Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-28 / 305. szám
WkMÚ4í8P 1966. DECEMBER 28., SZERDA Lekiizdik a porártalmakat - Zajcsökkentő berendezések - Egyéni védőeszközök Eredmények és tervek a munkavédelmi kutatásban A dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, a munkavédelem megjavítása céljából létesült 13 évvel ezelőtt a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete. Prókay Ádám igazgató adott tájékoztatást az intézet feladatairól, eredményeiről, terveiről. — Intézetünk műszaki vonatkozásban foglalkozik a munka során keletkező ártalmak elleni védelemmel — mondotta. — A munka és üzemszervezési osztály munkatársai a különféle régi előírásokat összhangba hozzák a fejlett technikával. Komplex munkakomfart vizsgálatokat végeznek, különösen az új üzemek létesítésénél, ahol együttesen kerül vizsgálat alá minden munkavédelmi probléma. Ezután következnek a speciális vizsgálatok, mint a szindinamika, a színek hatáságak tudatos felhasználásával foglalkozó új tudományág üzemi vizsgálata. Ezt a vizsgálatot műszakilag látja el a munkapszichológus, orvosokkal együttműködve. A különböző védőberendezésekről teljes dokumentációt küldünk az üzemeknek, ezek alapján házilag is elkészíthetők bizonyos speciális eszközök. — Együttműködésünk a hazai intézményekkel és a nemzetközi kapcsolatok komoly segítséget nyújtanak a munka- védelmi tudományos kutatáshoz. Az Országos Munkaegészségügyi Intézettel közös munkaegészségügyi és biztonság- technikai folyóiratot adunk ki, amely 25 országba jut el, 36 helyre: tudományos intézetek és könyvtárak számára. Nemzetközi kapcsolataink, főleg a Szovjetunió és Lengyelország munkavédelmi kutató intézeteivel, igen gyümölcsözők; tapasztalatcseréket, kölcsönös látogatásokat szervezünk, kicseréljük irodalmi anyagainTV-FIGYELO Sokszínű ünnepi műsor Több, mint harminc óra műsoridő. Egy és negyed nap megállás nélkül. Hatalmas feladat volt ezt a tengersok időt változatos, sokaknak tetsző műsorral megtölteni. Olyan műsorral, amelyben a sportközvetítéstől a tv- játékig, az operától a tánczenei hangversenyen át a magyarnótákig, a gyermekműsoroktól a dokumentumfilmig minden, beleférjen. Azt hiszem, csak dicséret illetheti a televízió műsor szerkesztőit a három nap produkcióiért még akkor is, ha különösen kiemelkedő teljesítményt egyik adás sem nyújtott. Két este láthattuk Bencsik Imre: Én, Strasznov Ignác, a szélhámos című tv-játékát. Kedves, derűs produkció volt, j afféle hagyományos nemzeti J krimi. Hőse, Strasznov Ignác a századfordulón létező személy volt, egyike a legnagyobb magyar szélhámosoknak. Derűre, néhol kacagásra, olykor némi múltbírálatra adott alkalmat, de legfőképpen sok, jóízű színészi alakításra. Ez utóbbi volt legfőbb érdeme. Benkő Gyula és Márkus László önfeledt komédiázása felejtetni tudta a forgatókönyv mondanivalójának gyengeségeit. A játéknak Keleti Márton rendezése diktált pergő ritmust. Mondanivalójában már lényegesen igényesebb produkció volt a Tea dr. Borsigék- nál című nyugatnémet film. Princcel, a katonával is találkoztunk ismét a karácsonyi ünnepek alatt. Ezúttal ismét a szerelem keverte bajba örsi Ferenc hősét. Jót derültünk legújabb kalandján. Dicséretes produkció volt a Világirodalmi Magazin legújabb száma, amelynek középpontjában a boldogságért küzdő ember alakja állt. Ami a muzsikát illeti: nem volt hiány benne az ünnepi programban. A legnagyobb élményt kétségtelen Beethoven: c-moll zongoraversenye jelentette Fischer Annie és a Dóráit Antal vezényelte Magyar Állami Hangverseny- zenekar kitűnő tolmácsolásában. A karácsonyest hangulatát emelte Vivaldi: Ballo Concertante-jának előadása a Pécsi Balett előadásában. Tetszett a Karinthy-novella nyomán készült Az asszony és az igazság című vidám kisoperafilm Hidas Frigyes és Kristóf Károly közös alkotása. A könnyűzene hívei bizonnyal örömmel hallgatták végig a nemzetközi táncdalverseny budapesti hangversenyét. Kitűnő produkció s még kitűnőbb propaganda megyénk legszebb tájának, a Dunakanyarnak — ez volt a Sétahajó című új revüfilm, amelyet karácsony első napjának délutánján láthattunk. Azt hiszem, ez az egyetlen, képekben fogalmazott műsor nagyobb vonzerőt biztosított a festői Dunakanyarnak, mint húsz jól szerkesztett prospektus együttvéve. Külön dicséret illeti Lukács Lóránt operatőrt, aki remek érzékkel válogatott a szebbnél szeljb tájak között éifnih- dig a legvonzóbb részletét tárta elénk akár Szentendrének, Visegrádnak vagy éppen a Királyrét felé vezető vadregényes útnak. összegezve: aki a képernyő mellett töltötte az ünnepeket, kellemesen szórakozott. Prukner Pál kait, a szaklapokat. A lengyel testvérintézettel jelenleg közös témáin munkálkodunk az ablak nélküli zárt üzemek vizsgálatában. — Milyen eredményekkel zárja az intézet az évet? — Az idén 27 személyi védőeszköz prototípusát dolgoztuk ki, például ívhegesztők részére védőpajzsok, újtípusú gumikeretes védőszemüveg készült el savval dolgozók részére. Kidolgoztunk por elleni védőszemüveget, és sav ellen különböző védőruházatokat. A szilikózis elleni védekezésben világviszonylatban elsők között áll intézetünk. A nyolc-tíz évvel ezelőtt hozott intézkedések eredménye most mutatkozik a kerámia- és üvegiparban, de más területeken is. Az intézet találmánya, az FCL folyadék- cirkulációs, porleválasztó a levegőből leválasztja a legkisebb szemcsenagyságú porszemcséket. A kohászatban, öntödei porleválasztásnál, baromfifeldolgozó üzemekben ornitózást okozó tollrészecskék ellen kitünően védi a szervezetet a készülék, amely a Vörös Csillag Traktorgyárban és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál működik már eredményesen. Nagy a külföldi érdeklődés is a készülék iránt. — És végül milyen tervekkel kezdik az új esztendőt? — Kétéves tervünk 24 témájából a legjelentősebbeket említeném. Ilyen a nagyméretű kődarabok aprításánál fellépő nehéz fizikaii és baleset- veszélyes munka gépesítése, az ipari folyamatok zajának csökkentése, újrendszerű porszűrők, porleválasztók alkalmazása, újtípusú egyéni védőeszközök kialakítása. Üj védő- eszközeinkb&i -‘sok mar ‘a- prototípus és a nullszéria. Komoly problémánk azonban, hogy nagy részüket nincs aki. legyártsa. Ebben a tekintetben sokat várunk a gazdaságirányítás új rendjétől — mondta befejezésül Prókay Ádám, a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet igazgatója. Varga Aranka KETTŐS JU Dr. Szedő Milliós, a közismert dalénekes dec ember hónapban ünnepli 70. születésnapját és pályafutásának 40. évfordulóját. A művész — aki a közelmúltban önálló dalestet adott — „civilben” a Péterí/y Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa. Dr. Szedő Miklós a rendelőintézetben. ' (MTI foto — Tormai Andor felv.) Összetört Trohant, I elfordult Moszkvics Hét év alatt százmilliós kártérítés — Miért kötelező a szavatossági biztosítás? Néhány éve még luxuscikknek számított, ma már — a motorkerékpár mellett — nálunk is tömegközlekedési eszköz a'&étttffyáttW.'" Tíz esztendő alatt a magántulajdonban levő gépkocsik száma 3900-ról több mint 100 ezerre emelkedett, s háromszor annyi motorkerékpár fut útjainkon, mint 1957-ben. A forgalom a csúszós-ködös, havas utakon is csak kevéssé csökken, hiszen állandóan gyarapszik az állami tulajdonban levő gépjárművek száma is. Már korábban is felmerült1 úí‘kérdés, rfti történik, hä egy autó, vagy motorkerékpár vezetője akkora összegű kárt okoz, amit képtelen megtéríteni? A károsultak érdekeinek védelmére ezért tette kötelezővé az 1959-ben született kormányrendelet a gépjárművek szavatossági biztosítását. A járművek üzembentartóiAnya+Apa+Gyerekek = Család? Ezt az egyenletet általában így állítják fel és formailag igaz is. De vajon az egymás mellett élő családtagok mindig családot is jelentenek? Megvan vajon mindenütt az a szavakkal alig magyarázható, inkább csak érezhető légkör, ami az egymás mellett élő embereket családdá forrasztja. Az összetartozás érzése, az egymás megbecsülése, ezek talán a leglényegesebb ismertető jegyei a családnak. Mindenkinek; apának, anyának, gyereknek egyaránt meghatározott helye és szerepe van a családban. Csak ha ezeknek a feltételeknek eleget tesznek, akkor beszélhetünk családról. A családnak a gyerek számára olyannak kell lennie, mint a kikötőnek. A gyereknek biztosnak kell lennie abban, hogy itt védelmet talál. Az első közösség az első környezet, amelyben a gyerek él, a család. Itt alakulnak ki első érzelmi kapcsolatai, itt szerzi első ismereteit, tapasztalatait. Ezeknek az élményeknek — amint az utóbbi évek tudományos kutatásai is igazolták — döntő hatásuk van a későbbi fejlődésre. A gyerek személyiségének kialakulásában a leglényegesebb tényező a szülő és gyermek közötti kapcsolat. Döntőbb, mint az örökletes tényezők, az egyéni fizikai, hormonális és hiológiai adottságai. Bár nem beszélhetünk két teljesen azonos adottságú emberről még az egypetéjű ikrek esetében sem, hiszen ott is az egyik kicsit erősebb, nagyobb súllyal születik, tehát ha kicsi is az eltérés, de van. Mégis megállapított tény, hogy a gyengébb idegrendszerű gyerek a megfelelő családi környezetben rendezett, boldog felnőtté válik, míg a rossz családi légkörben az erős idegrendszerű gyerek is tönkremehet, kiegyensúlyozatlan, ,;ideges'” lesz, A jó családban az anya teremti az otthont a lakásból, ahol mindenkinek megvan a helye, senki sem érzi feleslegesnek magát. Az anya nyújtja az érzelmi biztonságot, a gyereket-önmagáért szereti. A kisgyerek szempontjából az anyának döntő szerepe van, de nem nélkülözheti az apa támaszadását, szeretetét és erejét sem. A szülők egyetértése, egymás iránti szeretete növeli a gyermek biztonság- érzetét. Sajnos ezt az érzelmi biztonságot és támasznyújtást, amit a gyerek leginkább igényel, a mai családok egy része a legkevésbé tudja nyújtani. Az ideges, kiegyensúlyozatlan gyerekek száma világszerte növekszik, holott anyagi feltételeik, egészségügyi körülményeik lényegesen jobbak, mint az előző generációké. Különböző kutatók szerint, a jelenség magyarázata az, hogy a második világháborúban felnőtt és lelki károsodást szenvedő szülők maguk is érzelmileg éretlenek, nem eléggé kiforrottak, nem igazi felnőtt személyiségek. Ezért a házasságok nem stabilak és nem nyújtják a gyerekeknek a védettséget, a biztonságérzést. Gyakori az, hogy a szülők a gyerektől elsősorban kapni szeretnének: érzelmeket; teljes' engedelmességet, kárpótlást egyéb csalódásokért. Kiemelkedő teljesítményt várnak a gyerektől, hogy saját ambíciójukat kielégítsék. Ha a gyerek nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, érzelmileg elhidegülnek iránta. és újabb törvényszerűségeket tárnak fel, új megállapításokat tesznek. Nyilvánvaló, hogy a nevelési módszereknek is változniuk kell. Például: „Használd a pálcát — ne törődj azzal, hogy most sír a gyereked — ha nem akarod, hogy te sírj, mire felnő”, ezt a régi, közhasználatú mondást gyakorta javallják a mai szülők is. A verést a nevelés célra vezető módszerének tartják. Mi azonban már tudjuk — mivel a vizsgálatok tényszerűen igazolták —, hogy Mindezeket a megállapításokat nem azért írtam le, hogy eleve elítéljem a szülőt és minden felelősséget az ő vállára helyezzek. Nem könnyű feladat szülőnek lenni és erre csak akkor döbbenünk rá, amikor a gyermek kis egyénisége bontakozni kezd és fejlődése folyamán lépten-nyo- mon r verés, a testi fenyítés rossz irányban befolyásolja a gyermek személyiségének ki- a’akulását. A vert gyerek agresszív, lázadó, vagy önérzetében teljesen összetört felnőtté válik. nevelési nehézségek merülnek fel, amelyek megoldandó feladatok elé állítják a szülőket. Bár napjainkban a nevelési könyvek, előadások, mind nagyobb tömegeket igyekeznek meggyőzni a családi nevelés fontosságáról, mégis komoly hiányosságokkal találkozhatunk ezen a területen. A szülők nagyobb részt ,.ösztönös” nevelők, azaz leutánozzák azokat a nevelési módszereket, amelyeket velük szemben alkalmaztak saját szüleik, vagy amit a környezetükben látnak. Csak, ha súlyosodnak a nevelési problémák, akkor fordulnak szakemberhez. Minden tudomány fejlődik, újabb és újabb kutatási eredmények változtatnak meg régi nézeteket, régi „bevált módszereket”. Miért gondoljuk azt, hogy a pedagógia, gyermeklélektan elmarad ilyen vonatkozásban? Ezen a területen is folynak kísérletek, kutatások Az orvostudomány, a műszaki tudományok fejlődésével minden modern ember lépést tart. Nem valószínű, hogy tüdőgyulladásunk kezelésénél megelégednénk azzal, hogy az orvos izzasztót, lázcsillapítót írjon fel és ne kívánnánk azt, hogy a legjobb, a leghatásosabb gyógyszereket alkalmazza. Ma mindenki rendelkezik már annyi műszaki ismerettel, hogy használni tudja a háztartási gépeket, megtanulja kezelésüket, sőt, esetleg kisebb hibákat meg is javít. Egy területen nem mutatkozik eléggé a haladás — és ez a gyermeknevelés. A szülők úgy lesznek szülök, hogy sejtelmük sincs arról a bonyolult, nagyon finom kis műszerről, amit úgy nevezünk, hogy „gyermeki lélek”. Természetes, hogy a nevelési ismeretek hiánya előbb-utóbb kárt okoz, még ott is, ahol szeretik a gyereket, mért nem elég szeretni, okosan kell szeretni! Dr. Huszka Antónia val szemben sokféle követelés támasztható. Személyi sérülésnél például meg kell téríteni a gyógykezelés költségeit. Súlyosabb esetben 30 ezer, gyakran 50 ezer forintba kerül a kórház, az ápolás. Ha a sérült a gyógykezelés után munkaképtelen marad, vagy munkaképessége csökken, járadékot állapítanak meg számára. A baleset következté- ben elhunyt személy hozzátar tozói is jogosultak lehetnek járadékra. A károk mértékét az alábbi esetek is bizonyítják. H. Z. Wartburgjával nagy sebes séggel haladt, amikor az úton megcsúszott és beleütközött K. M. Trabantjába. A Trabant annyira megrongálódott, hogy a biztosító 32 ezer forintot térített a tulajdonosnak. A kocsi egyik utasa súlyosan megsérült, gyógykezelésre, az ápolás költségeire és a keresetveszteség pótlására 59 ezer forintot fordított a biztosító — a Wartburg tulajdonosának gépjárműszavatossági biztosítása után. G. F. Moszkvics kocsija egy kivilágítatlan szekér miatt fordult az árokba. Utasa, fiatal építésztechnikus, olyan súlyos törést szenvedett, hogy a lába megbénult, s eddigi munkakörét nem tudja ellátni. Emiatt havi ezer forint járadékot kap keresetkiegészítés címén. Egy motorkerékpár-baleset áldozatának árvája 770 forint havi járadékban részesül, egy gyalogosan haladó agronómus, akit egy személyautó gázolt el és súlyosan megrokkant, 2300 forintot vesz fel havonta a biztosítótól. A kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás bevezetése óta 100 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító a károk megtérítéséért. (1960-ban másfél millió volt ez az összeg, 1966-ban már 22 millió forint.) Ebben az évben a gépjármű-szerencsétlenség megrokkant áldozatai, illetőleg az elhunytak hozzátartozói három és fél millió forintot kaptak. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága a kötelező szavatossági károk után közel kétmillió forintot fizetett ki az idén.
