Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

Pénteken sár Monoron a ruházati kiállítás A ruházati kiállítást, amely az elmúlt hét péntekjén nyílt meg Monoron, a mű­velődési otthonban, eddig bizony elég kevesen láto­gatták meg — tájékoztat­tak bennünket kedden reggel a szakemberek. Az érdekte­lenség főleg a rossz időjá­rás számlájára írható. Kedden kezdték a röpcé­dulák kiosztását a kiállítá­som és a községben egyaránt. A cédulákon ez olvasható: „Vásároljon időben, a kará­csonyi csúcsforgalom előtt!” Valóban, érdemes most, csúcsforgalom előtt megven­ni azt, amit esetleg csak karácsony előtt szándékoz­nánk. Most még több idő van a válogatásra, válasz­tásra. Nagyon szép, ízléses ruha­anyagok találhatók a terem egyik sarkában. Mint meg­tudtuk, a szövetek import­anyagok, és először kapha­tók a monori üzletekben. Befejezésül elmondották a szakemberek, hogy remélhe­tőleg péntekig, a zárásig többen keresik majd meg a kiállítást. (gér) Katona lesz a fiúnk Már a buszon feltűntek, frissen borötváltan, rövidre vágott hajjal. Kis bőröndjük tele otthoni finom falatokkal. Amikor leszálltak a buszról, azon gondolkoztak: elmenje­nek-e egy feketére, aztán úgy döntöttek, hogy nem mennek, egyenesen a művelődési ott­honba sietitek. Itt a többiek már várták a „kezdést”. Egy maglódi fiatalembert az édes­anyja is elkísért. „Nagyon vi­gyázz magadra, édes fiam” — hallom az édesanya figyel­meztető szavait. A másik sa­rokban a bényei kislány férje kezét szorongatja. Az esküvő megvolt még a nyáron, s a fiú most bevonul. Megérkezik az őrnagy elv- lárs, és egy kis útbaigazítást tart. Amikor befejeződik a tájé­koztatás, sorakozó következik. Most nem zeneszó mellett tör­ténik a kivonulás az állomás­ra. Csendesek, fegyelmezettek a leendő kislcatonák. Tudják: két nehéz év áll előttük, de azt is tudják, hogy amikor leszerelnek, megerősödve, megférfiasodva térnek majd haza ismét. — Katona lesz a fiúnk! — hallom egy asszony hangját. Beáll a vonat. Még egy utol­só ölelés, aztán elrobognak. Már csak az integető keze­ket látni, aztán azok is eltűn­nek. A legközelebbi találkozás az eskü alkalmával lesz. Ad­dig bizony kemény munka vár a most bevonulókra. (g) Levél a gyömrői buszmegállók dekében történő áthelyezése felvetné az OTP-megálló lété­nek jogosságát. Valóban ez már nem lenne ésszerű, vi­szont a meglevő két megálló­nak — tanácsház és postás­kor — az áthelyezése egyrészt az egészségház elé, másrészt pedig a malom környékére, úgy vélem, megoldaná a járá­si tanács által előadott és pártfogolt kérést, valamint az Akácfasor. környéke bejáró dolgozóinak évek óta húzó­dó és sokunkban elégedetlen­séget is kiváltó panasz meg­oldását is...” ★ (A szerkesztőség megjegy­zése: gyömrői lakosok, MÁ- VAUT-utasok állásfoglalása szerint létjogosultsága első­sorban a három legforgalma­sabb, „csomópontokban” levő megállónak van. Ezek: ta­nácsháza, OTP, gépállomás.) BÉKÉSCSABA Mokos József tanítványai Húsz év alatt 66 diákot kül­dött főiskolára, egyetemre a békéscsabai Munkácsy Mihály Képzőművészkör. Jelenleg húsz fiatal tanul a képzőművészeti körben. A 74 éves Mokos Jó­zsef aranydiplcmás tanár ok­tatja őket. A Mokos-tanítvá­nyok már számos hazai és kül­földi kiállításon szerepeltek sikerrel. M0N0B*vnm VIII. ÉVFOLYAM, 268. SZÄM 1966. NOVEMBER 16., SZERDA Szárazhegyen a hónap végéig végeinek a mél Az eső csepereg, a köd szi­tál. A határban a ködtől csak a traktorok pöfögését lehet hallani és az emberek hango­sabb beszédét. Mert bár az idő nem kedvező, mégis fo­lyik a munka a szárazhegyi határban. — Hol tartanak az őszi munkákkal Szárazhegyen, ez­iránt érdeklődtünk Pálinkás János üzemegységvezető-he- lyettestől. — Az őszi vetéseket ok­tóber 20-ig elvégeztük. Igaz, nem Ssqk az őszi vetési feladatunk, csupán ?73 hold összesen. Ez egyébként arány­ban áll szántóterületünkkel. — Az őszi betakarítást is elvégeztük még a jó időben. Ebből sem volt sok. Mindösz- sze 26 hold kukoricánk volt. Ennél több időt vett igénybe a dohány betakarítása. Igen jó termés volt, nyolc-kilenc mázsa száraz dohányt sikerült jó minő­ségben betakarítani hol­danként. Összesen 20 hold dohányunk volt. — Elvégzendő munkaként áll még előttünk az őszi mély­szántás befejezése, valamint a szőlő födése és a hiányok pót­lása a szőlőben. Egyébként fo­lyik a fiatal szőlő kordonozá­sa is. Az őszi mélyszántás jó ütemben halad. 220 hold elvégzendő feladatból 170 —180 hold már kész. Három UE 28-as gép most is végzi a mélyszántást. Pálinkás János bízik abban — és erre minden alapja megvan —, hogy a szárazhe­gyi határ már András-nap elíjtt — hacsak nem jön a hó — fekete lesz. Beszélgettünk egy pár szót arról is, hogy hogyan élnek a szárazhegyi üzemegységben lakó dolgozók. Csak egy-két adatot erről jellemzőül. Ki- [enc család lakik Szárazhe­gyen. A régi cselédsorsra em­lékeztető közös konyhás lakások eltűntek — vil­lany van a tanyában. Mind a kilenc családnak van rádiója, sőt hatnak' már tele­víziója is. Azt hiszem, ez a néhány adat is eléggé érzékelteti, hogy megváltozott az élet Szá­razhegyen is. Mindnyájan azon fáradozunk, hogy még szebbé, még kényelmesebbé váljon a szárazhegyiek élete — fejezte be tájékoztatóját Pálinkás János. (MJ) Tanácsülés Nyáregyházán tanácsülés lesz ma kilenc órai kezdet­tel. Napirenden: a község állategészségügyi helyzete. Vb-ülés lesz ma Tápiósápon 14 órai kezdettel. Napirenden: a la­kosság téli tüzelőellátása. Szerződések — zöldségre Már megkötötték a jövő évi zöldségszerződéseket. A MÉI\ tájékoztatója szerint a terv előírta mennyiséget a szerző­dések biztosítják. A Budapesti Konzervgyár október végéig 260 hold paradicsomra és 40 hold uborkára, a Nagykőrösi Konzervgyár 195 hold vegyes • zöldségre kötött szerződést. Az első magyar aki Gorkijjal találkozott ÉRTÉKES TANULMÁNYOK A MONORI GIMNÁZIUM ÉVKÖNYVÉBEN A monori gimnázium év­könyvét — mely az elmúlt tanév eredményeiről, hibáiról, eseményeiről számol be évről évre — Oláh István igazgató előszava indítja útjára. „A munkálkodó és hivatá­sának élő ember legnagyobb boldogsága a tett... Csak a végzett munka minősége és tisztessége rangsorolhatja az embert” — írja. Az évkönyv is rangsorol. A végzett munka minősége és tisztessége szerint. Mert nem­csak a tanárok pedagógiai ta­nulmányai, de a gimnázium tanulóinak legsikerültebb ön­álló munkái is helyt kapnak az évkönyvben. Róza Magdolna például A világ alumíniumipara című ta­nulmányában a bauxit kelet­kezésével, a világ bauxitva- gyonának helyzetével, Berta­lan Barnabás a timföldgyártás jövőjével foglalkozik. Kerekes Éva A vízgazdál­kodás Pest megyében című Gazdálkodj okosan Csuhájáén nagy volt az öröm. A Nagyfőnökség 150 ezer forintot adott a község­nek — gazdálkodjanak okosan vele — jelszóval, összeültek a kgzség illetékesei, hogy eldönt­sék, mit építsenek ennyi pénz­ből. — Építsünk orvosi rendelőt. A legközelebbi három kilomé­terre van a falutól. Ez kell az embereknek — mondta az egyik. Mindenki helyeslőén bólin­tott. — Járda kellene. Tegnap is két ember húzott ki a sárból — panaszkodott a másik. — így igaz — mondogatta mindenki. — öltöző kellene a sport­pályára. Mindig azt mondják, azért nem megy a játék, mert összefagynák a játékosok lá­bai, mire a pályára érnek. — Igen, a fiam is így járt — kiáltott fel valamelyik. Még tízen szólaltak fel. Volt aki új mozigépet szeretett volna — ismét mások posta­épületet. Már majdnem hajba- kaptak — amikor megszólalt a Főilletékes: — Uraim, elvtársaim, bará­taim — ne veszekedjetek! Így nem jutunk közös nevezőre — nem is juthatunk. Nem nézi­tek Csuhajda község jövőjét? Tudjátok, mit kell ebből a pénzből építeni? Múzeumot! — Múzeumot? — hördültek fel a teremben. — Akkor már inltább: kocsmát — ordította az egyik. — Múzeumot, ahogy mond­tam — szögezte le a Főille­tékes. Gondolnunk kell az ide­genforgalomra. — De kit érdekel Csuhajda? Ki jár ide? — Azért vannak itt piac ; napokon más községekből is — : védte valaki a Főilletékest. : — És micsoda propaganda í lenne ez ... Csuhájáén mú- ; zeum! Talán még a tv is ki- : jönne. ! — Ügy gondoltam, hogy a \ múzeum egyik szobájában ; borkóstolót is berendezhetnénk I— mondta a Fő. I Mindenkinek felderült az ; arca. : — Tájjellegűt? — kérdezte ; Lelkesdi, aki közismerten I antialkoholistaellenes volt. ; — Természetesen. i — Nagyszerű lenne! És még i az asszony se szólhatna egy : szót sem. Múzeumba csak jár- : hat az ember?! Sőt: kell járni. ; Manapság..-. ' Mindenki táncra perdült... ; csak Szesz Antal, az egyik a i sok közül — csak ő sóhajtozott ; a sarokban: \ — Kocsma. Megint kocsma. • Minek kell kilenc kocsma ezer ] lakosra? De nem törődött vele senki. Szalontai Attila A napokban levelet kapott szerkesztőségünk. írója: dr. Fodor István (Gyömrő, Akác­fasor 11.). A levél részleteit az alábbiakban idézzük és egy­ben felhívjuk rá az illetékesek figyelmét: „November 11-i újságban érdeklődéssel olvastam a Fi­gyelő rovatban a Blaskó Mi­hály aláírással megjelent cikket... Saját nevemben, de diáktársaim érdekében is azért írtam meg a cikk alap­ján levelem, hogy vizsgálják meg most már a mi kéré­sünket is, és ha az említett száz méter differencia megért egy cikket, talán az Akácfa­sor környékének 4 —500 mé­tere is elbírálható az eddiginél méltányosabban is ... ... A gépállomás és a pos­táskor között levő mintegy egy kilométeres szakaszon lé­tesítendő feltételes megálló iránti kérést már két évvel ezelőtt eljuttattuk az illetéke­sekhez. Akkor a tanács nem értett egyet kérésünkkel, jól­lehet a tanácsülés támogatta azt. Végül sikerült elérni, hogy az ez évben beadott ké­résünket a tanács vb magáé­vá tette, de most a MÁVAUT zárkózott el a kéréstől az aláb­bi indoklással: — az útsza­kaszon levő kanyar nem teszi lehetővé a feltételes megálló létesítését — másrészt a helyi járat 3,5 kilométeres szaka­szán már eddig is hat megálló van. Véleményünk szerint a MÁVAUT egyik pontja sem fogadható el. Legalább 100 méteres olyan egyenes sza­kasz van a malom és az Akácfasor között, ahol a meg­álló létesítésének nem lenne akadálya. Ennél sokkal rosz- szabb a helyzet akár a gép- i állomási megállónál, akár pe- j dig a tanácsházánál. Ott va-j lóban olyan kanyarok vannak, j hogy azok ténylegesen vészé- j lyesek. Mégis van megálló, • mert a szükség kívánja. Sok i lenne az újabb megálló? Ügy \ gondoljuk, a megállók számát 1 — különösen a helyi járat ese- \ tán — éppen a szükséglet ha-; tározná meg, nem pedig egyéb \ szempontok. ... Ha valaki veszi a fárad- ságot és az érdekelteket meg- ^ kérdezi az akácfasori meg- ^ álló ügyében — úgy, amint azt ^ a cikkben említett megálló-át- ^ helyezéssel kapcsolatban a ^ cikkíró szerintem is igen he- ^ lyesen igényelte — azt gon- ^ dolom, egységes lesz a véle- ^ mény, hogy a kérés indokolt, ^ méghozzá véleményem szerint ^ mind a kettő. Helyesen érezte \ meg a cikkíró, hogy a tanács- ^ háza megállónak a betegek ér- ^ A napokban fizették ki a gyömrői OTP-fiókban Kriskó János nyugdíjasnak a lottón elért négyes találatára a 167 ezer 990 forintot. A szerencsés nyertes minden héten hat szelvénnyel játszik, és van egy speciális szisztémája. (Kép és szöveg: Somodi) pályamunkájának a gyáli víz­rendszer című részletét közli az évkönyv. Lommer Erzsé­bet A Tápió és a Hajta-patak vízrendszerének vízgazdálko­dását dolgozta fel. József Attila: A város pere­mén című verse egy kicsit ön­életrajz is. Költeményét 1933- ban vetette papírra. A kezdő versszak csendes, nyugodt so­rai után felgyorsul a vers rit­musa, a kezdeti lüktetés után dübörgéssé — harci kiáltássá erősül. Koblencz Sándor ta­nár szubjektív tanulmányában sorról sorra végiggondolja a verset, elemzi hangulati, sti­lisztikai szempontból. Oláh István A munkára ne­velés néhány eredménye a monori József Attila gimná­ziumban című tanulmánya a politechnikai oktatás eredmé­nyeiről számol be. Az 5+1-nek kezdetben sok ellenzője volt. Nem látták a cél szépségét, az újtól félve a megszokottat — s az elavultat — védték. A monori gimnáziumban sem szimpatizált mindenki a plusz eggyel. Eredményeket kellett felmutatni — igazolá­sul —, hogy megnyerjék a két­kedőket. Nehéz, hosszú ú: volt, míg eljutottak a munkatelep megvalósításához. „Ma már egy „telepen”, az iskolával egy területen van hat (6) tan­műhelyünk, két virágházunk, virágkertészetünk, 11 holdas tangazdaságunk” — írja Oláh István. Az iskola minden tanulója az iskola területén létesített műhelyekben dolgozik. Min­den műhelynek külön oktató­ja van. A tanulók négy évig — tehát érettségiig ugyanab­ban a szakmában, ugyanabban a műhelyben dolgoznak. Nem szakmunkásképzés a cél —, hanem a munka megszerette­tése, a hasznos tevékenység embert nevelő, alakító erejé­nek felhasználása. Malek József tanár Pintér Ákosról írt tanulmányt. Csak érdekességként: Pintért úgy említik, mint az első magyar újságírót, aki Gorkijjal talál­kozott. Amiért érdemes mun­kásságával foglalkozni: egyik lelkes ápolója, kezdeményező­je volt a magyar—orosz szel­lemi kapcsolatok megteremté­sének, az orosz irodalom nép­szerűsítésének. Veres László tanár a monori járás földrajzi helyzetét, álta­lános jellemvonásait ismerteti tanulmányában. Simon Gyűli Carducci vers- fordításai is helyt kapnak a kötetben. Pálvölgyi Szilveszterné ta­nár a szemléltetés, a szem­léltető eszközök újszerű alkal­mazásának eredményeiről számol be — a történelemta­nításban, Nemcsak a hagyományos térkép, a szemléltető grafiko­nok alkalmazásáról van szó, hanem a fantáziát megmoz­gató — az anyaghoz kapcsoló­dó — rádiójátékok, filmek, régészeti leletek fényképeinek felhasználásáról. A könyvtáros politechnikát a cikk szerzője, Szalai Katalin tanár kísérletnek nevezi. A cél: megszerettetúi, meg­ismertetni a tanulókkal a könyvet, s a volt alapfokú könyvtárosi tanfolyam teljes anyagát kibővítve úgy taníta­ni, hogy érettségi után a ta­nulók mint könyvtárosok dol­gozhassanak. Pleszkán Frigyesné a brnói —monori gimnázium kapcsola­tának kialakításáról, a cseh­szlovák tanárok monori, s a monoriak brnói látogatásáról számol be. Az iskolaszakkörök és az önképzőkör egyéves tevékeny­ségét ismertetik a szakköröket vezető tanárok. Oláh István az előszóban megfogalmazza a tantestület ars poeticáját is. „Mi azon fáradozunk, hogy jellemes, igazmondó, a másik embert becsülő, népet és iga­zat szerető emberekké formá­lódjanak iskolánk tanulói”. Hogy milyen módon kíván­ják ezt a célt elérni? Erről szól az évkönyv. (dm) SPORT MOZAIK MONORI-ERDON asztalitenisz-versenyt rendez­tek a közelmúltban. A jól si­került vetélkedő lebonyolítá­sában Kovács Éva tanítónő, Gál György szakosztályvezető és Majguth József edző jeles­kedett. A verseny végeredmé­nye: 1. Ecsedy Sándor, 2. Ecse- dy János, 3. Ecsedy István, 4. Sztahó Sándor, 5. Bori István, 6. Verovszki Antal. TAGKÖNYVCSERE Új tagsági és minősítési könyveket adnak ki a sport­egyesület tagjainak. Ezekben a napokban a tagnyilvántar­tás rendezését végzik az egye­sületekben. Csütörtökön a gyömrői körzetben, pénteken pedig a monori .körzetben tar­tanak megbeszélést a sportkö­ri elnökök. Itt kapják meg az új tagsági könyveket, melye­ket azután a kitöltés után egyesületi közgyűléseken osz­tanak ki. SPORTVEZETŐI TANFOLYAM kezdődik a jövő héten. Több mint negyvenen jelentkeztek eddig. Az általános sportisme­reteket nyújtó tanfolyam részvevői kézilabda, labdarú­gás, illetve saját választásuk szerint esetleg más sportág­ban játékvezetői képesítést is kapnak. MAI MŰSOR Mozik Maglód: Nyomoz a vőlegény (széles). Monor: Az állhatatos fele­ség (széles). Tápiósüly: Egy szösz! szerelme. Úri: Egyetemisták.* Ve- csés: Sakk-matt (széles). Köszönetünket fejezzük ki mindazon rokonoknak, ismerő­söknek, akik szeretett felesé­gem, édesanyám, Győző Gyulá- né temetésén megjelentek, sír­jára virágot, koszorút helyeztek és őszinte részvétükkel bána­tunkban osztoztak. Gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom