Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-28 / 305. szám

PEST MEGYEI VIIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MOSZKVA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LA.IJJA X. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM ÁRA »0 FILLÉR 1966. DECEMBER 28., SZERDA Koszigin hazaérkezett Törökországból SZOVJET-TÖRÖK KÖZLEMÉNY LENINGRAD A fából faragott királyfi .December 24-én este a le- ningrádi Kis Színházban ünne­pélyes keretek között mutatták be Bartók: „A fából faragott királyfi’’ című táncjátékát. Szovjet együttes most első íz­ben vállalkozott a nem köny- nyű feladatra. A fából faragott királyfi után a Sosztakovics XI. szimfóniájára írt balettet mutatták be. LUNA 13. Tájképek a Holdról Mechanikus talajmérő és radiációs sűrűségmérő A Luna 13 automatikus űr­állomás december 24-én, szom­baton este magyar idő szerint 19.01 órakor simán leszállt a Hold felületére. Az űrállomás A Pentagon beismerte. Amerikai repülőgépek polgári célpontokat bombáztak a VDK-ban alatt Eszak-Vietnam területe fölé behatolt két pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgépet lőttek le 25-én, illetve 26-án. A Pentagon kedden reggél nyilatkozatot tett közzé, s eb­ben beismeri, hogy amerikai harci repülőgépek polgári cél­pontokat bombáztak a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban. A nyilatkozat szerint „elkerülhetetlen’ a polgári ob­jektumokban okozott kár, jól­lehet „az Egyesült Államok politikája a katonai célpontok támadása”. A Pentagon azzal igyekszik magyarázni a polgá­ri célpontok ellen intézett tá­madásokat, hogy „közöttük ka­tonai objektumok, így légvé­delmi tüzelőállások vannak”. Dél-vietnami szabadsághar­cosok a karácsonyi tűzszünet utáni első nagyobb támadásu­kat hajtották végre kedden hajnalban Saigontól 430 ki­lométerre északkeletre. A reggeli órákban az ameri­kaiak ellentámadást indítot­tak, a harcok folynak. Egy katonai szóvivő közlése szerint amerikai bombázó-1 gépek hétfőn több légitáma­dást hajtottak végre Hanoi térségében. Az egyik bombázó- kötelék 19 kilométernyire kö­zelítette meg a VDK főváro­sát. A bombázók állítólag rak­tárakat és teherautó-parkoló­helyeket támadtak. Hanoiban bejelentették, hogy a karácsonyi tűzszünet A pápa Firenzében A 69 éves VI. Pál pápa Fi­renzében pontifikái ta az éj­féli misét. Százkilenc év óta először fordult elő, hogy ró­mai katolikus egyházfő Fi­renzében járt Az éjféli mi­sén a világhírű Santa Croce székesegyházban 20 000 ember vett részt A pápa még hajnal előtt visszaérkezett a Vatikánba. VI. Pál pápa vasárnap dél­ben a Szent Péter bazilika erkélyéről „Vrbi et orbi” ál­dást mondott: boldogságot, vi­rágzást, békét kívánt a város­nak és a világnak. Apostoli üzenetében Vietnamról is szó volt. — A vietnami fegyver- nyugvás — mondotta a pápa — rávilágít, hogy milyen szo­morú ez a háború, hogy meny­nyire kívánatos a béke. a Viharok-tengerének térségé­ben érte el a Hold felületét. Az automatikus űrállomás a Viharok-tengere keleti szélén ért Holdat, nem messze a fény-árnyék Hold-határvonal­tól, árnyékos részen. Vasárnap a földi reggel kezdetével ferde napsu­garak világították meg az állomást, s ez lehetővé tet­te, hogy „körülnézzen” és bekapcsolja televíziós ka­meráit. A Luna 13 automatikus űr­állomás vasárnap, moszkvai idő szerint 15 óra 15 perckor földi parancsra megkezdte az első képek továbbítását a Hold felszínéről. A moszkvai televízióban va­sárnap bemutatták a Luna 13 által a Földre sugárzott két Hold-képet. A hétfői rádiókapcsolat so­rán egész sor tájkép érkezett a Luna 13 leszállásának kör­zetéből. A képek jó minősé­gűek. Lebegyinszkij professzor, is­mert Hold-szakértő elmondta, hogy a Luna 13-at felszerelték olyan műszerrel, amely lehe­tővé teszi, hogy „mechanikus ujjakkal” szinte letapogassák a Hold felületét. Ez a fenit em­lített mechanikus talajmérő, voltaképpen egy sajátos labo­ratórium. E laboratórium egyik mű­szere egy tapogatóműszert nyomott bizonyos mély­ségbe a Hold talajába és ez lehetővé teszi, hogy fo­galmat alkossunk a Hold felületét borító talajréteg szilárdságáról. Most először jutott el a Hold felszínére egy másik műszer is: a radiációs sűrűségmérő. Ennek segítségével megállapí­tották, hogy a leszállás körze­tében levő homokos réteg nem szilárd, de sűrű, a megkövese­dett vulkanikus láva viszont nagyon kemény, de szivacsos. Isdzsan, Isztambul polgár- mestere vasárnap a Boszpo­rusz partján fekvő Tarabja szállóban fogadást adott Ko­szigin szovjet miniszterelnök tiszteletére. Vasárnap volt a látogatás­nak programban talán leggaz­dagabb napja. Koszigin és kí­sérete megtekintette az ötszáz mecset * városának legszebb építészeti emlékeit, délután pedig hajókiránduláson vet­tek részt a Boszporuszon. Hétfőn este Caglayangil tö­rök külügyminiszternek és fe­leségének a szovjet küldött­ség tiszteletére rendezett fényes fogadásával véget ért Koszigin isztambuli és egyben törökor­szági látogatásának program­ja. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök kedden be­fejezte hivatalos látogatását a Török Köztársaságban és hazautazott Moszkvába. Az. isz­tambuli repülőtéren Demirel miniszterelnök és a török kor­mány más tagjai búcsúztat­ták a szovjet kormányfői Kedden Isztambulból haza­érkezett Moszkvába Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki egyhetes hivatalos látogatást tett a Török Köztársaságban. Koszigin látogatásának be-, fejeztével Ankarában szovjet —török közleményt adtak ki. LAOSZ Tíz hullámban... December 24-én délelőtt 10- től délután 4-ig amerikai gé­pek több mint tíz hullám­ban bombázták és lőtték Laosz felszabadított területeit a 6. számú út mentén, Sam Neua tartományban. A támadások súlyos veszteségeket okozták a polgári lakosságnak. A légi agresszióra olyan időben ke­rült sor, amikor az amerikaiak éppen karácsonyi tűzszünetet hirdettek Vietnamban. DUNASZERDAHELY 17 gverek. %A dunaszerdahelyi kórház­ban Olga Stojkova hármas ik­reknek — egy fiúnak és két lánynak — adott életet. A 35 éves asszonynak ez volt a 14. szülése, tavaly kettős ikrei szü­lettek. SS' /7SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS//SSSSSSSSSSSSSSSSS 'STSSSSSSSSSSSS Az egyik legnagyobb nyu­gatnémet polgári lap a minap világraszóló szenzációiként tá­lalta olvasóinak azt a megfi­gyelést, hogy Kiesinger, a bon­ni állam új kancellárja „Ke- let-Németország”-nak nevezte hivatalos kormánynyilatkoza­tában a Német Demokratikus Köztársaságot. A lap azért lepődött meg ezen, mert Bonn hivatalos nyi­latkozataiban a német béke- államot pedig „Közép-Német- onszágnak” nevezték. Ezzel természetesen azt akarták je­lezni, hogy attól keletre is lenne „még egy Németor- ország”. Más szóval: maga az elnevezés világos igényt je­lentett Lengyelország nyugati területeire. Abból, hogy a bonni szóhasználatban „Közép- Németország” váratlanul „Ke- let-Németországgá” változott, a kommentátorok a józanság új, halvány szikráját vélik felfe­dezni Bonn Európa-politiká­jában. A szavak játéka persze a politika megváltoztatása nél­kül semmit sem jelent. Any- nyi azonban bizonyos, hogy 1966 a második világháború ótá folytatott nyugatnémet külpolitikai vonal teljes csőd­jének esztendeje volt — s ez az összeomlás 1967-ben új lehető­ségeket tár fel az európai biz­tonság megszervezése előtt! A szovjet diplomácia már hosszú évek óta fáradozik az európai kontinens nyugalmát biztosító szerződés létrehozá­sán. Először az 1954 január­jában tartott berlini külügy­miniszteri értekezleten ter­jesztettek elő javaslatot egy általános európai kollektív biztonsági szerződés megkö­tésére. Ebben részt vett vol­na mindkét Németország. Az amerikaiak visszautasították a szovjet indítványt. A vissza­utasítás alapvető oka termé­szetesen az volt, hogy nem is­merték el a második világhá­ború után létrejött európai határok sérthetetlenségét, va­lamint a Német Demokratikus Köztársaság állami létét. Egy évvel később a szovjet politi­ka az alapelvek fenntartása mellett olyan kompromisszu­mos megállapodás lehetőségét is felvetette, amely szerint a NATO-ban, illetve a Varsói Szerződésben részt vevő tag­államok kötnének egymással megnemtámadási szerződést. Ez természetesen lényegesen jizűkebb körű megállapodás lett volna, mint az összeuró­pai kollektív biztonsági rend­szer létrejötte. A Szovjetunió azonban úgy vélte, hogy ez is rendkívül értékes és az euró­pai feszültséget alapvetően enyhítő megállapodás lehetne, amely egy későbbi időpontban az átfogó kollektív biztonsági szerződéshez vezethet. Washington ezt a kompro­misszumos javaslatot is elve­tette — lényegében ugyan- ®lyan agresszív meggondolá­sokból kiindulva, mint a kol­lektív biztonság eszméjét. Sőt, ettől az időtől kezdve egymást követték az amerikai politiká­ban a Nyugat-Németország atomfelfegyverzésére irányuló különböző tervek, amelyekkel szemben a Szovjetunió és az európai szocialista országok — elsősorban Lengyelország — diplomáciája a különböző euró­pai atommentesítési elképze­lések egész sorát vetette fel. Így az ötvenes évek második felének vége felé világossá vált, hogy az európai bizton­ság megszervezésében az NDK állami létének és a ha­tárok sérthetetlenségének el­ismerésén túlmenően még egy harmadik döntő feltétel is van: a bonni állam lemondá­sa az atomfegyverek bármi­lyen formában történő birtok­lásáról vagy a felhasználásuk­ra történő beleszólási jogról. Ha vékonyan is, mégiscsak hó borítja a hegyeket. R ül a szán, siklik a sí, megindult a sportélet a budai hegyekben... (Foto: Gábor Viktor) szovjet államférfiak megte­kintették Isztambult, is­merkedtek Törökország ősi fővárosának nevezetességei­vel. A Török Köztársaságban való tartózkodásuk hatodik napján, vasárnap reggel Koszi­gin szovjet miniszterelnök, valamint a kíséretében lévő Ügy tűnt, hogy az agresszív „atlanti” álláspont teljes meg­merevedése lehetetlenné teszi az újabb kezdeményezéseket. A szovjet békepolitika és a NATO-ban bekövetkezett vál­tozások azonban új lehetősé­geket hoztak létre. A NATO helyzetét' gyökeresen megvál­toztatta az utóbbi három év­ben Franciaország fokozatos kiválása, valamint az, hogy ezzel párhuzamosan Párizs ál­lást foglalt a nyugatnémet atomfelfegyverzés ellen és a fennálló európai határok sért­hetetlensége mellett. Így az új szovjet kezdeményezések a ko­rábbinál kevésbé merev, meg­osztottabb helyzetben érték Washingtont és atlanti szö­vetségeseit. A megoszlást fo­kozta, hogy a német atomfel­fegyverzés és az európai hatá­rok kérdésében számos, Fran­ciaországot egyébként „külön útjain” nem követő NATO-or- szág (Dánia, Norvégia, kisebb mértékig Belgium) is rokon­szenvezett Párizs álláspontjá­val. Végül: az a tény, hogy az amerikai kormány a vietnami bűnös háború kiterjesztésének útjára lépett — lényegesen csökkentette tyashington ak­cióképességét és mozgási le-> hetőségeit Európában. így a bonni állam külpoli­tikája fokozatosan elszigetelő­dött. Ebben a helyzetben a szovjet diplomácia kezdő lé­pésként az európai biztonsági értekezlet összehívását javasol­ta. Ennek a létrejötte önma­gában is valóságos politikai áttörést jelentene, mégpedig elsősorban a két német állam részvétele miatt, amely az at­lanti tagállamok részvételével együtt az eddigi nyugati poli­tika tarthatatlanságának hall­gatólagos elismerését jelente­né. A közvetlen küzdelem tehát jelenleg egy ilyen értekezlet összehívásáért folyik. A to­vábbi előrehaladás útja pedig a korábbi szovjet javaslatok által felvetett lehetőségeken: a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtámadási egyezményen, valamint a kü­lönböző típusú atommentes övezeteken keresztül vezethet az európai kollektív bizton­ság megszervezése felé. A helyzet kulcsa: a nyugatnémet < kormány politikájának alakú- ? lása. Éppen ezért volt oly $ rendkívüli jelentősége Koszi- $ gin legutóbbi párizsi nyilat-$ kozatának, amely a „vadonat- $ új” bonni kormányt arra fi-$ gyelmezetette: „nincs az a$ külső erő, amely megváltoztat- ^ hatná” az európai határokat,^ s Bonn-nak a zsákutcából való 5 kijutásához három feltételt 5 mindenképpen teljesítenie 5 kell. Ezek: 1. Az európai ha-$ tárok érinthetetlenségének el- $ ismerése, 2. az NDK állami $ létének elismerése és 3. az * atomfegyverekről való feltét- 5 len lemondás. Ha Kiesinger kormánya $ nemcsak játszadozik a szavak- $ kai, hanem politikai cseleke- ; detekkel megkezdi az Ade-> nauer—Erhard csődtömeg fel- i számolását és ezeknek a mini- í mális feltételeknek elismeré-! sét, akkor —, de csak akkor! — megtörténhet a „nagy áttö-! rés” Európa kollektív biztonsá-) gának megvalósítása felé. Ami a perspektívát illeti> hosszabb távon, ezt Péter Já- ! nos karácsonyi cikke a Nép-! szabadságban vetette fel: „A ! mai Európa békéjének és biz-! tonságának a megszervezésé- i ben nem a múltbeli egyen-1 súlypolitika követése segít; különösképpen, hanem a kü-> lönböző rendszerű országok; békés együttműködésére irá- ] nyúló törekvés ...” Ezt az j utat pedig gyakorlatilag a! szovjet—francia kapcsolatok ] fejlődése máris célravezetőnek: jelölte meg ... Gömöri Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom