Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

/esi HEGYEI rf&rlap 1967. JANUAR 1., VASÁRNAP LNSTERiNON A nyugat-németországi Hanau- ban egy 27 éves rádióamatőr, Peter Kowacz, pénteken összeka­pott a feleségével és ezzel meg­mentette egy hétgyermekes to­rinói családapa életét. A vesze­kedés után ugyanis Kowacz be­vonult a kamrájába, bevágta az ajtót és halászni kezdett az éter­ben. Néhány percen belül rö­vidhullámon egy torinói partner, egy orvos jelentkezett és „Ins- ternon” nevű gyógyszert kért életveszélyben levő torinói pa­ciense számára. Kowacz nyom­ban félbeszakította a beszélge­tést, riasztotta a nyugatnémet vöröskeresztet, a fraiikfurti rendőrséget és az mterpolt. IV'J* után kiderült, hogy a gyógyszer csak Becsben kapható, három­negyed órával az orvos rádión leadott S. O. S. jelzése után fu­tárgép ment Ausztriába az Ins- ternonért. A gép idejében érke­zett Tor in óba az életmentő gyógyszerrel. VIETNAMI JEL ENT ES Újévi tűzszünet Partraszállás — Bombariadó ékszerrablással Brown angol külügyminiszter békekezdeménye­zése — Ho Si Minh nyilatkozata a Spiegelnek Szombaton reggel hét óra­kor — magyar idő szerint pénteken éjfélkor — életbe lé­pett a kétnapos újévi tűz­szünet Vietnamban. Walter Ulbricht újévi üzenete Szilveszter estéjén az NDK valamennyi rádió- és televí­zió állomása közvetítette Wal­ter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottság első tit­kárának, az NDK Államta­nácsa elnökének újévi üzene­tét. Walter Ulbricht üzenetében az új év fontos problémája­ként jelölte meg a két német állam kapcsolatainak alakulá­sát. Hangsúlyozta, hogy az eltérő társadalmi fejlődés el­lenére a két állam népének vannak közös érdekei és ezek­re vonatkozóan megegyezésre lehetne jutni. Párbeszéd a Holdon Az Egyesült Államok elekt­ronikai társaságainak mérnö­kei különleges rendszert dol­goztak ki a Holdra utazó ku­tatócsoportok érintkezésének biztosítására. A Hold „cse­kély” méretei, a láthatár kö­zelsége és a légkör hiánya ugyanis erősen megnehezíti a Hertz-hullámok segítségével folytatott beszélgetést. A Westing House gyár mér­nökei 250 kilós berendezést készítettek, amely 35 méteres antennaárboc segítségével te­remt rádióösszeköttetést egy­részt a Földdel, másrészt a szomszédos kutatócsoportok­kal, s végül a Holdon elhelye­zett „főállomással”. Az érint­kezést a Föld közvetítésével veszik fel: a Holdon levő ku­tatók a földi reléállomás köz­vetítésével hallják majd egy­mást. SZANA TÁMADÁS Jemeni hivatalos közlés sze­rint a Jemeni Köztársaság csapatai egyiptomi egységek támogatásával Észak-Jemen- ben támadást intéztek egy ki­rálypárti törzs ellen és na­gyobb mennyiségű amerikai gyártmányú lőszert zsákmá­nyoltak. Jemeni források szerint a fegyvereket Szaúd-Arábia szállította a törzsnek, hogy újabb felforgató akciót rob­bantson ki a Jemeni Köztár­saság ellen. Az évszázad képrablása Londonban Újabb szenzációs képrablás tartja izgalomban az angol műkereskedők társadalmát. Szombatra virradó éjszaka is­meretlen tettesek betörtek az angol főváros déli külvárosá­ban fekvő Dulwich kiállító te­rembe és 1 500 000 font érték­ben eltulajdonítottak több re­mekművet. Szakértők szerint ilyen érté­kű műkincseket egyszerre még § sohasem loptak el Angliában 5 és valószínűleg a világon sehol sem. A Scotland Yard legügye­sebb szakértőit mozgósította — állandó őrséget tartanak a re­pülőtereken, a kikötőkben és a nagyobb vasúti pályaudvaro­kon. A tűzszünet előtti órákban már nem került sor komo­lyabb akciókra, viszont az amerikai szóvivő szerint Saigontól húsz Kilomé­terre nem sokkal hét óra után harc tört ki egy őrjáraton levő amerikai szakasz és a gerillák között — a veszteségekről azonban nem érkezett jelentés. Az amerikai légierő, amely pénteken még teljes erővel tá­madta az ország északi és déli részét és több száz bevetésben bombázott különböző célponto­kat, szombaton „csak” felde­rítő repüléseket hajtott végre. Az AP beszámol arról, hogy közvetlenül a tűzszünet életbe lépése előtt megkezdődött négyezer amerikai katona partraszállása Vung Tao tér­ségében. Velük együtt az amerikai csapatok lét­száma 1967 küszöbén 380 000 főre emelkedik Dél-Victnamban. Az új egységek amerikai ka­tonai források szerint a Me­kong deltájában veszik fel a harcot a partizánokkal. Az amerikai hadsereg szó­vivője közölte, szombaton a dél-vietnami főváros központ­jában fekvő egyik tiszti szálló adómentes üzletét ismeretlen telefonáló figyelmeztette: me­neküljön mindenki, aki tud, mert öt perc múlva a boltban időzített bomba robban. Az üzletet — a tört angol­sággal beszélő telefonáló fi­gyelmeztetése alapján — nyomban kiürítették. Nem­sokára megérkeztek a műsza­ki egységek és átkutatták a he­lyiséget, de bombát sehol nem találtak. Nem találtak meg viszont 18 000 amerikai dollár ér­tékű ékszert sem. Az ismeretlen telefonáló, aki a maga javára fordította a saigoni pánikhangulatot, a „bombariadó” alatt húsz gyémántgyűrűvel oldott ke­reket Londonban péntek este — bejelentették, hogy Brown an­gol külügyminiszter újabb „békekezdeményezést” tett a vietnami konfliktus megoldá­sára. Az angol külügyminisz­ter üzenetet intézett ameri­kai, észak-vietnami és dél­vietnami kollegáihoz Hár­mas találkozót indítványoz­va az ellenségeskedések befe­jezésének megvitatására. Brown felajánlotta kormá­nyának jószolgálatait a talál­kozó megszervezésére brit fennhatóság alatt álló terüle­ten. Ho Si Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­nöke a Hamburgban megjele­nő Spiegel számára adott nyilatkozatában hangoztat­ta, hogy a vietnami béke csak akkor valósítható meg, ha az amerikai csapatokat kivon­ják Vietnamból. ROMA Az első... Fiorenza de Bemardi az első olasz nő, aki menetrendszerű repülőgépet Jog vezetni. Ja­nuár 1-én lép szolgálatba az Aeralpi nevű társaságnál. MOSZKVA ROSSZIJA Az új moszkvai szálloda: a „Rosszija” januárban nyitja meg kapuit. A „Rosszija” Eu­rópa egyik legnagyobb szállo­dája lesz. Teljes felépítése után csaknem 6000 vendég szá­mára nyűit majd kényelmes elhelyezést. Gyiiasz kegyelmet kapott Mint a Tanjug jugoszláv hírügynökség jelenti, Milovan Gyiiasz, a jugoszláv kormány egykori alelnöke elnöki ke­gyelmet kapott. Gyiiasz szom­baton szabadult a börtönből, miután négy évet és nyolc hó­napot letöltött nyolcéves és nyolchónapos börtönbüntetésé­ből. KUBA NYOLC ÉVE Kubában alig néhány héttel ezelőtt, december 2-án. emlékeztek a történelmi napra: tíz esztendeje szállt partra a legendás kis hajó, a Granma, fedélzetén 82 bátor ember­rel, Fidel Castro vezetésével. Többségük már az első ütkö­zetben életét áldozta Kuba szabadságáért, tizenkét haza­finak azonban a Sierra Maestro hegyeiben sikerült fel­szítani a népi felkelés lángját Batista zsarnoksága ellen. Két esztendőn át folyt a fegyveres harc, s a maroknyi csapatból hadsereggé növekedett felszabadító áradat gya­logosan és lóháton, teherkocsikból átalakított páncélgép­kocsikkal, karabélyokkal és cukornádvágó késekkel nyo­mult Havanna felé. Hiába próbálkozott az Egyesült Álla­mok a tizenkettedik órában jenki tengerész-gyalogosok be­vetésével fenntartani hűséges bábjának, Batistának, ural­mát! A latin-amerikai népek a kubai szabadságharcosok védelmére keltek és a tengerész-gyalogosok visszavonására kényszerítették Washingtont. A kubai cukornádültetvénye­ket uraló United Fruit Company sugallatára január else­jén Batista elmenekült és Havannában katonai juntát hoztak létre, másnap azonban a havannai munkások sztrájkja elsöpörte a junta-kormányt. Castro és csapata néhány nap múlva a nép örömújjongása közepette vonult be Havannába. Január elseje azóta a kubai forradalom győzelmének ünnepe. A leghatalmasabb és legagresszívabb imperialista ország, az Egyesült Államok, tőszomszédságában immár nyolc esztendeje lélegzik szabadon és építi a szocialista társadalmát Kuba népe. Az elmúlt nyolc esztendő során alig múlt el nap, hogy az Egyesült Államok, vagy a dolláron vásárolt kubai ellen- forradalmárok, a guantanamói támaszpont tenger ész-gya­logosai és repülőgépei ne támadtak, vagy provokáltak vol­na. A Disznó-öbölben végrehajtott szégyenletes ellenfor­radalmi invázió azonban éppúgy kudarcba fulladt, mint a Kuba-ellenes blokád. Az amerikai imperializmus Kuba-ellenes blol tikája a szocialista országok szolidaritásán, a latú kai népek és a józan nemzetközi közvélemény tiú tört darabokra. Kuba kiállta az első nehéz „Amerika szabad földjén”, a hat és fél milliós getországban épül az a világító torony, amely egész Amerika számára mutatja a szabadsághoz vezető utat. A hétköznapi építőmunka a harcokban edzett kubaiak számára sem sima országúton halad. Nemcsak az imperia­lizmus provokációi — amelyek állandóan fegyveres ké­szenlétet követelnek — hanem a szocialista tábortól való nagy földrajzi távolság, az első tapasztalatok megszerzése is sok gonddal jár. Az új Kuba azonban sorra leküzdi eze­ket a nehézségeket. Úgyszólván egyetlen esztendő alatt, 1961-ben, az „oktatás évében”, önkéntesek tízezrei leküz­dötték az analfabétizmust és Hátin-Amerikában először Kuba lett „az írástudatlanságtól megszabadult ország”. Ezután a „tervezés éve” következett, majd a cukornád­termelés fellendítésére összpontosították az erőforrásolcat. S folytatódik az ország iparosítása. Csupán 13á€-ban több új alkotást adtak át rendeltetésének. Tavasszal kezd­te meg az áramszolgáltatást a szovjet segítséggel épült Mariéi és Rente erőmű. Camagueyben épült a cukorkémiai ipar egyik elsőszülöttje, azjlj élesztőgyár — amely a maga nemében a legnagyobb a világon. Gépeit és berendezését Franciaország szállította. Az autóbuszparkot angol Ley- lanti-buszokkal újították fel. íme, mivé lett az amerikaiak által meghirdetett Kuba-ellenes blokád!... Eredményesen fejlődnek a magyar—kubai kapcsolatok is — minden téren. Népünk rokonszenvével, szolidaritásá­val a bátor kubai nép oldalán áll, s köszönti a forradalmi Kubát nemzeti ünnepén. Sebes Tibor ^ssssss/sssssss/ssssssfsssssssssrsssss/sssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssss/sssss/ss/ssssrssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssss/ssssssss/ssssssssssssssfsss § 99 TV-LÁNC“ Párizs—London—New York —Tokió Egy „kényes" kérdésről 12) A tokiói rádiótársaság az új- § , _ § Elutazásom előtt többen is év alkalmából „élő” közvetítést í; tanácsolták, ha nem akarom ad Párizsból, Londonból és ^ megsérteni lengyel vendég- New Yorkból, két amerikaiS dóimat, ne nagyon érdeklőd- mesterseges hold, az Early 8 jem a termelőszövetkezetek­CQÓltcűrtO- C * ... Bird és a Lani Bird segítségé kollek­Lani Bird továbbítja Japán-1 ^^[Ire.^Bárkivel is ta- ba‘ ^ lálkoztam, újságíróval, ország­___________________________ | gyűlési képviselővel, agrár­% közgazdásszal, földművelővel, 8 mindenki szívesen beszélt a 5 témáról s igyekezett megma- S gyarázni a „lengyel út” lénye- 8 gét. A Visztula mentén ^ugyanis, a mi viszonyainkhoz 8 -----*. -----kevés a L IPPMANN Walter Lippmann, az is­mert amerikai publicista jövő év májusában el akar költözni Washingtonból, ahol az utóbbi három év­tizedben élt és dolgozott. Az év 12 hónapjából nyol­cat New Yorkban tölt majd, a többi időt pedig Európában, elsősorban Franciaországban. A Washington Postnak adott interjújában pénte­ken Lippmann elmondotta, hogy az utóbbi időben megszüntette találkozásait az elnökkel. „Éreztem — mondotta Lippmann —, hogy ő (Johnson — a szerk. megj.) megtéveszt engem”. a mezo- § gazdaságilag művelhető terü­li let 8—10 százalékán működ- ^ nek közös gazdaságok. Bár- ^ merre jár az ember minden- ^ felé, a nálunk már ritkaság- i nak számító, nadrág szíj-par- ^ cellák láthatók. „Uralkodó” | vonóerő a ló, meg a tehén, s 8 bizony a 3—5, vagy 8 hektá- ^ ros kisgazdaságok zömében | kézzel vetik a gabonát. | Mit mutat a statisztika? § § Harminc évvel ezelőtt még S a lakosság kétharmada fog­lalkozott mezőgazdasággal. Húsz esztendő alatt viszont az elhanyagolt agrárország ipari állammá fejlődött — so­kan megváltak a földtől, ott­hagyták a falut — s már csak 12 millió embert foglalkoztat a mezőgazdaság. De gondol­juk meg, fölépíteni egy kifosz­tott, agyongyötört és romba- döntött országot, új városo­kat emelni s közben korszerű ipart teremteni, nem egysze­rű vállalkozás. Hihetetlen erőpróba elé állította ez a len­gyel népet. Bár nagy összeget áldoztak közben a mezőgazda­ság fejlesztésére is, a na­gyobb arányú átszervezéshez hiányoztak eddig az anyagi feltételek. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ötvenes évek elején, a tömegesen lét­rehozott, és sok helyütt erősza­kosan szervezett szövetkeze­tek többsége felbomlott. Ahogy Tadeus Walewski, Varsó kör­nyéki párttitkár finoman megfogalmazta: az anyagi fel­tételek hiánya miatt, ezek a gazdaságok nem tudták bebi­zonyítani a nagyüzem előnyeit. A Lengyel Egyesült Munkás­párt, figyelembe véve az or­szág anyagi erőforrásait, és okulva az ötvenhat előtti hi­bákból, új agrárpolitikát dol­gozott ki. „A marxista közgazdaság- tudomány szerint a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se elsősorban a termelőerők fejlettségi fokától, az; ipari és a mezőgazdasági termelés színvonalától, a falu társa­dalmi helyzetétől, a néprajzi és a földrajzi adottságoktól függ.” Sokan idézték ezt a tételt, s hozzátették, ezektől a feltételektől függ, hogy az át­szervezés három fő módja a gyorsított, a fokozatos és a késleltetett módszer. A len­gyel viszonyok között — fi­gyelembe véve más államok tapasztalatait, a lengyel ha­gyományokat a mezőgazdaság fokozatos átalakítása a leg­célravezetőbb. — Amíg nincs elegendő traktorunk, hiányoznak a leg­fontosabb gépek — érvelt Boleslaw Kórsak, a Poznan környéki állami gazdaság ag- ronómusa, addig hiába szánt­ják össze a parasztok a földet, az még nem nagyüzem. Egyelőre tehát Lengyelor­szágban — s ez a jelenlegi ag­rárpolitika lényege — amíg az anyagi feltételek rendelke­zésre nem állnak, nem a szo­cialista szektor minden áron való növelésére, hanem a ter­méseredmények emelésére tö­rekszenek. Ezen a téren már figyelemre méltó eredményt értek el. Az egy hektár szántó- területre jutó mezőgazdasági termelés a háború előttihez képest 65 százalékkal növe­kedett, az egy lakosra eső me­zőgazdasági termelés 43 szá­zalékkal magasabb. Néhány cikkféleségből nemzetközi vi­szonylatban is kiemelkedő tel­jesítménnyel dicsekedhet a lengyel mezőgazdaság. Rozs­ból és burgonyából — a Szovjetunió után — a Visz­tula és az Odera mentén ter­melnek legtöbbet a miágon. A cukortermelés a hetedik helyen áll. Gyors tempóban fejlődik az állattenyésztés is. Ennek következtében megváltozott a két főágazat részesedése az össztermelésből. A növény- termesztés a háború előtti két­harmaddal szemben 61 száza­lék alá csökkent, azaz nagy­jából a magyarországi ará­nyoknak felel meg. Mo6t ar­ra törekszenek Lengyelország­ban, hogy a meglevő mező- gazdasági üzemeket mintagaz­daságokká fejlesszék, de ugyanakkor a jövő nagy­üzemeiről az egy-egy falu, vagy körzet kisparaszti gaz­daságairól sem feledkeznek meg. Ezeket segítik az úgy­nevezett mezőgazdasági körök Az alacsonyabb fokú társu­lások a mi termelőszövetke­zeti csoportjainkra emlékez­tetnek. Tagjai közösen vá­sárolják a traktorokat, mun­kagépeket és közösen is hasz­nálják. Helyenként már közös művelésre is átvesznek terüle­teket az állami földalapból, agronómusokat alkalrpaznak, gondoskodnak a vetőmagvak beszerzéséről, megszervezik a növényvédelmet, a mezőgazda- sági oktatást és a szakmai továbbképzést. A lengyel mezőgazdaság legszilárdabb, és sok helyütt már modern nagyüzemed: az állami gazdaságok. Akárcsak nálunk, a Visztula mentén is évről évre eredményesebben dolgoznak, nagy tömegben ál­lítják elő a húst, tejet és a nemesített vetőmagvakat. Amellett hogy hármas funk­ciót töltenek be: a nagyüzemi társasgazdálkodás példaképei, termelési segítséget nyújta­nak az egyéni gazdáknak és átveszik az egyéniek földjeit, új jellemvonásuk az úgyne­vezett kooperációs körzetek kialakítása. Hat-nyolc gaz­daság „szövetkezik” egymás­sal s a szakosítás mellett a kombinát, ahogy az állami gazdaságok összefogását ne­vezik, önálló üzemeket, tégla­gyárat, szeszgyárat, gépüze­meket, élei miszerf eldolgozó üzemet is működtet. Sajátos körülmények között alakul, fejlődik a lengyel me­zőgazdaság, s ahogy az egyik sajtótudósító jellemzően meg­fogalmazta: birkózik a jelen­nel és formálja a jövőt. Súlyán Pál (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom