Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-06 / 263. szám
Timié mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM Zárszámadási előzetes 1966. NOVEMBER 6., VASÁRNAP Okok és eredmények Az MNB és a járási pénzügyi osztály felmérésének tanulságai A Nemzeti Bank járási fiókja a járási pénzügyi osztály- lyal és a mezőgazdasági osztállyal közösen előzetes felmérést végzett a termelő- szövetkezetekben: milyen lesz a tsz-ek idei zárszámadása? Ezt az értékelést tárgyalta meg legutóbb a járási tanács végrehajtó bizottsága is. Két tényt állapítottak meg mindenekelőtt. A szövetkezetek tényleges eredményei ebben az évben nem jobbak, mint tavaly, sőt a kalászosok vonatkozásában rosszabbak. A másik, igen fontos megállapítás az volt, hogy a szövetkezetek gazdálkodása kiegyensúlyozottabb az előző évinél, jóval kevesebb és kisebb mértékű pénzügyi probléma merült fel. Mire alapozták véleményüket a fenti szervek az első megállapítással kapcsolatban? A növénytermesztés eredményeit nagymértékben s károsan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás. A tavaszi belvizek .miatt kenyérgabonából 2025 holddal, takarmánykalászosból 688 holddal kisebb lett a vetésterület a tervezettnél. A területkiesések pótlása a bruttó jövedelem alakulása szempontjából az esetek többségében nem volt kedvező, de igen nagy mértékben rontotta a bevételi tervet is. Ugyanis a kiszántott kalászosok helyére a késői vetési lehetőségek miatt zömmel kukoricát és szálas takarmányfélét tudtak csak vetni. Jelentősebb kiesés a növénytermesztés terén az új- szilvási Kossuthban, a szent- mártonkátai Kossuthban, a tápiószecsői Egyetértésben és a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben mutatkozik. Ugyanakkor 'többletbevételre a tápiószőllősi Uj Barázda és a tóalmási Lenin Tsz tett szert. Valamennyi kalászos terméshozama kisebb volt a tavalyinál. Búzából a tavalyi 13 mázsa helyett 12,2 mázsa, rozsból 6,9 mázsa helyett 5,4 mázsa, őszi árpából 14,3 mázsa helyett 11,2 mázsa, tavaszi árpából a tavalyi 10,4 mázsa helyett 5.6 mázsa termett járási átlagban, holdanként. A terület- és a termés- kiesés ellenére járásunk jazási módszert kifogásolta az osztály. Rávilágítottak, hogy a tervben sincs meg rá a pénzügyi fedezet. Emiatt év közben kényszermódosítá- sokat kellett a szövetkezetnek végrehajtania, s ez a tagság hangulatát — érthetően —, kedvezőtlen irányba befolyásolta. Tápióságon a gyenge vezetés okolható a mérleghiányért. Év közben ugyan történtek változások a vezetésben, azonban az új vezetők már nem voltak képesek megbirkózni a terhes örökséggel. Eddigi munkájuk azt ígéri, hogy az eredmények a jövőben talán nem fognak tovább romlani. Az újszilvási tsz-nél a mérleghiányt kettős okra lehet visszavezetni. Az egyik ok, hogy a tervezett bevételnél olyan kiesés mutatkozik, amelyet csak részben tudnak pótolni. De itt nemcsak az időjárás okolható, hanem a gazdasági vezetés is. Belvíz miatt olyan terményt kellett kiszántani, amelyért pénzt kaptak volna, s helyébe olyan terményt ültettek, amely pénzt közvetlenül nem hozott. A másik ok az, hogy az előző vezetés mesterségesen egy jobb zárszámadási eredményt hozott ki, jobbat, mint a tényleges eredmény volt, A járás termelőszövetkezeteit összességben nézve megállapították a vizsgálatot végző szervek: a szövetkezetek jövedelme a tervhez viszonyítva lényegesen nem váltósak. (deregán) Ve n dégszerep lés Tápióbicskcn és Pándon Folytatja sikersorozatát a szecsői népi együttes Mesél a Tápió című műsorával. A holnapi ünnepen két meghívásnak is eleget tesznek. Délután 4 órakor Tápióbicskén, este 7 órakor pedig Pándon tartanak előadást. GENERÁCIÓK Iván Mária rajzai „Parkoló“ főnyeremény A londoni városi tanács lottójátéka nagy érdeklődést keltett az angol fővárosban. A tervezettnél kétszerié több lottószelvényt kellett kibocsátani. S mindez azért, mert a főnyeremény — egy évre szóló ingyenes parkolás volt a város bármely pontján. Saját erőből óvoda Akiket elkerül a vasút Hárman ülünk a tápiószent- mártoni tanácselnök szobájában: Faludi Imre tanácselnök, Pánczél Erzsébet tanácstitkár és e sorok írója. A kérdések köre először a villany, a víz, és a közlekedés területét érinti. — Öt kilométer villanyvezeték hiányzik lakott belterületünkön — mondja a tanácselnök. — A Szabadság telep és a Sashegy e téren majd mindenképpen elsőbbséget élvez. Ivóvíz van bőven községünkben, mégis, elkerülhetetlen a kilenc belterületi artézi kút felújítása. De vízvezetékre lenne igény! Kevesen tudják, hogy a törpe vízműinek és vízhálózatának kiépítésére tízmillió forintot kellene előteremteni. Belterületi utak gondozására évente hatvanezer forintot fordítunk, ugyanilyen értékű a lakosság által végzett társadalmi munka is. Most az a tervünk, hogy traktorra szerelhető talajgyalut szerzünk, s ezzel korszerűen tudjuk rendben tartani a község útjait. — A fejlődést nagyban gátolja a vasútállomás hiánya. Van ugyan egy Tápiószent- márton nevű vasútállomás, ez azonban a távoli Gőbölyjárás tanyaközpont állomása. Egyébként Gőbölyjárás előtt nagy jövő áll, kitűnő útja van, most vezették be oda a villanyt. Itt megenged a tanács új építkezéseket. — Igaz, sok autóbuszjárata van a községnek minden irányba — de ez mégsem pótolja a vasutat. Talán ez is oka annak, hogy az utolsó népszámlálás óta állandóan csökken a falu lakosainak száma. Az a mérnök, aki annak idején meghúzta a Pest— Szolnok közötti vasútvonal útját a térképen, egyúttal meg is jelölte a fejlődő és a sorvadó^ községek sorát. Tápiószent- mártonból évente több, mint százan költöznek el, mennek Irsára, Gyömrőre, Pesthez közel. i — A természetes szaporulat felmérése igén nehéz. Ugyanis az anyák Nagykátán, a szülőotthonban szülnek, tehát ezt nem jegyezzük be a községi anyakönyvbe. A habakelengye- utalványok száma azonban rr'-dent elárul. A születési grafikon mélypontján már túl vagyunk, de az eredmény még nem kielégítő. Ellenben — s ezt a jó orvosi szolgálatnak is köszönhetjük — csökken a halálozások száma. A legtöbb esetben a halál oka: végelgyengülés. — A viszonylag több születés n^m tudja pótolni az elköltözők számát. Mi vethetne gátat ennek? — kérdezem » tanács, vezetőitől. — Komoly ipari üzem élesítése a járásban — mondják. Majd tovább sorolják: — Törpe üzem letelepítése községünkben, amely munkalehetőséget ad az asszonyoknak, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdulása, melléküzemágak kifejlesztése. S ismételten: korszerűbb közlekedési hálózat kiépítése. — Ami minket, a tanácsot illet, igyekszünk minél több eredményt felmutatni, s minél több problémát megoldani. Kialakítottuk a községi tanács önálló községfejlesztési tervét. Tizenhárom kilométerrel nőtt a villanyhálózat, ötvensze- rnélyes óvodát létesítettünk egymillió forintért, saját erőnkből. Üj ravatalozónk van, negyvenötezer forintot adtunk a járási rendelőintézet modernizálására. Jelentős ösz- szeget adtunk a mátraházi úttörő üdülőtábor építésére, s a mi művelődési házunk bővítésére. A beszélgetés a jövő feladataira, a megoldandó gondokra fordul. — Minden erőnket leköti a további villanyhálózat fejlesztés, és az új iskola építéséhez a hozzájárulás. Pedig újabb — jogos — igények vannak. Például egy ötven személyes bölcsőde kellene. Meg is fogjuk építeni, de előbb a pénzt kell hozzá biztosítanunk. Kisebb, de akit érint, annak ugyanilyen fontos, nem lehet a községben kapni megfelelő építőanyagot, fűrészárut. Messzire kell érte menni, s a fuvarozás is gond. Évente ötvennél is több ház épül nálunk, így érthető, ha ez gond. Azután itt van a gázügy. Háromszoros az igény rá. S a palackot tizennégy kilométerről kell hozatni. Helyben kellene egy cseretelep! De ezek már zömében a kereskedelmi szervekre tartoznak, reméljük, tesznek lépéseket... Még sokáig beszélgettünk TáDiószentmárton dolgairól.. Kedvet, reményt, bizakodást éreztem ki a község vezetőinek szavaiból, minden gond ellenére is. Várallyay Béla Járási tanácstagi fogadóóra és beszámoló Kedden délelőtt 9 órai kezdettel Kiss Beláné Tápiógyör- gyén járási tanácstagi fogadóórát és beszámolót tart. Tápiószecsőn holnap: Nősök-nőtlenek Mivel Tápiószecső nem vesz részt a járási labdarúgó-bajnokságban, alig van itt sport- esemény. Ezért elhatároztuk, hogy holnap rendezünk egyet, egy nagy derbit, nagy rangadót a fiatalok és az idősebbek között. A nősök—nőtlenek mérkő- i zést délután 2 órakor tartjuk j meg. Reméljük, hogy mind a : meghívott játékosok, mind a ; szurkolók eljönnek erre a nem í mindennapi eseményre. ___________ t. f. M OZIMŰSOR : Nagykáta ma: Gyilkosok sza- : badságon, matiné: Bátor emberek. . Hétfőtől szerdáig: A férfi egészen | más. Tápiószele ma: A férfi egé- ; szén más, matiné; Felmegyek a ; miniszterhez. Hétfőtől szerdáig: ; Pardaillan lovag. Tápiószentmár- : ton ma: Királylány a feleségem, .holnap: Ballada a katonáról, szeridán: Arséne Lupin. Szentmárton- | káta ma és holnap: A különleges i osztály, szerdán: ötödiketek vol- ;tak. Tápióság ma: Nyári bolond- I Ságok, holnap: Prágai tréfacsiná- ! ló. Tápióbicske ma: Az orvos ha- lála, holnap: Elcserélt randevú. Pánd ma: A gyilkos halála, holnap: Fekete Péter. Tápiószöllőa ma: örök megújulás, matiné: Viharok bolygója. Holnap: Hajnali találkozás, szerdán: Blood kapitány fia. Farmos ma: A hétköznapi fasizmus, holnap: Lúdas Matyi, szerdán: Szigorúan titkos. Kóka ma; Szentjános fejevétele, holnap: Napfény a jégen, szerdán: Az én kis feleségem. Tápiószecső ma: Mindenki haza, holnap: Férjek, szerdán: Egyetemisták. Szentlő- rinckáta ma: Házasság feltétellel, holnap: Az aranyember, szerdán: Nyomoz a vőlegény. •rSSSSSfSSSfSSSSSSS/SSSfSSSfSSSSSSSSSSSfSSS/SSSSSSSSSSSSSjySSSSSfSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSfSSSSS^ a belvízi A falu szeretete Egyetértés Két szomszéd- asszony összekoccant. Az egyik kiengedte a libáit az úttest szélére. Hadd legeljen, szedegessen az ártatlan jószág. A gágogó had nem tisztelte a másik szomszédasszony járdáját. Bepisz- kolta, mire a szomszédasszonyt elfutotta a méreg, indulattal vágta ki a kaput. Seprőjével odasuhintott, és a riadt ludak hangos gágogással csapkodtak az úttest közepe felé. A tulajdonos — szintén asszonyt fegyverrel felkan- tározva — vágódott ki az utcára. — Mi baja van? Már a békésen legelő jószágtól sem maradhat? — Nézze meg a fal tövét, a járdát! Ha van szeme, láthatja, hogy összemocskolták a ronda férgei. — Szeretne maga ' ilyen ronda férget. Legalább egy párat. A két asszony már a seprőt emelgette. Biztos voltam abban, hogy verekedés, csihi-puhi lesz a vége. Közéjük léptem. — Kedveseim, hát szép dolog ez? Egy egész utca szeme láttára, füle hallatára egymásnak esnek! Ejnye, ejnye! A két ellenfél megdermedt. Gyűlölettel néztek rám. Először a li- bás asszony pattant fel. — Mi köze magának a mi dolgunkhoz? Vén szájtáti.' Menjen csak a dolgára. Semmi helye itt! A másik sem hagyta magát. — Szép dolog. Erős, egészséges ember létére csavarog, belekotyog másoknak a dolgába. Jó lesz, ha minél hamarább elhordja magát. — Csirkefogó! — Naplopó! — Pernahajder! — Békapapucs! Hát nem gyönyörű, hogy milyen szépen egyetértett a két asz- szonyság? Rik— A napokban betekintettem a nagykátai járás demográfiai helyzetét értékelő adatokba, végighallgattam a járási vb nagyon megfontolt vitáját arról, hogy sokan elhagyták községüket, tapasztalhattam, amint a hozzászólók személyes felelősség- érzetüknek hangot adva mérlegelték a lehetőségeket és határozták meg egyéni és közös teendőiket a változtatást illetően. Vannak, akik elhagyták községüket, és vannak, akik maradtak. Az ülés után én érzelmi indítékokat kerestem. — Szeret Tápiógyörgyén lakni? — kérdeztem a csinos, intelligens, 22 éves lánytól. — Hogy is mondjam ... igen is, meg nem is. — Miért igen, s miért nem? — Szeretek itt lakni, mert megszoktam ezt a falut. Itt mindenki ismer, köszönnek, szinte személyes kapcsolatom van mindenkivel. Itt születtem, emlék fűz mindenhez, ami itt van. De nem szeretek itt lakni, mert ez falu. Nagyon kell vigyázni arra, hogy az ember mit csinál. Tudja, az ember, különösen, ha fiatal ... szóval vannak dolgok, amiket a falusi emberek, különösen az öregek más szemmel néznek ... _... ? — Látja, ez az. Maga is ... Látom az arcán, hogy maga is mire gondol. Hogy olyan, azaz, hogy vajon milyen lehetek? Pedig nem erről van szó. Komoly munkát végzek, szigorúak hozzám, kemény vagyok én is magam- , hoz, de ahhoz, hogy hosszú távon ilyen legyek — nekem legalábbis ez a véleményem —, kell időnként, hogy ellentétje legyek magamnak. Látja, ezt itt soha nem értik meg. — Vállalja ezt a helyzetet? — Nem tudok és nem is akarok egyebet tenni. Megkérdeztem egy férfit; egyedül volt az italboltban. Lomhán bámult rám. — Jó itt magának? — Hup? — Györgyén. — Hülye. — Jói van na, csak kérdeztem ... — Hova menjek? Dolgozni máshun is kell! Hát akkor nem mindegy? — Jó, jó, de az élethez nemcsak a munka tartozik, hanem sok más is. Például szórakozás, tanulás, pihenés. — Ital van itt is. Nem igaz? Meggyőzött. Nem kérdeztem tovább, a fölény az ő oldalán volt, mást kerestem, egy fiatal tanítónőt. — Magának jó itt? — Ha hazamegyek Pestre, már rosszul érzem magam. Itt mindenki tisztel. Nagyon hálásak a falusi szülők. Mindig kérdezik, hogy tanul a gyerek, állomásra menet elveszik a bőröndöm, lép- ten-nyomon érzem a megbecsülést. Pesten eltűnik az ember a tömegben. — És hátránya nincs a falusi életnek? — Ha lenne is ... az előnyök számomra nagyobbak, Pesten, ha saját lakást akarok, hát egyszoba összkom- ! fort legalábbis százezer fo- ! rint. Várhatok rá ítéletna- ; pig. Hátrány? Hát talán a... • — A házasság, ugye? — Hát, ha nevén nevez- j zük a gyereket: igen. Kevés | — nem egészen jó kifeje- j zéssel élve — a partiképes | fiatalember. Feltettem a kérdést egy i idősebb embernek is: — Miért marad itt? Mi köti ide? A fiatalok ön sze... A szavamba vágott. — A fiatalok? Én nem értem őket! Egyszerűen nem értem. Képtelen vagyok felfogni, mit akarnak. Semmi se jó, sehol sem maradnak, ezek, kéVem, be vannak sózva. Ezek mindent mástól várnak. Mi lett volna, ha annak idején mi is ezt tesz- szük, ha nem tetszik valami, elmegyünk oda, ahol jobb. Akkor hol lenne most valami? Hová jutottunk volna? Nem tudják belátni, képtelenek felfogni, hogy ha jobbat akarnak, elfogadhatób- bat, akkor itt helyben nekünk, nekik kell megcsinálni. Elmenekülni? Mi lett volna, ha mi is elmegyünk? Nem kérdeztem tovább. Hiszen sok igazságot mondott, de türelmetlen, s a türelmetlenség nem a legjobb módszer. Maradtam a töprengéseimmel. Aki marad, annak megéri. Aki elmegy, nyilván annak az éri meg, Egy biztos: tennünk kell, hogy egyre kevesebben menjenek el. i Sárközi Lajos kenyérgabonából az állami felvásárlási tervet teljesítette. Ismét napirendre kerültek a paradicsom és burgonya értékesítési problémái. Paradicsomnál főként a terven felüli terméstöbbletek okozták a nehézségeket. A felvásárló vállalatok a többletmennyiséget nem tudták kellő időben fogadni. Emiatt például a tóalmást Lenin Tsz-ben 1 millió forint értékű paradicsom pusztult el. Ennek ellenére bevételi tervüket túlteljesítették. Az állattartás terén az előző évhez képest bizonyos javulás mutatkozott. A felmérés alapján az a vélemény alakult ki, hogy a gyenge tsz-ek közül a tápió- szentmártoni Rákóczi és a tápiószőllősi Uj Barázda a következő gazdasági évben az úgynevezett közepes tsz- ek kategóriájába kerülhet. Jelenlegi közepes tsz-eink közül viszont az újszilvási Kossuth eredményei arra engednek következtetni, hogy a gazdaság a következő évben a gyenge tsz-ek kategóriájába kerül. Mindezt összevetve előreláthatólag gyenge tsz-eink száma a mostani 7-ről 6-ra csökken. A felmérés szerint év végére a tsz-ek tavalyi mérleghiánya a felére csökken. Várhatóan mérleghiányosak lesznek a nagykátai Kossuth, a tápióbicskei Április 4, a tápiósági Kossuth és az újszilvást Kossuth tsz. A gyenge kategóriába, tartozó többi tsz-nél előreláthatólag nem lesz mérleghiány. Mik a mérleghiány oikai ebben a négy tsz-ben? A nagykátai Kossuthban: 430 hold kenyérgabona ve-I tésterülete kiesett a belvízi miatt. Kárt jelent ez a ga- i bonából és szalmából. Ta-; karmánynövényeket vetet-; tek később erre a területre, j s ezek a bevételi kiesést nem j pótolják. A tápióbicskei Április 4! Tsz-ben a mérleghiányt több- j letkiadások okozzák, ame-! lyek jelentős részben ter- j vezési hibákra vezethetők: vissza. Tervfelülvizsgálatkor! a mezőgazdasági osztály fel- s hívta a szövetkezet vezetői-! nek figyelmét ezekre a hi- \ bákra, ők azonban ragasz- ; kodtak helytelen álláspont- > jukhoz. Főként a munkadí- i <
