Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

/ AZ MSZMP PEST MEGYEI BÍZÓT TS ÁG A iS A.MfCY, E1 'T A N Á C S L APJA BUDAPEST Szolidaritási nagygyűlés a Dél-vietnami Nemzeti Fel szabadít ási Front megalakulásának 6. évfordulója alkalmából X. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ÁRA 50 FII.LÉR A jövő évi terv A napokban, a Híradástech­nikai Anyagok Gyára szak- szervezeti bizottságának tit­kárával beszélgetve, többször is szóba került, milyen jelen­tős mértékben változott, foko­zódott az emberek érdeklődése a gazdasági kérdések iránt, hogy az országos összefüggé­sek is mind jobbam foglalkoz­tatják azokat, akik néhány év; még a gyári gondokkal is alig törődtek. Való igaz, hogy — különösen a népgazdaság irányítási rendszere reformjá­nak napirendre kerülése óta — helyi és általános felada­tok között mind többen fede­zik fel a szoros összefüggése­ket, s azt is, hogy egyik a má­sik nélkül nem teljesíthető si­kerrel. A harmadik ötéves terv má­sodik esztendejének főbb terv­adatai, termelési és népjólé­ti célkitűzései ugyancsak vilá­gossá és közérthetővé teszik a szoros kapcsolatokat egy- egy üzem munkája, s a nép- gazdasági méretű célkitűzések megvalósulása között. Az ipa­ri termelés 4—6 százalékos nö­velése — ami magasabb, mint a tervben foglalt eredeti cél­kitűzés — az export további, mennyiségi és minőségi fej­lesztése elképzelhetetlen anél­kül, hogy megyénk üzemeinek nagy többsége ne tegye meg ugyanezeket a lépéseket. A Forte, a Csepel Autógyár, a Mechanikai Művek exportja ez évben éppúgy fontos té­nyezője volt a népgazdasági méretű feladatok teljesítésé­nek, mint ahogy a jövő eszten­dőben is az lesz. Rész és egész kapcsolatának felismerése, az ahhoz való igazodás kell, hogy vezesse megyénk iparát és me­zőgazdaságát, már csak azért is, mert megyénk egyike azon területeknek, ahol az országos átlagot jóval meghaladóan nö­vekedett az ipari termelés, az export értéke, s továbbra is lehetőségeink vannak arra, hogy tartani tudjuk e gyors- ütemű fejlődést. A jövő évi terv jelentősége tovább nő azzal, hogy a nép­gazdaság irányítási rendszeré­nek reformja előtti utolsó esz­tendő feladatait foglalja össze, tehát úgy kell teljesíteni a tervben foglaltakat, hogy ugyanakkor a reformelőkészü­letek is sikerrel befejeződje­nek. E kettős feladatot jól tük­rözi, hogy a terv általános cél­kitűzései között jelentős he­lyet foglal el a termelés és a szükségletek összhangjának to­vábbi erősítése, a beruházási eszközök összpontosítottabb felhasználása, vagy a mezőgaz­dasági termelés anyagi-műsza­ki feltételeinek fokozott javí­tása. E kettős feladat sikeres teljesítése nemcsak népgazda­sági érdek, hanem üzemi ér­dek is. hiszen ahogyan például jelentős többlethez juttatja a terven felüli export a Forte- gyáriakat, a rossz termék, az eladhatatlan nemcsak a nép­gazdaság számára hátrány, ha­nem mindinkább az a termelő üzemnek is. így lehet és kell felfogni a jövő évi tervet, il­letve az azon alapuló üzemi feladatokat, így lehet és kell értelmezni az életszínvonal növelésére vonatkozó célkitű­zéseket. A terv igen világosan megfogalmazza, hogy a reál­bérek és reáljövedelmek emel­kedése elválaszthatatlan a ter­melő ágazatok számára meg­határozott feladatok teljesíté­sétől, azaz csak amit megter­melünk, azt oszthatjuk el. Az üzemek egy részében már ebben az esztendőben jelentő­sen csökkentették a kötelező tervmutatók számát, s a jövő évben ez még inkább így lesz, még több helyen. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a túlzott kötöttségektől megszabadult üzemekben a korábbiaknál gyorsabban nőtt i a kapacitások kihasználása, egészséges termékösszetétel változás következett be, s csökkentek — nem egy he­lyen jelentős mértékben — a készletek. A nagyobb önál­lóságot, mozgási szabadságot azonban úgy kell felhasznál- niok üzemeinknek, hogy ugyanakkor a népgazdasági tervben foglalt, c.szágos mé­retű célok teljesítése se szen­vedjen csorbát, mert — s er­re van példa ma is, különösen a kooperációban dolgozó üze­mek készárú-kiszállításánál — megtörténik, hogy saját, vélt, s rövid távú érdekeik érvé­nyesítéséért feláldozzák, vagy legalábbis kockáztatják a hosszú távú, valódi, közös ér­dekeket. Olyan elv ez, amely­hez igazodni kell az 1967-es esztendőben is: a vállalati eredmények növelése nem le­het akadálya, kerékkötője ál­talánosabb, s éppen ezért na­gyobb tömegeket érintő ter­veink teljesítésének. Igen lényeges része a jövő évi tervnek az a szakasz, amelyben az életszínvonal emelésére, a lakosság életkö­rülményeinek javítására vo­natkozó adatok szerepelnek: a reálbérek 1—1,5 százalékos emelkedése, az 57 ezer, fel­építendő lakás vagy a kis­kereskedelmi forgalom áru­alapjának további növelése külön-külön, s együttesen is jól igazolja, hogy a gyakorlat­ban érvényesül, mégpedig kö­vetkezetesen a párt politikájá­nak legfontosabb célkitűzése, a népjólét állandó növelése. Megfelelő válasz ez azok szá­mára, akik ez évben megpró­báltak zavart kelteni külön­böző híresztelésekkel, s a jö­vőre vonatkozó, célzatos „ta­lálgatásokkal”. A terv főbb adatainak köz­zétételével egy időben a Szak­tanács és a KISZ felhívással' fordult a dolgozókhoz, amely­ben a szocialista munkaver­seny nagy fontosságát, szere­pét hangsúlyozzák. A párt IX. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozott, minden koráb­bi esztendőnél jelentősebb eredményeket hozó verseny- mozgalom tart napjainkban is, egészen az év utolsó nap­jáig. Az e verseny során szü­letett eredmények — olyan nagyszerű példák, mint a Du­nai Kőolajipari Vállalat KISZ- fiataljainak milliókat kitevő többlettermelési eredményei, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában az eredeti vállalás jelentős túlteljesítése — arra kell, hogy ösztönözzenek: ez­zel a lendülettel, lelkesedéssel kell 1967-ben is dolgozni, még inkább kamatoztatni a ver­senyben, s különösen a szo­cialista brigádmozgalomban rejlő erőket. Az 1967-es terv csak része azoknak a feladatoknak, ame­lyeket a párt IX. kongresszu­sa meghatározott, de köztu­dott, hogy feljebb jutni csak lépcsőről lépcsőre lehet, s ha cgy-egy szakaszt sikerrel te­szünk meg, a célhoz is köze­lebb jutunk. A szocializmus teljes felépítése olyan nem­zeti program, amelynek sike­res megvalósítása hosszú esz­tendők feladata: a párt IX. kongresszusán is igen sok szó esett arról, hogy távolabbi cél­jaink elérésének döntő té­nyezője a harmadik ötéves terv teljesítése. Az első esz­tendő a harmadik ötéves terv­ből biztató eredményeket ho­zott: jó alap ez arra, hogy a második esztendőben mé- gyorsabb léptekkel haladjur' előre. < Mészáros Ottó > 1966. DECEMBER 20., KEDD Átnyújtották a Lenin-rendet Brezsnyevnek Nyikolaj Podgomij a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke hétfőn a Kremlben átnyújtotta a Le­nin-rendet és-az „Arany csil­lagot” Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsá­ga főtitkárának. Brezsnyevet a kommunista építésben, az ország védelmi képességének megszilárdításában és a hon­védő háborúban szerzett ki­emelkedő érdemeiért, 60. szü­letésnapja alkalmából tüntet­ték ki a Lenin-renddel. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front megalakulásá­nak 6. évfordulója alkalmából szolidaritási nagygyűlést ren­dezett hétfőn a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár művelődési házában. Megjelent és az el­nökségben foglalt helyet Ne­mes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Péter János külügyminiszter és dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter, valamint társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Hoang Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete és Francis le Gall, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség főtitkára. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Brutyó Já­Kos&igin MM8 Tör ökörs&útgha utazik Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke ma hivatalos látoga­tásra utazik Törökországba. A Pravda kommentálva ezt az eseményt, megállapítja: az a tény, hogy szovjet kormányfő a szov­jet—török kapcsolatok történetében először el­látogat a szomszédos or­szágba, arra vall, hogy „a két ország viszonya visszakerül arra a reális baráti alapra, amelyet akkor fektettek le, amikor V. I. Lenin vezette államunk külpolitikáját”. A Pravda emlékeztet arra, hogy Törökország Kemal Ata- türk idejében az első or­szágok közé tartozott, amelyek a saját tapasztala­taik alapján győződtek meg a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élése lenini elveinek áldásos hatásáról. nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke mondott beszédet. — A magyar nép, a haladó em beriséggel együtt, mélysé­gesen elítéli és megveti a viet­nami nép elleni irtóhadjára­tot. A támadások fokozása olyan barbár cselekedet, amely a háború további kiter­jesztéséhez vezethet. — Most a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front megalakulásának 6. évforduló­ján a vietnami kérdés — job­ban mint valaha — az érdek­lődés középpontjában áll. — A magyar nép egysége­sen támogatja a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politiká­ját, népköztársaságunk kor­mányának intézkedéseit, amelyek a vietnami nép meg­segítését szolgálják. Egysége­sen támogatjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának Vietnammal kapcsolatos nyilatkozatát — jelentette ki Brutyó János, a nagygyűlés részvevőinek hosz- szan tartó tapsa közben. Szabó János, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára a magyar fiatalok százezreinek nevében bélyegezte meg a Ha­noi elleni légitámadásokat, az amerikai imperialisták barbár vietnami agresszióját. Ezután Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövet­ség főtitkárhelyettese emel­kedett szólásra, majd dr. Sik Endre, az Országos Béketa­nács elnöke szólalt fel. Mél­tatta a vietnami nép, a dél­vietnami hazafiak hősies har­cát, nagyszerű helytállását, • rámutatott: — A világ tudja, hogy Viet­nam az egész emberiségnek tör utat egy olyan jövő felé, amelyben a népeknek már nem kell eltűrniök az agresz- sziót és beavatkozást, nem kell meghajolniok a hódítóit előtt. Dr. Sík Endre végül a nagy­gyűlés résztvevőinek meleg ünneplése közben átnyújtotta Dinh Ba Tát-nek az Országa* Béketanács levelét, amelyben népünk adományáról értesíti a Dél-vietnami Nemzett Fél- szabadítási Frontot. Dinh Ba Thi, a DNFF bu­dapesti állandó képviseleté­nek vezetője volt a nagygyű­lés következő szónoka. Hang­súlyozta, hogy az elmúlt hat esztendőben a dél-vietnami nép és hadserege — a DNFí* vezetésével — sorozatosan kudarcba fullasztotta az ame­rikaiak bűnös támadásait Befejezésül Dinh Ba Thi d DNFF és a dél-vietnami nép nevében köszönetét mondott a nagygyűlés fórumán a ma­gyar nép internacionalista szo­lidaritásáért. A nagygyűlés résztvevői vé­gül táviratban üdvözölték a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badításd Frontot. Erdei Ferenc zárszava utáni a nagygyűlés az International^ hangjaival ért véget Összeült a KISZ Központi Bizottsága Hétfőn összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Méhes j Lajos, a KISZ Központi Bízott- I ságának első titkára beszámolt a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusáról, á KISZ idei tevékenységének ta­pasztalatairól, és ismertette az ifjúsági szövetség 1967-es fel­adatait. VIRÁGGAL KÖSZÖNTÖTTÉK A LESZERELŐKET A budai járási munkásőrök ünnepélyes egységgyűlése A referátumot vita követte, majd a központi bizottság nyilatkozatban bélyezgezte meg a Hanoi elleni terrorbom­bázásokat. Elhatározta, hogy a magyar fiatalok adományaiból újabb 11 millió forint értékű segítséget nyújt a hős vietna­mi népnek. A KISZ Központi Bizottsága kedden a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről és a falusi KISZ-szervezetek fel­adatairól tanácskozik. Szombaton délután került sor a budai járási munkás- őrzászlóalj ünnepélyes egy­séggyűlésére, a Mechanikai Művek előadótermében. Mint­egy ötszáz munkásőr vett részt az ünnepségen. Az el­nökség soraiban helyet fog­lalt: dr. Simon Pál, az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottsága tagja, a Du­nai Kőolajipari Vállalat igaz­gatója, Arató Jenő, a munkás­őrség Pest megyei parancs­noka, Lendvai István, az MSZMP járási végrehajtó bizottsága első titkára, Apa- toczki Jenő, a munkásőrség budai járási parancsnoka, Ko- moróczky Sándor, a munkás­őrség budai járási parancs­nokhelyettese, Laposnyik And­rás, a Budai Járási Tanács vb-elnöke, Sátor János, a Mechanikai Művek igazgató­ja, valamint a Budai Járási Rendőrkapitányság és a tömeg­szervezetek képviselői. Komoróczky Sándor járási parancsnokhelyettes nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apatoczki Jenő, járási pa­rancsnok tartott ünnepi be­szédet, melyben kitért a nem­rég befejeződött pártkong­resszus jelentőségére, s érté­kelte a budai járási mun- kásőrzászlóalj 1966. évi ered­ményeit. Az eltelt év sikereihez (Folytatás a 2. oldalon) RÓMA Sztrájk Vasárnap Olaszországban teljesen megbénította a vas­úti forgalmat a vasutasok sztrájkja. A kereken 40 000 sztrájkoló vasutas a munka­idő csökkentését követeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom