Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

10 PEST HECYEI KÄirltw 1966. DECEMBER 18., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A saüiési sanbtttlstíffrtíl... A iűrshvrlvtrnl... As önkényes beköltösésről így latja a pszichiáter SIR A BABA... Rendellenes szülés esetén több lehet-e a szülési szabadság? I. K.-né és még két olva­sónk Kérdezi, hogy mit kell érteni rendellenes szülés alatt, és ilyen esetben mennyi szü­lési szabadság jár az anyá­nak? M. P.-né pedig sérelmét írta meg, mert szülési segély címén fizetésének csupán a felét folyósítják részére. A terhes, illetőleg a szülő nőt 20 hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság rendellenes szülés esetén ha­tósági oryosi javaslatra négy héttel meghosszabbítható — mondja a rendelkezés. A szülési szabadságnak rendellenes szülés címén tör­ténő meghosszabbítására ak­kor kerülhet sor, ha ko­raszülés történt, amennyiben a csecsemő a szüléskor 2500 g alatti súlyú volt, vagy ikrek születtek, feltéve mindkét esetben, hogy az újszülött, a nő részére a szülés után egyébként járó szabadsága leteltekor is életben van. Nincs helye koraszülés címén meghosszabbításnak akkor, ha a gyermeket koraszülött ott­honban (osztályon) ápolják. A szülési szabadság idejére a teljes munkabérnek megfe­lelő szülési segély illeti meg a dolgozó nőt, ha a Szülést meg­előzően két éven belül leg­alább kétszázhetven napon át biztosított volt. Száznyolcvan nap biztosítás esetén a mun­kabér 50 százaléka illeti mega dolgozó nőt. M. P.-né olvasónknak nincs oka aggodalomra, mert bár a szülés megkezdésekor nem volt meg a kétszázhetven na­pi biztosítási ideje, de a szü­lés napjáig ezt megszerezte. Ezért visszamenőleg meg kell kapnia a 100 százalékos ter­hességi-gyermekágyi segélyt. A lakásügyi hatóság a mellékhelyiségek hasz­nálatát a társbérlet fennállása alatt újból szabályozhatja-e a ko­rábbitól eltérően? N. K. váci olvasónk kérde­zi: a lakásügyi hatóság jogo­sult-e a mellékhelyiségek használatát a társbérlet fenn­állása alatt a korábbi hatá­rozatában foglaltaktól eltérően szabályozni? A Legfelsőbb Bíróság több hasonló ügyben az egységes joggyakorlat kialakítása ér­dekében arra az álláspontra helyezkedett: nincs törvényes akadálya annak, hogy a la­kásügyi hatóság a társbérlet fennállása alatt a mellékhelyi­ségek használatát utóbb a ko­rábbiaktól eltérően rendezze. Erre azonban akkor van le­hetőség, ha valamelyik társ­bérlő személyi körülményei­ben időközben bekövetkezett változás ezt indokolttá teszi, vagy pedig a társbérlők kö­zötti súrlódások miatt válik ez szükségessé. Megjegyezzük, hogy ez alól kivétel az élés­kamra, mert ennek kizáróla­gos használata — eltérő meg­állapodás hiányában — a társ­bérlet létesítése előtti, eredeti bérlőt illeti meg. Ezért olva­sónknak nem lehet aggálya, mert hiába követeli társbérlő­je az éléskamrát, a lakásügyi hatóság azt részére nem utal­hatja ki. Kit kell önkényes be­költözőnek tekinteni? N. Z. nagykőrösi olvasónk kérdezi, hogy a tanácsi ren­delkezés alatt álló házába megüresedés esetén a tanács jóváhagyó határozata előtt beköltözhet-e? E. L. maglódi olvasónk pe­dig kérdezi, kit kell önkényes beköltözőnek tekinteni? önkényes beköltözőnek te­kintendő az a személy, aki Valamely helyiséget jogtalanul •— kiutaló határozat, illetve háztulajdonosi hozzájárulás nélkül elfoglal. Az önkényes beköltözőt előző lakásába kell Sír a baba. „Nem. baj, ez hozzátartozik a csecsemő éle­téhez, így erősödik a tüdeje” — jelenti ki a papa. „Biztos valami baja van szegénykém­nek” — aggodalmaskodik a mama, és már indul felvenni, megnyugtatni a kicsit. „Ne j kényeztesd el, mert nem bírsz majd vele” és a papa meg­akadályozza a mama akcióját. Megkezdődik ezzel az első nevelési vita, az első összeüt­közés a gyerek körül, és aki jobban bírja hanggal vagy érvvel, az kerül ki győztesen. A baba közben természetesen tovább sír, hiszen a felnőttek között lezajlódó vita nem épp a legalkalmasabb mód arra, hogy megnyugodjék. Kinek van igaza? A mamának, aki azt állítja, hogy csak akkor sír a baba, ha valami baja van? Vagy a pa­pának, akinek az a véleménye, hogy a sírás a csecsemő élet­funkciója és nem szabad köz­be lépni, mert akkor elkényez- tetődik? A csecsemő életéhez való­ban hozzátartozik a sírás. Nem szokja a rendet és éjjel ne sírjon.” Évi is sírós csecsemő volt. Anyukája féltette a családi békét, ezért feláldozta éjsza­káit és ringatta a gyereket. Ezek a ringatások azonban inkább hasonlítottak a rázo- gatáshoz, ütögetéshez. Foko­zottan indulatos volt az éj­szakáit megzavaró gyerekhez. „Rettenetes volt azt a sok sí­rást hallgatni, a férjem azt mondta, elköltözik hazulról, mert nem bírja idegekkel, kénytelen voltam egész éj­jel dajkálni, de mindig töb­bet kívánt. Hathónapos korá­ban csak úgy aludt el, hogy egy lepedőt kifeszítetlem és abban hengergettem. Ahogy egy pillanatra abbahagytam, már üvöltött." Zsuzsi nagyon várt kisbaba volt a házasság hatodik évé­ben született. Óvták és vigyáz­tak rá nagyon. „Hasfájás, gyenge baba volt, sokat kel­lett vele foglalkozni.” Ha sírt, azonnal ölbevették, teáztatták, ringatták. Még ma is — három éves korában — csak úgy al­szik el, ha anyuka vagy a nagymama kezét fogja, álom­tud beszólna, nem tudja kife- j jezni kívánságait, így a sírás egyetlen mód számára, hogy I közölje éhségét, fájdalmát, nyugtalanságát, haragját, vagy elégedetlenségét. A jó fülű, a gyerekkel foglalkozó felnőtt a sírás milyenségéből követ­keztetni tud a gyerek kíván­ságára. Még a legderűsebb, legkiegyensúlyozottabb baba is sír időnként. Sokat sír azon­ban az a baba, akinek a kör­nyezethez való alkalmazko­dás nagy nehézséget jelent, mert érzékenyebb, ingerlcke­visszaköltöztetni. Ha ez nem le­hetséges, akkor más lakás bizto­sítása nélkül kell érvényt sze­rezni a jogszabálynak. Az ilyen magatartás szabálysértés és a tanács jogosult 3000 forin­tig terjedő pénzbírságot is ki­szabni az önkényes lakásfog­lalóra. N. Z. olvasónkkal pedig a következőket közöljük: Ha tanácsi rendelkezés alatt áll a magántulajdonban levő ház, és abban egy lakás megüresedik, akkor a kiutaló határozat kézhezvétele előtt történő beköltözés jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a beköltöző egyben a ház tulaj­donosa is. Ha a tulajdonos bérlőként való kijelölése tör­vényes akadályba ütközik, ak­kor az önkényesen beköltözött tulajdonost éppúgy ki kell köl­töztetni, mint az egyéb önké­nyes lakásfoglalót. A munkakönyv köz­okirat, abba csak a va­lóságnak megfelelő ada­tokat lehet bejegyezni. Munkakönyvi bejegyzést méltányosságból sem lehet ki­javítani, még ha az egyébként nem fedné a munkaviszony megszűnésének tényleges for­máját. Z. Gy.-né ecseri olvasónk sérelmezi levelében, hogy munkakönyvében a „felmon­dás a dolgozó részéről” törté­nő bejegyzést a munkaügyi döntőbizottság nem változtat­ta át „munkaviszonya' meg­szűnt” bejegyzésre, és emiatt 6 hónapig nem lehet maga­sabb a munkabére, mint amennyi korábbi munkahe­lyén volt. A Munka Törvénykönyve az V. 30. §. (2) bek. a—f. pontjai­ban (ezt már többször közöl­tük), foglalt okokra alapított felmondás esetén a munka­könyvi bejegyzés: „munkavi­szony megszűnt”. Ebben az esetben új munkahelyén, fel­téve, ha 30 napon belül elhe­lyezkedik, keresete nagyobb lehet, mint az előző helyén volt. Leveléből azt állapítot­tuk meg azonban, hogy mun­kaviszonyát azért mondta fel, mert a vállalat nem tudott kí­vánságának megfelelő munka­helyet biztosítani. Az erre ala­pított felmondás esetén, he­lyesen tette a vállalat, hogy munkakönyvébe „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzést tette, és ezt a munkaügyi dön­tőbizottság még, méltányosság­ból sem változtathatja át. Dr. M. J. “— . — 1 o --------­n yebb idegrendszerű. Ezeknél a gyerekeknél körültekintésre és óvatosságra van szükség a későbbiek folyamán is, min­den új szokásfonma kialakí­tásának A későbbi nevelés szem­pontjából nem közömbös; ho­gyan reagálunk a babasírás jelzéseire. Nézzünk néhány tipikus példát. Pisti anyukája határozott és következetes. A nevelést elvi alapokra helyezi, és mivel a közvélemény azt tartja, hogy a csecsemőt nem szabad ringatni, mert azzal „elront­ják”, ő soha nem vette kézbe a gyereket, csak amikor a tisz­tába tevés, vagy etetés ideje eljött. „Pisti nagyon nyugta­lan, rossz gyerek volt, de én leszoktattam a sírásról! A für­dőszobába toltuk ki a kocsiját, nem nyúltunk hozzál A nagy sírásban végül mindig el­aludt. Reggel rendszerint a pólya tetején találtam. Két hó­napra volt szükség, hogy meg­ha simogatja. Pisti és a Pistihez hasonlóan nevelt csecsemők hamar tudo­másul veszik, hogy szüleik vi­szont nem veszik tekintetbe kívánságaikat. Csalódottsá­gukban, dühükben végül álom­ba merülnek, de egész maga­tartásuk a későbbiek során is nyugtalan. Vagy megkísérlik a lázadást azzal, hogy még töb­bet sírnak, még nehezebben fogadják el később is a köve­telményeket vagy pedig eleve lemondanak minden kíván­ságról és közömbössé, vissza­húzódóvá válnak. Évi a dajkálás hatására még nyugtalanabb lett. Igenyelte a dajkálást, mert ilyen mó­don tudta biztosítani, hogy foglalkozzanak veié. A rázo- gaiástdl, üíögetéstől mintegy elkábulva aludt el. Évi hozzá­szokott ahhoz, hogy célját min­dig elérheti, ha kitartóan és erőszakosan sír és ezt a mód­szert alkalmazza még most is, óvodás korában. Zsuzsika zsarnoka lett a családnak. Egyedül semmit nem hajlandó megtenni, elke­seredett, hosszú jajongásba kezd, ha nem teljesítik azon­nal kívánságát. Dajkáljunk vagy ne dajkáljunk tehát? Egyik sem vezet ered­ményre? Valóban a ridegség — Pisti mamája — és a túlkényeztetés — Zsuzsi —, egyaránt nem ve­zet eredményre. Mit tegyünk, ha sír a ba­ba! Ahogy már az elején leszö­geztük, a baba sírása jelzés. Mielőtt bármit is tennénk, elő­ször figyelnünk kell, hogy mit akar kifejezni és ez határozza meg cselekedetünket. Ha csak azért sír, mert álmos, sírása lassan dünnyögésbe csap át és ha csend és nyugalom van kö­rülötte, pillanatokon beiül el­alszik. Ha az étkezési idő előtt éhségét jelzi sírásával, akkor is nyugton hagyjuk, de elkezd­jük az előkészületeket az ete­téshez, hogy ne kelljgn a szo­kott időn túl várnia. Ha dü­höt érzünk sírásában, megnéz­zük, hogy nem valami ké­nyelmetlenség — összegyűrő­dött pelenka, kényelmetlen elhelyezkedés az ágyban — váltja-e ki haragját. A körül­ményeket természetesen ren­dezzük és így megnyugszik. Sírhat azonban — különösen már a nagyobb, 5—6 hónapos csecsemő — azért is, mert igényli, hqgy foglalkozzanak vele. A megnyugtató szavak, dúdolás, elegendő ahhoz, hogy ként, amikor annak ideje van, sírását abbahagyja, ha egyéb­foglalkozunk is vele. A nyugodt körülmények kö­zött élő, a baba kívánságait tekintetbe vevő környezetben ritkán sír Valóban a csecsemő. Ha sír, akkor sem a dajkálás- ra, riogatásra van szüksége, hanem arra a tapasztalatra, hogy környezete megérti őt és mindig, ha erre szükség van, kielégíti kívánságait. Elég a mama megnyugtató hangja, símogatása vagy in­tézkedése és abbahagyja a sí­rást. Azok a csecsemők, akik­nek sírására nem reagálnak, vagy nem megfelelően rea­gálnak a felnőttek; sokat sír­nak, hiszen állandóan kielégí­tetlenék, állandóan van ókuk panaszra. Az első két hónap­ban megfelelően alkalmazott szülői magatartás döntően befolyásolja a baba későbbi reakcióit is. Dr. Iluszka Antónia VILLANYFÉNY SZILVESZTERRE Három éve parcellázták és kezdték meg 300 házhely el­adását a terjeszkedő Ócsa Rá- kóczi-telepén. Azóta a telkek kétharmada gazdára lelt és száz ház meg is épült. Tulaj­donosaik is beköltöztek, csak egyelőre villanyuk nincsen. Épül azonban már az egész telepet, a lakott, az épülő há­zak és a még üres telkek ut­casorait behálózó mintegy nyolc és fél kilométer hosz- szú áramvezeték. Még ebben az évben át is adják, úgy, hegy az új esztendőt villany­fénnyel köszönthetik a telep lakói. Ezzel azonban még mindig nem teljes Öcsén a villanyhá­lózat. A falu szélén nem min­den utca végéig ér el a drót összesen másfél kilométeres vezeték építése szükséges még hozzá, hogy a község terü­letén valamennyi ház villany­hoz jusson. A pénz megvan rá, a vezetéképítést kivitelező vál­lalat sem hiányzik, jövő év derekáig teljes lesz tehát Ócsa villanyvilágítása. 145 dekás fácán A Csongrád megyei vadá­szok megfigyelései szerint az idén különösen jól fejlettek a szárnyasvadak. Emellett szól az a vadászszenzációnak szá­mító hír, mely szerint a szék- kutasi Petőfi vadásztársaság területén a napokban 145 de­kás fetoánt lőttek. FÖGKREMSTATISZT1KA 30 százalékkal nőtt vidéken a fogkrémfogyasztás, a fogápo­lás fontos jelzőszáma az egy főre jutó fogkrémfogyasztás. | ötven grammos tubusokban számolva, 6,6 tubust kellene egy lakosnak évente felhasz­nálnia. Az országátlag azon­ban csupán 1,6 tubus évente, örvendetes viszont, hogy — a tavaly megtartott fogászati hét, az egészségügyi felvilágo­sítás egyik maradandó ered­ményeként — a szövetkezeti boltokban 30 százalékkal több fogkrémet adnak el. SLÁGER: a játék Zavartalan a karácsonyi forgalom szakboltjaink mellett a kul- túrcikk- és illatszerárusító boltok polcain is helyet szorí­tottunk a játékoknak. A kise­gítő üzletek egész sora várja a játékot vásárló vevőket. Vá­cott a hangszerbolt és a piac­tér melletti háztartási bolt nyitott decemberre játékrész­leget. Cegléden az állomáshoz közeli papírbolt árul játéko­kat. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen ajándék- és já­tékpavilont állítottunk fel. — A nagykovácsi, budaka­lászi, érd-ófalui, szobi, viseg­rádi, dunaharaszti vevőknek a vegyes boltok eladói kínálnak játékokat. November végére elkészültünk az aszódi, nagy­kőrösi, szigethalmi és budaör­si játékszaküzletek felújításá­val. Zavartalan tehát a kará­csonyi forgalom. A decemberi vásárlók slá­gere: a játék. Hogyan elégíti ki a megnövekedett keresle­tet a Pest megyei Kiskereske­delmi Vállalat? — Kissé elkéstek az import­játékok — mondja Nieder Márton, az áruforgalmi osz­tály vezetője. — Még csak most fogott a szétszállításuk- hoz a nagykereskedelem. Az viszont biztos, hogy ki tudjuk elégíteni majd az igényeket. Bőven áll rendelkezésre ródli, korcsolya, eshet a hó. Kellően elláttuk boltjainkat a kedvelt mechanikai és elektromos já­tékokkal. — Az üzletek állják az ost­romot? — Erősítést „vetettünk” be. A ceglédi, váci, nagykőrösi és más nagyobb helyen árusító sztrájk. Ö azonban felugrott egy gépre és így i szónokolt: — Térjetek észre. A tőkésnek is szüksége ; van a betevő extrapofitra! Lehorgasztott fővel oldalogtunk el. ★ Most tehát itt áll előttem a KÖZÉRT-ben. ; Igen, ö az. , > Civil ruhában van, mint én, húst vásárol, j mint én. Sorban áll, mint én. Egy asszony j előttünk rövid karajt kér. A hentes egy marék < mócsingot dob a húsra. Az asszony tiltakozik, S a tömeg melléje áll. A hentes már-mar vesz- ! tesként marad a csatamezőn, de ekkor meg- \ szólal ö: \ — Igaza van a hentes kartársnak, utovegre ! a mócsingot is el kell adni... j Igen, ez ö. És most már emlékszem, a múlt- ( kor is találkoztam vele, amikor a villamoson \ valakit legorombított a kalauz, a tömeg vész- \ jóslóan hallgatott, de ö megszólalt: az ilyen \ ember utazzék taxin, ugye kalauz úr? Amikor egy üzletben valaki hosszasabban § nézegette az árut és rászóltak, Ö duruzsolta § oda az eladónak: bámulom magát kedvesem, $ hogy ilyen angyali türelme van a szekánt ve- ^ vökhöz. § Az üdülőben valaki kevesellte az adagot, ö t hangosan odaszólt a gondnoknak: az ilyen ala- \ kok otthon krumplipaprikást sem esznek. A gazdasági főnök valakinek nem akart ce- \ ruzát adni a hivatalban, Ö volt az, aki helye- § seit: akinek ceruza kell, vegyen magának ... ^ És természetesen ö az, aki a hentestől szín- ^ húst, a gazdasági főnöktől egy tucat ceruzát, a $ villamoson helyet és az üdülőben dupla ada- § got kap. § Igen, ismerem öt, évszázadok óta. Novobáczky Sándor § Ő AZ,,. Egy ember áll előttem a hús KÖZÉRT-ben és ismerősnek tűnik. Igen, most már tudom, Ö az. ★ Kétezer éve lehet, amikor először találkoz­tunk. Gladiátorok voltunk mindketten és a ró­maiak több századmagammal egy tömlöcben gyűjtöttek össze bennünket, amíg rákerül a sor, hogy gyilkoljuk egymást. Földalatti alag­utat vájtunk és szökni akartunk. Utolsó percben megszólalt Ö: — Értesítettem az őrséget. Nincs igazatok. Lássátok be, hogy szegény patríciusoknak is kell valami szórakozás. Visszabújtunk odúinkba. ★ Másodszor Párizsban találkoztunk. Mindket­ten közkatonaként szolgáltunk. Csapatunk éhezett, s a forradalom kitörése hírére moz­golódni kezdett. Arisztokrata tisztünk kihir­dette, hogy megtizedelnek bennünket. Át kel­lett volna adnunk fegyvereinket, de nem tet­tük. Ekkor azonban Ö kilépett a sorból és így szólt hozzánk: — Igaza van a kapitány úrnak ... Adjátok oda a fegyvert. Különben is kilenc az egyhez, hogy életben maradunk... Átadtuk fegyvereinket. ★ Vagy százhúsz évvel később egy gyárba ke­rültünk mindketten, mint munkások. Egy nap kihirdették, hogy tíz százalékkal csökkentik a béreket. Valaki elkiáltótta: akkor legyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom