Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-14 / 294. szám
X. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1966. DECEMBER 14., SZERDA ÍR LÁP K ÜL ÖNK ! AD ÁS A MUNKÁBAN A SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁG: Munkásvédelmi ellenőrzések üzemekben Munkásvédelmi őrség papíron — Hogyan számolnak az izbégi húsboltban? Kezdeti nehézségek után mintha nagyobb erővel, és hivatásának megfelelő formában indul az új szakmaközi bizottság munkája. A napokban megtartott vezetőségi ülésen több tanulságos beszámoló hangzott el. Paur Géza munkavédelmi felügyelő az üzemekben megtörtént munkavédelmi ellenőrzésekről tájékoztatott, többek között a Budakalászi Gyapjúmosó és Szövőgyárban tartott helyszíni vizsgálatról. A bizottság tízpontos jelentésben rögzítette a tapasztaltakat, melyek jelentékeny része sürgősen kiküszöbölendő hiányosság. Megállapították, hogy Ezért a sérült azt sem tudja, hogy kárigénnyel léphet fel a vállalattal szemben, amit bizonyít az is, hogy nincs is igénybeadás. a szakszervezet megbízottja nem minden esetben vesz részt a balesetek kivizsgálásában, csak utólag írja alá a jegyzőkönyvet. A felelősséget sok esetben 50 —50 százalékos alapon állapítják meg, holott van felelős személy. Ennek következménye, hogy a „felelősök” felelősségre vonása sem történik meg. A munkásvédelmi őrség csak papíron van, de ténylegesen nem működik. Az öltözők és fürdők a legrosszabb állapotban vannak és túlzsúfoltak, ami annak is tudható be, hogy egyik öltözőjük leégett. E hiányosságok elsősorban a biztonsági megbízott nemtörődömségéből származnak, de ugyanez mondható a szakszervezeti munkásvédelmi munkájára is. Ebben az évben eddig 23 üzemi baleset volt, 352 kiesett munkanappal. kodási Vállalat kertészeti részlegénél megállapították, hogy Laszlovszky Jánosné balesetét, amely 3 hónapos munkakiesést eredményezett, január 6-tól szeptember 5-ig nem vizsgálták ki. A biztonsági megbizott a balesetekről nem is tudott. Szeptemberben az izbégi húsboltot ellenőrizték, ahol megállapították, hogy az üzlet kicsi, piszkos és rendetlen. Egy kiló 11 deka fejhús próbavásárlásánál 1 forint 82 fillérrel többet számoltak, 1 kiló lapockánál pedig egy forinttal többet. Kíváncsian várjuk a megállapított hiányosságok sürgős pótlását, a hibák megszüntetését. Horváth Levente Tovább a lenini úton Az MSZMP Szentendrei Bizottsága a november hónapban újjáválasztott pártcso- portbizalmiak részvételével kibővített titkári értekezletet tartott a helyőrségi tiszti klubban. Nagy Imre, a pártbizottság első titkára a IX. kongresszus hatnapi üléséről tartott rövid ismertetést. Elmondotta, hogy harminchárom külföldi és 48 belföldi, összesen 81 delegátus vett részt, majd ismertette a kongresszus hatá* rozatát a termelőszövetkezetek családi pótlékának 1970-ig történő felemeléséről, a gyermekgondozási segély 1967-ben történő bevezetéséről stb. Ezután Simkó József, a járási bizottság titkára a szervezeti szabályzat megváltoztatását ismertette, majd Szegedi Károlyné az adminisztrációs munka megváltoztatásáról szólt. Végül az 1966. évi júliusi KB-határozat alapján az időszerű feladatok megbeszélésére került sor. (kató) Szentendrei képzőművészek kiállítása Vietnamért Novemberben meglátogatták ízbégen a gyomai Viharsarok Halászati Tsz gombkészítő telepét is, ahol kis teljesítményű gépekkel 31 nő és három férfi dolgozik. Balesetük még nem volt ez évben, orvosuk hetenként látogatja az üzemet, azonban Megállapították azt is, hogy a baleseti jegyzőkönyvben a sérült nem nyilatkozik, hogy egyetért-e a megállapítással. fürdőhelyiségük nincs, öltözőjük és ebédlőjük most épül, az üzemnek nincs biztonsági megbízottja. A szentendrei VárosgazdáiSZÉPÜL A MÚZEUM A látogatók ezekben a napokban hiába kopogtatnának a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum hatalmas, tömör kapuján. Nemcsak a kiállítási termek, de még az iroda is zárva van. Helyesebben, ez utóbbi a restaurálóműhelyben kapott ideiglenes otthont. Babaöltöztetés __versenyben A József Attila Művelődési Otthon nagytermében vasárnap délelőtt a legügyesebb kezű kisdobosok adtak egymásnak találkozót, hogy eldöntsék, melyikük tud gyorsabban és szebben varrni babaruhát, és milyen mestere a babaöltöztetésnek. Ennek a szokatlan, de nagyon ötletes versenynek az ,volt a célja, hogy fejlesszék a gyerekek esztétikai érzekét, kézügyességét, valamint községük népviseletének ismeretét. Ugyanis minden egyes részvevő — mintegy 45-en voltak — kettős feladatot kapott. Magukkal kellett hozniuk egy helyi népviseletbe öltöztetett babát, a verseny színhelyén pedig egy „pucér” babát kellett felöltöztetniük az otthon előre kiszabott, de itt a helyszínen megvarrt ruhába. A verseny időtartama . másfél óra volt, és ezt követte a „szigorú” zsűri munkája. Bizony, nehéz dolga volt Szendrődi Fe- rencnének, Szabó Ferencnek és Kéjei Endrének, mert a kis versenyzők alaposan kitettek magukért, és szebbnél szebb alkotásokkal vonultak a zsűri asztala elé. Végül megszületett az „ítélet”: kilenc kisdobos munkáját értékelte „kiválónak” a zsűri; a pilis- szentlászlói Kovács Katiét, a po- mázi Tóth Éváét, Adamik Ilonáét és Szabó Éváét, a csobánkai Papp Zsuzsáét, a buda- ' kalászi Németh Éváét, a szentendrei Kertai Juditét és a visegrádi Gö- tschek Erzsébetét, és — a sok kislány között — az egyetlen fiúét: Friedrich Istvánét. Külön dicséretben részesítették Kertai Jutkát, mert önállóan, kíséret nélkül jelent meg a szentendrei Rákóczi úti iskola képviseletében, és „hazai” biztatás nélkül is nagyszerűen helytállt. — Ezen a sikeres versenyen — sajnálatos módon — a jó úttörő és kisdobos munkájukról híres duma- bogdányi, tahitót- falui és a pilisszántói iskolák nem képviseltették magukat —, mondotta a verseny befejeztével Sipos Árpád, járási úttörőtitkár. A szépen sikerült ruhák arról győztek meg bennünket, hogy komoly politechnikai képzés folyik iskoláink alsó tagozataiban. Megrendezése helyes volt azért is, mert a népviseletbe öltöztetett babák révén a kicsinyek figyelmét is sikerült ráirányítani községük itt-ott már feledésbe merült szép népművészeti, népviseleti hagyományaira. (—i -r) Nagy renoválási munkálatok folynak most a múzeumban. Mintegy 110 000 forintos beruházással az összes helyiséget kifestették, fénycsöves világítással és belső világítású vitrinekkel szerelték fel és javában tart a parkettázás. A jövő évben pedig elkezdik az új épületszárny építését, amely az állandó képzőművészéti kiállítások otthona lesz majd. kap majd itt ízelítőt a látogató. Örömmel köszöntjük múzeumunk „megszépülését” és reméljük, hogy a sokkal korszerűbb kiállítási lehetőségek birtokában sok szép és tanulságos kiállításnak lehetünk majd tanúi, a jövőben is. (—nyi) Vasárnap fél 12-kor a művelődési otthon klubjában érdekes, nemes szándékú kiállítás nyílt a szentendrei képzőművészek alkotásaiból, amelyeket mintegy 70 000 forint értékben képzőművészeink a sokat szenvedő, hősiesen küzdő vietnami nép megsegítésére ajánlottak fel. A kiállításnak külön rangot adott, hogy a megnyitó beszédet dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács elnöke tartotta. Beszédében drámai erejű szavakkal ecsetelte az amerikai imperializmus Vietnamban elkövetett véres gaztetteit és azt az elszánt, hősies küzdelmet, amelyet az életét nap mint nap fenyegető gyilkos fegyverek pusztító tüzében a vietnami nép folytat. Beszélt arról a hatalmas nemzetközi tiltakozó és segítő akcióról, amely a világ népeit a vietnami nép megsegítésére mozgósította, és arról is, hogy hazánk hogyan veszi ki részét ebből a nagy nemzetközi megmozdulásból. Ennek a részvételnek egyik megnyilvánulása ez a szentendrei kiállítás is, amely alkalommal képzőművészeink tették le a maguk „voksát” Vietnam szenvedő, harcoló népe mellett. János, Ilosvai-Varga Istvi Kósza-Sipos László, Gálj Lola, Korniss Dezső, Göllr Miklós, Kántor Andor, Kmei János, Önódy Béla, Mihá Pál, Dr. Boross Ferenc, Ki Béla, Szánthó Piroska, Be Judit, Gallasz Magda, Szi Jenő, Bánovszky Miklós, Pi János. Horányi Sándor A kiállított képek alkotói megérdemlik, hogy nevüket megemlítsük, hisz ez az ő „vietnami műszakuk”: Gráber Margit, Deim Pál, Balogh László, Barcsay Jenő, Arató Tej vagy tojás? Engedtessék meg nekei hogy feltegyem a kérdé; szabad-e tojást árulni o ahol tejet? A Pest megyei Népbe Vállalat ellenőre szerint: ne szabad. A dologban csak az a fu csa, hogy míg az orsz. számtalan élelmiszerből tjáb; szabad, addig az említett k reskedelmi vállalat 165. sz mű üzletében — tilos. Tojá a boltvezető „nem forgalma hat” — mondja az utasítás. Az amúgy is szűkre szabc második műszakból megtak rítanának öt, tíz, esetleg hú percet az emberek, ha a te jel együtt a tojást is meg 1 hetne vásárolni. De akkor meg lennénk el gedve a kereskedelemmel, boltvezetővel és az egyéb ill tékesekkel. De amire — ú| látszik, egyesek szerint nincs semmi szükség! Tóth Zoltán Tavasszal nagy komplex kiállításra kerül sor az emeleti termekben, ehhez kellenek a belső világítású vitrinek is. „Táj és ember” címmel Szentendrének és környékének helytörténeti, régészeti és természettudományi anyagából Hét kilométer árvédelmi töltés épül Szentendrétől Budakalászig A Duna magasabb vízállása és jelentősebb mennyiségű csapadék esetén Budakalász folyóparti része, és a község beljebb, de mélyebben fekvő területei mindig yeszélybe kerülnek. A tavalyi hosszantartó áradás következtében Budaka- lászon a Duna-parti öblö- zet mintegy 550 holdnyi területét árasztotta el a víz és 350 családi házból is ki kellett költöztetni a lakókat Veszélybe kerültek a part menti hétvégi házak is. A kár, amely keletkezett, ekkor mintegy két és fél millió forintot tett ki. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság idén elkészítette a budakalászi öblözet ármentesítési tervét, amelynek keretében a szentendrei Dera patak\ w//////////////////////////////////w////////w////////////////y7///////w/////////////////////////////yy//////////^////////////// tói, egészen a budakalászi B rát-patak torkolatáig, minte hét kilométer hosszúságbe árvédelmi töltést építenek, munkálatokat az elkövetke két évben végzik el, összes« 14,8 millió forint köitségg Ezenkívül a községi tanács talajvíz elvezetésére, a jö évben, a vasút és a Barát-p tak között elterülő terület vízelvezető árkokat ásat, mir egy 350 ezer forintos költse gél. A nagyarányú vízmente; tő és árvédelmi munkálat költségeihez hozzájárulnak budakalászi vállalatok és g< daságok is. A munka befej zése után megszűnik a Dun parti öblözet és a mélyebb fekvő lakó- és termőterület veszélyeztetettsége. KÖSZÖNJÜK ízbégen, a Lenin úton, Kél Gyula tsz-nyugdíjas háro: tagú családjával lakik egy 1 esi házban, mely megrokka megdőlt. A kis családn nagy gondot okozott, hogy havi négyszáz forint nyugi íjából hogyan tegyék isn i lakhatóvá? i A család segítségére siet ! ízbég állandó patrónusa ; mindenki segítője: a kocsigy | A család faanyagot kapott | erdőgazdaságtól, cement I blokklapokat a cementál I gyártól, s a kocsigyár égj | szocialista brigádja, Kás: : nyi András vezetésével hé ! reállította a megrendült ház Segített tehát mindenki, i \ csak tudott, és segítettek az< j akik nem üres formasága I érzik a „szocialista” eszmét. Kékli Gyuláék nevében li szönjük a segítséget. Disznóölés — szakítással Miből eredt a földrészek A legújabb kutatások alapján a földrészek neve az alábbi eredetre vezethető vissza: Ázsia a föníciai „asu” szóból származik, ami annyit jelent: „A napkelet országa”. Afrika a föníciai „havreka” szóból vezethető le, ami világosságot, fénylőt jelent. Amerika Amerigo Vespucci- tól kapta a nevét; ő írta az első könyvet az újvilágról. szó-8 ■ Béla nem olyan fiú, aki ne tudná, mi a gavalléria. Amikor elhatározta, hogy az udvarlásából előbb-utóbb házasság lesz, mindjárt a jövőre gondolt. Gizi, népes családja nem kis örömére — az egyik hetipiac után — ládába lekötött malackát tolt be a kis kézikocsin az udvarba. — Ahun van-é, — dörmög- te. — Majd felnői, s levágjuk. — Van olyan negyven kiló, • örvendezett Dini, a jövendőbeli — középsők közül való öccse. — Jól van — hagyta helyben az apósjelölt is. A malac a sufni sarkában berendezett „hálószobájában”, úgy látszott, igen jól érezte magát. Mindenki kedvezett neki. Esténként megbeszélték, hogy egy és két mázsa között hány kilós súlyt ér majd el, halála órájáig. Ez, persze, még odébb lesz. Majd csak jön a következő fizetés, és akkor berendezik számára is az éléskamráját. Béla délutánonként, amint a gyárból szabadult, büszkén felemelt fejjel nyitotta be Gizikéék ajtaját. Első volt a programban a malacnézés. Giziké eközben a szerelemtől és a megelégedettségtől sugárzó tekintetével pásztázta végig Béla cinege alakját. így telt el egy hét. — Hé, apjuk — szólt egy napon Giziké anyukája, — csinálj valamit azzal a malaccal. Magunkat sem győzöm ennivalóval. Az após jelölt egynapi mély töprengés után, emí- gyen szólt jövendőbeli vejé- hez. — Fiam! Szép, javított kis állat ez a malacka. — Az — büszkélkedett a legény. — Hűm! — kráKogott az öreg — kicsi lesz ennek ez a hely. — Az biz’ igaz — vélte Béla is. — Van-e pénzed? — néz az kérdőn — csak azért, mert dara is kéne, meg tök. Mondta anyjuk is, hogy mintha fogyna ez a malac. — Visítani visít, de még elég kerek — gusztálgatja Béla a pocát. — Deszka is kellene az ólhoz — morfondírozik az öreg. — Ahogy számítom — sorolja az ujján — az eleség, az ól, ezer, ezeröt. — Hagyja abba, papa — idegeskedett Béla — Honnan vegyem elő? Ruha is kell, meg vasárnap lesz Giziké születésnapja. Az is vagy két darab százas. — Te, Béci, — mi lenne, ha levágnánk? Egy kis pörkölt. Egy kis hurka. Vagy két sonkából kolbász. Töltött ká1 posztéba is jutna. A csontból! finom leves. — Hát, az istenit neki — ! vág közbe a vőnek való — i öljük le. — Két nap múlva ! megjelent a lakásban Balázs i koma — a biöllér. Pálinka-: iszogatás közben beszélték ; meg a stratégiai helyzetet, j — Te, koma, a hátsó lábát j kapd el. A fülit sem árt ■ megragadni, — intézkedett a! már pityókás böllér. A felerősödött harcias tár- : saság egy pillanat alatt lete- : perte a visítozó kismalacot, i Következett a böllér, aki- j nek már csak annyi hely ju- j tott a malackán, hogy bele- j szúrja a nagykést. — Kész — húzta ki. — Meg I sem nyikkant. A sebhely j nyomán azonban nem ser- | kent ki a reggelinek szánt; vér. Addig fogták, gyömö- j szölték, hogy szegény pára j még a „kivégzés” előtt ki- j adá a lelkét, bosszúból a belsejében hagyván minden csepp vért, mint, ahogy ilyenkor lenni szokott. Két nap múlva Béla lókolbászt reggelizett a gyárban. — Hát a disznótor? — évődtek vele. Béci keserveset káromkodott. — Még aznap este elfogyott minden porcikája. Rá sem bírtam nézni. Csak ettek, ettek... — Hát a Gizi, mit szólt? — Nem ért rá az evéstől. Szakítottam. Elvégre nem j vehetek el egy tíztagú csalá- j dot. — bíró — Európa a héber „ereb” szó-5 ból származik es annyit jelent. ^ „éjszaka avagy a napnyugta^ birodalma’’. Ausztrália, avagy „terra \ austrális” déli földet jelenti Jóval e földrész felfedezéseJ előtt feltételezték már, hogy\ ezen a helyen ugyanakkora\ kiterjedésű szárazföldnek kell l lennie, mint az óvilág északi\ féltekéjén. >