Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-06 / 263. szám
10 rear MEG Hl yífrfaP 1966. NOVEMBER 6., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A fizetett szabadságról... 4 háztartási alkalmazott táppénzéről... A jubileumról... és a különélést' díjról... Tényleges katonai szolgálat után jár-e fizetett szabadság? G. J. ceglédberceli lakos szabadságügyben tett fel több kérdést. írja, hogy 1949 júliusában kezdett dolgozni a Hídépítő Vállalatnál, ahonnan 1951 novemberében bevonult tényleges katonai szolgálatra. 1953 november 2-án szerelt le. (Nem írja, hogy ugyanoda ment-e vissza dolgozni.) Családi körülményei miatt, 1953 december 28-án a Kőbányai Sör- és Malátagyárban helyezkedett el, ahonnan áthelyezéssel került a Gyümölcsszeszipari Vállalathoz. Ezt a munkahelyét 1957 augusztusában felmondta, és visszament a sörgyárba, még ugyanabban a hónapban. Azóta ott dolgozik, mint rütő. Olvasónk azt kérdezi, hány nap fizetett szabadság jár részére, a tényleges katonai szolgálat beleszámít-e a fizetett szabadságba, s a nyereségrészesedésnél beszámítandó-e a katonaságnál, vagy a régi munkahelyen eltöltött idő. A sor (régebben első, tényleges) katonai szolgálattal kapcsolatos rendelkezések kimondják, hogy a munkaviszony folyamatossága nem szakad meg, ha a katonai szolgálatból leszerelve a dolgozó előző munkáltatójához visszatér és ott munkába áll, még akkor sem, ha a katonai szolgálatra történt bevonuláskor a munkáltató megszüntette a dolgozó munkaviszonyát. Ha a dolgozó leszerelés után nem tér vissza munkahelyére, amint olvasónk leveléből is ez állapítható meg, altkor úgy kell tekinteni, hogy munkaviszonya megszakadt. Levele alapján a szabadság szempontjából csak 1953. december 28-tól számítható a szolgálati ideje, ha 1957 augusztusában hozzájárulással szűnt meg a munkaviszonya és feltéve, hogy 30 napon belül elhelyezkedett. Tehát ha leszereléskor régi munkahelyére tért visz- sza, akkor hét nap, ellenkező esetben pedig hat nap pót- szabadság illeti meg. A nyereségrészesedéssel kapcsolatos kérdésére közöljük, hogy a SZOT irányelvei szerint, akit a nyereségrészesedés szempontjából számításba vett év közben fegyveres testülethez tényleges szolgálatra behívnak, illetve onnan leszerelnek, részleges nyereségrészesedés illeti meg. Mennyi táppénz illeti meg a háztartási alkalmazottat? Nem véletlen, hogy az utóbbi időben olyan sok szó esik a lapok hasábjain csakúgy, mint a legkülönbözőbb szintű tanácskozásokon a népművelésről. Szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában érthető módon megnőtt a jelentősége az emberek művelődését segítő, szocialista gondolkodás- módját és magatartását formáló népművelési tevékenységnek. Fontos társadalmi, ideológiai tényező, eszköz az emberek világnézetének, erkölcsének, ízlésének alakítására. Ügy is mondhatnánk: az ember megjavításáért, az ember jobb jövőjéért folytatott harc egyik fegyvere. m A népművelés a második ötéves terv időszakában a megváltozott táreadalmi követelményeknek megfelelően mind szemléletében, tartalmában, mind módszereiben kor- szerűsködött, tevékenysége szélesedett, személyi és tárgyi feltételei javultak. Sok új, mai igényekből fakadó népművelési forma vált közkedveltté ez idő alatt. A követelményeknek megfelelően megváltozott a művelődési otthonok társadalmi szerepe és a művelődésügy egészében elfoglalt helye, sokrétűbbé vált tartalmi és Sizervező munkájuk. Ennek következtében hatókörük is szélesedett, míg öt esztendővel ezelőtt egymillió-hatszázezer ember látogatta a megye művelődési otthonait, addig a látogatók száma az elmúlt esztendőben már meghaladta a kétmillió-négyszázezret. Az elmúlt öt esztendő fejlődése vitathatatlanul számottevő, , mégsem adhat okot az elégedettségre. Hiába dicsekvésre méltó az évi kétmillió- négyszázezer látogató, a felmérések szerint a művelődési házak hatóköre a megye lakosságának mindössze húsz százalékára terjed ki! Továbbá: a marxista világnézet terjesztésére irányuló törekvés nem hatja még át kellőképpen a népművelési tevékenység egészét. A világnézeti-politikai nevelőmunka gyakran túlzottan elvont. Nagyon jelentős rétegek — elsősorban falun — még mindig kimaradnak a népművelés befolyása alóL Mindez szükségszerűen megköveteli, hogy a hagyományos, bevált népművelési formák mellett a korábbiaknál átfogóbb, új módszerek kerüljenek bevezetésre. ÜP A társadalmi tudat szocialista fejlesztésére irányuló törekvés a népművelés valamennyi célkitűzését kell hogy jellmezze. Az elkövetkező években többet kell foglalkoznunk a tömegek világnéténye sem lehet visszatartó ok. Például egy ateista vagy filozófiai előadássorozat megrendezését attól függővé tenni, hogy az behozza-e a ráfordított költségeket vagy sem, teljesen elhibázott dolog. Mégis nemegyszer találkozhatunk ma is ilyen kérdésfeltevéssel. Vagy: azt vitatni, ér- demes-e ankétot rendezni a Húsz óra, a Hideg napok vagy Az elnök című filmekből. Az sem lehet vitás, hogy például termelőszövetkezeti klubot kívánnak létrehozni, valóravál- tását teljes erővel támogatni kell. összegezve: azokra a rendezvényekre és kulturálódási lehetőségekre, amelyek elsődlegesen segítik az emberek szocialista nevelését, feltétlenül szükség van. A második csoportba azok a rendezvények tartozhatnak, amelyek közvetve segítik az emberek erkölcsének, ízlésének, magatartásának alakítását, műveltségi színvonalának emelésit. Az egészségügyi előadásoktól a klasszikus művek bemutatásán keresztül a különböző szakkörök működésének biztosításáig — szükség van rá. A harmadik csoportba azokat a kulturális, szórakoztató rendezvényeket sorolhatnánk, amelyek ugyan nem károsak, de nincs is feltétlenül szükség rájuk. Példák tükrében: ha az Állami Déryné Színház Othello előadására nem tudnak eladni minden jegyet egy művelődési házban, az előadás megrendezése az esetleges ráfizetés ellenére is szükséges. De ha nem rentábilis a művelődési ház szempontjából ugyanennek a színháznak a Kracska purka című produkciója, nincs szükség a bemutatására. o A harmadik ötéves terv nagy feladatokat ró a művelődésügy dolgozóira. Ahhoz, hogy a megnövekedett követelményeknek eleget tudjanak tenni, jobban kell ösztönözni, aktívabban szervezni, erőteljesebben bátorítani és védelmezni a népművelés szocialista tendenciáit, kommunista kezdeményezéseit És nem utolsósorban: az erkölcsi megbecsülésen túl megfelelő anyagi fedezetet is biztosítani kell valóra váltásukhoz. P. P. Hétszázezer fiatal él a falvakban A falvak fiataljainak helyzetével, élet- és munkakörülményeivel és KlSZ-szerveze- teinek tevékenységével foglalkozik majd a közeljövőben a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozás előkészületei közben megállapították, hogy jelenleg mintegy 700 ezer fiatal él a falvakban. Közülük több mint 300 ezren a mezőgazdaságban dolgoznak. A többiek diákok, ifjúmunkások, értelmiségiek, akik már a városokban tanulnak, illetve gyakorolják hivatásukat, de még nem szakadtak el a községektől* családjuktól. Egy 238 községre terjedő felmérés adataiból például kiderült, hogy a falun élő 14—30 évesek 27,6 százaléka ifjúmunkás, 16 százaléka középiskolás, 4 százaléka értelmiségi, s 37 százaléka „két- laki”, aki naponta, vagy hetente ingázik. A mezőgazdaságban dolgozó 300 ezer fiatal közül évente több mint 100 ezren vesznek részt a'z ifjúsági szövetség termelési mozgalmaiban. Az idén már elérte az ezret azoknak a falusi ifjúsági brigádoknak a száma, amelyek a kitüntető szocialista cím elnyeréséért fáradoznak. S ez a fiatal tsz-tagok munkacsoportjainak egy harmada. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben csökkent a falvakból felvándorló fiatalok száma. Az elmúlt öt évben csaknem 180 ezer harminc éven aluli vállalt munkát a mezőgazdaságban, jelentős részük azonban nem találta meg helyét a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, és más területre szegődött el. Ez arra inti az illetékes szerveket, hogy még nagyobb gondot kell fordítani a falusi ifjúság élet- és munkakörülményeinek javítására. Tsz-statisztika A termelőszövetkezetek 1967- re összesen 4300 millió forint értékű beruházást irányoztak elő, ebből mintegy kétmilliárd forint jut építkezésekre. 61 helyen építenek gyümölcstároló helyiséget, 141 helyen permetlétornyot. A növekvő traktor- és gépállomány tárolását 475 új gépszín szolgálja. Az állattenyésztési ágaza-? tok közül a legtöbb beruházás a szarvasmarhatartásnak jut. Az ideivel azonos számú, 30 ezer tehénférőhely épül. N. J.-né abonyi olvasónk ír- ^ ja, hogy Cegléden két család- 1 nál háztartási alkalmazottként szerepel. Azt kérdezi, mikor t kötelesek bejelenteni őt társa- $ dalombiztosításhoz a munkái- $ tatók? Bejelentési kötelezettség alá ^ esik az a háztartási alkalma- ^ zott, aki ugyanannál a mun- 5. káltatónál legalább heti 30 órán át dolgozott, és munka- í. viszonya legalább 30 napon ál: fennállott. Tehát ugyanannál $ a munkáltatónál kell megkn- ^ ni a szükséges szolgálati idő- ^ nek. Az nem elegendő, ha ^ csak a nagytakarítások idején, ^ kéthetenként haladja meg ^ munkaideje a 30 órát. i A biztosított háztartási al- ^ kalmazottat betegsége esetén ^ ingyenes betegellátás, kórházi ^ kezelés és tápp 'nz is megille- $ ti. A táppénz összege napi ^ 20 forint. Annak a háztartási 5 alkalmazottnak a táppénze. ^ aki bentlakó, és betegsége ese- J tén munkáltatójától ellátást t ,kap, annak táppénze napi 101 forint. ^ Amennyiben olvasónk tehát t; egyik munkáltatónál heti 30 ^ órát meghaladóan dolgozik, i; joggal követelheti a társadal- ^ mi szervekhez való biztosítási ^ bejelentését. ÖREG-E A BELVÁROS ? TISZTÁBBAK LETTEK A MONORI PADLÁSOK. A HELYBELI KISISKOLÁSOK A MINAP — HOGY SZÜNETET KAPTAK — NAGYSZABÄSÜ „RAZZIÁT” TARTOTTAK A KAMRÁKBAN, FÉSZEREKBEN, PADLÁSOKON. MINT A FELVÉTELEN IS LÁTHATÓ, NEM VOLT EREDMÉNYTELEN AZ AKCIÓ: HOSSZÜ SOROK VARNAK AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT VASHULLADÉKOK ÁTADASARA A MÉH-TELEP ELŐTT. (Foto: Gábor) A települések orvosai, a város- rendezők és építészek elkészítették a Belváros betegségének diagnózisát. Először azt vizsgálták, öreg-e a Belváros. Egyértelműen nem lehet a kérdésre válaszolni. Mert igaz, hogy a városnegyed magva a Contra Aquin- cumra épült, a Kiskörút vonalán húzódó várfalat kilenc torony és hét rondella védte, de a török uralom után alig ma- tadt belőle valami. Az első és legjelentősebb épülete — a mai Városháza. 1716-ban épült Martinéin tervei alapján az Invalidusok palotájának. A Belváros jelentősége 1872-ben, Budapest születésekor növekedett meg igazán. A statisztika azt mondja, hogy ma a Belváros 1346 épülete közül 21 bontásra érett, 121 elavult, 905 megfelelő, 299 pedig korszerű, öregnek tehát nem olyan öreg, viszont 1120 szobát nem használnak rendeltetésének megfelelően, hanem például irodának. A Belvárosban 498 raktár működik, többségük üzlethelyiségekbe vagy lakóházak pincéibe települt be, 220 létesítmény folytat termelő tevékenységet, köztük, például 38 maszek műhely, 58 ktsz- műhely, néhány gyárnak is beillik. A Belváros egyik legforgalmasabb szögletében szőrmefeldolgozó üzem található, és — figyelem! — akad még gombatenyésztő telep is a Belgrad rakparton, ahol szerves trágya felhasználásával termelnek gombát. A Belvárosról elmondhatjuk, hogy nappal lüktet benne az élet. Az ott dolgozók száma 112 699, közülük csak 12 550 lakik a Belvárosban, viszont 8000 a vidéki munkavállalók száma. A Belvárosban ügyesbajos dolgát — beleértve az egyetemi hallgatókat is — naponta 170 000 ember intézi. Az üzletekben naponta megközelítőleg félmillióan fordul- nak meg. Tehát nappal Budapestnek valóban kirakata a Belváros, ezzel szemben este sivár, a vendéglátóipari létesítmények java része nem üti meg a világvárosi mértéket, az a pár szórakozóhely pedig alig vonz közönséget. A diagnózis tehát a Belvárosra vonatkozóan nem éppen a legkedvezőbb, a gyógymódot azonban megjelölték a településtudomány orvosai. Ja- vallják: mindössze tíz telken építsünk lakóépületet, az északi negyedben alakítsuk ki a legfőbb közigazgatási központot, középső részén az idegen- forgalmi szórakozó- és kiskereskedelmi központot, a déli részén a művelődési központot. Most már csak az a fontos, hogy be is tartsuk az „orvos” szavát. Nyereség vagy ráfizetés A NÉPMŰVELÉS AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS TÜKRÉBEN zeti, erkölcsi, esztétikai nevelésével. Csakhogy a népművelési feladatokra általában szerény beruházási és működési összegek állnak rendelkezésre. Nem titok, hogy az elkövetkező öt esztendő alatt a megyében csupán Szentendrén épül majd minden igényit kielégítő, új művelődési ház, állami beruházásból. Az utóbbi időben fokozódott az ellentmondás a népműveléssel szemben támasztott társadalmi igények és a feladatok megoldására fordítható gazdasági lehetőségek között. Ezért gyakran jogosnak érezzük a népművelőknek azt a kérdését: miből? — amikor az elvi következtetéseket kérjük számon tőlük. Azt is sokan sérelmezik és joggal, hogy a művelődési intézmény fenntartásához szükséges alapvető költségek biztosítását bevételi kötelezettséghez kötik. Az a törekvés, amely a művelődési intézmény bevételi tervének teljesítését tartja elsődlegesnek és csak másodlagosnak a benne folyó népművelési munkát, az eszmei célkitűzésekkel ellentétes irányba hat. A kérdés nyílt és őszinte felvetésének az ad éppen ezekben a hetekben-hóna- p okban különös aktualitást, hogy a gazdaságirányítás új mechanizmusa, éppen a nagyobb önállóság biztosításával, tovább fokozhatja a nehézségeket, ha a gazdasági eszközök felhasználásáról — például a termelőszövetkezetek kulturális alapja! — dönteni hivatott testületek vagy személyek körében nem sikerül elismertetni a művelődési-népművelési feladatok fontosságát. Vagyis: ne az határozza meg egy-egy rendezvény jogosságát, hogy az anyagi haszonnal jár avagy ráfizetéses. A népművelés, a tudatformálás, ami az anyagi részét illeti — ne féljünk kimondani! — ráfizetéses. a Az új gazdasági mechanizmusnak a kultúra területén nem a rentabilitást kell meghoznia, hanem csak az anyagi eszközök körültekintőbb differenciáltságált. Ki kell alakítani azokat a főbb népművelési szabályokat, amelyeken keresztül a fokozódó helyi önállóság mellett is befolyásolható a fejlődés iránya. Hogy melyek ezek a főbb szabályok? ügy gondolom, minden esetben abból kell kiindulni, melyek azok a rendezvények, amelyek közvetlenül segítik az emberek világnézeti fejlődését, tudatformálását. Ezekben az esetekben a ráfizetés A jubileumról. Ügy látjuk, hogy a jubileumi jutalom jogosultságának kérdésében nagy a bizonytalanság olvasóink körében, mert sokan azonosítják a pótszabadság szempontjából figyelembe vett szolgálati időkkel. Többször rámutattunk már arra, hogy a jubileumi jutalom azoknak a dolgozóknak jár, akik ugyanannál a vállalatnál 25—40, illetve 50 éven át álltak folyamatos munkaviszonyban. Vagy pedig az egyik munkahelyről a másikra áthelyezéssel, illetőleg úgy kerültek el korábbi munkahelyükről, hogy megszakítatlannak kell tekinteni munkaviszonyukat. Ezeknek az eseteit is már részletesen több ízben ismertettük. Most H. F. ceglédi olvasónk hasonló kérdéssel keresett fel bennünket levelében, ö 1933— 45-ig a városházán volt kézbesítő. A felszabadulástól 8 éven át a rendőrség kötelékében teljesített szolgálatot. 1953-tól áthelyezéssel és hozzájárulással került el korábbi munkahelyeiről és jelenleg a Csemői Állami Gazdaságban dolgozik. Kétségtelen, hogy a különböző munkaviszonyok összeszámításával olvasónknak bőven megveti a 25 évi szolgálati ideje. Azonban a módosított Munka Törvény- könyve hatálybalépése napján (1965. I. 1.) leveléből megállapíthatóan (1953-tól számítva) a 33/1964. Korm. sz. rendelet (3) bekezdésének figyelembevételével csupán tíz megszakítás nélküli éve ven, ezért legkorábban 1969. évben jogosult a jubileumi jutalomra. Vállalati érdekből helyezték át, mégsem kapott különélési díjat. Jogos-e ez? Kérdezi E. K. váci olvasónk. Jól tudja olvasónk, hogy a vállalati érdekből más helységbe áthelyezett dolgozónak különélési díjat kell fizetni. Azt azonban elfelejtette, hogy csak akkor, ha emiatt családjától kénytelen külön ékü. Olvasónk esetében az a helyzet, hogy mielőtt vidékre helyezték, előtte egy hónappal már külön élt családjától, és a régi lakóhelyéről is elköltözött. Eszerint különélési díj nem illeti meg. Ügyszintén akkor sem jár különélési díj, ha az áthelyezés után köt házasságot, m.'nl N. J. nagykőrösi olvasónk, aki szintén sérelmezte, hogy munkahelyének egy másik távoli községben levő telepére helyezték át, és nem kap különélési díjat. Dr. M. J.
