Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

PILISI VÁSÁROK — KÉPEKBEN fi Újra otthon a grafikusművész Kis, csendes utca, a falu központjától nem messze. Itt alkot a pilisiek büszkesége: Török András grafikusművész. Képeivel találkozunk a ta­nácsházán, a könyvtárban, s a pilisiek azonnal fel is hívják rájuk az idegen figyelmét, ha kellő időben észre nem" veszi őket. — Látja, róla kell írnia! — mondja lelkesen Király János párttitkár, és azon nyomban elkísér Török Andráshoz, aki­ről útközben megtudom, hogy nemcsak egyszerűen „haza­jött” Pilisre és bekapcsolódott a község mindennapi életébe, hanem tevékenyen alakítja is azt. Tanácstag, társadalmi munkát végez: a pilisi park tervezésének — jelenleg a ki­vitelezésének — egyik leglel­kesebb apostola, Balázs József festőtanárral együtt. — 1935-ben végeztem a fő­iskolán, a grafikus szákon. Előzőleg azonban már kitanul­tam az ötvösszakmát — kezdi a beszélgetést. S hogy az utób­bihoz sem lett hűtlen, szintén megtudom, mert hiszen ő ké­szítette a nemrég felépült pi­lisi óvodához a művészi deko­rációt — kovácsoltvasból, a vidáman játszó gyerekkel, alul madarakkal. Linóleummetsze­tei különféle hazai és külföldi kiállításokon szerepeltek. A párttitkár tréfásan közbe­szól: — Tudod-e, hogy nekünk is van otthon egy Török András képünk? Nem is emlékszem már mikor, az Alaptól vet­tük ... Nemrég fedeztem fel, hogy ez tulajdonképpen te vagy... A grafikusművész szerényen mosolyog, majd így vall ma­gáról: — Nagyon szeretem a moz­galmas témákat. Többször megfestettem a pilisi vásáro­kat, különösen télen, sok-sok alakkal — s valóban, a meg­számlálhatatlan sok figura szinte nyüzsögni kezd képein, ha az ember hosszabb ideig nézi. Szereti festeni a sok-sok színben élénken pompázó bi­zarr díszhalakat. Édekes mo- notip módszerrel kísérletezik: a falevelet „eredetiben” beke­ni festékkel, s így mintegy „íalevélmetszet” jelenik meg a rajzon. Vajon nincs ebben némi ön­célú formai játék? Ha már itt tartunk, természetesen előke­rülnek az absztrakt metszetek is. Elgyönyörködünk bennük, mert a színek és formák meg- kapóak, gondolatokat ébresz­tenek, de mint a legtöbb avantgárd jellegű mű — nem minden esetben azokat, ame­lyeket a művész a címben meghatározott. — Persze, az én igazi vilá­gom mégiscsak az ember és a táj, a környezet, amelyben él. Kedvenc témám: a mohácsi busójárás, sok vázlatot készí­tettem hozzá. Szeretem a régi népszokásokat, hagyományo­kat, népmeséket. Szeretnék Valami olyasmit megfesteni, amit Bartók a népdalokkal. Természetesen a mai ember, a fiatalok ábrázolása is kedvelt témám. Nemrég a békéscsabai Pilisi vásár Balassa-tánccsoport számára készítettem két színes linó­metszetet. A képen népviselet­be öltözött lányok, a tulipá­nos ládából előkerülő táncru­hák illusztrálják az elmondot­takat. A „Lencsés úti KfSZ- tábor” erkélyes pavilonja, rna- gasbatörő szökőkútja, a hát­térben a sátrakkal, nyüzsgő fiúkkal, lányokkal — a mába, vagy inkább a holnapba visz bennünket. É végül egy gondolat: járá­sunkban sok képzőművész él és alkot. Jó lenne, ha egyszer valamennyien egy kiállítás kapcsán a járási székhelyen találkozhatnánk műveikkel. Fogarasi Olga VIDÉKÉ A PEST MEGYEI HÍRLAP KplÖ.NKI a.dása VIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1966. DECEMBER 11., VASÁRNAP Folytatása m Tagadhatatlan: nem könnyű a közönségszervezés sem Ve- csésen, sem Monoron, sem Gyomron. Gyömrőn különösen nem. Ennek több oka is van. Volt idő, amikor azért nem jöttek össze az emberek, mert esett az eső, volt amikor azért, mert túl jó idő volt. Előfordult, hogy egy-egy előadásról azért maradtak távol egyesek (elég sokan), mert jó tv-műsor volt, többen pedig azért, mert már előzőleg „rászedték” őket: be­ígértek egy-egy „menő” előadó- művészt (mint legutóbb Péte­riben történt) és csalódottan kellett távozniuk a művelődési házból. Hasonló eset ismétlődött meg e héten Gyömrőn, a járá­si művelődési házban. Az ifjú­sági hangversenysorozat máso­dik bérleti előadását hát órai kezdéssel hirdették meg. Bár a helybeli előadássorozat megtar­tása hasznos és okos ötlet, a hallgatóság szervezése nem volt könnyű feladat. A járási népművelési felügyelőnek kel­lett az iskolákat végigjárnia, hogy az énektanárokat aktivi­tásra serkentse. „Kiszállása” eredményes volt. A négy iskolából most a FOGAS DOLGOK Fogászatra várunk, a mo­nori járási rendelőintézetben. Bentről fémes műszerek zö­reje hallik, mellettem egy ba­juszos férfi idegesen moz­dul ... — Foghúzás? — kérdezi rebbenő szemmel. Bólintok, s minden részvé­tem az övé, pedig éjszaka alig aludtam: pokoli fogfájás kín­zott. A diagnózis: erős szuva­sodás, a bűnös: a felső hatos. Háromágú rágófog, koronája már a múlté! Idegeskedhetnék hát én is, de belómrögzött szo­kás, megfigyelni aiz embere­ket. A fogászati rendelőben pedig van mit észrevételezni. A sarokban a két fiatal nő ÜL Izegnr' mozognak. Az egyik leveszi fejéről a kalapot, a másik felteszi — mintha egymást utánoznák. — Félsz? — kérdezi a sző­ke. — Egy kicsit — feleli a bar­na, de arcán a feszültség meg­cáfolja szavait — Azt mondják, jól húz — int az ajtó felé. — En is azért jöttem hozzá. A magasabb, a csinosabb, az injekció nélkül húz! — Ne mondd! — Pedig így mondják. A barátnőm kisfiának húzott, a gyerek nagy ribilliót csa­pott, az anya meg sírógörcsöt kapott! Nyílik az ajtó, s mit tesz a balszerencse: a magasabb „do­ki” mosolyog az ajtóban. A két nő sápadozik, erre nem számítottak! Később találkoztam velük, suttogva beszélgettek, nem voltak feldúlva. Talán az in­jekció nyugtatta meg őket... — Fiacskám, nem gondol­tad meg? — Mondtam már legutóbb! Üj állás, új emiber! Előnyösen meg kell változnod. Ebből nem engedek, majd megmutatom ón neked ... Az asszony termetes, határo­zott egyéniség. A férfi gyerek­arcú, Ids emberke, valahonnan ismerős. — De fiacskám, ha mon­dom: egy cseppet sem fáj. Nézz ide! — védekezik és egymásra rakott fogsorral csi­korog. A termetes asszonyság azonban csak hajtogatja a magáét. A kis emberke hoz­zám fordul és súgva kérdezi: — Mondja, mit tegyek? — Legyen férfi, és bátor. — XJram, maga ezt nem érti! A feleségem a fejébe vette, hogy egy protézis előnyömre válna, s már az ötödik foga­mat huzatja! Tudja miért? Ed­dig géplcocsivezető voltam, de két hete előléptettek: anyag- beszerzőnek. A feleségem meg a fejébe vette, hogy az állásom csak úgy tudom meg­tartani, ha megtanulok mo­solyogni. Ehhez meg új fog­sor kell... Aztán én kerültem sorra. Az új fogászati szék enyhén emelkedett velem. — Amilyen nagyra kérem, tátsa ki a száját — hallottam távolról. Aztán viszontláttam a bal felső hatost a fogóban. Díszpéldány volt, s ón kárör­vendve néztem... — Elvihetem? — kértem. — Tessék... — nyújtotta a doktor. Eltettem s bárkinek meg­mutathatom, hogy valóban ott jártam! (H. J.) IDÉNY VÉGI SPORTJEGYZET Várakozáson felül szerepeltek az üllői labdarúgók Nehéz dolog az üllői labda­rúgók teljesítményét értékelni. Az őszi szezonban oly kiváló üllői gárda feljutása az utolsó mérkőzésen, Vecsésen hiúsult meg. Ez a lelkes gárda, amely a mélypontról küzdötte fel ma­gát az élcsoportba, nem bírt a vecsésiekkel, s így veresége azt jelentette, hogy Gödöllő jutott fel harmadiknak. No, de kezdjük az elején. Az üllőiek célja az idény kezdetén ez volt: jobban sze­repelni, mint az elmúlt évek­ben. Az első öt között végezni! Nos, a tervet túlteljesítették. Pedig tavasszal nem ment úgy a csapatnak, ahogy azt a játé­kosok és a szurkolók szeret­ték volna. A kezdeti kudarcok, (sokáig az utolsó helyen állt a csapat) elijesztették a szurko­lókat, és sokan már a vészha­rangot kongatták a csapat fö­lött. Bátki edző érdeme, hogy az üllőiek a „második félidőben” feljavultak. <Megindultak fel­felé, és nem sok kellett volna ahhoz, hogy az NB III-ba jus­sanak. Több szép eredmény fűződik a csapat nevéhez. Töb­bek között idegenben győztek a Dunaharaszti MTK elten, és Vácott sem sok hiányzott a győzelemhez ... Egyszóval a tavasszal gyengélkedő üllői tizenegy az őszi fordulóra erő­sen feljavult. Ekkor így módosult a cél: bejutni az NB III-ba. A Mo- nor elleni mérkőzés után min­denki reménykedett. Most utó­lag állapítjuk meg, hogy kár volt a döntést az utolsó for­dulóra hagyni. Érdekesség, hogy az üllőiek tavasszal ott­honukban sem bírtak a vecsési tizeneggyel. Akkor l:0-ra nyert a szomszéd csapat, míg most, ősszel, 2:1 -re. Ezért nem si­került az NB III-ba a bejutás. Ennek ellenére az üllőiek várakozáson felül szerepeltek. Kiegyensúlyozott, kimondottan jó csapattá fejlődtek. Nem si­került feljutniuk, de Bátki József edző és a vezetőség bi­zakodik. — Jövőre még jobb lesz a csapatunk — mondják — és akkor talán teljesülhet az ál­munk, bekerülünk az NB III- ba. ★ Szólni kell néhány szót a játékosokról, akik kiharcolták a szép eredményt. Erős kapus nem vallott szégyent egyik mérkőzésen sem. Győri Sándor volt a védelem oszlopa, de Mellis is mindig erőssége volt a védelemnek. Elől Hang volt az irányító és a leggólképesebb játékos is. Ez a nem éppen fiatal játékos lelkesedésből je­lesre vizsgázott minden mér­kőzésen és ez méltán váltott ki elismerést a szurkolókból. Viczkó eléggé hullámzó telje­sítményt nyújtott Burcza tel­jesítményét nehéz értékelni, mivel csak néhány mérkőzé­sen játszott. Ekkor azonban igyekezett tudása legjavát nyújtani. ★ Eddig a sor. Nagy csapa­tainkról befejeztük az idény végi sportjegyzeteket. Nem si­került egyik csapatunknak sem az előbbrelépés. Ezután a „területis” csapatainkat tesz- szük mérlegre. Előrelépni ezekből a csoportokból sem si­került egyik csapatunknak sem. De erről bővebbet majd legközelebb. Gér Jőisef második előadásra is összese- reglett 100—150 tanuló, akik pedagógusok vezetésével vár­ták az előadás kezdetét. Vára­kozni a felnőttek sem nagyon szeretnek, a gyerekek pedig különösen türelmetlenek. Azonban semmi sem tart örök­ké, mondja a közmondás. En­nek a várakozásnak is vége szakadt, mert háromnegyed órás késés után megjelent a színpadon (nagy­kabátban, fogvacogva) a kon­feranszié, és halk, bizonytalan hangon volt szíves közölni, hogy mivel a teremben nincs kellőképpen befűtve, s a mű­vésznők az ilyen hidegben megfáznak és nem tudnak másnap fellépni az Operában satöbbi, satöbbi — tehát az előadás majd tavasszal lesz megtartva. Talán márciusban. A gyermeksereg morogva szedelőzködött, s a latyakos időben elindult hazafelé él­mény nélkül, csalódottan. Ki a felelős a rendezvény si­kertelenségéért? Nem a ml dolgunk ezt keresni. De hogy ez az eset megint nem népsze­rűsítette a művelődési házat, annyi bizonyos. P. S. Korszerűsített kenyérbolt Higiénia, árubőség, udva­riasság. Mindez a monori Petőfi utcai kenyérüzletre jel­lemző — amely félévi át­építési munkák után ismét megnyílt. Az elmúlt egy hét mér­lege Fenyvesi Lászlóné üzlet­vezető tájékoztatása alapján a következő: az első hét forgalma 22 ezer forint volt. Kelendő a finom fehér kenyér, Felújítás A tsz-ek megkezdik a háló­zatban lévő magtisztítógépek beszállítását a monori vető­mag alközpontba. A téli idő­szakban itt kerülnek ezek a gépek felújításra. Egészségügyi előadás Értesítjük Monor lakosságát, hogy dr. Buga László érdemes orvos december 15-én (csütör­tökön) délután fél hat órai kezdettel a községi tanács (tanácsház) nagytermében közkívánatra megismétli ak­tuális egészségügyi előadá­sát, melyre szeretettel vár mindenkit a szakmaközi bi­zottság. a kifli, zsemle, de a finom pékáruk és a teasütemények is. Az újonnan bevezetett cukorka- és citromárusítáj is népszerű. A fenti adatok még nem érték el az előző évi maxi­málisai, hiszen volt olyan nap, amikor 18 mázsa ke­nyeret adtak el, ugyanis so­kan még nem tudják, hogy megnyílt a bolt. A várakozók figyeime megakad a modern mérlegen, amely nemcsak hitelesen mér, hanem téved- hetetlenül számol is. A bolt nyitvatartási ideje: reggel hattól este hétig. A fogyasztók örömmel keresik fel az ízléses kis üzletet, különösen, ha jól kidolgozott és szépen megsült kenyeret kapnak. Képünkön Éajári Károlyné, a második műszak ellátója. P. I. Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Illanicz Elemér. Üllőn dr. Csík Pál, Vecsésen dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. MŰSOR MOZIK Ecser: És akkor a pasas , ... Gomba: Námó kapitány, (széles). Gyöanrő: A fehér asszony. Mati­né: Timur és csapata. H: A be­csületes szélhámos. Maglód: A férfi egészen más (széles). H: A fehéir asszony (széles). Mende: A jégbalett csillaga. H: A férfi egé­szen más. Monor: Chaplin kaval- kád. H: Érdekes kisfilmsorozat II. rész. H: Apa (széles). Nyáregy­háza: Az „I” akció. Péteri: A mi házunk. Pilis: Hófehérke és a 7 vagány. Matiné: Max Linder tár­saságában. H: A hős, aki fél. Tá- piósáp: Hideg napok. Tápiósüly: A párizsi Notre Dame. Uri: Sok hűség semmiért. Ifjúsági előadás­ra: Egy taxisofőr halála. Üllő: Pardaillan lovag (széles). Matiné: Hogyan lettem vezérigazgató. H: Szegénylegények (széles). Vasad: Egy olasz Varsóban. Ve esés: És aztán Mexikó . . . Matiné: Tétlen­ért vadorzó. H: A siker ára (szé­les). m ■ Holnaptól Monoron játsszák az Apa című magyar filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom