Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE "lÉD VARO^R X. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1966. DECEMBER 21., SZERDA A VAROS TOJÁS- ES BAROMFIELLATASAROL Az igények kielégítése a város termelőszövetkezeteire vár Határidő előtti tervteljesítés Csökkenő önköltség a KGV-ben A ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál nagy­ban segíti a munkák mene­tét, a jó tervteljesítést, hogy kialakult profil szerint vég­zik termékeik gyártását, többek között a Pionír útépítő gépsor és olajtüzelésű masz- tikátorok készítését; a döm­perek, forgórakodók javítá­sát. Az utolsó negyedévben talajgyalukat és 275 literes betonkeverögépeket is készí­tenek. Az előzetes felmérések sze­rint globálisan vett éves ter­vük teljesítését a múlt hét vé­gén befejezték. Mivel az év folyamán kisebb gyártási át­csoportosítás vált szüksé­gessé, nem a tervezett gyárt­mányválasztékot állították elő. Várható azonban, hogy a cikkenkénti tervet is határ­idő előtt, december 27-re, tel­jesítik. Az egyelőre még óvatos becslések szerint is úgy lát­szik, valamivel túlszárnyalják a tavalyi jó eredményt. Erre utal az önköltségcsökkentési terv túlteljesítése is, ami azt jelenti, hogy növekszik az üzem nyeresége. A járás termelőszövetkeze­teinek és szocialista brigád­jainak eredményeit értékelő versenybizottság a közelmúlt­ban tartott ülésén a mező- gazdaság soron levő feladatai­ról is tanácskozott. Megállapították, hogy az őszi kampánymunkák befeje­zése után most a legfonto­sabb feladat az állatállomány téli átteleltetésének zökkenő- mentes megoldása, a takar­mány megfelelő tárolása. Ugyancsak fontos, hogy kellő időben megkezdődjenek a gépjavítások, s fel kell mérni a jövő évi alkatrész- és üzem­anyag-szükségletet is. A Vasipari Ktsz elektromos részlegénél az átvételi köny­vek megmondhatói annak, hogy hány rádió, motor, ház­tartási gép és televíziós Ve­vőkészülék sorakozik, a szak­emberek csavarhúzójára vár­va, a polcokon. Tóth Józsefné részlegve­zető a legnagyobb jóindula­tot tanúsítja, hogy eleget te­hessenek a megrendelők min­dig sürgős kívánságainak. Az átvétel szüneteiben maga is elővesz egy-egy javítandó kábelvezetéket, dugaszt vagy vasalózsinórt, hogy ezzel is segítse a részleg előrehala­dását. — Nincs különösebb baj a forgalommal — mondja. — Tudjuk tartani vállalásaink­nál a szokásos nyolcnapi ha­táridőt. Legtöbb bajunk van a régi típusú rádiókkal és tv-kkel, amiket tulajdono­suk ugyan jobbnak tart a mainál, de csak szerelés köz­ben derül ki, hogy eredeti alkatrész már nem kapható hozzájuk. Ilyenkor már nem­csak szerelőnek, konstruktőr­nek is kell lenni a szakem­bernek ahhoz, hogy működő­A tsz-ek piacon levő stand­jai közül á Vörös Csillag bó­déjában csaknem mindig kap­ható tojás és élő baromfi. A ke­resletet némileg enyhíti az Al­kotmány és a Táncsics Tsz-ből szállított szabadértékesítésű baromfi és tojás, azonban ezzel A járás mezőgazdasága har­madik ötéves fejlesztési ter­vének irányelvei alapján ké­szítsék el a termelőszövet­kezetek saját fejlesztési ter­vüket. Ennek részeként ál­lítsák össze a jövő évi ter­melési és pénzügyi terveket is. Az idei gazdasági év záró­akkordja is elérkezett. Nagy gondossággal készít’k elő a járás termelőszövetkezeteiben a zárszámadást. Ennek egyik feltétele, hogy a leltározást mindenütt nagy gonddal és körültekintéssel végezzék el. képes állapotba tudják hoz­ni a kiszolgált készülékeket. Mondhatni: a sírból, esetleg a MÉH ócskavasgyűjtő tele­péről mentik meg az öreg jószágokat. — Bosszúságot okoz néha javítóműhelyünknek a GEL- KÁVAL történő összetévesz- tése. Többen jönnek hoz­zánk garanciális javítások ügyében, akiket esetenként igazítunk el az üzletsor GELKA-szervízéhez. — Tartanak-e ügyeletet az ünnepekben? — Próbálkoztunk már egy időben inspekciózással, de igénybevétel híján beszüntet­tük. Háznál történő javításo­kat viszont gyakorlatilag az olyan súlyú vagy terjedelmű elektromos berendezéseken végzünk — főleg közületek- nél —, amelyek beszállítása a központi műhelybe nehézsé­gekbe ütközne. Nem vonat­kozik ez persze villanyszere­lőinkre, akik építkezések és lakóházak belső munkálatait, szerelését és javítását végzik. — Mi a helyzet a községek­ben folyó szolgáltatásoknál? — Abonyban és Albertir­NAGY AZ ÁRKÜLÖNBÖZET együtt sem elégítik ki a lakos­ság igényét. Emellett még igen nagy forgalmat bo­nyolítanak le a vágottba- romfi-árusok, akik — el­lentétben a tsz élőcsirke­árával — 12—14 forinttal adják drágábban áruikat. Az is tudvalevő, hogy a há­ziasszonyok némileg idegen­kednek a. tsz-csirkétől, mond­ván, hogy nem olyan ízletes, mert „táppal” etetik. Mit mond erről a Vörös Csil­lag Tsz főállattenyésztője, Pó­lya Gyula? — Szabadértékesítésű ba­romfiból valóban nincs ele­gendő, annak ellenére, hogy a tsz-ben nevelt csirkéktől ide­genkednek egyes háziasszo­nyok. A mi termelőszövetkeze­tünk értékesítés előtt két-három héttel kukoricával eteti a jószágokat, s így a vásár­lók jó minőségű, ízletes búst kaphatnak. sán van jelentősebb részle­günk. Ezek a helyi lakosság megrendeléseinek tesznek ele­get. Egyes munkák tekinte­tében — mint például az órajavítás — csak átveszik a munkadarabot és' a Cegléden történő kijavítás után ott helyben adják vissza a meg­rendelőknek. Ottlétünk alatt elektromos gitár erősítőjének csatlako­zóját hozta be egy fiatal­ember. Ügyét soronkívül el­intézték. Úgy látszik, az elektromo­sok is átérezték jelentősé­gét, esetleg még egy por­szívó javításának rovásra is. — Elvégre szükségesebb szer­szám lehet a szilveszterezés- hez, mint prózai vetélytársa. — A legnagyobb probléma az, hogy nem tudunk folyama­tosan szállítani. Ezt részben helyhiány okozza, részben a szerződéses mennyiség átadása kötelez bennünket. Ebben a hónapban, sajnos, nem is tu­dunk a piaci standunkra szál­lítani, januárban azonban már 700 darab csirke kerül eladás­ra. — Megoldható lenne-e a másik két termelőszövetkezet­tel való kooperáció, amely el­kerülhetővé tenné, hogy szinte egyszerre fogyjon ki a tojás és baromfi a tsz-ek bódéjából? — Gondoltunk erre is, és a közeljövőben napirendre tűz­zük ennek ügyét. A piaci ellátást össze kell hangolni a szerződéses kö­telezettséggel és a barom­fikeltető kapacitásával — fejezte be tájékoztatását a főáilattenyésztő. A tsz standján 20 forintért árusítják a tyúk kilóját, a csir­ke kilónkénti ára 30—32 forint. A kofa 44—46 forintért adja a vágott baromfi kilóját. Az ár- különbözet igen nagy — és ez nem mindegy a családi költ­ségvetésben. A megoldás a vá­ros termelőszövetkezeteire vár. GELKA-ügyelet Mint minden évben, az idén is ünnepi ügyeletet tart a GELKA-szerviz. A város tv­és rádiótulajdonosai 25-én, va­sárnap reggel 8—10, 26-án, hétfőn reggel 8—14., és január 1-én reggel 10—14. óráig je­lenthetik be készülékük hi­báját, személyesen vagy az 554-es telefonon. A hibás készülékek beje­lentését, illetve javítását a szerviz csak a város területén lakó tulajdonosoktól fogadja el az ünnepi ügyelet alatt. Lengyel Mihály és Tóth Jenő egy beteg rádió megszó­laltatásán dolgozik. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Ö, zöld fenyő Fenyőt árulnak a piac közelében, a termelőszövet­kezeti elárusítók raktárhelyiségei­nek udvarában. Nemrég még hagyma szaga lengte körül a kör­nyéket, most friss, erdei fenyőillatot áraszt az udvar: a hegyvidék levegő­je belopakodott az Alföld kellős kö­zepére. Asszonyok, fér­fiak válogatnak, s itt-ott a gyerekek is besegítenek; hisz tulajdonkép­pen az övék lesz a fa. Mostanában már egyre jobban szűkül az angyal­mesében hipők tá­bora. A gyerekek igy is, úgy is kö­rültáncolják örö­mükben a feldí­szített, gyertyafé­nyes, csillagszórós fácskát. Nekik mindegy, hogy anyu — vagy an­gyal. A mese úgy is jó, ha mese­könyvben a fa alatt találják, a csoki meg a cukor viszont — akár­ki hozza — úgy jó, ha a fán van, és ha sok. A fakeresők közt egy anyu és két fiacskája vá­logat. A fal mel­lett háromméteres fák állnak: tiszte­letreméltó fenyők. Oldalt a törpe tá­bor — az apraja. Anyu a nagy fá­kat nézegeti, a fiúk az apraja fe­lé lesnek, s húz­zák az asszonyt a kezénél fogva. — De gyerekek, most az új lakás­ban nagy kará­csonyfával ünne­peljünk! Ilyen még úgyse volt nálunk, hisz el sem fért volna! — Nekünk a ki­csi kell — így a fiúk, — s közben olyan kunyerá- lóan néznek az asszonyra, hogy végre enged a ké­résnek. — Nem értelek titeket. Amíg ki­csi volt a fa, nagy után sóvárogta­tok. És most... — Most meg ötöst kaptunk számtanból, — pusmog a nagyob­bik gyerkőc. — És kiszámol­tuk, hogy ha a fa egy méternél ki­sebb lesz, akkor még egy kiló cuk­rot vehetünk, és ugye a fáról majd hullanak a tűk, de a cukrot meg lehet enni... (— es) Zárszámadásra készülnek a járás tsz-eiben Aranyhétköznapok az elektromosoknál 10 hektoliter bor Az év utolsó hónapjának a közepe felé járunk. A gyárak­ban, üzemekben, a termelőszö­vetkezetekben egymás után sorra megkezdik az év végi felméréseket, a zárszámadáso­kat. Az Állami Pincészet ceg­lédi telepén is ér végét jelez­nek a teli hordók. Az állami gazdaságoktól, a termelőszövetkezetektől már mind beszállították a kétszer fejtett, Idei bort a pincébe. Decemberig mintegy 19 ezer hektoliternyit vettek át: az éves tervben jelzett mennyi­ségnél —, 16 500 hektoliter­nél — jóval többet — Mi lesz a sok hordó bor­ral? Nem kell félni, nem ma­rad a pincében! A pincészet­ből már útnak indultak a té ünnepekre szánt szállítani nyok a Vendéglátóipari Vái lalat boltjaiba, raktárjaiba, a italboltokba. De nemcsak a kömyékbel nem is csak a hazai borbarf tok fogyaszthatják a járás á lami gazdaságaiból és a tsz ékből érkezett kellemes ital Az Állami Pincegazdaság re vén igen szép mennyiség ji el a külföldi rendelőknek is: nyugati országokba már ner is egy tartályóriás kelt útn hogy a magyar borral — és ceglédi járásban szüretelt sző lő borát megkóstoltassa a kül földi vásárlókkal. (—es) Robbanás előtt... Cegléden az utóbbi időben — sőt, az előbbi időkben sem okozott robbanást a gáz. Az a gáz, amit palackokba zárva szállít a kis motoros kocsi a tűzhellyel rendelkező házak­hoz. Mondom, a gáz eddig nem okozott robbanást. De még okozhat: egyesek a gáz okoz­ta mérgelődéstől kerülnek rob­banás hangulatba. Cegléden a jövő évben meg­szaporodik a gáztulajdonosok száma. Alig két hete jártak itt az illetékes „gázosok” Buda­pestről, hogy a behívott, elő­jegyzett tulajdonos-jelöltek­kel a további tudnivalókat is­mertessék.' A tervek szerint igyekeznek Ceglédet is bekap­csolni az országos gázháló­zatba: fejlődik a város, fej­lődjön ezen a téren is. De... Gáztulajdonos, az lesz, egyre több. Arányosan a palackok száma is növekedni fog. Növekszik a palackokat szállító motoros kocsi igény- bevétele, munkája is. És, most jön az a bizonyos „de”. Mei —, ha valaki gázt szeretn< mondjuk rendelni és mivé ideje nem engedi, hogy a cse retelepet személyesen felke resse igényével, a telefonho fog folyamodni —, hisz Bell célból is feltalálta a „telefon hírrnondót”, biztosan. Ige: ám —, de a gázcseretelepné nincs telefonja! Pedig má szeptemberben is sokan ke resték. Októberben még töb ben. És decemberben... I posta telefonközpontjának al kalmazottai nem győzik saj nálkozva közölni a kérdezés ködőkkel: — Nem tudom kapcsoln kérem, nincs telefonja a te lepnek. Pedig lehetne. A gáz okozta méregtől való robbanások el kerülése végett a gázellátás hoz hasonlóan a telefonháló zatot is bővíteni kellene, leg alább egy mellékállomássá] Mielőtt robbannának a gáztu lajdonosok... (—es) Diós. mákos beigli és a többiek A Ceglédi Sütőipari Vállalat 4-es üzemegységében az év végi „hajrát” a karácsony előt­ti napok jelenítik. S hogy ez mennyire igazi „hajrá”, azt az egység vezetője, Csombai Re­zső mondotta el. — Ezekben a napokban 15— 16 órát dolgozunk egyfoly­tában. A bolti megrendelések megduplázódnak, s a háziasz- szonyok — nagyon okosan — inkább készen szerzik be az ünnepi asztalról elmarad­hatatlan mákos és diós beiglit, fonott és kakaós kalácsot, s az egyéb süteményeket. — A boltoktól kapott ed­digi megrendelések alapján — a szokott mennyiségen fe­lül — eddig kétezerrel több fonott, 600 kakaós kalácsot, ezer darab búrkifliit, 700 puf­fancsot és nagyon sok egyéb finomsüteményt készítünk. Ez a „statisztika” azonban még korántsem végleges, mert az igények bejelentését a boltok még egy-két napig elfogad­ják. Az ország legnagyobb megyéje Pest megye A statisztikai adatok érdeke képet nyújtanak Pest megy helyzetéről. Az elmúlt öt é alatt a megye szocialista ipa rának termelése az országo 48 százalékkal szemben — 97, százalékkal emelkedett, és a ipari termelés értéke megkö zelíti a 12 milliárd forintot. A főváros közelsége és az ú ipari létesítmények hatásár; évenként átlagosan 10 ezerre nőtt a megye lakossága és a 1963. évi 809 ezerrel szembe) — A sütemények közül me­lyek a legkedveltebbek? — Elsősorban a fonott kalács. Ebből 6zinte korlátlan mennyiségben • szállíthatnánk a boltokba. Nagyon kedvelt az aránylag olcsó és nagyon ízletes búrkifli, ami az eddigi mákostöltet helyett dióval ke­rül forgalomba. A harmadik „helyezést” a kakaós kalács ér­te el, amiből szintén nagy ma már meghaladja a 850 ez rét. Öt év alatt 28,1 százalék kai nőtt az ipari munkásol száma, ugyanakkor a termelő szövetkezeti tagok száma ki lene százalékkal csökkent. I kedvező munkalehetőségek kö vetkeztében Pest megyében je lenleg 434 ezer a keresők szá ma. mennyiségben vásárolnak i háziasszonyok, — fejezte b tájékoztatását Csombai Re zső. (csatáriné)

Next

/
Oldalképek
Tartalom