Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

1966. NOVEMBER 4., PÉNTEK mein <c?Cúian 9 Visegrádiak Tokodon Restaurálják a római tábort Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség visegrádi építé­szeti csoportja a Tokod köze­lében fekvő egykori római katonai tábor restaurálásán dolgozik. A csaknem 17 000 négyzetméter területről már húszezer köbméter földet szállítottak el, hogy a tábort övező kőfalat és a patkó alakú sarokbástyát, valamint a kaputorony maradványait feltárhassák. A tervek sze­rint nyolcszáz köbméter fa­lat építenek a hiányzó ré­szek pótlására. A munkákat a jövő évben fejezik be. Ruházati kiállítás nyílik Monoron Árusítással egybekötött ál­talános ruházati kiállítást rendez a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Válla­lat Monoron. Az érdeklődők­nek bemutatják az őszi-téli szezon legújabb férfi-, női- és gyermekkonfekció modelljeit, a kötött-, méter- és divatáru­kat, cipőket, s a legmoder­nebb lakástextilárukat. A 11- én nyíló kiállítás nyolc na­pon keresztül tart nyitva. A bemutatott árucikkek a hely­színen megvásárolhatók. Kenderszá llítás a Dunán Uszállyal szállítják az idei kendertermést a dunaföldvári Kendergyárba a folyam part­ján gazdálkodó tsz-ekből. A gyár 120 000 mázsa kenderkó- rót vesz át az idén, s ebből 24 000 mázsa a Duna hátán jut el a feldolgozóhelyre. A dunaföldvári gyárban már valóságos kazalfalu emelke­dik a rostnövény kórójából. Szélesítik az 5-ös műutat Gyors ütemben halad a Bu­dapest—Kecskemét közötti műút Pest megyei szakaszá­nak a korszerűsítése. Az út a jelenlegi nyomon hétméteres burkolatszélességgel készül. A korszerűsítést a megye hatá­rain is folytatják egészen Sze­gedig. Érdemes megjegyezni, hogy 1945-ben az ország út­hálózatának 10 százaléka sem érte el az állandó pormentes burkolatot, ma ez 45 százalék felett van. A harminckilences dandár komisszárja Karikás Frigyes születése 75. évfordulóján Az idős munkások közül sokan emlékeznek rá: félig- meddig gyerekek voltak még, amikor látták daliás alakját, homlokába hulló gesztenye- barna haját. Találkoztak vele a proletárok forradalmi ak­cióinak szervezése közben és az 1919-es honvédő háború csataterein. Mások — a ná­luk fiatalabbak — az évekkel ezelőtt bemutatott magyar film, A harminckilences dan­dár alapján idézik fel képze­letükben a komisszár alakját, aki határozottságával, bátor­ságával a történelem legendás alakjává nőtt. Vannak, akik írásait ismerik. A járatos em­bert és más elbeszéléseit, amelyekből oldalról oldalra kiérződik, árad őszinte, nagy­szerű embersége, forradalmi szelleme, hazafias lángolása és életre szóló elkötelezettsége a nép iránt. A proletárforra­dalom katonája itthon, i p arszervező -1 rösz t i ga zga tó a Szovjetunióban, agitátor, író, az illegalitásban küzdő párt sok országban ismert egyik népszerű vezetője, párizsi munkások barátja, a Francia Kommunista Párt tagja, a fá­radhatatlan és félelmet nem ismerő magyar forradalmár — ez volt Karikás Frigyes. Borossebesen, Erdélyben született 1891. november 4- én. Ma lenne 75 esztendős. Még a világháború befeje­zése előtt — orosz hadifog­ságból — az 1917-es moszkvai felkelés barikádjaira vezetett az útja. Határtalanul büszke volt rá, hogy szuronyos pus­kával a vállán őrséget állha­tott a Kreml kapujánál, s ott közvetlen közelről láthatta Lenint. Amikor hazatért, be­levetette magát a megismert forradalmi cél megvalósítá­sáért indított küzdelembe. A mozgalom napról napra na­gyobb tömegeket ragadott magával. Karikás a Kommunisták Magyarországi Pártja alapító tagjai közé tartozott. A fron­ton személyes bátorságával vívta ki a magyar Vörös Had­sereg katonáinak rajongó sze- retetét. A Tanácsköztársaság bukása után a kapitalista Európa rendőrségeinek üldö­zöttje lett. Kereste Bécs, Ber­lin, Róma belügyi hatósága, s eközben ő az eszme szolgála­tában egyik országból a má­sikba ment, vakmerő bátor­sággal szervezte a szocialista forradalom osztagait. Amikor 1930 kora őszén a budapesti éhezői;, a munka- nélküliek puszta kézzel vias­kodtak a lovasnendőrség kard­lapozó rohamaival, amikor megmozdult Győir, Pécs, Bor­sod, Nógrád, a Viharsarok munkássága és szegényparaszt- sága, Karikás Frigyes Pá­rizsban a magyar proletariá­tus támogatására megszer­vezte a „Szeptember elseje”-! bizottságokat, tájékoztatta a francia kommunistákat a ma­gyarországi eseményekről. Ké­sőbb — a párt utasítására — illegálisan hazatért Sallai Imrével, Fürst Sándorral, Kil- iián Györggyel dolgozott, ve­lük együtt fogták el 1932 nya­rán. A bíróság börtönbünte­tésre ítélte. 1935-ben szaba­dult A munkások, akikkel lebu­kásáig érintkezett Budapes­ten és a vidéki városokban, mind csak „Virág elvtáirs”-nak ismerték, s ekkor tudták meg az újságok híradásaiból, hogy társuk, bátorítójuk — akit ki­ragadtak közülük — az egy­kori híres dandánkomisszár, Karikás Frigyes. A börtönből szabadulva a Szovjetunióba került. Sok he­lyen dolgozott s mindig ered­ményesen, mart nagyszerű ké­pességekkel megáldott, tehet­séges ember volt. A párt veteránjai — társai az emigrációban — amikor visszaemlékeznek rá. a jóba­rátra, sose mulasztják el fel­eleveníteni kedves emlékeik között Karikás Frici nótézá- sait. Nem érhette meg a na­pot amikor felszabadult ha­Mozi és könyvtár a tanyákon A ceglédi járás mozgalmas művelődési programja Negyvenezer forintot for­dítanak a ceglédi járásban TIT-előadásokra és ismeretter­jesztő filméi;' kölcsönzésére. Négyszáz előadást tartanak a most induló idényben a köz­ségi klubok és akadémiák ke­retén belül. ssrtssssssssssfsrsssssssssssfsss/sssststsffssssssssssssssssjsssssssssssfsssssfsmssssss/ < % A Újra Budapesten i Jenei Jenő az Októ­beri Szocialista For- . tartalom kitörésekor magyar interna­cionalista ezred tagjaként végigharcolta a polgárháborút. Lenin- grádban telepedett meg. s a Lenfilm díszlettervezőjeként dolgozik ott hosszú évtizedek óta. Ö tervezte a Don Quijote a Hamlet és még sok világsikert aratott szovjet film díszleteit. 53 év után most először látogatott el Magyarországra. Budapesti tartózkodása alatt felkereste egykori harcostársait. Elment a Budapest Filmstúdióba, s megtekintette az egykori magyar vöröskatonákról készülő doku­mentumfilmet, amelynek ő az egyik szereplője. Kovács Margit keramikus műtermébe Ls ellátogatott. Felvételünkön Kolonics Ilona filmrendező társaságában láthatjuk a vágóasztalnál. zája földjére léphetett volna. A küzdelmes élet megpró­báltatásai aláásták egészségét, megrongálták szívét: 1938. március 5-én halt meg. Nevét és hősi életét népe csak az elmúlt évtizedben is­merte meg igazából, amikor párttörténeti dokumentumok részletesen ismertették szer­teágazó és nagy hatású moz­galmi tevékenységét, kiadták szépirodalmi műveit, és az irodalomtörténet is összegez­te jelentős írói, műfordítói te­vékenységét. Az utókor a ma­gyar szabadságküzdelmek egyik kiemelkedő alakját tisz­teli Karikás Frigyesben. V. F. Közvéleménykutatás után — ismeretterjesztés A szakosított ismeretterjesz­tés fogalma egyre ismertebb lesz a népművelésben. A ceg­lédi Kossuth Művelődési Ház a körzetébe tartozó különböző képzettségű és foglalkozású rétegek oktatására kidolgozta a szakosítás módszerét. Tizenkét kérdésből álló kér­dőívet küldtek szét a ceglédi üzemekbe, tsz-ekbe. A kérdő­ív alapján meghatározhatják egy-egy üzemben, tsz-ben a nők és férfiak arányát, azt, hogy milyen foglalkozású, szakképzettségű emberek al­kotják az ott dolgozók zömét, milyen témákról hallanak szí­vesen, milyen előadásformá­kat kedvelnek, mennyire is­merik a művelődési ház mun­káját, melyik vidéki színház előadásait látogatnák szíve­sen, milyen színpadi műfajo­kat kedvelnek stb. Ezer kérdőívet küldtek szét, a beérkező adatokat összesí­tették és feldolgozták. Ennek alapján már konkrét temati­kai javaslatot tehetnek az asztalra, amikor egy tsz vágy- üzem vezetőivel megbeszélik a beindítandó ismeretterjesztő előadássorozatok témáját. SZÍNESZHAZ Békéscsabán — épületátala­kítás révén — kilencszobás színészházat építtet a városi tanács. Tizennyolc színmű­vész jut kényelmes lakáshoz. Gyümölcsöző évtized Egy évtizede, 1956. október 23-án fegyveres ellenforrada­lom támadt hazánkra, veszély­be sodorva népünk szabadsá­gát, az ország függetlenségét, a népi hatalmat, a dolgozók 1945-től 1956-ig megalkotott forradalmi vívmányait, egy­szersmind a világbékét is. Az imperialista hidegháborús ka­landorok, a nemzetközi reak­ció legveszedelmesebb erői azt akarták elérni, hogy Magyar- ország kiszakadjon a szocia­lista világrendszerből és ezzel a szocialista tábor meggyen­güljön. Súlyos háborús válság alakult ki é kalandorlépés következtében. A nemzetközi reakció mindenekelőtt a hazai reakció maradványaira és egyes megtévesztett rétegekre, köztük fiatalokra támaszko­dott, és arra számított, hogy a tisztánlátásukban megzavart tömegek nem lesznek képesek megakadályozni aljas terveit. De ezek a sötét erők clszámí­tották magukat. Most, tíz év elmúltával emlékünnepsége­ket szerveztek a világ külön­böző sarkaiban, és semmiféle szemforgatás sem palástolhat­ta a valót: az 1956-os magyar ellenforradalom leverésévei ők buktak meg, magukat és vesztett ügyüket gyászolják. Szabadságunk, szocialista népi hatalmunk, sok-sok vív­mányunk, békénk volt a tét 1956-ban.; De történelmünknek ebben a válságos pillanatában, Kádár János elvtárs vezetésé­vel harci sorokba tömörültek a magyar kommunisták, meg­szervezték az MSZMP-t, élet­re keltették a forradalmi munkás-paraszt kormányt, mozgósították a dolgozó né­pet, megmagyarázva, hogy milyen óriási veszélybe taszí­tották az ellenforradalmárok, fegyverbe hívták a munkásság legjobbjait, és kemény harc­ban győzelemre vezették a magyar népet az ellenforrada­lom fölött. Győzött a ncp, és győzött a proletár internacio­nalizmus nagyszerű eszméje. A dolgozó emberek saját tö­rekvéseiket látták viszont az új vezetés programjában. He­lyeselték, hogy erélyesen fel­számolja az ellenforradalom maradványait, határozottan leszámol a személyi kultusz éveiben elkövetett hibák kö­vetkezményeivel, eltökélten érvényt szerez a szocialista törvényességnek, és- alkotó összefogásra hív a szocialista célokban egyetértő valameny- nyl hazafit, hogy az egész nemzettel összeforrva oldja meg az ország nagy gondjait. A dolgozó tömegek bizalom­mal és tettekben megnyilvá­nuló támogatással válaszoltak erre a politikára. A párt és a kormány, vala­mint a dolgozó tömegek közös harca eredményezte, hogy az ellenforradalom rövid idő alatt visszaszorult, és az or­szág, amely 22 milliárd fo­rintnyi kárt szenvedett, gyor­san talpraállt. Más testvéri országokkal együtt ebben is nagy segítségünkre volt a Szovjetunió, amely a fegyve­res ellenforradalom leverésé­ben felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújtott népünk­nek. Dolgos, küzdelmes, de ered­ményes évtized áll mögöttünk. Népünk derekas munkája nyomán nagy alkotások szü­lettek, csak az utóbbi öt év során egymillió ember költö­zött új lakásba, városaink és falvaink megszépültek, az egész ország a modem fejlő­dés jegyeit viseli: nem dol­goztunk hiába. Megfontolt, reális gazda­ságpolitika útján haladtunk előre, terveink, céljaink Ielke- sitőek és megvalósíthatók. Termelőeszközeink korszerűb­bel;; gazdaságosabban terme­lünk, mint korábban. Tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt ipari termelésünk, átla­gosan évi 4,5 százalékkal emelkedett a termelékenység, ezzel fedezzük a termelés nö­vekedésének mintegy kéthar­madát. 1965-ben a lakosság két és félszer annyi mosógé­pet, másfélszer annyi motor- kerékpárt. hat és félszer annyi hűtőszekrényt és csaknem nyolcszor annyi televízió-ké­szüléket vásárolt, mint 1960- ban. Sorsdöntő forradalmi válto­zás történt falvaink életében: mezőgazdaságunk“ - szocialista útra tért, s ezzel egész nép­gazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok. A nagy átalakulás megrázkódta­tás nélkül ment végbe, sőt közben még emelkedett is a mezőgazdasági termelés. Az­óta mind társadalmunk, mind a parasztság nagy erőfeszíté­seket tett, hogy a termelőszö­vetkezetek korszerű, terme­lékeny nagyüzemekké épülje­nek ki. Az elmúlt évtizedben mintegy 40 százalékkal nőtt a parasztság egy főre jutó reál- jövedelme. Tíz év alatt a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 68,6 százalékkal nőtt, s noha a fogyasztás ez idő alatt számottevően emel­kedett, mégis kétszeresére nőtt a takarékbetét-állomány. Nagy vívmányunk, hogy a társadalombiztosítást a lakos­ság 98 százalékára kiterjesz­tettük. 1965-ben már 1,1 mil­lió nyugdíjasnak 7,7 milliárd forint' nyugdíjat folyósított az állam. A következő években még gyorsabban akarunk előre ha­ladni, a növekvő termelés alapján tovább javítva a dol­gozók életkörülményeit. Ehhez teremt alapot a gazdaságirá­nyítás új rendszere, amelyet 1968-tól vezetünk be. Amit e tíz évben az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben, a közokta­tásban. a tudományban, a köz- egészségügy fejlesztésében, az életszínvonal emelésében el­értünk, azt a bizonyosságot nyújtja, hogy helyes utunkon tovább haladva minden célun­kat valóra váltjuk. A szocialista építésben tíz év alatt kivívott anyagi fejlő­désnél semmivel sem kisebb értékű az a változás, amelyet dolgozó népünk öntudatának, műveltségének, tájékozottsá­gának, önbizalmának fejlődé­sében mérhetünk. Igazán el­mondhatjuk a költővel, hogy ez már „másfajta nép, más­fajta raj ...”. A nép gazdává nőtt saját hazájában. Az em­berek magukénak vallják a köz ügyeit. Bírálják, ami még nem kielégítő, egyszersmind nőttön nő felelősségérzetük az ország minden közös dolga iránt. Jól érzik magukat or­szágunk szabad, egészséges légkörében, amelyben mind­jobban kiteljesedik a szocia­lista demokratizmus. Tíz év munkájával és ered­ményeivel hazánk nagy meg­becsülést szerzett határainkon túl is. A szocialista testvérné­pek úgy tekintenek orszá­gunkra, mint közösségünk szi­lárd és hűséges tagjára. S kí­vülük is minden nemzet elis­meréssel és tisztelettel viselte­tik a Magyar Népköztársaság iránt, amelynek tekintélye nőttön nő » nemzetközi élet legkülönbözőbb fórumain. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az egész nép tisztele­tétől övezve vezeti társadal­munkat a szocialista jövőbe. A párt politikája találkozik az emberek nagy többségének igazságérzetével, egybevág a józan és becsületes közgondol­kodással,» meleg emberiessége, a dolgozók iránti megértés és figyelmes törődés szelleme egész életünket áthatja. Ez a politika határozott, céltudatos, és semmi másra nincs tekin­tettel, csak a dolgozó nép ér­dekeire. A párt együtt vitatja és oldja meg az ország prob­lémáit a dolgozó néppel. Hala­dásunk fő erőforrása a párt­nak a dolgozó tömegekkel va­ló összeforrottsága. Pártunk tagjai a nép szol­gálatát vallják hivatásuknak és munkájuk értelmének. A kommunisták, akik együtt nőttek a feladatokkal, meg­szerezték népünk tiszteletét és elismerését. Szilárd elhatáro­zásuk, hogy ezentúl is oda­adással harcolnak a párt és a dolgozó ncp eggyé ötvöződött ügyéért, és az élet minden te­rületén erősítik sikereink biz­tosítékát: a párt vezető szere­pének érvényesülését. Népünk mélységes bizalmával és sze- retetével tiszteli meg pártunk Központi Bizottságát, és első titkárát. Kádár János elvtár­sat, aldnek egyénisége és munkája elválaszthatatlanul összeforrt ezzel a tízéves tör­ténelmi jelentőségű korszak­kal. November végén Összeül pártunk IX. kongresszusa, és megvitatja: hogyan folytassuk és fejlesszük tovább az eddig követett, egész népünk helyes­lésétől és cselekvő támogatá­sától kísért politikánkat, az új követelményeknek megfe­lelően és a közös munkával megteremtett jobb feltételek­re építve. A párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány tíz­éves tevékenységének mérle­ge gazdag, kiváltja népünk el­ismerését. Valóban: a céltu­datos, ingadozástól mentes, következetes, tudományos megfontolásokon nyugvó, és mindenkor a dolgozó tömegek életerejére támaszkodó veze­tés szerepe és érdeme rend­kívül nagy mindabban, amit kivívtunk magunknak. A párt és a kormány viszont — mint mindig — most is hang­súlyozza: a tömegek saját sorsuk kovácsai. Az életkörül­mények alakulásában azoké a döntő szerep, akik a munka- padoknál, a földeken, a tervc- zőasztaloknál és mindenütt az élet javait termelik, előte­remtve a fejlődés, a népjólét eszközeit. Egy szorgos, sikeres évtized mérlegét lezárva azzal a gondolattal indulhatunk to­vább, hogy amilyen a mun­kánk, olyan lesz a jövőnk. Már 32 klub működik a járásban, ebből hat Abonyban. A klub­tagok igényei — bizonyára szo­rosan összefügg ez a tv széles körű elterjedésével — igen magasak. Egy-egy előadásra országos hírű előadókat kér­dnek fel. 5 A járás területén tíz helyen ^indítottak be tsz-akadémiát, ^11 iskolánál hallgatják a szü­lők akadémiáját, hat ifjúsági ^akadémiát szerveztek és ki­lenc egyéb sorozatot. Albert- sirsán például a kisállattenyész- k tők csoportosultak szaktudá- k suk bővítésére. ^ Törteién a két tsz szocla- ^ lista brigádjainak indítot- í; tak szakelőadás-sorozatot. ^ Az ifjúsági és értelmiségi k klubokban főleg a művészet — k a film, a képzőművészet, a köl­tészet és a zene — áll az ér- J deklődés középpontjában. $ A járás lakóinak 30 százalé­kká tanyán él, számukra a mű- kvelődési autó biztosít filme­kkel. t A filmvetítőgéppel rendel- ^ kező művelődési otthonokban fcaz ismeretterjesztő előadáso­dat 5 mindig film és könyvszcm- k le kísért kAz előadások tematikáját az k egész járásban kialakult szokás k szerint — a témához tartozó 5 irodalom- és filmjegyzék fel- ! tüntetésével állítják össze a í népművelők. így a soronkövet- |kező előadások szemléltetésé­kről idejében tudnak gondos- k kodni. Mint megyénk több kmás helyén, a ceglédi járás- kban is eredményesen próbál- k koztak a művelődési házak, az k iskolák és a könyvtárak mun- kkájának egymást segítő össze- í hangolásával. ü — D —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom