanfolyamon vett részt Gödöllőn. A tanfolyamon a gazdasági mechanizmussal, a nőmozgalom általános felada­taival és a nőtanácsok murvá­jának értékelésével foglalkoz­tak. H. L. MEGALAKULT Szemtendrén, mint a fővá­ros peremvárosában nagyon sokan vannak ideiglenes beje­lentéssel itt tartózkodók, itt lakók, s ők a törvény értel­mében itt nem voltak összeír­hatok. Ezúton is kérjük őket,’ hogy sürgősen jelentkezzenek Modern ABC-áruház Tahitótfalu két éve Tóth István felv XI. századi temető Nagy kiterjedésű XI. szá­zadi temetőre bukkantak burgonyaprizmázás közben Kék község határában. Eddig négy sírt tártak fel, számo­sat földmunka közben meg­bolygattak. A csontvázak mellett „S” alakú bronzka­rikákat találtak, egyébként leletekben eléggé szegények voltak a sírok. A szakemberek megállapí­tása szerint a síroknál jól megfigyelhetők a honfoglalás­kori temetkezési szokások, mert a női és férfiholtteste­ket külön-külön helyezték el Az egyik koponya szájüregi ré­széből egy érem is előke­rült, ami már keresztény te­metkezési szokásra mutat. Feltehetően nagy kiterjedé­sű temetőről van szó, amely­nek feltárására tavasszal ke­rül sor, amikor a burgonya- prizmákat elszállítják erről a helyről. A szakembereknek ez a feltevése annál is in­kább helytálló, mert a honfog­laló magyarok egyik legelő­kelőbb nemzetségének, a Kék- kendek nevének rövidített változatát a község mai napig megőrizte. mind a ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő regge­lig sürgős szükség esetén az orvosi ügyeletet dr. Gyerkó János látja el (Április 4. u.). Az állatorvosi ügyeletet ugyanekkor dr. Madarász Lajos tartja (Vasúti vil­lasor 41. sz.). Szabás-varrás tanfolyam A városi nőtanács az utóbbi évek jól bevált gyakorlatának megfelelően még e hónapban hathetes szabás-varrás tanfo­lyamot kíván indítani, heten­ként kétszeri foglalkozásban, szerdai és Szombati napokon, a délutáni órákban. Jelentkezéseket szívesen várnak a Dumtsa Jenő utcai kölcsönző boltban, Kiss Pál- nénál. A tanfolyam részvételi dí­ja: 70 forint. réi Pedagógus megpróbálkozott az erők egyesítésével, de az­után, hogy a pedagógusszaú- szervezet levette a kezét róluk, az egyesület munkája erőt­lenné vált, sok tagját elvesz­tette és lassacskán elhalt. 1966. elején két lelkes peda­gógus, Rétey Lajos és Szecsey Péter vállalkozott arra, hogy újjáéleszti az akkorra csak­nem teljesen megszűnt Szent­endrei Pedagógus Természet- járó Egyesületet. Nem törőd­tek azzal, hogy „gazda” nélkül mennyi nehézséggel kell majd megküzdőn iök, s hozzáláttak a szervezési munkának. A szer­vezőmunkát hol is kezdhették volna máshol, mint legközvet­lenebb környezetükben, tanít­ványaik és azok szülei köré­ben. Rövidesen harmincfőnyi tagsággal rendelkeztek s ügyes túra terveikkel élénk, színes szafiosztályéletet teremtettek. Nem véletlen, hogy az 1966. évi megyei értékelés a fiatal szentendrei természetjárókat Pest megye 50 természetjáró szakosztálya között a 16. hely­re sorolta. A jó kezdet szülte azt a gon­dolatot, hogy — elsősorban a szülőkkel való szoros kapcso­lat révén — ez a természetjá­ró szakosztály lenne hivatva újból megpróbálni, hogy Szent­endre természetjáróit magá­ban egyesítse. Jól tudták azon­ban, hogy „gazda” nélkül a dolog nem megy. Hosszas ke­resgélés, többszöri tárgyalás után végre gazdára leltek. A József Attila Művelődési Otthon vállalta patronálásu- kat. Ez nagyon jó, mert a mű­velődési otthonban valóban „othonra” lelnek összejövete­leik, tanfolyamaik számára, sőt ha szüksége mutatkozik, némi anyagi juttatást is kap­nak majd. Üj nevet vettek fel: Pilis Természetjáró Egyesület. Űjjá-' alakuló gyűlésükön a fiatalok mellett szép számmal vettek részt a természetjárás szent­endrei veteránjai. Elsőrendű feladatként a szervezőmunkát tűzték maguk elé. Szeretnék, ha minél többen jelentkezné­nek soraikba, hogy felmérve tagságuk összetételét, meghall­gatva kívánságaikat, már az év első hónapjaiban kidolgoz­hassák éves tervüket. A szak­osztályi tagok száma és túra­igényeik ismerete azért is fon­tos részükre, hogy például a fiatalok vizitúra csoportja mellett létrehazhassák — kel­lő számú jelentkező esetén — a felnőtt vizitúrázók csoport­ját is, a motoros részleget, és amint erre lehetőség nyílik: a külföldi túrákat kedvelőket is kielégíthessék. Szeretnének nemcsak túrákat indítani, ha­nem benevezni különböző tá­jékozódási versenyekre és be­lekapcsolódni az ország vala­mennyi természetjáróját meg­mozgató országos túrákba. A szervezési munkát meg­könnyítendő mi is felkérjük a város minden korú termé­szetkedvelő lakosát, hogy je­lentkezzék a Pilis Természet- járó Egyesületbe. Megéri, hisz a változatos túralehetőségek mellett az egyesület tagjai olyan utazási és egyéb kedvez­ményekben részesülnek, amely a természetjáró egyesületi ta­goknak országszerte kijár. Je­lentkezni a művelődési otthon­ban és a Rákóczi úti iskolában lehet. H. S. JÉGVÁGÓ Nyugdíjba mentek Bensőséges ünnepség kere­tében búcsúztatták a városi tanács dísztermében Sashalmi Lászlóné pénzügyi osztályve­zetőt és Sóthy Jánost, a pénz­ügyi osztály munkatársát. A Szentendrei Zeneiskola növendékeinek kamarahang­versenye után Sziráki Ferenc, a tanács nevében búcsúzott a nyugdíjba vonulóktól. Mind­ketten a tanácsok megalaku­lása óta dolgoztak a tanács­apparátusban. Balogh János, az MSZMP városig titkára, a kommunisták nevében búcsú­zott a két elvtárstól. A búcsú­zó szavakra Sashalmi László­né válaszolt, köszönetét mond­va a munkatársaknak, akik szeretetük jeléül kedves aján­dékokkal halmozták el őket. Lapunk hasábjain már nem egyszer keseregtünk arról, hogy nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező vá­rosunknak nincs egy valami­revaló jól működő természet- járó egyesülete. Voltak és vannak is ugyan természetjárói a papírgyárnak és a HÉV-vontatásnak. öl eredményesen, gazdag túra program,mai működnek. Ső' volt magának a városnak is Szentendrei Pedagógus néver turistaegyesülete. Sajnos mindegyik a „maga útját” jár­ta és ez ennek a szép, egész­séges és olcsó sportágnak tö­megesítését már eleve lehetet­lenné tette. Évekkel ezelőtt a Szentend­a Pilis Természetjáró Egyesület Fekvése sokban hasonlít a fővároséhoz. Tahitótfalut is a Duna szabja két felé: a Pi­lis-hegység tövébe települt Ta­hira, és a kimondottan alföldi jellegű síkságra épült Tótfalu­ra. A kettészakított falut kes­keny híd fűzi egyé. Lakóinak a száma: 3088; a község bel­területe 499, külterülete pedig 6314 kát. holdnyi. Nem tarto­zik tehát a kimondottan1 nagy települések közé. Ügyis mond- hatnánk: kis község. De bár- | milyen kicsi is, a gondok, 5 amelyekkel évről évre meg í kell küzdjön, már a nagyok ^ közé tartoznak. | Teljes képet adni néhány $ rövid hasábon még egy kis § község életéről is hiábavaló ^ próbálkozás lenne. Mégis úgy § gondoljuk, hogy most, alig két ^ hónappal a tanácsi választások ^ előtt, talán mégsem érdekte- í len, ha elmondjuk: mik voltak $ a múlt év legjelentősebb ered- $ ményei ebben a faluban, és J milyen feladatok várnak eb- $ ben az évben a majd megvá- J lasztásra kerülő új községi s tanácsra. $ ! „Kalauzunk” Lévay Gézáné, \ a községi tanács vb-titkára j volt. ! A községben négy állami ! intézmény működik: iskola, ! óvoda, bölcsőde és kultúrott- ! hon. ! 1966-ban a községfejlesztési ! alapból 356 000 forint volt a j bevételük, ehhez jött körülbe- ! lül 50 000 forint értékű tár- ! sadalmi munka és mintegy ! 15 000 forintnyi saját anyag. ! Mire költötték? Útépítésre, i járdaépítésre, Tahi-Üjtelepen > a villanyhálózat fejlesztésére ; és 72 OTP-házhely parcellázá- ; Sára. A költségvetésben bizto­< sított 200 000 forintból a váci ! rév környékének parkosítá- ; sát, a község belső szépítését ’ végezték el. Póthitelükből a ! Bajcsy-Zsilinszky utat újítot- ; ták fel. Rendezték az előző < év folyamán felmerült árvíz- ! károkat. A megsérült 25 épü- : letet rendbehozták. Három ci- ! gánycsaládnak házat építet- ; tek csaknem 50—50 000 forint 5 értékben. S ^ Bővült, korszerűsödött a J község bolthálózata. Szép, kor- ^ szerű ABC-áruház épült, és $ új háztartási bolt és zöldsé- ^ ges üzlet könnyíti meg tavaly $ óta a lakosság beszerzési le- hetőségeit. Termelőszövetkezete nincs a községnek, de van egy szak- szövetkezete, a Kék Duna, amely 3377 holdon gazdálko­dik. A szakszövetkezet tagjai­nak száma: 468. Tahitótfalu különben a szentendrei járás legnagyobb összegű adót fizető községe: lakói évente csaknem másfél- millió forint adót fizetnek. A jó adómorálra jellemző: a múlt évben is 106 százalékra teljesítették adófizetési kö­telezettségeiket. Mi szerepel az 1967-es ter­vekben ? A községfejlesztési alap zö­mét kommunális célokra hasz­nálják fel az idén is. Szerepel a tervekben egy törpevízmű létesítése is. Ennek tanul­mánytervei társadalmi mun­kában már elkészültek. A köz­ségnek a Duna jobbpartján fekvő részét, vagyis Tahit 1966. december 1-től hivatalo­san üdülőhellyé nyilvánítot­ták, ami nagyarányú tovább­fejlődést eredményez majd. A fejlesztési és korszerűsítés munkából az fmsz is kivesz a részét. Korszerűsítik a TÜ- ZÉP-telepet, Tahiban új élel­miszerboltot létesítenek presszót építenek, moderni­zálják a Vöröskő Éttermet, t Pataksoron „borharapót” nyit­nak, „Tahi-alsón” perembolto' építenek stb. többmillió fo­rintos beruházással. És vala­mennyit még ebben az évben Tervek, feladatok, fejlődés: távlatok tehát egy ilyen ki: község életében is bőven akad­nak. Hogy mind meg is való­suljanak, ahhoz nem csupán e különböző szervek koordinál' összefogása, a tanácsappará­tus 1 egészének jó munkája, ha­nem a lakosság széleskörű bekapcsolódása, társadalm: munkája is szükséges. Ismer­ve a tahitótfalulak jól értel­mezett lokálpatriotizmusát, bí­zunk, hogy ez utóbbiban sem lesz hiány, és a község fejlő­dése a jövő év végére még szembetűnőbb lesz. Horányi Sándor nácstitkár, hogy a pártszerve­zetekben a választás napjáig szabad pártnapokat tartanak min­denütt, amelyek során az új tanács­tagjelöltek egy-egy mindenkit érdeklő, aktuális előadás ke­retében ismerkednek meg majd választóikkal. Horváth Levente , így képviselőt választ l városunk és Pomáz lakossága, egyet a járás többi községe Míívészklub nyílik Szentendrén — Szabad pártnapok március 19-e előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom