Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

1966. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK HkCi &Líruw Sárkány Loránd grafikai kiállítása A FÁKLYA PEDAGÓGUS-KLUBBAN A következő történetet ma­gától a kiállító idős festő­művésztől hallottam: „A harmincas években egy állami ösztöndíj megnyitotta számomra az utat Párizs fe­lé: az ottani akadémián folytattam tanulmányaimat. És bármilyen furcsa, nem érintettek meg kinn az avant- garde áramlatok: igaz, nem is művészkedni mentem én oda, hanem a mesterséget el­sajátítani ... S ebben a szán­dékomban csak megerősített az eset, amelyet most el­mesélek. Történt, hogy az egyik órán felállt egy lobogó hajú növendék, és felszólí­totta öreg mesterünket, aki alakrajzra, anatómiára okta­tott bennünket: tartsa meg magának a tudományát — a modern képzőművészet réges régen szakított az aprólékos realizmussal! Mesterünk mind­össze ennyit mondott: a fel­szólítás váratlanul érte, ezért csak a következő foglalkozá­sunkon válaszol. Azon az órán szó nélkül kiakasztolt a falra öt rajzot — aprólé­kos, iskolás stílusban kivi­telezett akttanulmányok vol­tak — és így szólt: ez a vá­lasz. Megnéztük a rajzok aláírásait. Az egyiket Cour­bet, a másikat Ingres, a har­Az ifiklubvezetők Királyréten Háromnapos tanfolyam kez­dődik december 27-én a ki­rályréti KISZ-iskólában mint­egy nyolcvan ifiklubvezető pedagógus és KISZ-tag ré­szére. Az ifiklubok tagjai út­törők és kisdobosok. Egy tu­cat ilyen klub működik már megyénkben. A tanfolyam résztvevői a klubok prog­ramjának kialakításáról, öt­letes játékformákról, dalok­ról, a kisdobosok klubtevé­kenységének irányításáról hal­lanak előadást. A három nap során bőven adódik alkalom tapasztalat- cserére és szórakoztató esti programok rendezésére. Me­gyénkben ez az első tanfo­lyam, melyet ifiklub vezetők­nek tartanak. Mindannyiunk ismerősei LEN ARD JUDIT Sokáig beteg volt, ezért nem láthattuk a képernyőn Lé­náról Juditot. Nem akart tv-bemondó len­ni, Színművészeti Főiskolára járt; Kohut Magda, Gordon Zsuzsa, Keres Emil, Szirtes Adám évfolyamtársa volt. 1950-ben Bornemissza Péter „Magyar Élektrá”-jával bú­csúzott a végzős osztály a főiskolától. Lénárd Judit Klütaimnésztrát, a gyilkos feleséget játszotta. — Tizenketten voltunk, s az egész évfolyam leszerződött a Néphadsereg Színházhoz. Innen hívtak Debrecenbe, majd egy évet Győrben töl­töttem. Ezután az Úttörő Színházhoz, majd a Petőfi­hez kerültem — kezdte Lé­nárd Judit. Úgynevezett drámai hősnő volt. A „Bánk bán”-ban Gertrudisz, a „Don Carlos”- ban Ebolit játszotta. „A kő­szívű ember fiai”-ban Aran­kát. Tízéves színpadi pálya­futás után hívta a televízió; legyen bemondó. — Mindig szerettem és sze­retem az újat. Azért vállal­tam a tv-bemondást. Szép dolognak tartom, ha valaki egy ilyen fórum kialakulá­sánál „bábáskodhat”. Na­gyon szeretem a munkámat, a kollégákat. Szerintem a tv ma a legagitatívabb hírköz­lési orgánum, amelynél el­sőrangú a forma és a tar­talom összefüggése. Ha a kö­zönség egyszer beszabadul­na a Szabadság térre, ak­kor láthatná, micsoda gigá­szi munka folyik ott. Kísérletező, szenvedélyes, mozgékony ember. Megkér­deztem; nincs-e nosztalgiája a színház után? — Egy kevés. Amikor a tv-hez kerültem, sok prob­lémám volt. A színpadon megszoktam a gesztusokat, a mozgékony, kifejező arcjá­tékot. Ezt a tv-ben le kel­lett faragni. Hiszen egy kis, fölösleges fejmozdulat óriá­sivá válik a képernyőn. Az évek során a visszafogott­ság be'ém rögződött. Kérdés, hogy ha visszamennék a szín­Foto: Gábor padra, nem zavarna-e ez? Valószínű, a játékom tisztul- tabb lenne, de vajon ugyan­olyan hatásos-e? Bár hűtlen lett a színpad­hoz, sokat szaval, konferál, részt vesz irodalmi összeállí­tásokban. A tv szerkesztői foglalkoztathatnák Lénárd Juditot, mint előadóművészt? — Nagyon jó lenne. Bár sokat szavaltam már a tv- ben. S remélem, lesz még rá alkalom... Vajon hányán gondoltak arra a képernyő előtt, a ké­nyelmes fotelekben ülve, hogy ez a szakma nem tart örökké? Hányán gondoltak ar­ra, hogy az irigyelt mosolygós, kedves arcú nő vagy férfi mit csinál az évek múltá­val? Egyáltalán: meddig le­het valaki műsorközlő? Mi erről a véleménye Lénárd Juditnak? — Természetesen, nem le­het valaki örökké bemondó. S hogy ki hány esztendeig tudja csinálni, az alkatától függ. A kollégáim mindegyi­ke tanul; egyetemre járnak, hiszen mindenki tudja, hogy ez „idényszakma”. Arról, hogy én mit teszek, ha már nem lehetek bemondó, lines kialakult elképzelésem. Egy biztos: szeretnék a televízió­nál maradni. Ha lehet, mint riporter, vagy szerkesztő. Nern szívesen válnék meg a ív­től, s az eddig eltelt évet; azt igazolják, hogy szám nak rám, a munkámra ... Bartha Katalin madikat Delacroix, a negye­diket Degas készítette, az ötödik szerzőjére ma már nem emlékszem. Még hozzá­fűzte a mester: ez az akadé­mia, kérem, több száz éves. Jönnek különböző iskolák és áramlatok — de mi egyféle­képpen oktatunk. Megtanít­juk az alapokat, a mesterség szakmai, elsajátítható részét. S ha ezt már magukévá tették — azután, azt mondom, fe­lejtsenek el mindent, bonta­koztassák ki önállóan, mű­vészetükben saját egyénisé­güket. De csak azután. Hogy miért jutott eszembe, miért meséltem el ezt a tör­ténetet? Nálam a mesterség gyakorlása, azt hiszem, több évtizedig is eltartott: csak évekkel ezelőtt szakítottam a természet, a tárgyak aprólé­kos „másolásával” — akkor új módon kezdtem dolgoz­ni.” Ez a történet, Sárkány Ló- ránd festőművész, tanár ki­állításának képeiben folyta­tódik. A művész Igen kevés esz­közzel él: Vörösberény című grafikájában, egy Balaton melléki falu házait, lomb­jait rajzolta meg tussal. Az­után zöld színnel vonta be az egész képet — abból mégsem hiányzik az, ami kimaradt: a háztetők pirosa, az ég kékje... Sárkány Lo­ránd elsősorban tájképfestő. Visegrád és környékén készí­tett munkái a természet ad­ta látvány belső, művészi visszhangjáról értesítenek — a Dunakanyar, mint külön­leges tájegység, sok művé­szünket ihlette meg, Sár­kány mégis újat ad. Táj, emberfeltárta, zakla­tott, kissé holdbéli táj a kül­színi szénlelőtelep is. Sár­kány Lóránd több képében foglalkozik ezzel a témával, amelyről >• érdekes, " mózgal- rtias grafikái születtek.7 ■' jPj ,2(>WÍ; J Néhány kirándulás a táj­festészettől: figyelmet ér­demlő virágcsendéletek, prá­gai útirajzok, egy szép akt­kép — ezek egészítik ki ezt a nem hivalkodó, anya­gának mennyiségében szerény, és mégis gazdag kiállítást. P. A. \ kilencven éves óvó néni Kilencvenedik születés­napját ünnepelte a napok­ban Isaszeg első községi óvónője, özv. Kocsis Ká­rólyné. A nyugdíjas peda­gógus egykori kis növen­dékei — ma már maguk is nagymamák, nagyapák. A családi ünnepségen szerettei nevében legidő­sebb unokája, Meleghegyi Sándor, a községi művelő­dési otthon igazgatója kö­szöntötte az ünnepeltet. mai nap 1966. december 22., csütör­tök, Zénó napja. A nap kél: 7.30, nyugszik: 15.55 órakor. A hold nyugszik: 1.42, kél: 12.48 órakor. Var ható IDŐJÁRÁS Nyugat felől felhősödés, többfelé havazás, havaseső. Elénk, helyenként erős észak­nyugat! szél. A hőmérséklet tovább csökken. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet mí­nusz egy—plusz négy fok kö­zött. Bénán, vakon mondta tollba gondolatait... Félév Az általános és a középis­kolákban szerdán véget ért az idei oktatási év első fele, csü­törtökön kezdődik a téli szün­idő. A diáikok országszerte gazdag, változatos program kö­zül választhatják ki a nekik legmegfelelőbbet. — Megyei tanácstag be­számolója. Czap Miklós ma délután 17 órakor Káván ta­nácstagi beszámolót tart. — Kedden hazánkban a legtöbb eső Királyréten hul­lott: 35 milliméter. A Mete­orológiai Intézet jelentése szerint Királyréten egyéb­ként még hófoltok is találha­tók. A keddi esőből sok ju­tott Dobogókőre is: 21 milli­méter. — Borsos László belkeres­kedelmi miniszterhelyettes ma délután 2 órakor konzul­tációt tart az új gazdasági irányítási rendszer egyes ke­reskedelempolitikai kérdé­seiről a Pest megyei Tanács második emeleti vb-ter mé­hen. 30 EVE, 133*. december 22-én halt meg Nylkolaj Alekszcjevics Osztrovsz- kij, a szovjet irodalom kima­gasló. de egyéni sorsában talán legtragikusabb alakja. IVXindösz- sze 32 évet élt, de ebből is csak hat évet töltött Írói munkával. A volhiniai proletárfiú 14 éves korában már illegális forradalmi munkát végez, 15 évesen Bu- gyonnij legendás hírű lovas- hadseregének önkéntes harcosa. Súlyosan megsebesül, tífuszt kap, de félig-meddig talpra áll­va tovább küzd. A kijevi Koin- szomolnak lett titkára. A legve­szélyesebb. legkimerítőbb felada­tokat vállalja. Gerincsérülése folytán elveszítette látását, keze- lába fokozatosan megbénult. Bé­nán. vakon mondta tollba gon­dolatait. Az akarat, a testileg magatehetetlen harcosból nagy alkotót, Írót varázsolt. „Az acélt megedzik” című 1934-ben megje­lent regényéért Lenin-renddel tüntették ki. Főhőse Pável Kor- csagin, a szovjet irodalom ngv- hatású, példamutató Ifjúsági hő­sévé lett. Előszót Komáin Hol­land Irt hozzá és több mint fél­száz nyelven vált világszerte is­mertté. Megfilmesítették, szín­padra alkalmazták. „Vihar szü­letett” című újabb regényét már nem tudta befejezni. — Gy. Szabó Béla fafaragó művész műveiből tegnap este kiállítást nyitott a Nemzeti Galéria Gödöllőn, a Munká­csy Mihály általános iskolá­ban. — A Forte-fotóanyagokról tart ma este előadást Vácott, a Dunakanyar fotóklubban Döbrössy Pál vegyészmérnök. — Az Állami Biztosító, i Vöröskereszt és az Üttörő Szövetség „Biztonságos ott­honért” című pályázatának sorsolására a jövő héten ke­rül sor. Minden ünnepben van valami üröm — Irodalmi presszó nyílt Pilisen, a 6-os számú cuk­rászdában. Szórakoztató és hasznos szünidő Az úttörőcsapatok tarka programja A váci úttörőház s a város úttörővezetői sok érdekes ren­dezvénnyel készülnek a téli is­kolai szünetre. Szakkörök, mo- torvezető-tan folyam, közös te­levízióprogramok, úttörőtalál­kozók biztosítják a hasznos időtöltést a gyerekeknek. De­cember 29-én városi gombfoci- bajnokságot rendeznek. A gépipari technikumban 30-án délután megrendezik az úttö­rők szilveszterét. Január 2-től 6-ig sítábor várja a váci gyerekeket. A dabasi járásban a szünet alatt rendezik meg az úttö­rőőrsök Ki mit tud? versenyét, majd a raj bemutatókat. Mind­ez a későbbi csapatbemutatók és a kulturális szemle előké­szítését szolgálja. A dabasi já­rásban minden úttörőcsapat fenyőfaünnepélyt tart. Ugyan­csak a szünidő alatt, január 6-án találkozóra gyűlnek egybe Dabason azok az úttörők, akik a za- márdi őrsvezető-táborozáson részt vettek. A Pest megyei Úttörő Elnök­ség és a megyei könyvtár is adott feladatot az úttörőknek a szünidőre. Korábban felhí­vást intéztek az úttörőcsapa­tokhoz, hogy tartsanak az őr­sök olyan könyvtári összejöve­telt, amelyen kimutatást készí­tenek arról, hány úttörő és kisdobos tagja van a könyv­tárnak. Ezután indítsanak tagtoborzó ver­senyt pajtásaik körében. Felhívták az úttörőcsapatokat arra is, hogy gyűjtsék össze a forradalmakról és a forradal­mi hősökről szóló könyvek cí­meit, s helyezzék el a csapat faliújságján. A megyei könyv­tár értesítette a könyvtárak dolgozóit, hogy mindebben nyújtsanak segítséget az úttö­rőknek. — Képzeld, milyen kedves dolog — anyuék nálunk töltik az ünnepeket. Pásztor karikatúrája — Hatszázezer forintért duplájára bővítik a tápió- györgyei óvodát. Az építkezés a jövő év első felében feje­ződik be és ezt követően az eddigi hatvan gyer­mek helyett százhúsz gyer­meket tud fogadni. — Régi vágyuk teljesül a ráckevei Duna-szakasz ra­jongóinak. A jövő évben minden igényt kielégítő kor­szerű kisvendéglő épül a szigetszentmiklósi strandon. A Duna-parti kisvendéglő télen-nyáron meleg ételek­kel várja majd a strandoto­kat és evezősöket. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Szórakoztató zene nyugdí­jasoknak. 9.00: Időszerű nemzetkö­zi kérdések. 10.10: Tánczene. 10.57: A kérők. Kisfaludy Károly vígjá­tékának rádió változata. 12.15: Ze­nekari muzsika. 13.03: Vita a kor­szerű mezőgazdaságról. 13,18: A csárdáskirálynő. Részletek Kál­mán—Gábor operettjéből. 13.45: Törvénykönyv. 14.00: A Budapesti Koncert fúvószenekar játszik. 14.14: Az Ifjúsági Rádió műsora. 15.15: Muzsikáló házak. 15.45: La­katos György népi zenekara ját­szik. 16.05: Az aranyember. XVIII. rész. 16.25: A Magyar Rádió ének­kari híradója. 17.10: Egyveleg régi slágerekből. 17.19: Pénzzel nem mérhető. Vitaműsor. 17.35: Opera­barátoknak. 18.15: A Noszty fiú ese­te Tóth Marival. III. rész. 19.30: A Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának hangverse­nye a stúdióban. 21.00: Alkotómű­helyben. . . 21.15: Slágerről — slá­gerre. 22.25: Magyar nóta- és nép­dalest közvetítés Sarkadról. 23.25: Jolantha. Részletek Csajkovszkij operájából. PETŐFI RADIO 10.00: A három rabló. Mesejáték. 10.45: Orlando lovag. 11.28: Urinő a feleségem. 12.58: Három szere­nád. 14.08: Gershwin: F-dúr zon­goraverseny. 14.37: Csejtei István népi zenekara játszik. 14.51: Kis magyar antológia. 15.00: Csak fia­taloknak! Komjáthy György tánc- renemüsora. 15.45: Falusi percek. 15.50: Udvardy Tibor opcrettdalo- kat énekel. 16.05: Balettzene. 16.25: Boldogtalan boldogság. Sipkái Barna regényét bemutatja Bor­bély Sári. 1C.31: Könnyű dalok. 16.52: Fiatalokról — fiataloknak! 17.00: Erika Köth énekel. 17.20: Apróhirdetések margójára. 17,28: Délutáni frissítő! 18.10: Jónás Má­tyás népi zenekara játszik. 18.43: Az Oborin—Ojsztrah—Knusevickij trió játszik. 19.30: Eperjessy Kál­mán: A magyar falu története. 19.40: Az Express együttes játszik. 20.28: Közvetítés a kecskeméti Katona József Színházból. A sze­relem és a halál játéka. 22.07: Ze­nekari muzsika. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Dalok. 19.27: A dzsessz kedvelői­nek. 19.40: Külföldi tudósoké a szó! 19.55: Olasz operaegyüttesek. 21.00: Ajándékfelvételeinkből. 22.04: Barokk-hangverseny. TELEVÍZIÓ 8.30: Szünidei matiné. 1. szere­lők . .. (pályaválasztási kisfiún) 2. ITV: Történelem (ált. lsk. 5. oszt.). Az ókori Görögország (ism.). 9.15: La Montara — az alpinisták para­dicsoma. Rövidfilm. 9.50: Belphé- gor. Magyarul beszélő francia filmsorozat. IH—IV. rész (ism.) (16 éven felülieknek). 17.23: Epizódok. A Magyar Hirdető kisfilmje. 17.40: Bagolyvár. Gyermekműsor. 18.10: A Magyar Hirdető műsora. 18.20: Hírek. 18.25: Telesport. 18.50: Haj­naltól — napestig. A tv riportfilm­je (ism.). 19.10: A világ térképe előtt. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.50: A Televízió Ifjúsági Táncklubja. A csárdás. 20.35: Kék fény. Értékesítés kicsiben és nagy­ban. 21.15: Film a képernyőn. Ri­portok és aktuális filmhírek. 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. P^iSffOlCZl Myaós ­ez Nemcsak másutt, Bergengó- ciában is egyszerű ez. A mi­niszter kiadja a rendelkezést, az megteszi a hivatalos utat és elérkezik végállomására, a megvalósítóhoz.' Neki már csak annyi a dolga, hogy meg­valósítsa a megvalósítandókat és végrehajtsa a végrehajtan­dókat Azt mond ja a Bergen góc mi­niszter a főigazgatónak: — Nálunk semmi sem megy jól, ezért átszervezzük az egész ipart Ne a mennyiségre, ha­nem a minőségre törekedje­nek az elvtársak. Elég volt a packázásból, megkívánom a határozott vezetést. A lényeg, hogy a régi rosszból semmi sem maradjon vissza az új­ba. Érti? A főigazgató a főosztályve­zetőnek: — Kérem szépen, nálunk sem megy jól az átszervezés, az egész iparban semmi az egész, összekeverik az elv­társak a minőséget a mennyi­séggel. Elég volt! Senki se packázzon a határozott veze­tés lényegével. Semmi se ma­radjon a régiben, ami rossz az újban, az maradjon vissza. Főosztályvezető a gyárigaz­gatónak: — Kedves barátom, az egész iparban rossz az átszervezés, A mennyiség lényege nem azonos a minőség lényegével, ezt semmi esetre sem szabad összekeverni. Az elvtársaik ne a határozott vezetést erőltes­sék, hanem azzal törődjenek, hogy az újból megmaradjon minden, ami a régiben nem volt. Gyárigazgató az üzemveze­tőnek: — Nézd, Laci, új szelek fúj­dogálnak. Az átszervezés rossz az egész iparban, a mennyiség­re kell törekednünk, a minősé­get a vezetők határozottan ke­verik. össze kell keverni a ré­git az újjal, de csak az ma­radjon meg, ami a régiben is jó volt. Mással most ne tö­rődjetek. Üzemvezető a művezetőhöz: — Ide figyeljen! Az átszer­vezés nem sikerült. Az ipar­ban most a mennyiségre ke­rült a hangsúly, az elvtársak a minőséggel ne packázzanak. A vezetőktől ezentúl határo­zottabban kell kérni, külön­ben minden marad a régi­ben. Művezető a dolgozóknak: — Szakiké im, ezután min­dent úgy csinálunk, mint ed­dig, ne legyen semmire sem gondjuk. ­Viszont megvan a vigasz) hogy ezt az utasítást a dolgo1 zók maradéktalanul végre1 hajtják. ^ssrssyyrssssssssssssssssssssssssrssssssr* \ \ | Villanófény | Jólesik | | és - hasznos | S Sok dologról beszélgettünk ^ ^ Bandi Józseffel, a Papíripari § Vállalat szentendrei gyára x s egyik papíröntőgépének keze- x s léjével. Munkáról, célkitüzé- X X seikről —- mert a szocialista § S műszak csőn elnyeréséért verse- ^ ^ nyeznek — s eközben esett szó ^ ^ arról, amit „nagyon jóleső tö- X ^ rődés”-ként fogalmazott meg. X S Munkájukhoz, mindennapi X X gondjaikhoz sok segítséget § S kapnak a gyár egyik műszaki ^ § dolgozójától, Veres Józseftől. ^ Nemcsak a szűkén vett terme- x ^ lesi kérdésekben, hanem bár- X X miben segítségükre van; a pa- S X píröntőgép mellett dolgozók § S ezért szeretik a patrónust, aki ^ S jóval kötelességén túl foglal- ^ kozák velük. \ ^ Nem új dolog gyárainkban, ^ ^ hogy a felelős beosztású mű- fc; szakiak kisebb vagy nagyobb s kollektívákat patronálnak, az X X átlagosnál jobban megismerve ^ X problémáikat, mindennapi ^ S gondjaikat, s azt is, hogyan ^ bajlódnak olyasmivel, amit a J ^ felsőbb irányítás határozott x meg rosszul, vagy nem eléggé X X alaposan. Jó dolog ez, illetve: § X jó dolog lenne. Mert üzemeink ^ X többségében sajnos a patrónusi ^ ^ rendszer csak papíron született ^ meg, egy-két ember ugyan X csinálja, de a többség nem. Va- X X lamiféle oktalan tartózkodás X X tapasztalható: „sematikus** § x módszert gyanítanak benne, § ahelyett, hogy a gyakorlatban * ^ próbálnák meg, érdemes-e, x vagy felesleges? A szenfcetnd- x X re lek példája azt bizonyítja: X X érdemes. Legalább megpróbál- ^ » ni érdemes ... <m. o.) ^ ssrsss*,sssssssssssssssssrrnrsy*f*********\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom