Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

1966. DECEMBER 16.. PÉNTEK Ml» uEcrii ^íívtav n ZAROULES A Technika Házában csü­törtökön dr. Soós Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyet­tesnek, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület elnökének megnyitó szavaival megkezdő­dött a háromnapos mezőgazda- sági építési konferencia záró­ülése. Az országos találkozón ezen a napon elsősorban a nagy állattartó telepek kiala­kításának és az állattenyész­tés módszereinek gazdaságos- sági kérdéseit vitatták meg. Tömörkény-emlékkönyv A szegedi nyomdában elké­szült a Tömörkény-emlék­könyv, az író születésének 100. évfordulója alkalmából. A 470 oldalas kötet első példányait csütörtök délután az üzemben rendezett házi ünnepségen ad­ták át az emlékkönyv szer­kesztőinek, Kovács Sándor Jván és Péter László irodalom­kutatóknak. NAGYKANIZSA Malátagyár Csütörtökön üzembe helyez­ték a magyar söripar eddigi legnagyobb beruházását, a nagykanizsai új malátagyárat. A modem gyár építése és technikai felszerelése 112 mil­lió forintba került. Ez Közép- Európa legkorszerűbb, auto­matikus rendszerű technikával és technológiával dolgozó ma­látagyára. Pincétől a hűtőházig Nélkülözhetetlen a termelési biztonság Terv, piac, árak... dőlni, hogy túl merész elkép­zeléseik voltak. Egy homok­domb oldalába akartak pincét ásni, tetejére pedig nádat ter­veztek. Lényegében egy nagy pince készítéséhez akartak kez­deni. Ma már a 100 holdas almás közepén 25 vagon befogadó képességű, 570 négyzetméter alapterületű modern hűtőház áll. A hűtőházak építésének gyakorlatában egyedüli meg­oldásról van szó, mert ilyen nincs több az országban. Az üzemgazdász tovább foly­tatja a hűtőház létesítésének történetét: — A terv híre eljutott a Földművelésügyi Minisztéri­umba is, a műszaki fejlesztési főosztályig. Itt azonban már nem pincére gondoltak, hanem modern hűtőházra, olyan ka­pacitásúra, amely megfelel egy közepes termelőszövetkezet igényeinek. Ilyen tervdoku­mentáció azonban még nem volt, de a Budapesti Hűtőgép­gyár műszaki gárdája szívesen vállalkozott ennek elkészítésé­re. • Itt az irodában végighallgat­va a hűtőház létesítésének tör­ténetét egyszerűnek tűnik minden. Pedig mennyire nem volt az. Üttörő" munkát jelen­tett a feladatot megoldani. Már maga a gondolat is. Az ország egyébként sem bővelke­ÍGY VOLT, MAMA? Szabálytalan filmankét Tápiósápon togatta: megszöktem a munka elől. Éppen akkor, amikor végre teljesült legnagyobb kí­vánsága: neki is birtoka, föld­je -lett. ■ - Iga?,.., néhány- ~hold csupán, de az övé. Tudjátok vfelámennyiéfi,' htit ’ Jelentett akkor a föld... Az első sorban feketébe öl­tözött, idős házaspár. Apja és édesanyja. És mellettük meg­szólalásig tökéletes hasonmá­sa: agronómus öccse. Egyikük sem szól, nem tiltakozik az őszinte szavak ellen. Így volt. Elismerik. — Nem a munka elől szök­tem. Nagyon nehéz évek kö­szöntöttek rám. Ruhát vehet­tem ■ mást, mint volt az . itteni, de a sápi tájszólást nehéz volt elhagyni. Tudjátok. hogy mondtam először Hamlet mo­nológját? Lánni vagy nem lánni... É'tnk derültség a nézőtéren — Sokat éheztünk a kollé­giumban. Néha hazaszöktem babot, krumplit lopni. Persze, ki kellett lesni, mikor megy el a háztól apám. Csak az anyám tudott róla... — elhallgat, le­szól az • emelvényről. — Így volt, mama? — így, így, fiam... — tö- rölgeti szemét az öregasszony. — Aztán megkaptam az el­ső főszerepet a Talpalatnyi földben. Ami pénzt kaptam érte. mind hazaküldtem. Ahogy a szomszédék mesél­ték később, anya kiszaladt az utcára és bekiabált minden kapun. Pénzt küldött az Ádám! Tengersok pénzt... Akkor békült meg velem apám ... Az emlékek elevenek. Fejek bólintanak igazolásul: valóban egy történt minden, az utolsó szóig, nincs semmi kitalálás benne, igazolják. Nem egy és nem két ember, ha kell, az egész falu ... Pereg a szó. egy művész életútjának története elevene­dik meg. Egyszerű szavakban. Amolyan zárszámadás féle. Közületek indultam, ez lett belőlem, ítélkezzetek, kinek volt igaza akkor, amikor el­mentem: az apámnak, vagy nekem? Ne, ne mondjátok ki, barátaim, ne bántsátok meg az öregemet, elég csak egy igenlő szemvillanás. Nekem az is elég... Aztán egy mai epizód-' .A kislányom egyszer a szememre vetette: apa, te mindig olyan rossz ruhájú embereket játszol a filmeken. Igaza volt: a legtöbbször va­lóban parasztembereket, mun­kásokat alakítok. Nem szé­gyellem, sőt, büszke vagyok rá, hogy mindig kétkezi mun­kásokat játszhatom. Közülük jöttem, ma is hozzájuk tarto­zom ... Késő estébe nyúlt ez a be­szélgetés. Mégsem igyekezett haza senki. Derűs ünnepe volt ez a találkozás a falu-szülötte művésznek csakúgy, mint a ma is a faluban élő emberek­nek. Visszafogadás és további biztatás, de ugyanakkor bi­zonysága is annak: ma már a legkisebb faluból is el lehet jutni, akár a legmagasabb lépcsőfokra is. Prnkner Pál dik hűtőtérben. Nem egy szak­ember hivatkozott erre és hangoztatta: minek egy terme­lőszövetkezetnek hűtőház? Csizmazia László határozot­tan állítja: — Nem lehet meg nélküle egy árutermelésre berendezke­dett gazdaság. Nekünk a ter­melési biztonságot jelenti. A példák sokaságát sorolja arról, hogyan ment tönkre a földeken a sok gonddal meg­termelt áru. Ennek már vége. A Hűtőgépgyár szakemberei nagyszerű tervet és ugyanilyen gépeket készítettek. A szövet­kezetnek az idén mintegy 10 vagon almája termett — jö­vőre már 50—60 vagonra szá­mítanak. A MEK és a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola együttesen mintegy 15 vagon almát szállított ide. Kísérletez­nek a tárolással, tartósítással kapcsolatosan. Az üzemgaz­dász így nyilatkozik: — Számításaink szerint egy- egy kiló alma havi tárolása és hűtése 18—20 fillérbe kerül, öt hónap alatt körülbelül egy forint költséget jelent. Monda­ni sem kell, hogy márciusban, vagy áprilisban nem ennyivel ér többet az októberben, vagy novemberben lerakott gyü­mölcs. A modern hűtőház, a szövet­kezetnek mintegy 500 ezer fo­rintjába került. A Földműve­lésügyi Minisztérium körülbe­lül 850 ezer forintot adott a kísérlet céljaira. Pénzben azonban nem lehet kifejezni azt a sok fáradságot, amelyet a szövetkezet vezetői áldoztak azért, hogy tervüket megvaló­sítsák. Maguk szerezték be az épület anyagait. Építőmeste­reket szerződtettek, szerelőket fogadtak. A hűtőgépek és ve­zetékek beszerelésén kívül csaknem az utolsó szögig a Szövetkezet szakemberei ké­szítették az épületet. A termelőszövetkezet üzem­gazdásza így foglalja össze a vezetőség és a tagság vélemé­nyét: — Rengeteg időnk rámegy a tapasztalatcserére érkezőkkel való foglalkozásra. Szívesen tesszük ezt, mert tudjuk, hogy jó ügyet szolgálunk. A vita ugyanis még javában tart: kell-e hűtőház a szövetkeze­tekben, vagy nem. Mi bebizo­nyítjuk, hogy rendkívül hasz­nos, nem lehetünk meg nél­küle. — m. s. — PIPA MEZŐ Hét pajtás ért el kiválók eredményt, a többiek oklevelet^ kaptak jó szereplésükért. v ssssss/s/ssssssssssssss/ssssssssssssssssssrss. A szekszárdi múzeum már több száz pipamaradványt őriz, amelyek • Szekszárd-Pa- lánkról, az egykori török pa- lánkvár helyéről kerültek elő. A most felfedezett sárközi „pipamező’’ azonban arról fs vallhat majd, hogy magyar pipakészítő műhely lehetett |ott körülbelül 400 évvel ez- $ előtt, a török hódoltság ide­ijén elpusztult Ete község te- \ rületén. ^ A kérdésre jövőre kapunk ^ választ, amikor az időjárás § lehetővé teszi a régészeti le- ^ lőhely feltárásának megkez- S dósét. § ____________. I SZENTENDRE Gépkocsiszerviz Boldog pillanatok. Szendrődi Ferencné, a zsűri elnöke, győztesek körében. Szinte nem múlik el nap lá­togató nélkül a kiskunlacházi Kiskun Tsz-ben. Különösen, november eleje óta nőtt ugrás­szerűen a számuk. Ekkor he­lyezték ugyanis üzembe itt az ország első termelőszövetkeze­ti hűtőházát. Az élet, mintha csak igazolni akarná Csizma­zia Lászlót, a tsz üzemgazdá­szát, küldöttséget jelez telefo­non a Földművelésügyi Mi­nisztérium. — Jó, jó, jöjjenek csak, szí­vesen látjuk őket, de legalább egy-két nappal előbb jelentsék be szándékukat. A „mérsékelt” kifakadás ez­úttal nem sokat ér, a küldött­ség már elindult Budapestről. — Így mégy ez napról napra — mondja az üzemgazdász, aki számunkra is a hűtőház szüle­tésének körülményeit ismerte­ti. Két esztendővel ezelőtt szü­letett a gondolat: hűtőteret kellene biztosítani a szövetke­zetnek. Abban az időben mór gyökeret vert a 100 hold al­más a Duna mentén. Nap mint nap érezték a vezetők, tenni kellene valamit, hogy egyik napról a másikra ne menjen tönkre a kertészeti termék, ha akadozik a szállítás. Csizmazia László mosolyog­va meséli az első tervet: — A szövetkezet vezetőit egyáltalán nem lehet azzal vá­loajon, mcgiuuiuHivuuau gaz­dálkodjanak, gyorsítsák a technikai fejlődést, a termékek korszerűbb előállítását. Gyakran elhangzik a min­denkit közvetlenül érintő ag­godalom, hogy a piacnak, a kereslet-kínálat törvénye ér­vényesülésének, nem lesz-e állandósuló áremelkedést je­lentő „eredménye?” Valószí­nű — erről a korábbi pártha­tározatok is őszintén és nyíl­tan beszélnek — az új gazda­sági mechanizmus első idő­szakában, a szabadabb ár­mozgás miatt, várható ki­sebb mértékű árszínvonal­emelkedés, elsősorban a ter­melőeszközöket és a beruhá­zási javakat előállító üzemek termékeiben, de egyes fogyasz­tási cikkekben is. Az is vár­ható azonban, hogy a műszaki előrehaladással később csök­kenni fog az árszínvonal, sőt jónéhány termékféle ára a mainál jelentősen alacsonyabb lesz. Az állam amellett, hogy anyagilag érdekeltebbé teszi a vállalatokat költségeik csök­kentésében, élni fog néhány árszabályozó módszerrel is. A jelenlegi elgondolások szerint egyes alapanyagokra, mező- gazdasági termékekre, fonto­sabb élelmiszerekre, fogyasz­tási cikkekre és szolgáltatások­ra, eleve rögzített hatósági árakat állapít meg. Bizonyos nyersanyagokra és számos fo­gyasztási cikkre hatósági meg­kötéssel mozgó, megállapodá­sos árak lesznek érvényben. A szabad piaci árak elsősorban a beruházási gépekre és a koo­perációs félkésztermékekre, valamint az előbbiek közé nem tartozó fogyasztási cikkekre vonatkoznak. Az árszabályozási formák jellegük miatt alkalmasak lesznek arra, hogy az állam figyelemmel kísérje a fonto­sabb cikkek forgalmát, a fo­gyasztói igényeket és — ha ezt a piaci kapcsolatok kíván­ják — különböző intézkedé­sekkel- ■ hatni tudjon egyes üzemek termelésére. Tulaj­donképpen ezek is biztosíté­kai, hogy a kereslet-kínálat törvénye erősítse a szocialista tervgazdálkodást. Az új gazdasági mechaniz­mus hivatalos bevezetéséig még egy év van hátra. Ponto­san még nem alakult ki min­den, de a főmódszerek már tisztázódtak. És ezeknek a párt alapvető céljait, a szocializ­mus teljes felépítését, a szocia­lista termelési viszonyok erő­sítését és a dolgozók életszín­vonalának növelését kell szol­gálnak. K. A. A Pest megyei üzemekben is sokat vitatkoznak mosta­nában arról, hogyan kapcso­lódik egymáshoz a népgazda­ság tervszerű irányítása és a piac bővülő szerepe. A párt IX. kongresszusát megelőző időben (helyenként még utár na is), hallottunk aggódó kér­déseket, hogy a kereslet és a kínálat közvetlenül érvénye­sülő kölcsönhatása nem je­lenti-e a szocialista termelés rendszerének, a tervgazdálko­dásnak feladását? Egyértelmű nemmel válaszolt erre a kong­resszus, amikor határozatában hangsúlyozta: „Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált a tervgazdálkodás tovább­fejlesztése. A jövőben a köz­ponti irányítást nem az úgy­nevezett tervlebontás mód­szerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktív szere­pére építünk, a tervgazdálko­dás keretében nagyobb szere­pet juttatunk az áru- és pénz- viszonyoknak.” A régi és sok vonatkozás­ban ma is érvényben levő ter­vezési rendszer, amely köte­lező mutatókkal írta elő a termelés és fogyasztás alaku­lását, abból az elvi feltétele­zésből indult ki, hogy ellentét van a tervgazdálkodás és a piac között. Jórészt ezért volt az árucsere helyett termékcse­re, és gyakran ezért helyettesí­tette központi elosztás a keres­kedelmet is. Részben ez volt az oka, hogy eltűntek szem elől a tényleges fogyasztói szükségletek, s míg számos árucikkből állandósult a hiány, másokból százmilliós érték­ben halmozódtak fel eladat­lan készletek. (A vállalatokat semmi sem késztette — gyak­ran módjukban sem állt —. hogy piackutatást végezzenek, „életközelsegből” vizsgálják, elemezzék termékeik értéke­sítésének lehetőségeit.) A piaci kapcsolatok a jö­vőben jelentős változásokat hoznak az árucsere fő meg­jelenési formájában, az árak alakulásában. Az eddigi me­rev és mindent központilag megállapított árak helyett az új árviszonyokban kifejezés­re jutnak a termelés társa­dalmi költségei,, de érvénye­sül az eladó és a vásárló tény­leges értékítélete is. Az áraknak az lesz egyik fontos szerepe, hogy az üzemek veze­tőit irányítsák és ösztönözzék döntéseikben és a fogyasztói igények állandó figyelemmel kísérésében, i.özvetlcn anya­gi érdekükké válik, hogy a termelés a kereslethez kapcso­^ Az utóbbi években jelentö- ^ sen meginövekedett a Dunaka- ^ nyár járműforgalma. A szent- § endrei Vas- és Háziipari Ktsz ^ elhatározta, hogy a 11 -es műút | mentén, a város határában le- $ vő benzintől tő-állomás köze- ^ lében gépkocsiszervizt rendez $ be. A 2,4 millió forint költ- ^ seggel épülő létesítményben | naponta 20—25 gépkocsit és $ motorkerékpárt javíthatnak ^és szolgálhatnak majd ki. Az |új szervizt a jövő évben átí­rják át rendeltetésének. I A decsi Alkotmány Tsz ; egvik tehenésze arról érte- | sítette a szekszárdi Béri Ba- | logh Ádám Múzeumot, hogy i a falu határában — közelebb- ; ről, Bóli István háztáji föld- j jén sok régi cseréppipa talál­> ható. s Az asztalon az egyik baba népviseletben pompázik, a másik még csak fehérnemű­ben ücsörög. A feladat: ezt a babát két óra alatt, kl-ki ízlé­se és tudósa szerint öltöztesse mai divatos ruhácskába. Har­minc kisdobos kezében villant a varrótű, gyors, pontos ölté­sekkel illesztették helyükre a kiszabott darabokat. A mozdu­lataikat távolról szemmel kí­sérő mamák pedig nem szól­tak most aggódva csemetéjük­re: „Teszed le azt a tüt a ke­zedből!" — inkább büszkén fi­gyelték a kis szakemberek munkáját. Büszkén és izgatot­tan, hiszen versenyről volt szó, méghozzá döntőről. A szentendrei járás tizenkét iskolájának legügyesebb kisdo­bosai Szentendrén a József At­tila művelődési házban vetél­kedtek a járás legszebb baba­ruha készítője címért. Mint Szendrödi Ferencné, a járási úttörőelnökség kisdobos-fele­lőse elmondotta, a döntő em­lített feladatán kívül előzőleg valamilyen nemzetiségi népvi­seleti ruhácskát kellett elké­szíteniük a gyerekeknek. Ezek a babák jövő tavasszal a po- mázi nemzetiségi találkozó ki­állításán szerepelnek majd. Harminc kisdobos - hatvan kisbaba v igasztalan ősz végi idő. sze­merkélő, hűvös eső áztatja az amúgy is sáros földeket. Az országúiról letérni a falusi földutakra ■ egyenlő- -aa- elaka­dással. A monori járás útjai amúgy sem tartóznák a leg­jobbak közé. Töredezettek, ká­tyúkkal tűzdeltek mindenfelé. Légióként a falvak belterüle­tén. Tápiósápon is hatalmasakat zökken az autó, nyomában messze fröccsen a sár. Az aggodalom indokolt: lesz-e kö­zönség a meghirdetett filman- kéton? Van-e kedve valaki­nek ilyen időben végigcaplat- ni a felun, hogy megnézze a Hideg napok című magyar filmet és találkozzon alkotói­val? A stábon most nyoma sincs az izgalomnak. Ügy várják a közönséget, mint akik bizto­sak a sikerben. De ahogy múlnák a percek, kérdezik Ádámot: mit gondolsz, jön­nek? Ádám magabiztos — Nem hagynak cserben, meglátjátok... Ádám — Szirtes Ádám. Ma­gabiztosságának oka: itt szü­letett a faluban. A stáb: Cse­res Tibor, a film írója, továb­bá Szemes Mari és Farkas Antal. A falu-szülötte művésznek igaza volt. Nem hagyták cser­ben a sápiak. Már jóval az ankét kezdete előtt zsúfolásig megtelt a művelődési ház' nagyterme. Akinek nem jutott hely, ott szorongott a székso­rok mögött, körben a falak mentén. — Minden tapalatnyi föld kiadó... — mosolyog Cseres és cinkosan kacsint Szirtesre. A válaszra már nincs idő. Rövid köszöntő beszédek, az­tán Szirtes Adym lép az emel­vényre. — Kedves barátaim! Ked­ves atyámfiai ... Talán meg emlékeztek rám ... Nem tudja folytatni, taps szakítja félbe a baráti szava­kat. De a taps mást is jelent, a falu visszafogadta fiai közé. — Innen indultam el. Közü­letek ... Most mar bevall ha­tom, nagyon nehéz szívvel. Mint mindnyájan tudjátok, földet a mi családunk is csak negyvenötben jussolt. Én- pe­dig negyvenhatban csendesen megszöktem. Ap:1m fé’ig-med- öig kitagadott érte. Azt haj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom