Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-28 / 305. szám
Szentendre \ X. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1966. DECEMBER 28., SZERDA <___ __ PEST MEGYEI HÍRLAP' KÜLÖNKIADÁSA ti késett jubileum Leányfalun: Ötvenhat éves az önkéntes tűzoltók testületé Oklevelek, előléptetések Úttörő-tűzoltók Leányfalu csalk 1950-ben vált önálló községgé, addig közigazgatásilag a szemben levő szigeti Póosmegyerhez tartozott. Egyetlenegyben volt csak évtizedek óta független anyaközségétől: önálló tűzoltó- testüiete volt. Leányfalun 1910-ben alakult az első önkéntes tűzoltótestület, amely csak leányfaluiakból állott. Persze, a kis lelkes gárda szükség esetén Szigetmonostoron és Pócsimegyeren is „kisegített”, nem egy esetben. Róth István volt a testület első parancsnoka, aM 12 évig viselte ezt a tisztséget. Róth Pista bácsi évek óta Szentendrén él, a Kocsigyár nyugdíjas SZTK-ügyintézője. Utána hosszú évekig Hermann József* asztalosmester, az 1919- es kiállásáért börtönt ült kommunista parancsnok osiko- dott. Leányfalun becsülete és múltja van az önkéntes gárdának. 1960-ban volt ötvenéves a testület, de közbejött nehézségek miatt csak most ünnepelhették meg a félszázados évfordulót. Az ünnepségre a veterán tűzoltókat is meghívták. A testület titkára tartott érdekes beszámolót, majd Róth István emlékezett küzdelmekben bővelkedő esztendőkre. A Pest megyei parancsnokság elismerő okleveleket és emléklapokat osztott ki, végül Bezzegh Péter tűzoltó százados, járási tűzrendészeti felügyelő előléptetéseket hirdetett ki. Az előléptetések külön érdekessége volt, hogy két tizennégy éves úttörőtűzoltó fiú (mert ilyenek is vannak közöttük!) sízakaszvezetővé lépett elő. Első a 46 TÜZÉP-telep közül Igénylőket keresnek Különös gondjai vannak TÜZÉP-telepünk vezetőjének: kitűnő minőségű szeneit szeretné eladni, de nincs kinek! Telefon jobbra és balra, bölcsődéknek, intézményeknek és másoknak kínálgatja portékáját, de nincs igénylő. Mind közületeL. , mind lakosságunk megfelelően ellátta magát télire — s mintha ez nem mindig lett volna így nálunk. Emlékszem rideg telekre, amikor zsákkal, kis kocsikkal vándoroltak naponta a telepre, sokszor hiába is. Demeter Dénes irodájában ülök, aki 1963 óta vezeti TÜZÉP-telepünket. Bár a falon egyetlen elismerő oklevél fityeg, mely szerint a vállalat dolgozói 1962-ben részesültek Újévtől házhoz szállítják a gázpalackokat Az Engels utcai gázlerakat felhívja a gázfogyasztók figyelmét, hogy január hó elejétől a gázpalackokat házhoz szállítják, ha kellő számú fogyasztó kívánja igénybe venni ezt a szolgáltatást. A 11 kg-os palack házhöZ szállítása a város közigazgatási területén belül 9 forintba kerül. Aki a szállítást igénybe akarja venni, még ebben a hónapban jelentse be a lerakatnál. A rendszeres házhoz fuvarozást vidéki.fogyasztók is. kérhetik, természetesen ott a szállítási díj a távolságnak megfelelően nagyobb lesz! Postaládánkból; Mi lesz a házzal? A szerdai újságban olvastam Wolff Lajos cikkét az új lakóházzal kapcsolatban. Persze a „jól értesült” körök ezzel sem lettek sokkal okosabbak. Tudniillik arról volt szó, hogy az új épület környékén az öreg házak lebontásra kerülnek, és abból a lakók az új házba költöznek. Ezt egy régebbi cikkben olvastam, már nem emlékszem ki írta. Szóval az új ház 28 lakással elkészült. Mi egyelőre semmit nem tudunk, hogy velünk a továbbiakban mi lesz, de csalódottnak érezzük magunkat az előző újsághír miatt. Szeretnénk, ha arról írnának bővebben, ki építette a házat, kinek és miért? Tisztelettel: \ Dubecz Lászlóné, Kertész u. 4. Kedves Olvasónk! Levelének több pontjára nem tudunk érdemben válaszolni. Legalább is arra, hogy kinek és miért építették a házat. De levelét eljuttatr tűk a tanács illetékesének és önnek érdemben választ fog levélben adni. Az azonban valami félreértés lehet, hogy mi egy korábbi cikkben azt írtuk volna, hogy az új ház környékét lebontanák, főleg az építéssel párhuzamban. De ez nem is történt meg. A Kertész utca házai, ahol ön is lakik, ma is állnak, nem értjük hát, miért csalódott ön? Arról is megnyugtathatjuk, hogy semmi veszély nem fenyegeti önöket a „továbbiakban” sem. A házakat nem fogják az önök feje fölül lebontani anélkül, hogy más helyütt ne gondoskodnának lakásról és ezt előzőleg önökkel meg ne beszélnék. Üdvözlettel a szerkesztő K O N Kósza Sípos László olajfestménye (1966). dicséretben (régen volt, ma már nem emlékszünk, akkor tényleg megérdemelték-e?), de a telepvezető az idei kiértékelést helyezi elém. És ebből kellemes meglepetéssel olvasható, hogy a megye 46 üzlete közül a szentendrei telep érte el 1966 első három negyedében a legnagyobb forinteredményt. 19 591 000 forintot forgalmazott a 8 fővel dolgozó szentendrei telep, míg, ahogy szintén olvasnatjuk, a 39 személy- lyel dolgozó Cegléd is csak 19 278 000 forintos eredményt ért el. Mert Szentendrén mindössze nyolcán látják el ezt a nagy forgalmat: a vezető, a helyettese, a két adminisztrátor, a mázsamester, az árukiadó és a két éjjeliőr. Az árrendezés során április elsejétől emelkedtek a tüzelőárak, ennek ellenére az idei forgalom meghaladta az előző évit. Tüzelőanyagból 1965-ben 179 760 q-t adtak el, míg az idén, december 20-ig már 206 090 mázsát. Azonban nemcsak tüzelőben, az építési anyagok forgalmában is emelkedés mutatkozik. 1965-ben 18 610 q cement ment el, az idén december 13- ig 20 660 q — s a 2 465 000 darab múlt évi magasított nagy téglával szemben az idén 4 200 000 talált gazdára. 215 000 cseréppel szemben pedig az idén 310 000 kelt el. Talán a mésszel nem dicsekedhetünk: 8 400 q tavalyi eredmény után 1966-ban 6000 q az eredmény. De sokkal több kellett volna belőle. Itt ugyanis, közkeletű szép szóval, probléma volt az építési idényben, azonban Demeter Dénes elmondta, hogy többé e „probléma” nem fog jelentkezni, mert a teleppel szomszédos szeméttelep fokozatos feltöltésével megfelelő tér áll rendelkezésre az anyagok megfelelő tárolására. Gyermekkoromban még az egykori gőzvasút fűtőháza volt a jelenlegi telep magva, s jólesik látni annak széleskörű terjeszkedését. S jólesik látni, statisztikai papírokon olvasni, hogy az 1963-as évi 13 és fél millió forintos tervvel szemben 1965-ben már 20 millió hatszázezer forintos tervvel dolgoztak. S jólesett hallanom az unszoló telefonajánlatokatt Nagyszerű német brikettem, dorogi dióm, lengyel szenem van, vigyen, vegyen át ameny- nyit akar. Inkább ezt halljuk, mint lássuk a hideg lakásokat, s az elkeseredett arcú embereket. Horváth Levente Négy hónap kétmilliót hozott HUNOK? ROMAIAK? "1 A Hunkä-domb históriája Augusztus húszadika után nyílt meg — ezzel régi-régi fájó hiányosságot megszüntetve — a Kossuth Lajos utcai, hamar népszerűvé vált bútorbolt, az egykori Szauter csárda helyén. Sose képzeltem, hogy fröccs és féldeci helyett itt egykoron rekamiét és éjjeliszekrényt fogunk rendelni! Szóval mindössze négyhónapos új szaküzletünk, s a hivatalos papírok szerint e rövid idő alatt éppen kétmillió forintos forgalmat bonyolított le. Ebből a nagy összegből 544 400 forint volt az OTP-bitelvásárlás eredménye. A boltban minden munkahellyel rendelkező hitelben is vásárolhat. Ha az üzletben kiválasztotta magának a megfelelő bútort, áruvásárlási hitellapot kap, amelyet munkahelye kereseti igazolással támaszt alá, s ezek birtokában a helyi OTP-fióknál kifizetik számára a megfelelő hányavel ezelőtt még jóval több volt itt ezekből. Római feliratú kövek, bélyeges téglák többször kerültek felszínre. A dombon késő római kori sírokat is találtak. A téglabélyegek nagy részét a Ferenczy Károly Múzeumban őrzik. A római őrtoronynak fontos szerepe volt, mivel innen figyelték az őrök a Duna túlsó oldaláról betörő ellenséges néptörzsek (jazigok) közeledését. Amint Römer Flóris megállapította, a középkorban ezen a dombon állott a Szent György tiszteletére emelt kápolna. Ennek északi oldalfalából kb. 27 méter hosszúságban falrészromok maradtak fenn, öt támpillérrel. Tudnunk kell, hogy a rómaiak nem építettek támpilléreket a falak erősítésére, ezek középkori építmények. Az 1778-i Kneidinger-tér- képen a Hunka-domb, még „Szentendre hegy” néven szerepel és rajta kolostor jelzés van. Csak szakszerű régészeti ásatás állapíthatja meg hitelesen a középkori kolostor létezését és annak méreteit. Állták a rohamot hogy az igények 90 százalékát teljesíteni tudták. A szentendrei járásban még három helyen vannak cipő- boltok, s a karácsonyi kép szerint, e boltok képesek voltak az ünnepi igény megfelelő kielégítésére. A Kálvária táján Városunk nagyon sokféle irányban fejlődik és épül, egyik fejlődési vonalunk a katolikus Kálvária környéke. A Római sánc utca folytatása, az egykori Oncsatelep, a szerb . Kálvária ... Már népboltot is kellett létesítenünk, olyan nagy arányú a környék fejlődése. A környék lakói panaszolják, hogy esőzés után szinte elviselhetetlen a sár. A Kálvária mellett a városba bejutni mindennapos gyötrelem, mind az iskolásgyermekek, mind a felnőttek számára. Nagyon sürgős, azonnali intézkedésre lenne szükség! dot: 10 000 forintos igényért alul 20 százalékot, azon túl 30 százalékot — és ezután a bútort átveheti, hazaszállíthatja. A hivatalos feljegyzések szerint csak novemberben 412 000 forint volt a forgalom. Azóta is szebbnél szebb bútorok várnak új gazdáikra. Rekamiék és székek nagy választékban kaphatók, hiánycikk — mert sajnos ilyennek is kell akadnia mindenütt — egyedül a szekrény. Reméljük, az új évben már ez is kapható lesz. Tizenhat éve dolgozik a bútorszakmában Lukács József boltvezető. Mit panaszol? Ami Szentendrén természetes: a szűkre szabott raktározási lehetőséget. Mert áruit nem tudja megfelelően a közönség elé tárni. Kicsi a 15-ös népbolt udvarán levő raktárhelyisége. De mit tehetünk, ha Szentendrén minden van — csak éppen a helyiségek kicsik. A „Hunka” elnevezés a szer- bektől származik, akik a délvidékről hozták magukkal ezt a nevet. Ugyanis a Jugoszláviában levő Garics- hegység legmagasabb csúcsát nevezik Hunka-hegynek. Ennek tetején várromok vannak. Ezt a várat a törökök döntötték romba. A szentendrei Hunka-dombon levő középkori építményeket is a törökök pusztították el. A Hunka-dombnak semmi köze sincs a hunokhoz (hunkori emlékeket nem találtak a szentendrei határban), mint sokan gondolják. Ez a hiedelem abból a feltevésből eredhet, hogy a domb hasonlít egy hunhalomhoz, amely emberi kéz munkájából ered. A vulkanikus eredetű, sziklás Hunka-dombot azonban a természeti erők formálták ilyenné. A szentendrei Hunka-domb- bal egyidejűleg nevezték el a szerbek az addigi magyar nevű dűlőket Tyukovác, Or- lovác, Bukmerovác, Szmer- dán-Szmolnicz stb. dűlőknek. Vajda István A Marx téri cipőboltban ér- ieklődtünk szombaton az ünnepi forgalomról. Miközben egymásnak adták a kilincset a vájárlók, a boltvezető elmondta, logy most csak a gyermek bun- lacipő és bundacsizma hiánycikk, amely a legutóbbi időjen lett keresett cikké. Saj- íos iparunk, úgy látszik, még íem tudott lépést tartani a je- entkező új igénnyel. Mert !zek a cikkek szerinte még írszágosan hiányzanak. Egyébként — ezt láttuk és íallottuk — minden kapható, tői csizmák a napokban is irkeztek. A boltvezető elmondta, íogy vállalatuk, a Pest melyei Ruházati Kiskereskedel- ni Vállalat már 1966. negye- lik negyedében az új gazdaági mechanizmus szellemélen tevékenykedett, ameny- íyiben az állandóan fokozódó íagy szükséglet jelentős há- lyadát már vidéki nagykeres- :edelmi vállalatoktól szerezek be, s így történt meg, Csak a gyermek bundacipő és bundacsizma hiányzott A Hunka-domb a Sztelin- : patak völgyéből, az úgyneve- ; zett Tyúkos-dűlőből csonka- j kúpszerűen emelkedik ki, ; mintegy harminc méter ma- ; gasan, a Leányfalu felé ve- i zető Ady Endre út közelé- i ben. A domb petéjéről szép i kilátás tárul elénk a kör- i nyező tájra, kiváltképpen a i Szentendrei-szigetre. A római uralom idején i nagy szerepe volt ennek a I dombnak. (Gerecze Péter i egyetemi tanár a Magyaror- j szag műemlékei című munká- i jában ismerteti az ide vo- ; natkozó irodalmat. — A szentendrei görögkeleti püspöki ; levéltárban egy régebbi irat : szerint: „A Hunka-domb so- : kát ígérő”.) Nagyobb mérvű, | szakszerű régészeti ásatás és I kutatás még nem volt itt, in- j kább csak felszíni kutatga- ; tás. Römer Flóris az 1860-as I években, dr. Nagy Lajos professzor az 1930-as években, újabban pedig dr. Soproni Sándor régész végeztek itt : „helyszíni szemléket”. Meg- í állapításuk szerint a római í uralom idejében katonai őrtorony volt a domb tetején. ; Az őrtoronyból ma is vannak falmaradványok; 30—40 év-
