Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

é PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1967. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Január 27-én kezdődnek a zárszámadó Folyik az állóeszközök átértékelése a járás termelőszövetkezeteiben Elakadt a 1WÜVAUT Decemberben a termelőszö­vetkezetek főkönyvelői ötna­pos értekezleten és útbaiga­zításon vlettek részt Királyré­ten. Ezekben a napokban kap­ták meg itt a zárszámadások levezetésével kapcsolatos instrukciólcat, határozatokat. Az értekezlet után meg­kezdték a termelőszövet­kezetekben a leltározást. Ezzel a munkával az év vé­gére végeztek is valamennyi területen. Számba vették a gépeket, berendezéseket, szer­számokat, felmérték a hiányo­kat, a javításra váró eszközö­ket megjelölték, hogy mire szükség lesz rájuk, ismét jó állapotban használni tudják valamennyit. A leltározás befejezését az adatok feldolgozása és a zár- számadási munka előkészítése követte. Ezzel is gyors ütem­ben haladnak valamennyi ter­melőszövetkezetben. Az átértékelés könyvelé­sének befejeztével — kö­rülbelül január 30-a után — a zárszámadó közgyű­lések előkészületei kezdőd­nek meg. Erre az időre már vala­mennyi felülvizsgálás megtör­ténik. Február 28-ig a ceglédi járás valamennyi termelőszö­vetkezetében megtartják a zárszámadó közgyűléseket. Egyes termelőszövetkeze­tekben már január végén sor kerül a közgyűlésre. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetben január 27- én rendezik meg ünnepélyes keretek közt a zárszámadó közgyűlést. Január 28-án Ceg- lédbercelen, az Egyetértés Tsz-ben, Kocséron pedig az Uj Elet Tsz-ben, február 11- én a törteli Szabadságban és az albertirsai Rákóczi Ter­melőszövetkezetben zárják az évet A harmadik kitüntetés A Május 1. Ruhagyár párt­titkárával, Bartók Barnáné- val beszélgettünk az üzem éle­téről. S minthogy a gyár mun­kásainak nagyobb százaléka nő, önkéntelenül is felmerült a két műszakban _ dolgozók problémája, gondja. Ez a téma napirenden van, különösen ahol egy, vagy több gyerek nevelése, gondozása is hozzá­járul a napi feladatok végző­iéhez. Mikor a kitüntetett, okleve­let kapott asszonyokról beszél­gettünk, a nevek között nem egyszer szerepelt Farkas Jó- zsefné neve, akit mint példa­mutató dolgozót emlegetett a párttitkár. Tíz éve dolgozik a gyárban, s emellett aktív tár­sadalmi munkás, üzemi nőta­nácstag, három kitüntetés birtokosa. ★ Szerény, halkszavú. Egy ki­csit illetődötten ül a pártiro­dában. Mikor a kitüntetéséről érdeklődöm —, munkájáról beszél. Magánéletének elbeszé­lése is minduntalan visszatér az üzemi problémákhoz, min­den ehhez kapcsolódik. — Tíz éve dolgozom a gyár­ban — meséli. — Szeretem az embereket. Talán éppen ezért Örültem annyira, mikor az üzemi nőtanácsba választot­tak. Ismerem az asszonyok problémáit, hiszen a gondból nekem is kijut. Két fiam van, akik az idős nagymama fel­ügyelete alatt vannak ugyan, de a nevelés „oroszlánrésze” rám vár. Orvos lesz a nagyobbik­ből, a kisebbik műszerész akar lenni. „Orvos lesz” — s ez a hatá­rozott kijelentés az első perc­ben meghökkentett egy kicsit, csak amikor tovább mesél, ér­zem az erőt, ami ebből a kicsi, törékeny asszonyból árad. Tud­ja a célját és ennek eléréséért minden áldozatot meghoz. Így van ez a munkájában is. — Szeretem a munkámat. A gép fölé hajolva elfelejtek m'ndent. csak, amikor műszak vége van, látom, hogy nem is dolgoztam én olyan rosszul. Az eredmény mindig száz százalé­Mozivásznon az fmsz-áruház A magnetofonszalagról vi­dáman szólnak a legújabb fel­vételek. A filmszínházban most kezdik elfoglalni helyei­ket az első előadás látogatói. A mozivászon előtt félrehúzó­dik a függöny, és megjelen­jek az eiső képek:, a Magyar Hirdető reklámf -. ivélelei. Csodálkozó szisszenés a né­zőtéren: a képen, kellemes dallam kíséretében a ceglédi fmsz-áruház, az ország leg­nagyobb ilyen áruházának ké­pe jelenik meg. Kellemes meglepetés, igazán. A követ­kező filmkockákon az itt kap­ható áruk egész sora látható, a lakberendezési cikkektől :gészen a divatos ruhafélesé- gekig, kozmetikai cikkekig. Jövő ilyenkor már a kibő­vített áruházról adhat hírt a -eklámműsor is. Töbhek közt írről, hogy a hármas sorállás megszüntetése érdekében meg­szüntetik egyes osztályokon a oult-pénztár—csomagoló okoz- a vásárlővándorlást: hely- ter.fizetés lesz helyette. A vá- >árlők a pultnál fizetik és tapják kézhez a kiválasztott io’rnit. A már meglevő pénz- 'ársépek mellé még mintegy tét tucatnyi pénztárgépet sze­rez be az áruház részére az fmsz. es Hódmezővásárhely: az ország legkorszerűbb traktor- és kombájnmotorjavító üzeme A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépjavító Állomá­son megkezdődött a munka az ország legkorszerűbb traktor- és kombájnmotor-javító üze­mében. Az új üzem modem körpályás futószalagján éven­te 1500 szovjet gyártmányú traktor és kombájn motorját javítják. „Primőr" pessenyebúrányok A szokottnál két héttel előbbre hozták a juhok elleté- sét a Pakontai Állami Gazda­ságban, hogy a külföldön ke­resett pecsenyebárányokkal korán jelenjünk meg a piacon. kon felül van. Ilyenkor boldog vagyok. Ennyi az egész. — És a társadalmi munka? — Ott segítek, ahol tudok. Kettős az öröm, mikor egy-egy gondot, problémát megoldha­tunk. Szeretem a mosolyt az emberek arcán. Valahogy más akkor a világ... — Kitüntetései? — Mit mondjak? Rajtam kí­vül talán még a család örült jobban. Két Oklevelem van, a harmadikat, a Könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetést no­vember 7-re kaptam. Egyszer­esük hivattak. Nagyon megle­pődtem, amikor a vállalat igazgatója átnyújtotta a ki­tüntetést. Néha még most is a kezembe veszem, és ilyenkor még visszhangzik a fülemben a nagy taps, amit a munkatár­saktól kaptam akkor. S ezt a tapsot hallom akkor is, amikor gondjukkal, bajukkal hozzám rdulr A Ceglédi Járási Könyvtár művelődési autója a téli időszakban is járja a tanyá­kat. A rossz útviszonyok megnehezítik a külterületi iskolák felkeresését Néha az ifjú olvasók lelkes segítsége is elkél. « Ottohál Vilmos felvétele fordulnak. (Cs.) Félév után - szülői értekezletek előtt A téli szünidő befejeztével hétfőn, január 9-én, az általá­nos és középiskolákban kiosz­tották az ellenőrző könyveket, amelyben a tanulókat és a szülőket értesítették a diákok első félévi tanulmányi előme­neteléről. A városi tanács művelődési osztályán elmondották, hogy az iskolai rendtartás szerint egyszerűsítve, kevesebb admi­nisztrációval oldják meg a ta­nulmányi félév értékelését. Az igazgatók röviden elemzik a Végzett munkát, az alsó és fel­ső tagozatos osztályfőnökök és pedagógusok külön foglalkoz­nak az egyes tanulócsoportok­nál elért eredményekkel. A legtöbb iskolában osztály- főnöki óra keretében került sor az ellenőrző könyvek ki­osztására. A nevelők dicsérő vagy buzdító szavakat mon­dottak az eredmények ismerte­tése mellett. A szülők számára pedig rövidesen értekezleteket tarUtniak az iskolákban- Eze­ken a megbeszéléseken az el­ső félév tanulmányi eredmé­nyeinek megvitatása mellett — különösen a VII. és VIII. osztályos tanulók szülei szá­mára — a továbbtanulás lehe­tőségeiről is szó esik. Az iskolákban ezekben a na­pokban készülnek a félévi ér­tekezletek jegyzőkönyvei, amelyeket rövidesen a művelő­dési osztályon összesítenek — megállapítva a város általá­nos iskoláinak féléves tanul­mányi átlagát. Ankét Abonyban a bűncselekmények megelőzéséről Az MSZMP községi alap­szervezete és a községi tanács közös rendezésében a napok­ban Abonyban, az állami, gaz­dasági vezetők, valamint a tö- megszervezebek vezetőinek a bevonásával ankétet tartottak a bűncselekmények megelőzé­séről. A vitaindító előadást dr. Magócsi Géza, a járásbíróság elnöke tartotta. Előadásában vázolta a bűnözés okait és Abony község 1964—1965. évi büntető statisztikai adatai tük­rében mutatta be a bűnözés alakulását. Részletezte, mely bűncselekmény kategóriákban volt itt több bűneset és, rámu­tatott arra, hogy a bűncselek­mények megelőzésében és a bűnözők nevelésében milyen feladat hárul az állami, társa­dalmi szervekre, valamint a tömegszervezetekre és azok vezetőire. Vásár — télidőben Hatalmas hóesés fogadta vasárnap az országos vásárra érkezőket. Ez a kellemetlen­ség azonban nem tudta el­riasztani az embereket. Különösen nagy forgalom alakult ki a sertésvásárban. Hízókat igaz, inkább „zsebből” árulgattak. Csupán az elszán- 'taffb eladók reszkírozták tneg, ho^y kihozzák jószágjukat a hideg időben. Akik bátorságot vettek maguknak, nem marad­tak vevő nélkül. A jobb hízók — húsz forint körüli árban — mind elkeltek. A malacoknál igen hullámzó árfolyam ala­kult ki. Páronként nyolcszáz­ezerötszáz forint között keltek el. A süldők, minőségük sze­rint, kétezer forintig cseréltek í gazdát. Nagyon sok vidékit láttunk I a vásárban. A közeli községek Törtei, Abony, Mikebuda, Cse- mő mellett a nagykátai járás­ból is érkeztek, főleg eladók: A vevők viszont Pilisre, Ve- csésre, Pest környékére indí­tottak nagyobb süldőszállítmá­nyokat teherautóikkal. A ló- és szarvasmarhavásár ezúttal szinte elenyésző volt. A kévés jószágöt is inkább mustrálhatták, anélkül, hogy jelentősebb! yásárláscík történ­ték volna. A kirakodók csak­nem teljesen hiányoztak. Né­hány teknő-, kötél- és vesszö- seprűárus képviselte a vá­sározás eme hagyományos részlegét. Nagy keletje volt a lacikonyhák ínycsiklandozó sültjeinek és forralt borának. Némelyeknél nótázásra is sor került a sikeres adás-vétel bi­zonyságaként. (jakab) BRAUN SOMA Bizonyára sokak számára idegennek tűnik a név. Talán még azon keveseknek is, akik ismerték, együtt dolgoztak ve­le rövid ceglédi tartózkodása alatt. Pedig Cegléd újkori tör­ténetének hősies magatgrtású, kiemélkedő egyénisége volt. 1919-ben a ceglédi főgimná­ziumban latint, magyart, szo­ciológiát tanított. Működési ideje alig volt hosszabb a Ta­nácsköztársaság életénél. Vé­gigharcolta az első világhábo­rút és 1919 januárjában — harminc éves korában — kezdte tanári pályafutását, és a proletárdiktatúra bukásával be is fejezte azt. Mint egy üs­tökös tűnt fel és vonult el. Kecskeméten — szülővárosá­ban — 5 évi börtönre ítélték a Tanácsköztársaság ideje alatt kifejtett ceglédi tevékenysé­géért. A napokban jelent meg a Párttörténeti Közlemények legújabb száma, amely dr. Braun Soma életrajzát is köz­li Török Júlia tollából. A vi­szonylag terjedelmes cikk ceg­lédi működéséről csak néhány sorban emlékezik meg, pedig az a néhány hónap élete csú­csát jelentette. A Kossuth Múzeum őrzi né­hány emlékanyagát, igazolvá­nyát, a gimnázium irattárá­ban, számos rávonatkozó írást találunk a sárguló lapok közt, amelyek sok mindent elárul­nak forradalmi tevékenységé­ről. Akkoriban az V. és VIII. osztályokban tanított. Vajon mire emlékeznek tanítványai? örülnénk, ha néhány szóval ismertebb lenne élete! Kivételes tudású ember volt. Ezt szorgalmával, különös te­hetségével, kitűnő emlékezőte­hetségével érte el. Jó matema­tikus, ugyanolyan jó történész, remek nyelvérzékű egyéniség. Már gyermekkorában angolul, franciául, németül tanult. Gimnáziumi tanulmányai alatt ógörögből és latinból, az egye­temi évei alatt a keleti nyel­vekből jeleskedett. Kivételes tudása révén állami ösztöndíj­jal egy-egy évig Németország­ban és Angliában tanul. Ez a két év adta meg az alapot ké­sőbbi fordítói munkájához, po­litikai művelődéséhez. Számos regényt, sok tudományos mun­kát ültetett át magyar nyelv­re. Rengeteget olvasott: köz- gazdaságtant, zenetörténetet, történelmet, művészettörténe­tet, biológiát, szociológiát, filozófiát. Marxot és En- gelst már egyetemi évei alatt eredetiben olvasta, amikor az országban még ke­vesen hallottak az „új eszmék­ről”. Braun ekkor nem csupán az elmélettel, a forradalmi gondolattal ismerkedett, ha­nem alakítgatta, formálta ma­gában azok hazai megvalósítá­sát is. És a sors úgy hozta, hogy mindezt a sok tudást ép­pen Cegléden hasznosíthatta. Albérlet, olvasmányok, fordí­tói munka, hamu alatt izzó pa­rázs az élete. A parázs hama­rosan lángralobban és meggyő­ződésből, lelkesedéssel a Ta­nácsköztársaság helyi esemé­nyeinek eszmei irányítója lesz. Ez volt a bűne, ez lett a veszte! Teljes erejével a proletár­diktatúra eszméit hirdeti, cél­jait szolgálja. Íme a vádirat pontjai: 1. A Tanácsköztársaság alatt a város közoktatásügyi politi­kai megbízottja. 2. Tizenkét ta­nártársával együtt aláírta Miklóssy Sándor tanár által szerkesztett, a vallásoktatás eltörlését sürgető memorandu­mot. 3. 1919 március 26-án, amikor Reiner Albert — a ceglédi direktórium elnöke — a gimnázium tornacsarnoká­ban beszédet mondott a diá­kok előtt, Braun is felszólalt. Élesen kritizálta a rendszert, fejtegetve, hogy eddig a sze­gény fiúk el voltak nyomva, „az iskolában csak a gazdagok boldogultak; az iskola eddig csak butított, mert az igazsá­got meghamisította a vagyo­nos osztály érdekei szerint”. 4. A „Népakarat” című kommu­nista újságban több „véres­szájú” cikket írt 5. A Szocia­lista Diákszövetséget ő alakí­totta meg. Több előadást tar­tott kommunista szellemben a történelmi materializmusról, az eddigi történetírás és taní­tás hazugságairól. Az órákon, a szociológia tanítása közben izgatott a vagyonos osztály és az államrend ellen. Ateista módon tanított. 6. Súlyos vád­ként hozták fel haladó gon­dolkodására valló cselekede­tét, az ifjúmunkások szakszer­vezetének megalakítását. Le­lépett a magas tanári kated­ráról a munkásfiatalok közé. Előadásokat tartott és szerve­zett a munkásság felvilágosí­tásáért. 7. A kommunista esz­me lankadatlan hirdetője volt: a kommunizmus tanait fejte­gető előadásokat tartott a ta­nítók számára, a kaszinóban a közalkalmazottak számára. A többi pont felsorolja, hogy tagja volt a városi direktórium 11 tagú bizottságának, a fő­gimnáziumi direktóriumnak. Belső viszonyban volt az ösz- szes kommunista vezetőkkel — helyiekkel, országosokkal egyaránt. Minden fontosabb eszmei, ideológiai kérdésben tanácsadóként szerepelt. Mindezekért a kecskeméti királyi törvényszék hat rend­beli izgatás bűntette miatt öt évi börtönre ítélte. Kiszaba­dulása után sem adja fel esz­méit. Fordítói munkából él. Állandóan előadásokat tart Budapesten és környékén. Cik­kek sorát írja és minden adandó alkalommal vitatkozva tanítja a fiatalságo't. Megelégelték állandó agitá- cióit, törvénytelenül, kora elle­nére munkaszolgálatra hívják be és a Don-kanyarban el­pusztul. A felsorolt vádakból szinte semmit sem hagytunk el, szó- szerint idézve azokat, hogy tisztán lássuk ceglédi cseleke­deteit az iratok tükrében. Ennyit mert és ennyit tett egy ember! Hát még mennyi min­denről nem tudunk; hősi helytállásáról, a köz érdekeiért tett önfeláldozó harcáról. A múzeum. rendszeresen gyűjti a város történeti emlé­keit és minden lényeges visz- szaemlékezést hangszalagon rögzít, iratokat, újságokat gyűjteménybe helyez. Várjuk tehát a jelentkezőket, az em- lékezőket, az érdeklődőket, hogy minden adattal teljeseb­bé tegyük városunk forradal­mi múltjáról készülő képet. I. Sándor Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom