Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-12 / 10. szám
«w menu 'kMMoP 1967. JANUÄR 12., CSÜTÖRTÖK DJ AK AR TA Sukarno vissza kérdezett... Sukafrno elnök kedden az újságírók rendelkezésére bocsátotta írásos „vallomását”, A testvérországok életéből A Szovjetunió Ivanovval egyhelyben topogása miatt? I egész társadalom magatartá- Ami a „közerkölcsöket” illeti, j sát tükrözi, nem pedig egy bi- , , ... , Sukarno kifejtette, hogy az j zonyos személyiség tevékenyamelyet a legfőbb torvenyho-, orszag erkölcsi színvonala az I ségéből mérhető le. zo testületnek, a jobboldal befolyása alá rendelt Ideiglenes Tanácskozó Kongresszusnak tett. Sukarno a kormány megkérdezése nélkül, egyoldalúan tette közzé válaszát, s nemcsak ezzel, hanem azzal is felbőszítette a jobboldalt, amit válasza tartalmazott. * A nyugati hírügynökségek csak szűkszavúan kezelik a nyilatkozatot, amiből félreérthetetlenül kitűnik, hogy Sukarno ismét csak nem elégítette ki a jobboldal- követelését; azt várták tőle ugyanis, hogy „töredelmes vallomást” tegyen a szeptember 30-ára, a gazdasági bajokra és a közerkölcsök romlására vonatkozó kérdésekre. Sukarno visszakérdezett... Miért ő az egyetlen, akit a szeptember 30-a akcióért felelőssé kell tenni? Miért nem kérdezik meg az akkori belbiztonsági és hadügyi csúcsminisztert (Nasutiont)? És miért nem éppen Suharto teszi fel ezt a kérdést az illetékeseknek? A gazdasági bajokat illetően, Sukarno megint csak feltette a kérdést: vajon miért egyetlen személyt próbálnak felelőssé tenni? A szeptember 30-a akció óta rengeteg idő telt el, ki a felelős — kérdezte Sukarno — az állandó áremelkedések, magánvállalatok LONDON Áramszünet Kedden este másfél órára kialudtak a villanyok az angol főváros központjában. A legtöbb színház késéssel kezdte meg előadását, így az a színház is, amelyben a „Várj, míg világos nem lesz” című darabot játszották. V észcscngők Nyugat-Enrópában kezdődik Ott, ahol a Greenwichtől nyugatra fekvő 170. délkör az ázsiai szárazföld csücskét érinti, alig észrevehető pontocskát látunk „Uelen” felirattal. Ez a Szovjetunió legtávolabb fekvő északkeleti lakótelepe. Mintegy 100 földszintes ház fekszik a keskeny földnyelven, amelyet két tenger mos a két oldaláról: jobbról a Behring-tenger, balról a Csukotkai-tenger. Ha kelet felé haladunk, 18 kilométerrel odébb eljutunk a Behring- szoro&hoz. Hajdanában itt eszkimók éltek, de amikor eldőlt, hogy lakótelepüket kiszélesítik és átépítik. az emberek útjába álltak a sziklák. Az eszkimók átköltöztek a félsziget távolabb fekvő részére, de maradtak emberek a szoros közelében is: a rádióállomás munkatársai, élükön Ivanovval. Innen ered a mondás: „A Szovjetunió Ivanovval kezdődik”. Ezek az emberek Oroszországban elsőnek találkoznak a hajnallal, s elsőnek élik végig a napot. Zordon vidéken laknak. Még a nyár derekán is, amikor a tundra leveti téli díszét, a begyek napsütötte lejtői lilák az ibolyáktól, s a part menti sziklákon szüntelenül csivitelnek a Ahol felkel a nap madarak — nem ritkaság a hóvihar. Az ott élő emberek nagy messziségben élnek, két világ határán. De senki sem érzi magát elhagyatottnak. Rendszeresen jár a posta, s a sarkvidék lakóit szép időben megmeglátogatják iskolásgyerekek, vadászok és más ueleni lakosok. Megtörténik, hogy újságírók is felkeresik őket. WASHINGTON Johnsott ü&enete Johnson elnök ismét „a vaj és az ágyú” programját hirdette meg az Egyesült Államom helyzetéről szóló üzenetében, a hangsúly azonban ezúttal határozottan az ágyún volt. Az elnök — bár kormányának- 1967-es programjában azt hangoztatta, hogy. folytatja és kibővíti az úgynevezett nagy társadalom tervének megvalósítását, elsődlegesen a vietnami háborúra hivatkozva adóemeléseket jelentett be és ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik megváltoztatni vietnami politikáját. Egyéb külpolitikai kérdésekről szólva az elnök kijelentette: Nyugat-Európában fenn kell tartani a NATO-1 és az integrált katonai szerveket, de fel kell készülni arra az időszakra, amikor a „nagyobb biztonságot a fegyverzet ellenőrzésével és a leszereléssel lehet megteremteni”. Johnson elismerte, hogy változás megy végbe Európában, s azt mondotta, hogy változóban vannak az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve a keleteurópai országok kapcsolatai is. Az a célunk, hogy ne folytassuk a hidegháborút — mondotta. Johnson óvatosan leintette a katonai köröknek azt a követelését, hogy az Egyesült Államok nagy költséggel hozzon létre rakétaelhárító rendszert, bár elismerte, hogy a Szovjetuniónak van ilyen rendszere. Belpolitikai téren Johnson lényegében az úgynevezett nagy társadalom programjának folytatására szólított fel. A Szovjetunió napjai a Gyozsnyev-foknál kezdődnek. „Gazdasági válság a Német Szövetségi Köztársaságban?” Tavaly tette fel ezt a kérdést a legnagyobb nyugatnémet politikai hetilap, a Spiegel. Most, az esztendő elején a kérdőjel még mindig fennáll. Sőt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, Nyugat-Né- metország egyik legtekintélyesebb polgári lapja a kérdőjel érvényét egész Nyugat- Európára kiterjesztette: „Abban az értelemben, ahogy az. 1929-es tragikus összeomlás él az emberek emlékezetében, kétségkívül nem lehet még válságról beszélni sem a Német Szövetségi Köztársaságban, sem Nyugat-Európában. Valami azonban a gépezet mélyén már megváltozott. Számolni kell azzal, hogy az 1919 táján mesterségesen beindított nagy konjunktúra egész Nyugat-Európában vége felé közeledik”. A vizsgálatot feltétlenül Nyugat-Németországgal kell kezdeni, mert ez Nyugat- Európa gazdaságilag legerősebb országa, s egyben a „gazdasági csoda” legendájának otthona is. A nyugatnémet gazdasági gépezet változásai először csak pénzügyi formában jelentkeztek. A konjunktúra fejlődése inflációs folyamatot indított meg, a nyugatnémet költségvetésben több milliárdos hiány mutatkozott. Ezért már a bukott Erhard- kormány kidolgozott egy programot az infláció „lehűtésére”. A módszer a régi volt: a takarékossági program terhét a tömegekre hárítani. És az eredmény? Kiderült: a nyugatnémet gazdaság számára túlságosan erős az orvosság. A konjunktúra nemcsak lelassult — hanem a visszaesés riasztó tünetei mutatkoztak. A „nagykoalíció” új kormánya egyelőre a nyugatnémet Bundesbank útmutatását fogadta el. A bank értékelése szerint a fő ellenfelek továbbra is a szakszervezetek, s azok béremelési követelései. Ezeknek a letörésére Blessing, a bank elnöke „takarékossági programot” ajánlott, s az új kormány ezt elfogadta. A Nyugat-Németországban berregő gazdasági „vcszcsen- gők” hangja különös figyelmet érdemel, mert Nyugat- Európa vezető országai a dolog lényegét tekintve hasonló problémákkal küzdenek. Anglia például, ha teljesen más okokból is, mint Nyugat- Németország, hasonlóképpen „takarékossági programot”, deflációs politikát vezetett be. A szigetország esetében a probléma: az angol külkereskedelem nehézségei, a hadikiadások terhei, s ebből eredően a devizatartalékok katasztrofális csökkenése. Az angolok tehát más betegségre kapták i ugyanazt az orvosságot — de hasonló következményekkel. A deflációs politika ugyan pénzügyileg hozott eredményeket — javította a pénzügyi mérleget és Ideiglenesen a font helyzetét — legfőbb hatása azonban mégis a termelés stagnálása, majd visszaesése és az angol iparban — például az autógyártásban — szinte látványos méreteket öltő munkanélküliség. Egy harmadik, az előző kettőtől élesen különböző gazdasági jellemvonásokat hordozó ország, Itália szintén nehézségekkel küzd. Itt nagyjában a „nyugatnémet minta” szerint zajlottak az események: gyorsütemű fellendülés, erős infláció — majd az infláció csillapítására előírt gyógyszer hatására gazdasági visszaesés. A különbség csali az, hogy a gyengébb és érzékenyebb olasz gazdaság a nyugatnémeteknél szemléltetőbbcn mutatta az ingadozásokat. 1963 óta először október végén ismét túlhaladt az egymillión az olasz munkanélküliek száma. A részvények általános árszínvonala novemberben az utóbbi három évben nem tapasztalt mértékben zuhant. Az Ipari termelés fejlődési üteme erőteljesen lelassult. A felsorolt példákból látnivaló, hogy Nyugat-Európa eltérő gazdasági jellegzetességeket mutatott és különböző fejlettségi fokon álló országaiban — azonosak a jelenségek. Mindegyik ország hozzáadja a maga sajátos „színét” az általános irányzathoz. A helyzet alakulásának fő innal a azonban félreérthetetlen. Az ötvenes években megkezdődött nyugat-európai konjunktúra megtorpant, s , a kontinens nyugati felének legfontosabb ipari országai új gazdaságpolitikai módszereket keresnek a válság megelőzésére. Gömöri Endre Újabb szociális intézkedések Romániában A román államtanács törvényerejű . rendeletével 10—20 százalékkal felemelte a gyerA tél erősíti hadállásait (Folytatás az 1. oldalról) rali kettőkor. A fagy szétrepeszti az üvegeket. Mindehhez az elmaradhatatlan út jelentés; sokatmondó. Valamennyi Pest megyei főútvonal csúszásmentesen, jól járható. A bekötő és összekötő utak is. Több mint két tucat hógép „szélesít”, tolja le a havat az útpadkáról is, hogy újabb havazás esetén, legyen hová kotorni az akadályozó takarót. Harminckilenc szórókocsi teszi biztossá a talajt. A tél elleni védekezésnek már vannak kocsisebesültjei. A beállt támadási szünetben ezeket igyekeznek most helyrehozni. Nagy hideget és havat vár- latunk. T. Gy. mektelen szerriélyek jövedelmi adóját. A január elsejei hatályú intézkedés a 25 életévein felüli férfiakat és nőket egyaránt érinti, függetlenül attól, hogy házasok vagy’ sem. Másrészt az új nyugdíjtörvény értelmében a bérből és fizetésből élők havi jövedelméből 2 százalékot vonnak le a pótnyugdíjalap létrehozására. Ebből az alapból a jövőben a nyugalomba vonulók 5—16 százalékos pótlékot élveznek majd rendes nyugdíjukon felül. CSAK RÖVIDEN... KEDDEN 96 politikai foglyot ideiglenesen szabadlábra helyeztek Algériában. DÖNTETLENÜL VÉGZŐDTEK a Bahama-szigeti választások, lehetséges, hogy új választásokat írnak ki. KERESKEDELMI AMERIKAI TÁVKÖZLÉSI MŰHOLDAT juttattak Föld körüli pályára, amely 480 kétoldali beszélgetésre szolgáló telefoncsatornával rendelkezik. Jeremiás bácsi dollármilliói Ölvén éve keresi gazdáját az amerikás magyar hagyatéka - Kik az abonyi Pintér család ivadékai? - A Pest megyei Levéltái kezében a döntés Wilheim Tibor dédapja Pintér Jakab, 1820-ban lakóhelyén, Abonyban kötött házasságot az 1797-ben ugyanott született Kohn Eszterrel. Frigyükből hat gyermek, háro-m fiú, három lány származott. Az egyik fiú Jeremiás volt, a másik a nála évekkel idősebb Fülöp, aki 1855-ben elvette az abonyi .Eisler Máriát, öt gyermekük közül Jozefa, született 1867-ben, 1888-ban Monoron kötött házasságot a nála hét évvel idősebb Wilheim Áronnal. Bőséges gyermekáldásban volt részük, tíz gyermeküket mind felnevelték. Ma már a tíz testvér közül csak négy él. A legidősebb élő testvér Katalin, azóta elhalt férjével, Better Dezsővel 56-ban disz- szidált New-Yorkba, de csupán tavaly kezdte szorgalmazni a félévszázados örökséget. Iratok kellenek a rokonság igazolására, addig csak annyit közöltek vele, hogy a végrendelkező minden vagyonát „hungarian brotthers and sisters” azaz magyar fivéreire és nővéreire hagyta. Amiből jogszerint az következik, hogy elhalt testvéreinek gyermekeit és unokáit illeti a vagyon. Öt vecsési örökös — Csak anyám, testvéreinek nem volt gyermeke — jelenti ki Wilheim Tibor. — Ezt azonban igazolni kell, ami rendkívül megnehezíti az ügyet — állapítja rrieg a levéltár igazgatója. Hogyne. Pintér Jakab, Fülö- pön kívül öt másik gyermekéről és Fülöp leánya Wil- heimné Jozefa négy gyermekéről kell kikutatni. hogy nincs utóduk. A Pest megyei és más megyei, meg a fővárosi, sőt néhány külföldi archívumból egykori lakóhelyük és elhalálozásuk helye szeEgyszer már majdnem megismerkedtem valakivel, akinek ötös találata volt a lottón és közel kétmilliót vitt haza forintban. Jó, jó, azért az is pénz. Ezt persze csak most mondom, miután a megyei tanácsháza vaskos, öreg falai között a levéltár igazgatójának szobájában a véletlen olyan ember elé sodort, aki bízik benne, hogy rövidesen legalább négymillió dollárja, IKKA-árfolyamon kifejezve 120 millió forintja lesz. Körülbelül ennyi esik rá abból a cirka 42 millió dollárból, amennyire az 1916-ban New Yorkban elhunyt, anyai ágon vér szerinti dédnagybátyja, Pintér Jeremiás hagyatéka kamatos kamataival fél évszázad alatt felduzzadt. Micsoda hatalmas örökség! És micsoda igazi amerikai nagybácsi! Valóban nem holmi vígjáték dollárpapa. A New York-i szeszgyáros Szóval a jövendőbeli dollárban és forintban egyaránt sokszoros milliomos ott ül dr. Lakatos Károly levéltári igazgató szobájában a zöldhuzatú pamlagon, az asztalra papírokat tereget és fotókópiát mutat egy amerikai magyar újság, a Szabadság 1936-ban mégjelent egyik számában közzétett hirdetményről. Jerome Pinter magyarországi rokonait, örököseit keresik. — Nem ez volt az első értesülése családunknak a nagy örökségről — közli Wilheim Tibor. — Még 1916-ban, kevéssel Jeremiás bácsi halála után hivatták édesanyámat az amerikai konzulátusra, aztán vitt oda mindenféle iratot. A dolog azonban rövidesen abbamaradt, az Egyesült Államok hadbalépett, megszakadt minden összeköttetés. Jerome Pinter Distilliry Factory, azaz szeszgyár, dobra került New Yorkban, a befolyt eladási árat és az elhunyt többi pénzzé tett vagyonát, összesen hétmillió dollárt bankba tette a hagyatéki gondnok. Azóta ott fiadzik ez a vagyon, senki hozzá se nyúlhat. Az örökség ugyan az első világháború után még egyszer jelentkezett, 1922-ben Pedlow kapitány, az USA Vöröskereszt magyarországi megbízottja útján. Akkoriban Wilheim mama egyszer megint járt a követségen is, de valahogy ismét elaludt az ügy. Harminc- háromban Wilheimné is, örökre. Három évvel később a Szabadságban megjelent hirdetményre felfigyeltek gyermekei. Tanakodtak, mitévők legyenek és nem tettek semmit. Nagy gondok szakadtak rájuk, egymásután keletkeztek a zsidótörvények, újabb háború tört ki, utána meg volt elég bajuk az itthoni sok millióval, az inflációs pengővel, meg hogy új egzisztenciát teremthessenek. — Mi Wilheimek mind* az autószakmában dolgoztunk, én is tanult autószerelő vagyok, javítóműhelyem volt, aztán alkalmazásba mentem. Az egyik TEFU-garázsban dolgozott végül tavalyig. Mű-' vezető volt. Most 62 éves. — Nagyon csekély nyugdíjat kapok. Épp, hogy csak éldegélek. És közben Jeremiás bácsi hagyatéka millióról, millióra nő. Terebélyes családfa Mikor vándorolt ki Pintér Jeremiás Abonyból és hogyan csinálta meg odaát a maga Amerikáját, azt a dédunoka- öccs nem tudja, valószínűleg fiatalon, még a múlt században. A családi hagyomány szerint 81 éves korában halt meg. Tehát a múlt század harmincas éveiben születhetett. Elég baj. Ugyanis az akkori abonyi rabbi, az 1830—40-es években nem terjesztette fel az anyakönyvek másolatait a megyéhez, az eredetik pedig száz esztendővel utóbb, a nyilas időkben eltűntek. Viszont, hogy Abonyban született, az bizonyos, benn van az újsághirdetményben is. A Wilheim család különben nemcsak tudott létezéséről, leveleztek is vele annak idején. Csakhogy háború volt, meg még egyéb is, a levelek eltűntek.
