Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

1966. DECEMBER 25. VASÁRNAP' «*£91 MCGVCf Mirktp Mit forgatnak a gyömrői amatőrök ? A gyömrői járási művelődési ház amatőrfilmköre eddig mindössze két filmet muta­tott be, ám eredményei ennél mégis jóval jelentősebbek. — Tavaly találkozóra hívtuk Pest megye valamennyi ama­tőrfilmesét — mondja Furug- lyás Géza, a gyömrői járási művelődési ház igazgatója. — A megyei tanácstól biztatást kaptunk, teremtsünk hagyo­mányt, az elkövetkező évek­ben is rendezzünk hasonló ta­lálkozókat, — Milyen filmeket készíte­nek a gyömrői amatőrök? — Tizénkét perces filmet forgattak a gyömrői szabó- ipari szövetkezetről, és a nyár- egyházi tsz-ről ís elkészült egy kisfilmjük. Gyömrői Krónika címmel eseménymozaikot állítottak össze községünkről. — Milyen felszereléssel dol­goznak? — A felszerelés részben a művelődési há-zé, részben a szakkörvezetőé. A járási fa­nács kedvezően fogadta film­jeinket, s ezért 16 milliméteres Admira filmfelvevőt kaptunk tőlük. Anyagilag is, rendsze­resen támogatnak bennünket. Vannak azonban olyan nélkü­lözhetetlen eszközök, melye­ket saját erőből kell elkészíte­ni. — Kik az amatőrfilmkör tag­jai? — A legtöbbjük diák, de akad köztük katonatiszt és né­hány értelmiségi. A filmkör vezetője pedig kötőgépjavító kisiparos. Olyan tagjai is van­nak a csoportnak, akiket ki­fejezetten a film hangosítása érdekel. — Milyen filmeken dolgoz­nak most? — A szakmaközi bizottság felkérésére január végéig fil­met készítenek a gyömrői be­járókról. A Kőbányán dolgo­zó bejárók életéről most ké­szül egy jelentősebb szocioló­giai felmérés, ennek az ered­ményeit használják majd fel amatőrül meséink. — A nagyközönség — mond­juk a gyömrőiek — hol láthat­ják filmjeiket? — Épp most, 27-én vasár­nap délelőtt tartottunk nyilvá­nos vetítést itt, a művelődési házban. Filmeseink meghív­ták a kőbányai Pataky István Művelődési Ház amatőrjeit, akik magukkal hozták eddig elkészült filmjeiket. Ez az első ilyen közös rendezvényünk. A gyömrőieknek tetszett. — d. j. JOGOSÍTVÁNYCSERE Január I-től a Pest megyei közlekedési rendőrség a me­gyei motorosklub, vagy az autóklub tagsági igazolványá­val rendelkező gépjárműveze­tők jogosítványát kívánságra nemzetközi vezetői igazol­ványra cseréli ki. Február el­sejétől azok is megkaphatják ezt az igazolványt, akik az autóklubtól beszerzett gépjár­mű-nyilvántartólapot fel tud­ják mutatni. Az igazolvány­cseréhez szükséges: érvényes gépjárművezetői jogosítvány, egv db igazolványkép és egy db 20 forintos okmánybélyeg. (A megyei közlekedési rendőr­ség címe: Budapest, VI. Csen- gery u. 45. Félfogadás: szom­bat kivételével délelőtt fél 9-től fél 12-ig.) A Nagykőrösön, Cegléden és a nagykátai járásban lákó gép- járművezetők a ceglédi közle­kedési alosztályon cseréltethe­tik ki jogosítványukat. MOZIVJÉSZ Százötven mozinak kellett bezárnia az utóbbi években Ausztriában. Az. 1958-as 122 millióval szemben idén már csak 70 millió nézőre számíta­nak. IMIIM kontra ELZETT Érvek,ellenérvek, számítások V Indokolatlan elvenni a bedolgozók munkalehetőségét Az első igazi Foto: Ágoston ÚGY TARTJÁK, a kará­csony a szeretet, a béke ilune- pe. Ünnep a, gyermekeknek, akik az ajándékvárás izgalmá­val számolják: hányat kell még aludni gyertyagyújtásig és ünnep a felnőtteknek, akik meglepetést szereznek a gye­rekeknek. Azt mondják, a karácsony az apróságok ünnepe, és csak Ott igazán ünnep, ahol akad a háznál kisgyerek... NEHEZEN SZÁNTA RÁ MAGÁT. A körzeti orvos ad­ta még a címet. Aztán egyik este, munka után, felszállt a Pest felé induló HÉV-re. Mi­előtt belépett a klinika épüle­tébe, lopva körülnézett, mint aki rosszban jár. Nem akart ismerőssel találkozni. A meleg, éterszagú várószo­ba tele volt nőkkel. Az ajtó közelében lekuporodott az egyik, fehérre festett pad sar­kára. Figyelte a többieket. Sut­togásukból néha elkapott né­hány szót: — ... és a hetedik évben, amikor már nem is remélték... Képzelhetik azt az örömet. — ... azt kérdezte a doktor, nem sok-e 150 forint, mert annyi a műtét. — Jaj — mon­dom —, aranyos doktor úr, nekünk tízezer van a takarék­ban. én azt akár mind oda­adnám ... — ... voltam én már gyógy­vizű fürdőben is, de nem használt. Úgy hallottam, most van egy külföldi gyógyszer .. Az ajtóban fehér köpenyes ápolónő jelent meg: — Azokat kérem, akiknek még nincs kartonja, akik ma vannak itt először. A szőke fiatalasszony elpi­Ma már világrészek közötti együttműködésről is szó esik. — Mi nem vagyunk olyan helyzetben... Ma a mozgé­konyságot ez szolgálja ... Egyébként, ha a budaörsi szövetkezet olcsóbb lenne, semmilyen körülmények kö­zött sem kerülne sor erre a mostani históriára. A vállalat minisztériumhoz írt jelentése mondja: így mód nyílik az automatizá­lásra, s a műanyagok alkal­mazására ... Mit tegyünk? Az automatizálást? Három­százötvenezret költöttek a gyártó berendezésekre. Ez­zel legjobb esetben is csak a korábbihoz hasonló körül­ményeket teremthetnek nagy­üzemi falak között. A kézi­munka valóságos automati­zálásához nem ennyi, de legalább 20—30 millió kel­lene. Ám akkor nem lenne igaz, hogy ezzel a húzással munkaalkalmakat akarnak teremteni. Nem is érné meg ekkora áldozat. Mit szóljunk a műanyagosításlioz? Szomorú, hogy így van, de az érv inkább csak moso- lyogtató. A motorok házát már eddig is hőre lágyuló anyagból állították elő, a szövetkezetiek — amikor kérték. Ezenkívül ugyan mit lehet műanyagból gyártani? Tengelyt? Tekercselő fém­huzalt, vagy tán magát a mágnest?' A feletteseknek fogalmazott válaszban..sajnos több-.a.Ris- tórikus motívum, mint a rea­litás. S ezzel akárva-akárat- lanul félretájékoztatják a mi­nisztériumot. Nem tudhatja az ezzel foglalkozó főosztályveze­tő, vagy miniszterhelyettes, hogy az újságírónak 19—20 fo­rintra ígért új motort már 22 forint körülire jelezték saját, felhasználó játéküzemüknek. Hallgat a krónika arról is, hogy az összeg több mint fele alkatrészre kell. Hogy egy-egy hüvelyknyí motorhoz 72 alkat­rész és legalább harmincféle művelet szükséges. Ha ily mó­don — percenként egy műve­letet számolva —1 eljutunk a darabonként háromforintos bérhez és rászámoljuk a 300 százalékos gyári rezsit, már 12 forintra kerekedik. Tessék ezt hozzáadni az alkatrészek ha­sonló összegű költségéhez. Hogy lesz ebből 19 forint? És ha sikerülne is kevéske előnyhöz jutni, aranyban áll-e mindez a veszteséggel? Kisemberek úttörő ambíciói­nak letörésével, a fillérekből összerakott házi készülékek hasznavehetetlenné tételével, a beruházás ismétlésével — ál­lami pénzen. De kárt szenved a kongresszus szorgalmazta elv is: Két évig havi hatszáz forinttal segítik a szülő anyá­kat, hogy odahaza maradhas­sanak, amíg a gyerek kicsi. Ha nagyüzemek, így a kecskemé­ti Magnetofon Gyár, a Mecha­nikai Művek, is ki akarja épí­teni, meg akarja teremteni a maga bedolgozó gárdáját, ak­kor ezt nem ok nélkül teszi. Beruházások, szociális létesít­mények, anyagi hozzájárulások, közlekedési gondok nélkül nö­velhetik a termelést. Lépé­sük nem jogtalan. Szabályos. Mégsem a köz érdekében álló. Saját kolosszusukhoz mások otthonából veszik a téglát. Es érremines ■ magyarázat! Van-' ebben az országban elég épí­tőanyag. Tessék csak szétnézni... Tóth György TÉLI ÉLETKÉPEK A téli szünet előtti utolsó órá­ra vártak, s közben gyakorol­tak a zongorán a gyerekek, Monoron a zeneiskolában. Ba­logh Bandi és Kovács Évi is szívesen jönnek ide hetenként kétszer, de ottjártunkkor na­gyon várták az óra végét, örül­tek a szünidőnek. A vezérigazgató tartózkodó udvariassággal fogad. Hal­vány gyanakvás árnyékolja be a kezdődő dialógust. Az asztalon már ott áll elké­szítve az újságcikk. Kétség­be vonta, helyén való-e ott­hon elfoglalt családanyák­tól, öregektől elvenni a be­dolgozói munka lehetőségét. Kis — elemmel működő — villanymotorokat tekercsel­nek, szabad óráikban. így állt össze az idén is a Bu­dai Járási Háziipari Szö­vetkezet, kétszázezer gyenge­áramú kismotorja. Az ELZETT Fémlemezipari Művek úgy döntött, hogy ezen­túl nem rendeli meg az általa játékokhoz felhasznált kismotorokat, hanem hozzá­lát maga a gyártáshoz. Ilyen előzmények után ülünk a ve­zérigazgató szobájában. A dialógus érdemi részét veti papírra az újságíró. Még azzal a feltételezéssel, hogy világos érvek és indokok verik vissza a tiltakozók megállapításait. íme, hát a párbeszéd, amelyet a kont­raszt és igazság kedvéért idézőjeles mondatokkal vál­togatunk: a kárvallottak tö­mör ellenvetéseivel. — Elhiheti, hogy nem ve­zet szubjektív ok. Elhatáro­zásunk indítéka, hogy író­szergyárunkban csökkent a munkalehetőség. Kerestünk. • „A Figyelő írja: Nem lehet lakatkulcsot kapni az EI,ZETT-gyártmányok- hoz.” — Nem kell mondani ön­nek, még műszakilag laikus előtt is érthető: babválogatás kükben í rtpjjjgpéhet ilyesmivel foglalkozni. Én magam pár­tolom a bedolgozó rend­szert ... • „Japánban és Svájc­ban műszereket. órákat. szerelnek tízezrével, há­zilag gyártóit alkatrészek­ből.” — Különben 30 főt fog­lalkoztattak a kismotorral. Az' embereknek csak kis há­nyadát érinti. összegyűjtöt­tük ezeket az adatokat, hi­szen a megjelent cikk nyo­mán felszólított a miniszté­rium, írjuk le indokainkat. • „Harminc fő? En­nek ötszöröse igaz.” — Felszólftották-e a szö­vetkezetét, hogy olcsóbban szállítson ? — Nem, ilyen irányban nem történt semmi. De mi változtattunk a konstrukción... Az igazság az, hogy zsíros fa­lat ez a kis motor, szép pénzt hoz. • „Ha nem járna ha­szonnal, mi sem vágtunk volna neki. De annak ide­jén egy világot kellett itt megformálni ezért. Varró-kötögető háziasszo­nyokat műszergyártásra fogni.” — Nem hiszem, hogy a na- ; gyobb sorozat nem haladná : meg a szövetkezet lehe- í tőségeit. Jövőre 160 ezernél ; többre lesz szükség. Volt ab- j ban a kis szobában, ahol ; szerelnek? Mit lehet ott csi- j nálni? • „Száz négyzetméteren kétszeresét, háromszorosát a mostaninak. Nincs nagy­üzem, kevés a rezsi, még­is van: motordömping.” | — Foglaljuk hát pontokba, ; miért térnek át önellátásra? — Olyan sorozatot igény­ilünk, amely már csak nagy- i üzemben képzelhető el. Má- ; sodik pontja a gazdaságos- ; ság: 28 forint helyett 19 ; forintos motorhoz jutunk. ; Harmadik ok a munkaalka- : lom biztosítása. Ehhez vesz- ! szűk, hogy a külső kooperá- ! ciót mindenképpen csökken- ! teni akarjuk. j — Akkor is, ha a világ- ! jelenségek ellene szólnak? — Mi lehet az oka annak, ; doktor úr, hogy nincs gyere- ! künk? Pedig mi mindent meg- ; adnánk neki. Aztán várni se * igen van időnk, nemsokára s harminc vagyak, az uram el- ; hagyta a negyvenet. A doktor azt tanácsolta: ke- > ressék fel a Baross utcai med- ! dőség vizsgálót... ÜRÖGI JÓZSEF. AZ APA,; kevés szavú, zömök ember.; Egyelőre még elfogódottan ke- > rülgeti a rácsos ágyat. — Tudja. mirtdig is tisztel- j térti az órvosófcáf, hanem, eb- : ben ‘ a' dologban én nemigen; hittem. Ügy gondoltam, a ter-j mészetnek azért mindenben i nem parancsolhat a tudomány, j Vagy van gyerek, vagy nincs.: Es hát tessék. Most becsülöm csak igazán az orvosakat! Nem lehet azt elmondani, micsoda öröm volt, amikor az asszony szólt, hogy decemberre, idén karácsonyra már hárman le­szünk. Az öröm után jött még ag­godalom, rettegés és sírás. Ka­rácsony előtt várták, és a kis­lány október 10-én, hét hó­napra megszületett. Természe­tesen ott maradt a koraszülött osztályon, az édesanya pedig egy hét múlva hazajött az üres lakásba. Milyen nagyon üres is tud lenni egy ilyen la­kás — gondolta a fiatalasz- szony, amikor napközben el- elsírta magát, mert így van is baba, meg nincs is. És volt aggodalom, csak megmarad­jon, csak baja ne essék! Héthetes volt Ilonka, mikor először fürösztötte az édesany­ja. Édesapja csecsemőmérleget fabrikált rendes házimérlegből meg egy kis szakajtóból, hogy figyelhessék, hogyan gyarapo­dik a kislány. — Nézze csak, milyen ked­ves! — hajol fölé az édesany­ja és látszik rajta, hogy nem tud betelni örömével. — És jó kislány ám, mintha csak tud­ná, mennyi szeretettel, mennyi aggodalommal vártuk, nem sír ez, csak alszik, eszik és moso­lyog. Mert mosolyogni is tud ám! Ami rossz, azt valahogy hamar elfelejti az ember. Most, hogy látom, milyen szép, egészséges a gyerek, már talán nem is bánom, hogy ka­rácsonyra nem újszülöttem, hanem nagy, tízhetes lányom van. AZT MONDJAK, a kará­csony a kicsinyek ünnepe, és csak ott igazán ünnep, ahol akad a háznál kisgyerek. Amikor Urögiéknél a kará­csonyról beszéltünk, az asz- szony azt mondta: — Szoktunk azelőtt is aján­dékot venni egymásnak az urammal, meg fát is állítot­tunk. De ez az idei, ez lesz mégis az első igazi karácso­nyunk ! Bedecs Éva rult és gyorsabban dobogó szívvel odasorakozott a töb­biek mellé... Egy hét múlva a nővér rá- mosolygott és már név szerint szólította. — Ürögi Józsefné. 1966. januárjában tortáéit. — TUDJA, DOKTOR UR, arról van szó. hogy karácsonyi számunkban olyan családról szeretnénk írni, amelyben újszülött van, és ahol nagyon várták azt a kisgyereket, — Ráckevére kellene men­nie. nem baj? — "kérdezi a professzor rövid gondolkodás után. — Nem. írhatom a címet? — Ráckeve Újtelep, Bem ut­ca 14. Ürögiéket keresse. ÚJTELEPRE keskeny híd ível át a Duna-ágon. Nyáron strand van itt, színes virágok­kal zsúfolt kertek — valóságos nyaralóhely. Most a kopár fák tövében keményre fagyott a kocsikerék nyoma, és a strand­fürdő jeges vizét csak bátor kacsák látogatják. A nagy sárga házat nem is lehetne eltéveszteni. A tornác­ra feszített kötélen patyolat­fehér pólyák és lengő pelen­kák integetnek. Jó helyein já­runk. Odabent megcsap a meleg. Néhány hete, amióta a kicsit hazahozták a koraszülött osz- ■tá’yról, a vaskályhában nem alszik ki a tűz. Hűségesen ont­ja a meleget a rácsos ágyra, amelyben a nagyon várt kis­lány alszik. Ürögi Ilonának hívják. Persze, túlságosan ko­moly ez a név még egy ilyen két kilóval született aprócska gyereknek, így aztán szólítják Babának, Szivikének, és ugyan ki győzné számontartani, hányfajta kedves, becéző szót képes rögtönözni a szülői sze­retet. — A szomszédok nemigen ismerik az előzményeket — mondja a fiatalasszony. — Ök csak azt láthatták, hogy ne­gyedik éve vagyunk házasok, mindketten a Csepel Autóban dolgozunk és anyagilag is egészen szépen megvagyunk Az uram villanyszerelő, én gépmunkás vagyok. Ö megke­resi a kétezret, én az ezerhat- százat. Van ház is, bútor is, Csak éppen gyerek nincs. Mii mondhat az ember a kíváncsis­kodó szomszédasszonynak, aki azért faggatja, útban-e már a kicsi? Restelltem megmonda­ni az igazat, erre mifelénk szégyen az, ha egy asszonynak nincs gyereke. Megszóltak vol­na érte. Hát csak azt mond­tam, nincs, mert egyelőre nerr is akarjuk, hogy legyen. Pedig dehogynem akarták Szívesen fogadták volna, sze­retettel várták, már a helyét i: kigondolták, hol alszik majd Egyéves házasok voltak, ami­kor az asszony végül is el­ment a körzeti orvoshoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom