Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

ST megye; hírlap KÜIÓNKiAOÁSA X. HV FOLYAM, 330. SZÁM laUii. Li'ÜU.'iíjviA.tijiC vl.. SZOMßAT Konkurrencia: a Jó vásárló a MEK, a kórház és a konzervgyár — Nincs a városban egyet­len üzem, amelynek ilyen ne­veletlen konkurrenciája len­ne, mint nekünk —, mondja Nagy Ambrus, a jéggyár ve­zetője. — Amikor a legna­gyobb az igény, a nyári ká­nikula idején, akkor egyedül küszködünk, hogy ellássuk a húsboltokat, vendéglátóipari egységeket, konzervgyári konyhát, kórházat. Most pedig íme jég van az utcán, az ud­varon, a háztetőn, mindenfelé és mi nyugodtan megaszal­hatjuk a portékánkat. így mondotta mosolyogva Nagy Ambrus, majd komo­lyabbra fordította a szót: — Azért a gyártást még nem fejeztük be. Az ünnep szombatján is adtunk jeget a húsboltoknak, a konzervgyári konyhának és még mindig tá­rolunk vagy százötven tábla jeget, amire lehet, hogy az idő szeszélye miatt még nagy szükség lehet. — Azért, ha késik is, még­is csak esedékes a körülbelül kéthónapos téli szünet, ami alatt elvégezzük a szokásos évi karbantartást és javítást. — Mindenekelőtt gondosan megtakarítjuk a termeléshez nélkülözhetetlenül szükséges cellákat a rozsdától. Ezenkívül hő és fagyálló anyagból elké­szítünk mintegy negyven­ötven cellát, amivel lecserél­jük a selejtezésre ítélteket. Az anyag jól bírja a hőingado­zást, a plusz húsz-harminc foktól a mínusz tizenkettőig, ami általában harminc-negy­ven fokos hőkülönbséget je­lent. — És mikor indul az üzem? — Általában február végén, március elején. Pontosabban, amikor a hőmérő higanyszála a fagypont felett négy-öt fok­ra emelkedik. Ilyenkor már jelentkezik a kórház, az üze­mek konyhái és természetesen a vendéglátóipar és az élelmi­szerkereskedelem egységei. — Az első salátánál már nagyon szükséges a jég. A MÉK az exportszállítások cél­jára jelentős mennyiségű je­get vásárol tőlünk. Egy-egy vagon saláta szállításához huszonöt-harminc mázsa jeget rakunk. Ez azután biztosítja, hogy az áru frissen érkezzék meg a távoli országokba. — Néhány szót az üzemről. — Ha jól tudom, negyven­éves és hosszú időn keresztül a környék egyetlen jéggyára volt, amely nemcsak a várost, hanem a környéket, Kőcsert, Kecskét, Lászlófalvát, sőt még Lakitelket is ellátta. — Évek óta beszélnek arról, hogy az üzem megszűnik. Sőt, a múlt év decemberében el­terjedt a hír a városban, hogy a vállalat a jéggyárat itt a Szolnoki úton megszünteti és az új gyárat már el is ké­dűlő szítették a Kürtilapos 6. szám alatt. — Azért tavaly is nekiáll­tunk ilyenkor a karbantartás­nak, az idén is el fogjuk vé­gezni, mert lehet, hogy a vál­lalat tervezi az áthelyezést, de hát a terv nem jelent azon­nali megvalósítást. r. k. Köny/ készül Arany körösi vonatkozású levelezéséből A Magyar Tudományos Aka­démia könyvet jelentet meg Arany eddig még kiadatlan leveleiből. Ennek a kiterjedt levelezés­nek nagykőrösi vonatkozású részeit a városi tanács külön bekötieti és hatszáz példányt jelentet meg a tavaszi Arany évfordulóra. ßO mérgezési eset vált A városi tanács egészség­ügyi osztálya ellenőrzi a vál­lalatoknál, mezőgazdasági üze­meknél, intézményeknél lévő gyógyszer- és méregkész’.e- teket. Rhömet Lajos főgyógysze­rész tájékoztatása szerint 1965-ben (az idei eredmények még nincsenek kiértékelve) a városban 70—80 könnyebb mérgezési eset fordult elő. En­nek majdnem fele alkohol- mérgezés volt. A városi mé­regellenőr — ő is gyógysze­rész — gyakran ellenőriz és ilyenkor a helyszínen felhív­ja a figyelmet a mérgek he­lyes tárolására és kezelésé­re. Ezenkívül minden évben tartanak a városban méreg­kezelői tanfolyamot — jelen­leg is folyik egy — ahol a mezőgazdaságban használa­tos mérgező növényvédősze­rek felhasználásával termé­szetével ismertetik meg a ve­lük dolgozókat. Tragikus, halálos kimenete­lű baleset nem történt. Ez szerencse, de ennek a nyolc­van könnyű esetnek is fi­gyelmeztetni kell, hogy a mé­reg életet olthat. Különös óva­tosságot igényel a méreg hasz­nálata, ott ahol gyermek is hozzá férhet. Olyan helyen tá­rolják, ahol csak azok nyúlhat­nak hozzá, akik ismerik a szer hatását, s tudják, hogyan kell ártalmai ellen védekezni. (b. h.) zeteltérések vállalat és zött. Négy nappal az év vége előtt befejezte éves tervét a DAV Hányszor bosszankodunk, amikor néhány percre, vagy negyed órára kialszik a vil­lany és mekkora megköny- nyebbülés, amikor a körté­ben a kis szál ismét izzani kezd. Az energiahálózat min­der város érrendszere, ha zavar keletkezik benne, rész­ben vagy egészben megbé­nul a város. Ennek az ér­rendszernek orvosai a DÁV villanyszerelői. Nekik köszön­hető, ha ritkán keletkezik zavar. A DÁV Nagykőrösi Üzlet- igazgatósága is versenyt in­dított a IX. pártkongresszus tiszteletére, ennek és a terü­leten dolgozó 16 szocialista brigád munkájának eredmé­nye, hogy az idei hálózatsze­relési tervüket november 22- ére befejezték. Megépítettek 17 kilométer kisfeszültségű, és 44 kilomé­ter nagyfeszültségű vezeté­ket. Építettek egy új 35,20 kilowattos transzformátor­állomást Solton és így az alacsony feszültségű körze­tekben is lehetővé tették a villamos energia felhasználá­sát a fogyasztók céljainak megfelelően. A villamosenergia-szolgál- tatás számos olyan ponttal rendelkezik, amelyek a né- csírái lehetnek a a fogyasztó kö­Az új év előreláthatólag több ilyen hathatós intézke­dést fog hozni a vállalat és a fogyasztó kapcsolatának to­vábbi javítása érdekében és ez- jel remélhetőleg elérik azt, hogy még kevesebb súrlódás for­duljon Uő eze í a te! Meten. Éves tiljes termelési tervét december 27-re befejezte a DÁV. Kedden kezdődik a iüdőszűrés Kedden délelőtt kezdődik • városban az ernyőfényképszű- rés. A hathetes szűrés során felvételt készítenek a felnőtt lakosságról és a tíz éven fe­lüli gyermekekről. Az iskolá­sok osztályok szerint mennek a tüdőszűrésre. A szűrés he­lye: a városi tüdőgondozó épü­letében lévő bőr- és nemi- beteggondozó intézet. Néhány ezer zöld értesítőt már kihordott a posta. Ezen rajta van, hogy a címzett mi­lyen napon és hány órakor jelenjen meg. Az időpont be­tartása segíti az ott dolgozó egészségügyiek munkáját, a szűrés gyors és zökkenő nél­küli lebonyolítását, s végső soron éppen ezért kinek-kinek saját érdeke is. Bögrecsárdák Tavasszal rendbehozzák a cifrakerti bejárói 240 nap után 75 százalék TÁPPÉNZ A TERMEICSZÖVETKEZETEEN SZEMÉTTELEP Július 1-én lépett életbe a termelőszövetkezeti tagok új biztosításáról szóló rendelke­zés. Hogy milyen óriási lé­pés ez a szociális ellátót'..ág­ban, azok beszélhetnek erről igazán, akik saját bőrükön érezték korábban ennek hiá­nyát. Minden termelőszövet­kezeti tagnak jár betegségi se­gély, ha az előző évben bizo­nyos számú előírt munka­napot ledolgozott. Nőknél 80, férfiaknál 120 az a legkisebb munkanapszám, amelyre be­tegsegélyt folyósít a társada­lombiztosítás. Ilyenkor az elő­ző munkaév átlagjövedelmé­nek felét — természetesen ha­vi lebontásban — kapja a megbetegedett termelőszövet­kezeti tag. A férfiaknál 240 munkanap, nőknél 180 mun­kanap jogosít az előző év át­lagjövedelmének 75 százaléká­ra. Az új rendelkezést gyakran félreértik. Sokszor előfordul, hogy a betegállományban le­vő termelőszövetkezeti tag.jog­orvoslást kér a mezőgazdasági osztály jogi előadójától. A vélt sérelem rendszerint az, hogy elmúlt évben sokkal többet keresett, mint amennyi után a százalékot kapta. Minden városban egyre nyo­masztóbb gondot okoz a hulla­dékok, gyártási melléktermé­kek megnyugtató elhelyezése. Egy ilyen nagy városban, mint amekkora Nagykörös, ez a probléma útón-útfélen előjön. Nemcsak abból, hogy hamar megtelnek az utcai szeméttá­rolóhelyek. Ez is probléma, és félreértések alapja. A közhie­delem ugyanis úgy tudja, hogy ezeket a szeméttárolókat a la­kosság részére állították fel. Tévedés. Ezek a szeméttárolók arra valók, hogy az utcaseprők az utca szemetét hordják össze benne. A lakosság a háztartás hulladélcatt maga köteles ki­szállítani a városi szeméttáro­lóhelyre. Ez az, amiről beszélni kell. A városi szeméttároló elké­pesztő állapotáról a Kecske­méti út mellett. Már majd az út szélén van a hulladék fel­halmozva, jól lehet ott van egy süppedékes terület, amelynek feltöltésére több év szemétter­mése is kevés lenne. „ A szemétíárclásra tehát van hely — hogy mégsem odaön­tik, ez hiba. Új „üzemek" Az év vége előtt egy nappal a Szabadság Termelőszövetke­zetben üzembe lép a takar­mánykeverő. A próbaüzemelés biztosan sikerül, és ezután napi 85 má­zsa takarmánykeveréket bizto­sít a termelőszövetkezetnek. Kapacitása elbírja más terme­lőszövetkezet takarmányának keverését is — csak élni kell az alkalommal. Januárban új segédüzemet létesít a termelőszövetkezet. Ekevas élesítőt. Ekevas élesí­tőt? Ez is valami? Igen. Ha a szezon beköszönt 3—400 ekevasat is meg kell élesíteni. Ha számításba vesz- szük, hogy a gépjavító állomás átszervezése miatt már nem foglalkozik ilyen bagatellnek látszó javítással — máris reá­lis az elhatározás. Csütörtökön a városi tanács I végrehajtó bizottsága a városi I vendéglátó egységekről tanács­kozott. Számos érdekes kérdés­ről beszéltek a jelenlévők, egyebek között felvetődött az ülésen a bögrecsárdák virág­zásának oka is. A jelenlévők közül valaki olyan vélemény­nek adott hangot, hogy a ven­déglátóipari egységekben nem lehet megfelelő minőségű és kellő mennyiségű bort kapni. Erről a kérdésről beszélget­tünk a Ceglédi Vendéglátóipar ri Vállalat nagykőrösi ellen­őrével, mit mondán ak a dolog­ról a vendéglátósok? — A közelmúltban leltároz­tunk egyik italboltunkban ahol 28 hektoliter hordós és ezer palack különböző — jó — minőségű bort találtunk a lel­tár alkalmával. Tehát arról szó sincs, hogy nincs kellő készletünk. A bögrecsárdák virágzásának szerintünk nem ez a magyarázata. Sokkal inkább az, hogy a bögrecsárdában van hitel nálunk pedig nincs. Az a bor pedig — alapos okunk van ezt hinni — amit bögrében konyhaasztal mel­lett adnak, nem olyan jó mi­nőségű, mint amit mi árusí­tunk, hiszen egy részét nálunk veszik meg', 6 kimérve és „pan­csolva” adják tovább. Itt ter­mészetesen nem a szőlőterme­lő borászokról van szó (akik egyébként sem literenként adogatják el borukat, hanem egyszerre nagy tételekben), s akik a bor minőségéből presz­tízskérdést csinálnak... — Tehát van bor, sőt pezs­gő is (szilveszter előtt va­gyunk) és minden igényt ki zenkét forint ötven fillér­nél kezdődik és így megy minőség szerint felfelé. De palackozott boraink is van­nak, három és fél decis, féllite­res, hétdecis és egyliteres üve­gekben. Várjuk a vevőket. Ezenkívül beszéltek a vb-n a cifrakerti bejáró siralmas ál­lapotáról, ahol a nagy esők után elsüllyed az arra járó, ko­csival pedig be sem lehet áll­ni. Ügy döntöttek, hogy tavasz- sza'., amikor lebontják a kert el^tt áljó házat, a bejárót is el­készítik. -végleges formájában. Szükség is van erre, mert a jövő szezonban még több bel­földi és külföldi vendéget vár­nak a városban. Addigra a Cifrakert is még szebb lesz és fái alatt tánczenekar játszik. (b. h.) Hideg viz Az eső napok óta paskolta az utat. Az úttesten bokáig ért a sár, a gyalogút síkos volt, mint a jég. Kerékpárom kormánya bi­zonytalanul mozgott. A gu­mi erre-arra csúszott. Támo­lyogva dőltem el. — Places! — Egyenesen az árokba. Bal lábam beleakadt a vázba. Nagy nehezen evic- kéltem ki belőle. Nem is vettem észre a kis szőkét, aki meleg részvéttel szólt hozzám. — Bácsi, kérem, bele tet­szett esni az árokba? Lehet ilyen helyzetben nyugodtan válaszolni? A kis srác hangja azonban ked­ves és résztvevő volt. Ezért szelíden annyit mondtam: — Nem, kisfiam! Csak ar­ra voltam kíváncsi, hogy hideg-e a víz... BAL FEKETEN A Szabadság Termelőszövet- kezet nőtanácsa ma este 6 óra- $ kor műsorral egybekötött bált ^ rendez a termelőszövetkezet $ feketei üzemegységének kul- ^ túrtermében. S MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN ? ! A faraó. I—II. Bolesziaw ^ Prus regényének, magyarul í; beszélő, kétrészes, színes szé- >: lesvásznú lengyel filmválío- $ zata. Dupla helyárak. Korha- 5; tár nélkül megtekinthető. | Kisérőműsor: Egy balett $ története. Előadások kezdete: 4 és 8 órakor. fél% láttam vakart potykát.) No, de sebaj, kettőt egy csa­pásra. Most látok szép hí­zót és még ráadásul vakart potykát is. A malacka nehezen tá- pászkodott. Csak néhány szem kukorica biztatásának engedett. — Kiengedjem? — készsé- geskedett az asszonyka és megkattintotta az ólajtó kal- lantyúját. A malacka nyö­szörögve lépegetett az udvar tégláin. — Szép! — dicsértem a gömbölyű jószágot, aztán az asszonyra tekintettem kíván­csian. Ebben a tekintetben benne volt, az, hogy ugyan mennyiért eladó. — Huszonkettő! — Megvan az ára! — Az eleségnek is! De nézze meg, lóg a hája, majd elcseppen a zsírja. — Puha, mint a vaj! — nyomogatta újjával a malac hátát. — És s fiatal! — emelte fel jelentő- § ségteljesen a hangját. TANAKODTAM, leg-1 alább is eredményesen meg- •; játszottam, azt, hogy nagy§ gondban vagyok. Az asz- % szömjka pedig nógatott. — g Amit lealkuszik, azt nem kell g megfizetni! — biztatott, hogy \ nyögjek már valamit. — Majd eljövök a felesé-§ gemmel! — nyugtattam és indultam a kapura. Amikor kinn jártam az ut- g cárt, férfihangot hallottam ag kerítés mögül. — Vevő? § — A, nyavalya! Ha tizen-§ nyolcat ígért volna és egy§ negyedórás alkudozás után ^ felkapaszkodott volna tizen-§ kilencre, akkor lenne re-g mény, hogy a húszat megad- g ja. De az ilyen nem vevő. $ Mindent dicsér, minden na- \ gyón jó! Inkább mondta vol- \ na, hogy sovány, hogy nem§ kedvére való, hogy tarkát § szeretne, nem feketét, de ^ ígért volna valamennyit. —si— S A Rákóczi Termelőszövetkezet Ceglédi úti szellős fabódé­ja helyén a napokban húzta fel a tsz egy új zöldséges­bolt falait. Papp foto Mi ennek az oka? — A tagok megfeledkeznek arról, hogy a rendelkezés nem­csak a havi jövedelmet veszi figyelembe, hanem a ledolgo­zott munkanapok számát is. A termelőszövetkezetekben mindenütt van olyan munka­hely, ahol — kampány ide­jén — sokat lehet keresni. Így előfordulhat az, hogy mond­juk 180 ledolgozott napon az egyik tag jóval magasabb jö­vedelemre tesz szert, mint egy másik, aki kétszáznegyven na­pot dolgozott. A kettő együt­tes figyelembevételével álla­pítják meg a betegségi se­gélyt. Ma már sok termelőszövet­kezeti tag igénybe veszi a tár­sadalombiztosítás különböző szolgáltatásait, és jó dolog az, hogy egy idős parasztember­nek — ha becsülettel dolgo­zott — nem kell tartani a váratlanul érkező betegség­től. PONTOSAN számoltam és a tizenötödik ház ablakánál megálltam. Tizennégy ház ablakában ugyanazt a kézzel kanyarított felírást láttam: „Hízó van eladó." Nem tud­nám pontosan megmagyaráz­ni. hogy miért éppen a ti­zenötödiknél állapodtam meg a Szolnoki úton. Szép, bizalmat keltő ott­hon. A nagy tükörablak üve­ge mögött miniszterpapíron a pemzlivel kikanyarított szöveg: „Hízó van eladó." Egy huncut vas nincsen a zsebemben, de attól még le­het vevőszúr, dákom, az egy­szerű érdeklődéshez pet-.ig különösen van jogom. A NÉNI az udvar közepén szórta a csirkéknek a szemet. Rögtön meglátta rajtam a ve­vőt. — A hízó? — csicseregte mosolyogva. — Olyan gyö­nyörű. mint a vakart poty- ka. (Soha életemben nem „Hízó van eladó"

Next

/
Oldalképek
Tartalom