Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-09 / 290. szám

„Repült" a ház oldala-4. Repült — fenn a levegőben. Aztán egyre alacsonyabbra engedte a daru, és a munkások elhelyezték az ablak­nyílással ellátott házfalai; az emeleti szinten: panel­elemekből, előregyártott részekből épül Cegléd új lakó­telepe, a készülő, új gimnázium mellett. Reggel a bölcsődében Reggel fél hét. A város fő­utcáján munkába siető em­berek, s ezek közül is leg- sietősebbek a mamák, akik munkába indulás előtt a böl­csődék felé igyekeznek. A kocsikban, tolókákban bebu­gyolált gyerekek és a sálak, sapkák mögül csak piciny gombszemük pislog a még ho­mályos reggelben. ★ Aki ebben az időben a Rákóczi úti 1. számú bölcsőde ablakai alatt halad, annak már lármás csivitelés, zsi- bongás üti meg a fülét. Az udvaron valóságos kocsi­park fogadja a belépőt. Sport­kocsik, mély gyermekkocsik, tolókák sorakoznak egymás mellett. Az ,,átvevcr‘.szobában igazi bölcsődei hangulat. A meleg helyiségben — a gon­dozónők segítségével — fo­lyik az átöltözés. Lekerül az otthoni ruha, cipőcske, s aki minden zokszó nélkül tűri a mama közreműködését; árté­rül leghamarabb a barátsá­gos 'nappali szobába. Oda, ahol Tündérország minden játéka várja már a kis gaz­dákat. — Hány gyerekük van? — kérdezem a gondozónőt, aki­vel éppen két kicsi tipeg a nappaliba. — ötvennégy gyerekkel fog­lalkozunk. Ez a szám három csoportra oszlik; csecsemő, tipegő és az ötéves „nagy’ gyerekek csoportjára. Reggel hattól este hatig nyolc gon­dozónő vigyáz rájuk, illetve foglalkozik az apróságokkal. Ebben a tizenkét órában sokat játszunk és tanulunk is. Itt tanítjuk meg az első versikére a há­roméveseket és nálunk teszi meg első lépését a tegnap még menni nem tudó cse­mete. — Orvosi felügyelet? — Mindennap kétórás vizi­tet tart nálunk az orvos, aki figyelemmel kíséri a gye­rekek egészségi állapotát. Persze reggel mi is ellen­őrizzük őket, s a mamáktól érdeklődünk hogylétük fe­lől. Erre nagyon vigyázunk, mert egy észre nem vett fer­tőző betegség járványt idéz­het elő. Egy pillanatra bekukkan­tunk a mosdóba is. Rend, tisztaság mindenütt, amit itt ebben a bölcsődében min­den helyiségre elmondhatunk. A mosdó egyik fala azonban siralmas állapotban van. — Sajnos, ez bizony nemsokára kidől! Időben szóltunk az Építő­ipari Ktsz-nek, akik ezt a munkát csak tavaszra tudják elvállalni. Hogy addig ki is dőlhet? — Erre a kérdésünk­re azt a választ kaptuk: A terv az terv, azt be kell tar­tani, hamarább nem kerül­het rá a sor. És mi szo­rongva vizsgáljuk mindennap. A játékpolcokon egy csepp üres hely sincs. Ide már ugyan nem fér még egy minibaba sem — gondolná a látogató. , — Karácsonyra kétezer fo­rintot kaptunk játékvásár­lásra. A játékok nagy részét műanyagból választjuk, vi­gyázva a kicsik mohó játék- szenvedélyére. Mert itt bizony még szájba kerül a baba lá­ba, és egy-két mackónak a füle hol innen, hol onnan kerül elő — > mondotta a gondozónő. Jó lenne, ha a karácsonyi, ajándékok mellé egy borí­tékot is hozna a posta a böl­csődének. Legnagyobb örö­mük az lenne, ha a papíron ez állna: Az 1-es számú böl­csőde falát terven, felül meg­javítjuk. Aláírás: az Építő­ipari Ktsz. (csatári) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1966. DECEMBER 9., PÉNTEK Jövőre: hatmillió téglával többet gyárt a ceglédi téglagyár A ceglédi téglagyár ez évi feladatát pluszként növelte a terven felüli téglagyártás, amit a város belvízkárosultjai ré­szére vállaltak, s amit a meg­ígért határidőre le is gyártot­tak. Az éves tervteljesítés végre­hajtását ez nem befolyásolta, ezt bizonyítja az a tény, hogy a tervet a téglagyár egy hónappal előbb, december 8-ig teljesítette. Az eredményről Varga Ferenc, a gyár vezetője tájékoztat. — Készáru tervünket — sze­rény kapacitásunk ellenére — 110 százalékra teljesítettük. A félkészáruban előírt tervet, a kedvezőtlen időjárás ellenére, eddig 121 százalékkal zártuk — mondotta a gyár vezetője. — Ehhez nagy segítséget nyúj­tott a 98 főből álló munkacso­port, amelynek tagjai 4 bri­gádba tömörülve a szocialista cím elnyeréséért küzdöttek. A november 7-re kitűzött mun­kaverseny értékelésekor a négy brigád a kitűzött célt elérte, ebből Ma délután: SZEGEDI KÖLTŐ A GIMNÁZIUMBAN Ma délután négy árakor a gimnázium fizika előadóter­mében az iskola irodalmi ön­képzőkörének tagjaival talál­kozik Papp Lajos szegedi költő. Ezen az irodalmi dél­utánon a város irodalombará­tai is részt vehetnek. MOf&DOSOROK Mákos, diós beigli, teasütemény December első napjaiban kezdték árusítani a ceglédi cukrászdák és büfék a Ven­déglátóipari Vállalat cukrász- üzemének új — ünnepre szánt rr süteményét, a diós és a mákos beigiit. Karácsonykor már szinte az ünnepi asztalok hagyománya ez az édességfé­le. A fővárosban és több megyeszékhelyen már évek óta árusítják. Keresett cikk is ez a téli ünnepek előtt, hiszen az amúgy is elfoglalt háziasz- szonyok tennivalóit egyszerű­síti. Az idén celofánba cso- magoltan, negyed- és félki­lós beigiit hoznak forgalom­ba. A csomagolás tartósítja a süteményfélét, és így három- négy hét a szavatossági ide­je. A boltokba kerül a szépen csomagolt és ízletes teasüte- mény-készítmény is édes és sós változatban, félkilós és hatvaindekás dobozokban. Nyársapáton, a pincészetben egész évben — no, és a vásár­telt hordók sorakoznak. Ben­nük az idei bor várja, hogy csillogó üvegekben ünnepi asztalokra kerüljön, koccintó­poharakba töltve váljék az emberek egészségére. Azokéra, akik megdolgoztak érte lókéra is természetesen. A pincészetben a hordókra Ko­vács József és Berkó István ügyel: 27 ezer hektoliter bort tárolnak a nyársapáti nagy hordók. Foto: Jakab Zoltán két brigád az okleveles, kettő pedig a jelvényes szocialista brigád megtisz­telő címet kapta. — Milyen tervekkel kezdik a jövő évet? — A jövő évben új szárító beállításával indulunk, mely­nek átadására még ez év vé­géig sor kerül. Ezenkívül — az eddigi kisméretű tégla gyár­tása mellett áttérünk az úgy­nevezett falazóanyag gyártásá­ra, melyen belül elkezdjük a korszerű építőanyagok, a lyu­kacsos téglák gyártását is. Először gyártják majd az üveges közfal-tégla formát is. A korszerű berendezé­sekkel évente 5—6 millió téglával többet tudnak adni a népgazdaság­nak, mint eddig. Beruházási költségvetésükből eddig 5 mil­lió forintot használtak fel, de a további korszerűsítésre a jö­vő évre is bőven iut a keret­ből. Így a következő esztendő­ben Pest megye egyik legjob­ban felszerelt téglagyára lesz a ceglédi gyár — amire az igény már évekkel ezelőtt is jogos volt. Osztálynapló helyett kottából Hangverseny a zeneiskolában Az általános iskolákban, kö­zépiskolákban a gyerekek szü­lei szülői értekezleteken tájé­kozódnak csemetéik tanulmá­nyi eredményei, előmenetele felől. Az osztályfőnök és az osztály naplója mindent el­árul. De hogy értesülhetnek a szülők a gyerekek zeneis­kolai előmeneteléről? — A zeneiskolában a han­gok beszélnek: a zenei hangok. Kedden például Öberle Anna zongoratanárnő növendékei adtak hangversenyt a szülők részére. Bemutatták, hogy ki mennyit haladt tanulmányai­ban a tanév kezdete óta. Kez­dő és haladó fokon tanuló nö­vendékei 33 műsorszámot mutattak be a hangversenyen. Beethoven, Bach, Haydn mű­veiből, Bartók, Járdányi, Ka­dosa zongoristáknak írt da- rábjaiból tartottak bemutatót a gyerekek. A hangverseny színvonalas volt, és a szülők örömmel, kö­szönettel fogadták a gyerekek bemutatkozását, ami nemcsak a tanulmányaik értékmérője volt, hanem tanárnőjük ered­ményes, lelkiismeretes mun­kájának igazolója is. A következő hetekben a ceglédi zeneiskola többi sza­kának növendékei is megtart­ják a munkájukat bemutató hangversenyt a szülők számá­ra. (— es) Ha kell, helikopterrel is! Döntő előtt a vetélkedő megyék — Egy tipp is döntő lehet, semmit sem mondhatunk! — így a Pest megyei Tanács nép­művelési osztályának munka­társai. — Még a riporterek is csak a helyszínen tudják meg a kérdéseket! — mondták a rá­diónál. — Ilyen még nem volt a tv történetében! Négy kocsiból közvetítünk, négy helyszínről! Győztes mindenütt a nép­művelés! '— A szülő csak elképzeli, mi legyen a gyerekéből. Ha ez sikerül: micsoda öröm! — mondja Liszkay Tamás, a mű­sor szerkesztője. — Sokat vár­tunk a vetélkedőtől, de az eredmény felülmúlta elképze­léseinket. A televízió és a rádió mun­katársai helyszíni szemlét tar­tottak a három megyében. Bács-Kiskun megyében a rádiósok ismerősök, a tv-sek pedig pillanatok alatt tervraj­zot készítettek a teremről, a világításról, bejelölték a ka­merák helyét. — Kecskeméten alakult meg a vetélkedő megyei inté­ző bizottsága — mondotta Gyila János, a művelődési osztály munkatársa. — Ennek minden községben „sejtjei” vannak: szakcsoportonként osztottuk fel a versenyzőgár­dát. A bizottság dolgozta ki a szakcsoportok kutatási terüle­tét, az irodalmi korok szerint. Az ifjúsági klubokban „kis ve­télkedőket” tartottak megye- szerte Bács-Kiskun jelenéről, múltjáról, fejlődési menetéről. — A középdöntők óta nőtt a megyei könyvtár olvasottsága. A Petőfi Népe rendszeresen közöl cikkeket, felhívásokat a vetélkedőről. Tökéletesítjük a telefonstafétát, mozgósítjuk a nagyobb magánkönyvtárral rendelkezőket. Találtunk a megyében valakit, aki 20 éve mindennap feljegyzi, hogy mi történt a községben. Azt hi­szem, nagy kincs lesz! Volt, aki azt mondta: a ve­télkedő professzorok párvia­dala. Tudjuk, hogy nem! A tehettük volna a bentmara- dást. A kollektív tevékenységnek meg volt az eredménye. Nagy számban vannak, akik sokat tettek a csapat eredményesebb szereplése, a kiesés elkerülése érdekében. Legtöbbet azonban a játékosok. Elsősorban ők ér­demelnek dicséretet. Megfele­lő következtetéseket kell le­vonni a szakvezetésnek. Min­denekelőtt a játékosok fegyel­mét tovább kell javítani, ba­rátibb szellemet kell kialakí­tani közöttük. Hiszen, ha az összhangot sikerül biztosítani, mindenki tudja, hogy jobb eredmények elérésére képes a csapat, mert fiatalok, tehetsé­gesek. Az edzéseket, a megfe­lelő alapozást korábban el kell kezdeni, — nem úgy, mint a szezon elején —, mert az je­lentősen befolyásolja az egész évi szereplést. Néhány játékost igazolni akarunk. Vannak, akik katonai szolgálatból leszereltek és a csapat rendelkezésére állnak. Ugyanúgy azok is, akik újab­ban bevonultak katonai szol­gálatra. Sajnos, egy-két játé­kosunkra magasabb osztály­ban szereplő csapatok vezetői felfigyeltek. Ezekben a napok­ban a csapat összetartása a legfőbb feladatunk. Ehhez a bizonyság egy somogyi példa. Csurgón, a járás néprajz-ku­tatói hosszan vitáztak Csala Mari nénivel, aki a szakzsüri döntése alapján végül is a he­lyes megfejtést adta. Csákabonyi Balázs, a nép­művelési csoport vezetője mondja: — Kaposvárott, a megyei könyvtár nagyterméből közve­títenek majd. A döntő napján a megyében mindenki talpon lesz. Addig meg ... folytatjuk a helytörténeti kutatásokat. Különös felkészültségről nem is beszélhetek, a módszer már kialakult. Ha kell, szerzünk helikoptert is! És hallatlanul szemfüles úttörőink vannak! Ügy mondják, kitaláltak vala­mi új módszert az URH-ko- csik figyelésére. A klubélet színesítésére már rendeztek helyismereti vetél­kedőket a Pest megyeiek. Egei Tibor, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa szerint: A vb-elnökhelyettes nem­csak drukker, hanem a leg­főbb irányító is. Ö az, aki „mindent tud”. — Milyen tapasztalatokat szűrtek le a döntőre? — Sokat tanultunk a két fordulóból; a szervezés, moz­gósítás, a lelkesedés, úgy ér­zem, ez lesz a döntő. Nincs olyan kérdés, amire előre ne lehetne felkészülni. A rádió hatos stúdiója. Itt versenyeznek a megyéből származó pestiek. Rendelke­zésükre áll telefon, taxi, lexi­konok és a rádió munkatár­sai. És akik nem vetélkednek? A televíziótól majdnem 150 ember vesz részt a műszaki munkában. A közvetítés a műszakiaktól, az operatőrök­től, a rendezőktől nagyon fi­gyelmes munkát kíván. A rádióban négy telefon mellett lesz ügyelet. Keverők, hangosítók, kábelesek, ügyelők és mások — mintegy 70 em­bert mozgósítanak az adásra. V. J. baráti körtől és a szurkolóktól j is segítséget kérünk. Darányi Miklós edző megtet- : te a kötelességét, nagy része j van abban, hogy a csapat > bentmaradt az NB II-ben. 1 Mégis szó van arról, hogy na- ; gyobb szaktudású, ismertebb ! edzőt szerződtetünk a követke- ! ző évekre. Az elnökségi ülésen szó volt : arról is, hogy a tartalék és if- | júsági csapatokkal többet kell ; foglalkozni a szakosztály veze- j tőségének. Mindkét csapat > csoportjában bajnokságot j nyert, ami azt bizonyítja, hogy ] van utánpótlásunk, és első- ] sorban közülük kell kinevelni > az első csapat jövendő játéko- ! sait. Van is erre már példa. ! Határozat született, hogy a I felszerelést, a játékteret, zu-! hanyozót, stb. rendbe kell hoz- i ni, fel kell újítani. De a szúr- ; kólókra is kell gondolni, és — | különösen rossz idő esetén — j kedvezőbb körülményeket kell; biztosítani számukra. Reméljük, hogy az 1967-es ! labdarúgó idényben NB. Il-es i csapatunk több örömet szerez : a város sportszerető közönsé- i gének, a szurkolóktól pedig az ! eddiginél is lelkesebb biztatást ; és támogatást kérünk. Dr. Bencsik Mihály $ Xfí II. 1 Tervek és feladatok 1 s A Vasutas Sportegyesület elnöksége a közelmúltban rendkívüli ülésen értékelte a labdarúgószakos ztál y 1966. má­sodik félévi munkáját. Sok problémáról, tennivalóról volt szó. Megállapította az elnök­ség, hogy az NB II-es csapat játékosaira a tavaszi forduló­ban idehaza váratlanul elhul- lajtott pontok nagyon rossz hatással voltak. Meglehetősen ideges légkörben, kevés önibi- zalmú csapattal kezdtük az őszi fordulót. Tíz mérkőzésen egymás után nem is tudott nyerni a csapat, aminek kö­vetkeztében nagy volt a lehan- goltság, a szurkolók és a játé­kosok között is. Darányi Mik­lós edzőnek és a szakvezetés­nek szinte nap mint nap nagy erőfeszítéseket kellett tenniök a játékosok formába hozása és lehangoltságuk megszünte­tése érdekében. Az eredmények ismereteseik. Az első győzelem után a játé­kosok önbizalma fokozatosan visszatért, s ha nem is volt ki­elégítő az itthoni szereplés, vi­dékről olyan csapatoktól hoz­tuk el a pontokat, amire na­gyon kevesen számítottak. így — amellett, hogy elkerültük a kiesést, sikerült a táblázaton feljebb kerülni. Nem kétséges azonban, hogy könnyebbé is

Next

/
Oldalképek
Tartalom