Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

Exportra indul az alma Tóth István felvétele Táncos medvéből kezes mackó] 8300 beteget gyógyítottak a ceglédi állatkórházban PEST HEGYEI HÍPLAP KÜLÖNKIADÁSA Feleség voltam New Yorkban X. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1966. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Figyelemmel kísérik a fiatalkorúak életéi, nevelését Segít a városi gyermek­és ifjúságvédeími áb A ceglédi állatkórház bejá­ratának kapui szélesre tárva. Az udvaron lovaskocsi, s mellette idegesen toporgó paraszt bácsika. A főorvost keresem, s még mielőtt be­nyitnék az „Ügyeletes” fel­iratú ajtón, a bácsika megál­lít. „Nem lehet kérem most oda bemenni!” — szól aggódó hangon — a szegény Ris- kám ellik ... ellene, ha tud­na, de a doktor úr azt mond­ta, nem kell félni, császár­ral szép simán elveszi tő­le .. 1955 óta működik Ceglé­den állatkórház. Azóta kor­szerű felszerelésekkel gazda­godott, s megnövekedett az örvosellátottság is. Jelenleg Komár professzor — az ál­latkórház főorvosa — irá­nyításával három orvos végzi a város és a járás állatbete­geinek ellátását. Emellett minden évben — és tegyük hozzá örömmel jönnek — gyakornok állatorvosok töltik hivatalosan kiszabott gyakor­ló idejüket a kórházban, ahol nagy szaktudású oktatás mel­lett sajátíthatják el az ál­latbetegségek nem éppen könnyű gyógyítását. — Ebben az évben 8330 be­teg állatot gyógyítottunk — tájékoztat Komár professzor. — Ebből 7682-t mint bejáró beteget kezeltünk, s 648 szo­rult kórházi kezelésre, ami­nek ápolási ideje 5471 ápolási napot vett igénybe. Ezeken az állatokon legtöbbször da­ganatok eltávolítását végez­tük, a legtöbb munkát azon­ban a nehéz szülések adták, ugyanis a szarvasmarhákon, lovakon csak mintegy tíz éve végzünk császármetszést, mélynek alkalmazásával lé­nyegesen csökkent az ellés- bep elhullt állatok száma. Áz épület előtt egy lai­kus számára megnevezhetetlen alkotmány áll, s mint ké­sőbb megtudtuk, igen fontos szerepet játszik az állatok „megszelídítésében”. Ennek a rögzítőnek a segítségével al­tatják el a nagyobb erővel bíró állatokat. S nem kisebb á csodálkozás a műtőbe lépő arcán sem, a fal mellett ugyan­is hatalmas heverő áll, me­lyen még az óriás Gulliver is kényelmesen elhelyezked­hetne. Az orvosi ellátáshoz szükséges műszerek megdöb­bentően nagyított eszközeit láthatjuk itt a nagyméretű műszerszekrény polcain. — Persze foglalkozunk ki­sebb állatok gyógyításával is — folytatja a professzor. — A mindennapi „madár­forgalmunk” azt bizonyítja, hogy Cegléd „madárváros”. Nagyon sok galambot hoznak. s nem kevesebb a számuk az úgynevezett „kalitkamadarak­nak” sem, amiket dédelge­tett aggodalommal hoznak gyógyításra gazdáik. Sok ál­latbarát van ebben a város­ban, ezt bizonyítja, hogy a macskától a fehéregérig, öl­ebtől a papagájig már min­den állatfajta megfordult ná­lunk. Még medve is! A nemrégi­ben városunkban átutazóban levő cirkusz hozta el a mac­kót kezelésre. Nem volt köny- nyű dolgunk, ugyanis a med­ve háromszáz kilós hatalmas állat volt. Viszont hálás be­tegnek ígérkezett, ugyanis még injekciózás előtt két láb­ra állva produkálta magát, harmonikaszóval kedveske­dett kezelőinek. A kábító be­adása után azonban „kezes medve” lett és kisbárány- ként tűrte a szükséges vizs­gálatot — fejezte be az ál­latkórház igazgatója. (csatári) A városi tanács ^ munkáját többféle állandó ' bizottság társadalmi tevékenysége segíti. A gyámügyi előadó munká­ját könnyíti a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bi­zottság. A fiatalok sorsával, életé­vel foglalkozó társadalmi ak­tívák az üzemek dolgozói és az iskolák nevelői közül kerülnek ki. A csoportban egészségügyi dolgozó és nyug­díjas is tevékenykedik. Munkájukat könnyíti, hogy különböző munkahelye­ken dolgoznak s így mun­katársaikkal, a gazdasá­gi vezetőkkel és a tö­megszervezetekkel kiala­kított jó kapcsolatok alap­ján tájékozódhatnak a város if­júságának helyzetéről. A bizottság tagjai előre el­készített munkaterv szerint dolgoznak. Havonta megtart­ják ülésüket, amelyre meg­hívják a társszervek vezetőit is. A gyámügyi előadó és a KISZ-bizottság képviselő­je is ellátogat ezekre a meg­beszélésekre. Feladatkörükhöz tartozik a gyámügyi tennivalók megbe­szélése is. Ebben az évben eddig 29 fiatalkorú házasság- kötési ügyében mondtak véleményt. Huszonhat esetben engedélyezték is a fiatalkorú házasságát. Segítséget nyújtanak gyer­mekvédelmi ellátmány elosz­tásában is. Ahol szükséges, a helyszínen ellenőrzik a kis­korúak életkörülményeit. • Jó kapcsolatban állnak az általános iskolák gyermekvé­delmi felelőseivel. A külterületen nehezebb ellenőrzést végezni, mi­vel nagy a távolság és gyakran hiányzik a meg­felelő jármű is. A külterületi pedagógusok azonban elvégzik a környe­zettanulmányt. Bekapcsoló­dott a munkába a szakma­közi bizottság, a nőtanács és a Hazafias Népfront is. A rendőrség gyermek- és if­júságvédelmi előadója szin­tén támogatja munkájukat. . Tennivalóik között fontos helyen szerepel a rászoruló fiatalok utógondozása. A fel­nőttek közül pártfogók kí­sérik figyelemmel ezeknek az ifjaknak az életmódját, mun­kakörülményeit és családi helyzetét. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat szakszervezeti bizott­sága és a Kossuth Művelődési Ház Kárpáti Aurél iroda­lombarátok köre rendezésé­ben Feleség voltam New Yorkban címmel élménybeszá­moló előadásra kerül sor, a Kossuth Étiterem pálmakert­jében. Az előadást Gál Zsu­zsa, a nemrég megjelent, nagy sikerű 1 könyv írója, a Népszava munkatársa tartja. A beszámoló csütörtökön, december 15-én este hat óra­kor kezdődik. A korszerű ke­reskedelemmel, vendéglátás­sal, háztartásvezetéssel, a táplálkozás mai problémáival is foglalkozik az írónő előadá­sa, melyet máris nagy érdek­lődés előz meg. A vendégek kérdéseire ad választ az esit második részé-, ben az írónő, majd könyvei-, nek dedikálására kerül sor, melyeket a helyszínen is áru-, sítanak ezúttal. (b. 1.) Még lehet jelentkezni labdarúgó bírónak Ma, 15-én az 1967. évi lab­darúgó játékvezető-képző tan­folyam indul a ceglédi JTS Rákóczi út 14. szám alatti he­lyiségében. A tanfolyamra még ma este be lehet iratkoz­ni mindazoknak, kik a 18. életévüket már betöltötték. A sikeres vizsga után már a tavaszi bajnokságokon mint bíró, részt vehet. A tanfolyam­ra jelentkezők este öt és fél hat között jelenjenek meg, A tanfolyam első foglalko­zása hat órakor kezdődik. Előadás a fáidról és a Holdról Ma este hat órai kezdettel a Dózsa Művelődési Otthonban a KGV csillagászati szakköre rendezésében előadásra kerül sor, filmvetítéssel egybekötve. A Földünk kísérője, a Hold — és Az űrhajó első állomása, a Hold címmel hangzik el elő­adás, majd bemutatják - a Csillag a Holdon és a Földünk útitársai című ismeretterjesz­tő kis filmeket. Az előadásra a szakkör tagjai mellett az ér­deklődőket is várják. Színes diabemutafó Gink Károly alkotásaiból A Ceglédi Foto Club rende­zésében pénteken, december 16-án este hét órai kezdettel Gink Károly budapesti fotó­művész színes diáinak be­mutatóját tartják meg a ceg­lédi Kossuth Művelődési Ház 1. számú termében. 9931ü "-vesetó a „cseles44 patakban Érdekes közlekedési sza­bálysértésre került sor az el­múlt hét végén Cegléden. A város szélén, a Körösi úton, a Gerje hídja mellett, egy autó­busz belerohamt a patakba. Ve­zetője pedig szinte vérfagyasz­tó közömbösséggel nyomban hoirtyognii kezdett az ülésen. A többiről már a rendőr­ségi krónika számol be. Ho­gyan is került a vácdukai ne­velőotthon járműve a Gerjé- be? Javítás utáni próbaútra in­dult az autóbusszal Nagy László gépkocsivezető és Kuklis János, a szerelőműhely művezetője. Útközben itt is, ott is meg-megálltak. A gép­kocsivezető nem fogyasztott szeszesitalt, társa azonban an­nál inkább. Cegléden a MÁV- AUT javítóműhelyénél felke­resték Zombori Dezsőt, nagy­kőrösi ismerősüket. A műve­zető itt italozott a társaságban levő Ádám Lajos szerelővel. Befejezve az újbor kóstolóját, elindultak Nagykőrös felé. A Körösi úti italboltnál még megálltak, hogy a gépkocsive­zető és Ádám cigarettát ve­hessen. Amíg a kocsmában időztek, egy ismeretlen férfi lépett a helyiségbe, s a pult­nak dőlve közölte a szenzá­ciót: valami busz beleesett a Gerjébe. A gépkocsivezető le­gyintett, hinni sem akarta a történteket. Amikor az ajtón kitekintett, elhülve látta, hogy kocsija művezetőstül eltűnt. A kocsmától ellátni a Gerjéig. Az összeverődő tömeg • mellett jól kivehettek az elsüllyedt busz tetejének körvonalait. Mi is történt, amíg Nagy Lászlóék cigarettát vettek? Kuklis János művezető, aki még a garázsban sem mert egy kocsit arrébb vinni és vezetői igazolványa sincs, most az elfogyasztott italtól nagy önbizalmat nyerve elin­dította a járművet, s — a hi­dat ügyesen megkerülve — belegázolt a patakba. Utána, mint aki jól végezte dolgát, aludni kezdett. Hiába csalo­gatták ki a lelkes szurkolók, végül a helyszínre érkező rendőröknek kellett kiszabadí­tani. Háromféle szabálytalanságot követett el az alkalmi vezető: figyelmetlen, gondatlan veze­tés, vezetői igazolvány nélküli járművezetés és ittas állapot­ban való közlekedés a bűne — a társadalmi tulajdonban oko­zott mintegy 500 forintnyi kárról nem is beszélve. Az eseményre egybegyűlt érdeklődők közül valaki meg­jegyezte: a Lajos király halá­lát okozó Csele patak példá­jára a pórul járt sofőr élete végéig „cseles” pataknak ne­vezheti a Gerjét. A NA G YMA MA A hét egykori irodalmi kritikusa A buszon, mint minden hetipia­cos napon, sok az utas. A felszállók soraiban terme­tes asszonyság fu- rakodik, pillantá­sa helyet kutat. Ugrik is egy fia­talember, nem annyira az asz- szonyság tekinté­lye, mint inkább az ölében féltve őrzött pólya lát­tán. A csomag annyira „új" még, hogy az utasok szemöldöke szin­te egyszerre hú­zódik: szegény, jó későn hozta a vi­lágra. És már ol­vasható is a te­kintetekben — bátor asszony le­het, ilyen kor­ban ... van vagy negyvenöt éves. Az asszonnyal volt egy olyan „hugomféle” — aki — gondolom a kórházi cuccot volt hivatva cipel­ni. A cucc na­gyobb volt, mint a pólya, s így a fiatalember mel­letti hely is gyor­san kiürült. Már nagy sóhajjal le is ült volna a lel­kem, de a „pá­lyás” mama, nem éppen betegágyi hangon rárivalt: — Nem látod, hogy nem férsz! — Még megütnéd a drágámnak a lá­bát! — és már hajolt is a pici felé, negédes han­golt gügyögött ne­ki egészen az állo­másig. A buszról le- szállva — szinte díszmenetben vo­nult be a váróte­rembe. Ott mál­náért küldte a „csomagost”, majd a büféhez ugrasz­tottá, kérdezze meg, van-e első osztályú babapis­kóta. Közben se­rényen, hol ki, hol be csomagolta a picit, és közben gügyögött, gügyö­gött ... Hát igen, ez a féltő anyai szeretet... A se­gítőtárs is fölé- fölé hajolt a félt­ve őrzött babának, de nem sokáig nézhette, mert — „ne lehelj rá!” „Jaj, még meg­nyomod” — félté­keny hang hamar odébb állította. Közben ismerő­seik is akadtak, akik tisztes távol­ból nézhették az újszülöttet. Az egyik nagy han­gon üdvözölte is őket: — Na, Rozi, hát meglett? — Meg, hála is­tennek — szólt amaz. — Aztán hánya­dik unokád is? — Hát az első! — felelte büszkén az asszonyság. (csat—) gyarországon, Ízlésfejlődés és stíluskorszakok stb. Egyik tanulmányát a ceglédi viseletről írta. „Minálunk — Cegléden — nem vernek csip­két, és egyáltalán ritka a jel­legzetes magyar holmi. Ennek a városnak sohasem voltak mesteremberei, szűrszabói, szíj- jártói, gölöncséréi, akik valaha nagyon buzgólkodtak volna a színes, zamatos magyar ipari tárgyakért. Nem tudom, mi az oka, alighanem az, hogy ve­gyes eredetű lakossága nem hozhatott magával valamely egységes, idővel kialakulandó formakészséget. Etnográfiailag nem érdekes a ceglédi benn­szülött, viselete is színtelen s ebben a tekintetben messze mögötte marad a szomszéd he­lyeknek, a kecskeméti pusztá- zó népnek, vagy a nagykunsá­giak művészi érzékének” ... 1943-ban halt meg. Most len­ne 85 éves. Aki teheti, végjéé kezébe kevés számban közké­zen forgó könyveit, fújja le ró­luk a port, lapozgasson a líri­kus hangvételű sorok között, s idézze fel arcát az írónak, aki „a boldog otthon” tudományá­ba akarta számtalan munká­jával bevezetni az olvasót. Ez a tudomány végső fokon böl­csesség és derűs életszemlélet kérdése, összhangban kell len­nünk a tárgyakkal — tanítot­ta —, amelyek körülvesznek bennünket és nehéz órákban bi­zalmat és erőt adnak. De ezt csak akkor cselekszik, ha anya­guk becsületes és szellemük nemes. Szomorú István A felvételek a művész euró­pai körutazása során készül­tek, s méltán tartanak szá­mot a fotózás kedvelődnek ér­deklődésére, hiszen a művész a hazad színes felvételek ké­szítőinek élenjáró mestere. s 5 Ma már kevesek számára je- $ lent valamit ez a név: Nádai \ Pál. \ Nyolcvanöt éve, 1881. de- J cember 15-én született Ceglé- 5 den. Apja Neuman néven ab- v ban az időben a város közis- ^ mert ügyvédje. Itt végezte az j elemi iskolákat, s mert a vá- J rosban akkor még nem volt 5 gimnázium, másutt folytatta | tanulmányát. Középiskolai ta- $ nári oklevelet szerzett, majd 5 Pesten a IV. kerületi főreális- 5 kólában kapott alkalmazást, j Ceglédre gyakran visszaláto- j gatott és a helyi lapokban a g századforduló utáni években ! sok cikke jelent meg. Csak ! meghatottsággal olvashatjuk ; ma is például azt a cikkét, S mely az ugyancsak ceglédi szü- j letésű ieles irodalomtörténész- $ ről, Széchy Károly egyetemi j tanárról jelent meg tollából a ! „Czegléd” című lapban. Toldi t Ferencről írt sorait, vagy a ; Kossuth Múzeum épületének ! elemzését tárgyaló tanulmá- i nyát említhetjük még a jele- | sebbek közül. Rendkívül gaz- i dag irodalmi hagyatékot őr- | zitnk, mely az ő munkás élete 5 után az egyetemes magyar mű- ! velődés számára fennmaradt. ; Nádai Pál irodalmi munkás- ; ságát, mely terjedelmét tekint- ; ve rendkívül nagy, értékét nézve ma is időt álló — az „Űj század" című lapnál kezd­te, 1907-től „A hét” belső mun­katársa volt. Ebben az időben főként színházi és irodalmi kri­tikákat és esztétikai cikkeket írt. Kritikai munkássága rend­kívül nagy terjedelmű, s bár szétszórtsága miatt nehezen felmérhető, mégis azt mond­hatjuk róluk, hogy azok felfo­gásban, megformálásban s a szemlélet modernségében kora jelesei közé emelhették meste­rüket. Számtalan szociálpeda- gógiai szakdolgozata is megje­lent. Ezek egyike, „A magyar népetimológia” önálló kötet­ként is kiadásra került. Nádai Pál akkor bontakozott ki, amikor írásaiban a művelt­ség kincseinek népszerűsítésén fáradozott. Ilyen irányú tanul­mányai és könyvei a magyar szaktudomány legszebb és leg­jelentősebb darabjai. Stílusa sodró erejű, olvasmányos. A lakásberendezés művészetéről 300 oldalt úgy ír, hogy nem is­métli önmagát, nem lesz unal­mas. S mi mindent tud a szá­zadok stílusáról beszélni, vagy a gyermeknevelés apróságairól. Néhány könyvének címe: Iparművészeti törekvések a XX. században, Az élet művé­szete. Jelenkori szépségtörek­vések, Az iparművészet Ma­CEGLÉDEN SZÜLETETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom