Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

1966. DECEMBER 14., SZERDA r*9T uectei k/Cíi'Iop 3 Csak 20 millimétert süllyedt a Rókus kórház A földalatti első szakaszán elkészült a két, egymással párhuzamosan haladó alagút a Népstadion-állomás és a Blaha Lujza tér, illetve a Ró­kus-kórház és a Deák tér kö­zött; Gál Imre mérnök, az Asto- ria-állomás építésének egyik vezetője ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta: — Az Astoria-állomástól kiindulva a Rákóczi út alatt haladva, az alagútfúrással túl­jutottunk a Rókus-kórház épülete alatt. A folyamatosan végzett mérések azt mutatják, hogy az épület a nagyon ne­héz, vízzel dúsan telített ho­mokban végzett alagútfúrás során átlagosan mindössze 20 millimétert süllyedt, a mint­egy 2 centiméteres süllyedés azonban nem okozott kárt az épület állagában. A továb­biakban még számolni lehet egy-kétmilliméteres földmoz­gással, azonban ebből sem adódhat épületkár. Óriásfenyó Az idén is a Soproni Tanul­mányi Erdőgazdaságot bízta meg a KISZ Központi Bizott­sága, hogy az Országházba az úttörők Télapó-ünnepségére az óriásfenyőt leszállítsa. Az erdőgazdaság dolgozói a Brennbergi erdőben a Hideg­víz-forrás környékén egy ti­zenhét és fél méteres fenyőt szemeltek ki az országházi ün­nepségre. Segített a tsz-en az iparszerű m Először a világon Mesterséges balinkeltetés Hat gyenge közül négy megerősödött Emelkedik a munkaegység értéke Nyereségrészesedés a tsz-ben Megkezdődött a visszaáramlás A gödöllői Kisállattenyészté­si Kutató Intézet tolnai kísér­leti állomásán világviszonylat­ban először sikerült a ragado­zó ön, vagy népiesen a balin nevű hal tömeges elszaporítá- sa, dr. Jaczó Imre, a gödöllői intézet tudományos főmunka­társa által kidolgozott mester­séges termékenyítési és kelte- tési módszer szerint. A sporthorgászatra kitűnően alkalmas ragadozó önből az idén négyszázötvenezer ivadé- : kot keltettek mesterségesen. A tolnai telep tapasztalatait ■ felhasználva jövőre Keszthe­lyen nagy balinkeltetöt épít a í Halgazdasági Tröszt. Megkezdik a ragadozó ön tömeges elszaporítását a bala­toni telepítéshez. Bronzkori koponya az asztalon Nem volt valami szívderítő látvány, amint megpillantot­tuk az asztalon. Talán ezért indult, nehezen a beszélgetés: — Szabad pontosabb szemé­lyi adatait? Öseurópai típus, szaknyel von cro-magmomiit va­gyok, férfi a késői kóborból. Pontosan 29 évet éltem, az ép koponyákat, elsősor­ban kiállítási célokra. Ma már teljes temetők kerülnek fel­tárásira, s a cél azért a csont­vázak teljessége, mert egész nemzetek, egy-egy népréteg teljes képét igyekeznek újból megele ven í teni. Magyarország régészeti és embertani vonatkozásban a világ gazdag területei közé számít. Hazánk földjén a fél­millió éves vértesszöllősi elő­ember óta állandóan laktak emberek. Egyik kultúra vál­totta a másikat, koronként kü­lönböző népek vándoroltak át Magyarország területén. Eljutottak ide a kelták, a kis- ázsiai és itáliai légionáriusok, átvonultak a germánok, azaz a gepidák, kvádök, langobár- dok. És hol van még az ava­rok több hulláma? 1964 óta dolgozik - a Tudományos Aka­démián dr. Kiszely István. Energikus, határozott, fiatal­ember, s az ember inkább mérnöknek nézmé, mint az el­von tnak tartott tudomány ra­jongójának. Elmondja, hogy az utóbbi években a duna­kanyari ásatások jelentenek sok munkáit az akadémia munkatársainak. A régészek minden segítséget megkap­nak államunktól. Szentlőrim- cen időszámításunk előtti VI.—V. századi lakosság sír­jait tárták fel. Aszódon réz­kori, Kajdacson longobárd, Kiisihorrvokon gepida, Szobon és Ipolytölgyesen honfoglalás'ko- ri temetők kerültek napvilág­ra. A bronzkori koponyával kezdtük. Mennyi érdekeset le­hetne még mesélni a Duna mentén talált cro-magnonit! embertípus ürügyén! A ma­gyar föld szinte kiapadha- I tatlam történelmi mélységé­ből hozzuk fel az évek folya- I mán az újabb és újabb-! mozaikdarabkáikat, hogy ké­pet alkotva újabb fehér fol­tokat tüntessünk el hazánk történeti múltjának térképén. Kovái Iván Tavasz táján többször is be­számoltunk róla, hogy egyre több mezőgazdasági termelő- szövetkezet fog különböző — gyakran a mezőgazdasággal kapcsolatba sem hozható vál­lalkozásba. Olyan ipari jellegű tevékenységbe, amelv remél­hetően erősen hozzájárul a termelőszövetkezetek megerő­södéséhez. Vajon beváltak-e ezek a re­mények? Most már az év vé­ge felé járunk, közeleg a zár­számadás ideje; „a naprakész” tsz-könyvelés segítségével könnyen megadható a válasz erre a kérdésre. — Ügy látszik, általában igen — ezt mondják a Dabasi Járási Tanács mezőgazdasági osztályán. A jó termés és a ta­gok szorgalma mellett, az ilyen melléküzem is jelentős tényezője az idei jó eredmé­nyeknek. Tavalyi eredményük alap­ján hat gyenge tsz van a da­basi járásban. — Idén csak kettő marad az, a felsőpakonyi Üj Élet, meg az ócsai Űj Barázda, de a jelek szerint mérleghiányos tsz-ünk egy sem lesz. A másik négy, ma még a gyengék lis­táján szereplő tsz pedig ösz- szesen öt és fél millió forint tartalékolására készül. Ilyen jó helyzetbe került. A négy tsz közül azonban csak kettő foglalkozik ipari tevékenységgel. A dabasi Szikra lakatosműhelye a la­kosság megrendelésére is vál­lal munkát, gépkocsijavító műhelye pedig Budapest és [•fecskémét kozott az országút mentén az egyetlen autószer­viz. Szegkovácsüzeme , termé­seit pesti piacokon értékesíti, PULYKA, LIBA, DÉLIGYÜMÖLCS Mi kerülhet ünnepi asztalra ? mintegy 4000 évig pihentem a földben, míg rámtaláltak. — Az adatok ugyebár pon­tosad? — Kérem, csak nem kép­zeli, hogy... Azt is elárulha- , tóm, hogy egy éjjel ránktá- j madit a szomszédos törzs, en­gem meglélkeltek, ebbe hal­taim bele... — Nézze a koponyavarrato­kat, a fogait. A hosszú cson­tok erővonalai is ezt bizo- nyítjájk — szakítja meg a kép­zeletbeli beszélgetést a bronz­kori koponyával dr. Kiszely István antropológus. — Azért, hogy minden té­vedést kizárjunk egyik leg­frissebb leletünkről, dr. Len­gyel Imre kollégámmal már elvégeztük a csontszö vettan kémiai vizsgálatát. Tucatnyi modern készülék szolgált se- j gítségünlkre. A Magyar Tudományos i Akadémia régészeti kutató- [ csoportjának laboratóriumá­ban elektromos számológép, kvarclámpák, elektrolizáló, csontcsiiszoló gép és még egész sor bonyolult készülék könnyíti meg a történeti em­bertan kutatóinak munká­ját A mai ember kíváncsi azok életére, akik itt éltek előtte, akiknek kultúrá­ját művészetét már többé- kevésbé ismeri. Magát a kul­túrát hordozó ember azonban nagyrészt még ismeretlen előttünk. A tudományág so­káig tiltott dolog volt. A múlt század végén szedték fel először ásatások alkalmából az Ajándék felnőtteknek és gyermekeknek A kereskedelem és a ven­déglátóipar árukészletéről, az ünnepekre való felkészülésről kértünk felvilágosítást Agócs Dezsőtől, a Pest megyei Tanács VB kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjétől. — Első kérdésünket a házi­asszonyok nevében tesszük fel: — Milyen lesz az ünnepek előtt az élelmiszerellátás? — Elöljáróban azt mondha­tom, hogy jobb, mint a múlt évi. Liszt, cukor, zsír, rizs, vagyis az alapvető élelmisze­rek minden igényt kielégítő mennyiségben kaphatók. Hús­ból is megfelelő készlet várja a vásárlókat, s az ünnepekre való tekintettel növeltük a ser­téshús arányát. — Fűszerpaprika? — Ha „csípős kérdésnek” szánta, megnyugtathatom az olvasókat: háromféle minőség­ben. elegendő mennyiséggel rendelkezünk, nemcsak az ün­nepekre, hanem az időszerű sertésvágásokhoz is. — Karácsonyi pulykasült? — Semmi akadálya! Élő és vágott baromfi — a pecsenye és hízott kacsát kivéve —, te­hát: csirke, liba. pulyka lesz elegendő. Megfelelő készletről gondoskodtunk azz olvkor hiá­ba keresett élő halból és mi­relitaprólékból is. — Bejgli? — Azok a háziasszonyok járnak jobban, akik készen ve­szik. Az állami és a földmű­vesszövetkezeti vendéglátóipar hozunk forgalomba. A játékvá­sár megkönnyítésére sok he­lyütt kisegítő, ideiglenes já­tékboltokat nyitunk. — S mit ajánlanak a felnőt­teknek? — Mindenekelőtt az értéke­sebb cikkeinket: televízió ké­szülékeket — amelyekből 4000 darab vár vevőre — rádiót, mosógépet, centrifugát, porszí­vót, hazai, lengyel és keletné­met varrógépeket, NDK grill­sütőt és Comet háztartási ro­,| botgépet. — Kisebb ajándéktárgyak, divatáruk? — Az üveg- és porcelán áruk, foto-optikai cikkek, di­vatékszerek, bőrdíszmű áruk gazdag választékban várják a vevőket. Sálból, kesztyűből, nyakkendőből, kalapból, női és férfi fehérneműből minden igényt ki tudunk elégíteni. — Hiánycikk? — Sajnos, továbbra sem fe­dezi a szükségletet a nyloning, és a harisnyanadrág készle­tünk. Ezt a több éves gondot az ipar mai napig sem orvo­solta! — Ha- már az ünnepi felké­szülésről van szó, hadd te­gyem hozzá: a vendéglátóipar is felkészült. Magyarnóta es­tekkel, disznótoros és halva­csorákkal, tánczenei vetélke­dőkkel várja a közönséget. Szilveszterre a nagyobb ven­déglőkben, éttermekben ma­lacpecsenyét kínálnak, helyen­ként malacsorsolást rendez­nek. ny. é. közvetlenül a fogyasztóknak. Az Örkényi Haladás viszont nem folytat ilyen sokirányú tevékenységet, csupán az ÁFOR gázpalackjait vizsgálja és javítja. Sem a dabasi Fehér Akác, sem a hernádi Március 15 —, kis segédüzemeit leszámítva — a mezőgazdaságon kívül nem foglalkozik egyébbel. — Azaz a Fehér Akác „üz­letel” — mondják, de elisme­rő hangsúllyal. Nemrég még ezt a szót csak lenéző gúnnyal ejtették ki. Bizony, változnak az idők és a szavak kiejtésé­nek mechanizmusa is megújul. A Fehér Akác üzletelése egyébként abból áll, hogy terményeit közvetlenül a fo­gyasztónak adja el. Többek között rendszeresen szállít takarmányt az Állatkertnek. Most pedig társnak készül be­lépni az inárcsi Március 21 savanyító üzemébe és ötéves szerződést köt savanyúság szállítására az egyik fővárosi élelmiszer-kiskereskedelmi vál­lalattal. Hibrid csirkék szárnyán a magasba A hernádi Március 15 meg­erősödése azonban nem ke­reskedelmi tevékenységen mú­lott. Kopányi Imre főköny­velő számokkal telerótt pa­pírlapról olvassa: — A csirkehizlalás és kel­tetés ez év októberéig két­millió 156 ezer forint tiszta hasznot hozott. Eladtunk a BARNEVÁL-nak 312 ezer darab naposcsibét és 127 ezer darab csirkét^ nevelünk. Alsóbabádi B63-as hibrid húscsirke valamennyi. Hat­ezer tojótyúkból áll tény ész­törzsállományunk. Sóhajt, fel sem néz a pa­pírról : — Az 1963-as évet egymil­lió 960 ezer forintos mér­leghiánnyal zártuk. Nagy volt a szárazság 62- ben, minden vetés tönkre­ment, ez sodorta bajba a tsz-t. Tagjai is elkedvetle­nedtek, pedig szorgalmasan dolgoztak addig. — Nagyon jó tsz volt a miénk, akkor leromlott, talán lábra se állunk soha, ha 64- ben a járási tanács ajánla­tára nem térünk rá a ba- romfinevelésre. Idén már rendbejöttünk, a tavalyi 35 forintos munkaegység 5 fo­rinttal megnőtt. Egész év folyamán 60 százalék előle­get folyósítottunk a munka­egységre. Most egymillió 200 ezer forintot szándékozunk tartalékolni, hogy jövőre 80 százalék előleget fizethessünk. A jó hír gyorsan terjed, a biztos, szép jövedelem nagy vonzerő. Talán még annál is nagyobb, hogy most már szociális juttatásokban sincs különbség tsz-tag és ipari dolgozó között. — Megindult a visszaáram­lás. Ebben az évben 3100 holdas tsz-ünk tagjainak szá­ma 219 volí, természetesen a nyugdíjasokon kívül sem valamennyi teljes értékű mun­kaerő. Múlt héten 21 új ta­got vettünk fel, mind 30—40 év közötti, eddig az iparban dolgozó férfi. Újabb 17 fel­vételi kérelem is beérkezett és naponta jönnek az ér­deklődők. Még egy nagy újságot mond, most rendezik be saját ba- romfitápanyag-keverő üzemü­ket. Szóval mégis lesz ipa­ruk. De hiszen gyárszerű a baromfitenyészetük is. Pusztán szántásból-vetésből a legna­gyobb mezőgazdasági üzem sem él meg. Kapát fog a villanyszerelő Hát még az olyan kicsiny, mint az 1172 holdas Örké­nyi Haladás. Annyira rosz- szul végezte a múlt eszten­dőt is, hogy januárban 150 ezer forint vissza nem té­rítendő állami támogatást ka­pott. — Októberben felajánlottuk, adják valamelyik gyenge tsz- nek és visszafizetjük — elé­gedetten beszél erről Nádaski Pál tsz-elnök, s némi, jogos büszkeséggel árnyalt hangon folytatja: — Kifizettük az adónkat és minden adóssá­gunkat, tartalékoltunk fél­milliót, tagjaink már meg­kapták százszázalékos járan­dóságukat és zárszámadáskor még nyereségrészesedést is tudunk adni dolgozó tag­jainknak. Fejenként átlag ezer forintot. A termésértékesítés egész évi, mintegy egymillió 200 ezer forintos hozamából ter­mészetesen nem fedezhetné a Haladás ezeket a kiadáso­kat. Csakhogy gázpalackvizs­gáló és javító üzeme meg­indulása óta, májustól decem­berig, tehát rövid hét hónap leforgása alatt kétmilliónál valamivel többel gyarapította a tsz bevételét. Az üzem dolgozói az iparból tértek meg, valamennyi Örké­nyi, de egyik sem tagja a tsz- nek. — Együtt éreznek máris a tsz-szel, a kampánymunkák ide­jén önként jelentkeztek, ki­mentek dolgozni a földekre. Legtöbbjük most már be szán­dékozik lépni, tsz-tag akar lenni. A lassan kiöregedő régiek mellé jelentkezik-e úi tag me­zőgazdasági munkára? — Hogyne. Fiatalodik a tag­ság. Ez idén, csak mostanáig hat ú.i tagot vettünk fel, csu­pa 20—30 év közötti, erős fia­talembert. Van köztük kőmű­ves, lakatos, villanyszerelő is. Ha akad, elvégzik a szakmá­jukba vágó munkát, egyébként rendszeresen a földet művelik. Most" fiT sök az érdeklődő. • aki: be szeretne lépni. Ugyanúgy fejezi ki magát, mint a hernádi főkönyvelő: — Megindult a visszaáram­lás. Nem lesz munkaerőhiány A látottakból és hallottak­ból két örvendetes tény álla­pítható meg. Először is az, hogy a leggyengébb tsz is gyor­san megerősödhet, ha á túl­zott megkötöttségeknek az új gazdaságirányítási módszerek első fuvallatára megindult ol­dódását ésszerűen használja fel. Másrészt, hogy a tsz-ekben most már az eddiginél jobb és biztosabb kereset visszahúzza a földhöz a falu szerteszéledt lakóit. — Van nekünk 209 hold új telepítésű szőlőnk, ennek meg­művelésére 60—80 tagú brigá­dot szervezünk. Tehát még 40—50 embert felveszünk. Bár sok a jelentkező, többet nem — .mondja Kopányi főkönyvelő Hernádon. — Még 20—30 fiatal munka­erőt tudnánk foglalkoztatni, de többet már nem — közli Nádaski tsz-elnök Örkényben. Tehát, mivel a tsz nem ad­hat kenyeret a falu egész la­kosságának, szükségszerűen ez­után is az iparba igyekszik a mezőgazdasági lakosság mun­kaerőfeleslege. A változás mindössze annyi, hogy a meg­felelő kereseti viszonyok ered­ményeként a faluban vállal munkát, akinek otthon jut. Vagyis remélhető, hogy az ag­rárterületen megszűnik a mun­kaerőhiány. Sz. E. Gyár és Gépszerelő Vállalat KERES VIDÉKI SZERELÉSI TERÜLETEIRE (Kazincbarcika, Tiszaszeder- kény, B.-fűzfő, Pét, Almás­füzitő) hegesztő, csőszerelő, lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentke­zés levélben vagy személye­sen Bp. VI., Paulay Ede u. 52. Személyzeti osztály. 150 mázsa ízletes diós és má­kos beiglivel várja a vásárló­kat. Nem lesz gond a házilag készült diós beiglivel sem. Mákból azonban — sajnos — továbbra sem tudunk minden igényt kielégíteni. — Déligyümölcs? — Korlátlan mennyiséggel rendelkezünk a tavalyinál jobb minőségű citromból, a fügéből és a földi mogyoróból. Banánt és narancsot a múlt évivel azonos mennyiségben tudunk kínálni. — Fenyőfa? — A tavalyinál 4000 darab­bal több fenyőfa várja a vásárlókat. Ezeknek árusítása már megkezdődött. Több a sza­loncukor is, mint tavaly, s — figyelembe véve a múlt évi ta­pasztalatokat — a 2500 mázsás készleten belül növeltük a fi­nomabb, a mártott és a desz- szert szaloncukrok arányát. Bőséges az ellátás — 91 má­zsa — a csokoládé függelékek­ből is. Itt említem meg, hogy a forgalom zökkenőmentes lebo­nyolítása érdekében utasítot­tuk boltjainkat, hogy készítse­nek előre összeállított ajándék- csomagokat. kosarakat. De egyéni megrendelésre is kap­hatók lesznek. — Az ajándéktárgyak közül kezdjük a gyermekek ajándékával, a játékokkal. — Nemcsak mennyiségileg lesz több, mint tavaly, de mi­nőségileg is jobb a választék: több a mechanikai játék. A ha­zai cikkeken kívül nagyobb mennyiségű import játékárut

Next

/
Oldalképek
Tartalom