Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

X. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1966. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Gépekkel könnyítik a tagok munkáját a Szabadság Termelőszövetkezetben Az évről évre emelkedő ker­tészeti termelés nagyon igény­beveszi a termelőszövetkeze­tek tagjainak munkaerejét, ezért a közös gazdaságok arra törekednek, hogy a termelés­iben a munkaerőt fokozott gé­pesítéssel pótolják. Erről beszélgettünk a na­pokban Pesti Imrével, a Sza­badság Termelőszövetkezet gépcsoportvezetőjével, aki el­mondotta, hogy szövetkezetük elöl jár a gépesítés fokozásá­ban. Most is nagy teljesítmé­nyű gépeket vásároltak, ame­lyek a napokban megérkeztek a tsz ipartelepére. A gépcsoportvezető megmu­tatta az új gépeket. Az első a traktor után kapcsolható talajgyalu, az előre felszántott földet szép simára egyengeti. Ennek a nagyteljesítményű gépnek főleg a kertészeti ter­melésnél veszik majd nagy hasznát. A második, új gép a talajmaró, mely szintén trak­tor után kapcsolva dolgozik. Forgó késekkel valósággal megkavarja a földet, a trágya részeket apróra vagdalja és a felszínit elegyengeti. Ennek a gépnek főleg a szőlő és gyü­mölcsös telepítésnél lesz nagy szerepe. Mindkét gép magyar gyártmány, s napi teljesítmé­nyük 10—12 hold. A harmadik új gép német gyártmányú szervestrágya- szóró, mely szintén nagy se­gítséget nyújt a mező- és kertgazdasági termelésben. Kívülről úgy néz ki mint egy teherautó pótkocsija. Erre fel­hánynak 60—80 mázsa istálló­trágyát, kivontatják a trá­gyázandó területre, ahol szin­te percek alatt apróra vagdal­ja s egyenletesen szétszórja a földre a trágyát, úgyhogy munkája tökéletesebb, mint az emberi erővel végzett trá­gya teregetés. Ebből a gépből kettőt vásárolt a termelőszö­vetkezet. A második is nem­sokára megjön, s a tervek sze­rint vesznek hozzá még egy trágyamarkoló gépet, úgy hogy a tagok nehéz munkáját könnyítve, a trágya felrakását is emberi erő nélkül fogják végezni. (kopa) SZÓVÁ TETTÉK... Nyitva reggel 5-től este 9-ig VIRÁGOK Emberemlékezet óta nem hoztak annyi virágot a nagy­kőrösi piacra, mint a mos­tani halottak napjára. Eddig nem volt fagy, a kertekben takaró nélkül megmaradtak a virágok, s jut bőven a piac­ra. Emellett naponta 6—8 tábláskocsi krizantémot hoz­nak Kecskemétről a ker- tészkedők. A rengeteg vi­rág naponta majd mind vevőre talál. Természetesen az árak lej­jebb szálltak, a 3—5 szálas krizantémtöveket az idén 2— 4 forintért árulják, melyek tavaly 8—10 forintért is el­keltek. A virágok legtöbbjét a temetőbe viszik, s a sírokat díszítik velük a halottak nap­ján. A konzervgyár pártérte­kezletén az egyik küldött tolmácsolta a dolgozók ké­rését: legyen a tejbolt már reggel 5 órakor nyitva. A kérést md is továbbítottuk. A felettes szervek hamar in­tézkedtek, csak dicséret il­leti gyorsaságukat.. November 1-től a tejbolt reggel 5 órától este 9 óráig tart egyfolytában nyitva. Nagy az öröm azoknál a csa­ládoknál, ahol reggel 6 órá­ra kell műszakba állni. Ez azt jelenti gyakorlatban, hogy nemcsak a tejet ve­heti meg a család indulás előtt, de a tejboltban a reg­gelit is elfogyaszthatják. Ez pedig azt eredményezi, hogy az üzemek dolgozói nem a büfébe sietnek üzembelépés- kor, hanem miután megreg­geliztek, azonnal elkezdhetik a munkát. E helyes intézkedés kap­csán azonban szólni kell arról is, hogy a tejbolt dol­gozói nem örültek az új intézkedésnek. Eddig nincs is baj, a baj ott kezdődik (és ez más állami boltra is vonatkozik, ezért kell róla szólni), hogy egyet nem ér­tésüket úgy juttatták kife­jezésre, hogy a vásárlókat „sietnek” meggyőzni ennek irrealitásáról és antidemok­ratikus voltáról. Azt mond­ják, egy-két ember szeszé­lye folytán most plusz mun­kát kér tőlük a vásárló kö­zönség. A munkabér, a velejáró bérgondok az illetékes vál­lalatok ügye. Úgy gondol­juk, hogy ezt saját hatás­körükön belül eddig is, ez­után is meg tudják oldani. Éppen ezért nagyon kívánja a vásárló közönség, hogy a bolt (és boltok) bér- és egyéb ügyeit ne tálalják a vevők­nek — legtöbbször sértő mó­don —, mert nem tartozik rájuk. Az már inkább, hogy gyorsan, jól kiszolgálják, hogy szívesen járjon egyik és másik üzletbe is a vásárló. NOVEMBER 7-1 ÜNNEPSÉGEK A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 49. és a vá­ros felszabadulásának 22. év­fordulójára rendezett ün­nepség november 6-án reg­gel 9 órakor kezdődik. Meg­koszorúzzák a református te­metőben nyugvó, hősi halált halt szovjet katonák sírját. A koszorúzás előtt Hor­váth József, a városi párt- bizottság osztályvezetője mond megemlékező beszédet. Fél tízkor a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél zaj­lik le a városi ünnepség (rossz idő esetén a művelő­dési házban). A himnuszok elhangzását szavalat követi, majd Szűcs Zoltán, a városi tanács el­nöke mond megnyitó beszé­det. Az ünnepség szónoka Takács Jenő, a városi párt- bizottság titkára. Az ünnepség után megko­szorúzzák a hősi emlékmű­vet. ít'eni Élt** de jó eredmények 120 diáik a kisegítő iskolában (lapesti illetőségű és vidé­ken nem vállai munkát, s ha igen, egy év után kéri az áthelyezését. Ezen úgy szeret­nének segíteni, hogy az Arany János Gimnázium érettségi­zett hallgatóit a Gyógype­dagógiai Főiskolára irányíta­nák, esetleg ösztöndíjjal is. Az iskola oktatási eredmé­nyei nem látványosak, de jók. De a kisegítő iskolának nem is az a célja, hogy látványos tanulmányi eredményeket ér­jenek el diákjaik, sokkal in­kább a munkára nevelés, az, hogy a maguk adottságainak megfelelően helyt álljanak az életben. A nyolcadik osztályt végzett tanulók zöme a konzervgyár­ban helyezkedik el, ahol a je­lek szerint megállják a helyü­ket. A volt kisegítősök fizeté­se 1300—1800 forint között mo­zog. Néhányan az építőiparba kerülnek ipari tanulónak. A jó eredményei? mellett akadnak gondok is. A leg­főbb hiány a megfelelő műhelyterem biztosítása, ahol az ipari jellegű műhely- gyakorlatokat tartják. Most egy kis helyiség van berendez­ve e célra. Kicsi. Kicsi a tan­testület szobája is, ott vannak ugyanis a szertárszekrények s a nevelőknek alig marad hely. Mégis, ilyen körülmények között is eredményes az iskola munkája és szükséges is. Ezt bizonyították a hozzászólások, amelyek a tapasztalatokon alapultak. (b. h.) A gyár fizeti a különbözeiét Tatarozzák a napközit Október végén ideiglenesen bezárta kapuját a konzervgyár kettes napközi otthona. A gyermekzsdvajt felváltotta a kőművesek ütemes munkájá­nak zaja. Folyik a tatarozás. Hová lettek a gyerekek, hogy dolgoznak a Szülők, ha nincs ///////////////////////////////////////////////////7///////////////////W///////>7///'/// itíihócai Tsa; Szántanak/ savanyítanak Novemberbe léptünk, hirte­len hidegre fordult az idő. A termelőszövetkezet paprika- földjein még pirosán virítanak a töveken a csöveik, de a gumi­tömlőket kocsira rakják, az idén már nem locsolnak. Az asszonyok karalábét szednek. A kertészetben ez már az utolsó munka. Né­hány nap múlva eke alá kerül a volt paprikaföld. A kukoricabetakarítás elhú- 'i zódott, emiatt még 30 hold bú- ^ zát nem tudtak elvetni. A hé- ^ ten a földbe kerül. ^ A szövetkezetnek sok a la- ^pos, vizes területe, ezért már ^ most megkezdik a csatorna- & építést. Nincsenek tétlenül. Több mint 70 mázsa káposztát sava­nyítanak. E hónap derekán már megjelenik a pesti és a he­lyi standon a savanyú káposz­ta. Holnap: VIKTÓRIA Holnap este fél 8 órakor a művelődési ház színház- termében a kecskeméti Ka­tona József Színház bemu­tatja Ábrahám Pál három- felvonásos nagyoperettjét, a Viktóriát, Gyólai Viktória Jászai-díjas és Perényi László főszereplésével. MOTOR ESTI ISKOLA Az év elején az egyik ter­melőszövetkezet közgyűlésén szó esett arról, hogy motorke­rékpárt kellene venni az el­nöknek. Majdnem leszavaz­ták, járjon fogaton — mond­ták. Aztán mégis csak nagy nehezen „megszületett” a mo­tor. — Vettünk az elnöknek egy szép fekete motort — mondták utána sokan — a mi pénzünk „szalad” benne. Már az év vége felé já­runk. Az elnök a silózást né­zi a határban. — Megvették? — mutatok a csillogó motor­ra. — Meg! — válaszolja az el­nök. — Már el is lehet dob­ni — legyint kezével a motor- kerékpár felé. Hirtelen nem is tudtam mire vélni a dol­got. Eszembe jutottak az ag- gályoskodók. Na szép. Meg­van a motor, az elnök meg csak így dobálódzik. Furcsa. Az én motorom héthónapos, de nem ment tönkre. Nem vigyázott volna az elnök a szövetkezet tulajdonára? Már éppen rá akartam pirítani, amikor kajánul megkérdez­te. — Nem érti? — Nem. — Na nézze. A fogat árát nem számolom, mert az meg­volt. A tagok is azért ragasz­kodtak hozzá. Én csak a havi költségeket számolgattam. A fogat havi díját, a ló, a ko­csi, rezsi költségeit, ami kö­rülbelül 3000 forintot tesz ki. Hét hónap alatt 21000 forint. Még ha kevesebb, ak­kor sem kerül annyiba a mo­tor, az elhasznált üzemanyag és a kisebb javításokkal együttvéve. Meghozta már az árát. Ezért mondtam, hogy eldobhatjuk. — Nem is olyan eldobni való — szólok közbe. — Hát persze, hogy nem. Tréfáltam csak. Ha a bizo­mányiban látnám ezt a motor- kerékpárt, habozás nélkül megvenném. Jobb is, gyor­sabb is, mint a ló, és csak sa­ját magamat kell „üzembe helyezni”, ha hív a köteles­ség. (tóth) napközi? Aggodalomra nincs ok. Az óvodáskorú gyermekek az új Batthyány óvodába jár­nak. Az iskoláskorúakat átvet­te a Petőfi iskola napközije. Megoldódott az a gond is, hogy a konzervgyári gyerme­kek korábban, vagyis fél hat­kor már az óvodában lehes­senek. Ugyanis a városi ta­nács kezelésében lévő óvo­dákban csak később nyitnak, mint a konzervgyáriban. A műszakok reggel hat órakor kezdődnek. A konzervgyár készségesein vállalta, hogy fél évig — amíg a városi ta­nács nem tudja fedezni, kifi­zetni az összeget — ezért a plusz óráért a nevelőknek a gyár fizet. így a konzervgyári szülők nyugodtan dolgozhat­nak, illetve időben odaérnek a munkakezdésre az üzembe. A volt napközi otthon böl­csődévé alakul át és így a gyár meg tudja oldani régi gond­ját, a bölcsődei férőhelyek szá­mának növelését. INTÉZKEDNEK Szeptember 25-én Méltó a parkvároshoz címmel bírál­tuk a Póka utcában talál­ható gaztengert. Csendes Ferenc, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztá­lyának vezetője válaszolt bírálatunkra, amelyben egyet­ért felvetésünkkel, és levelé­ben arról tájékoztat ben­nünket, hogy megtette a szükséges intézkedést a gaz­tenger sürgős megszünteté­sére. Olasz fácánvadászok A Bakony vidékén, Lovász- patona határában 13 000 hol­don levő rezervátumba az utóbbi három évben 10 000 fá­cánt bocsátottak ki, közöttük fe­kete színű japán, világosszürke tollú formózai és vörös színű kínai örvös fácánokat is. A számyasvad rezervátum nép­szerű a hazai és a külföldi va­dászok körében. Ezekben a napokban több olasz vadász- csoport érkezik a védett terü­letre. SPORT Birkózás Budapesten, az Egyesített Tiszti Iskola tornacsarnokában bonyolították le szombat, va­sárnap az NB Il-es bajnokság első fordulóját. A Nagykőrösi Kinizsi birkó­zói az A-csoport két legerő­sebb csapatával találkoztak és annak ellenére, hogy Pap László sérülése miatt a csapat tartalékosán állt ki, mégis jól megállták helyüket, méltó el­lenfélként léptek szőnyegre. Az első mérkőzést a Szege­di Vasutas csapattal vívták birkózóink. A Sárosi T, Sziget­vári D, Oláh D, Ronkó D, Ron- kó S, Gulyás J, Tót-Szalkay I, Dányi l összeállítású csapat 4,5:3,5 arányú szegedi győze­lemmel végzett. A második összecsapásra va­sárnap került sor Diósgyőr és Nagvkőrös csapatai között. A mérkőzés 5:3-ra végződött, Diósgyőr javára. Az eredmé­nyek így is szépek, különösen ha számításba vesszük, hogy a nagykőrösi csapatban három ifjúsági versenyzőt is szerepel­tetni kellett azok helyett a versenyzők helyett, akik ért­hetetlenül nem teljesítették az előirt kötelező versenyszámo­kat, és így a csapatbajnokság­ban való indulás jogát elvesz­tették. Miattuk Nagykőrös, il­letve Pest megye egyetlen NB Jl-es birkózó csapata nem ju­tott feljebb. Szombaton és vasárnap Óz- don lépnek szőnyegre a Kini­zsi birkózói, első ellenfelük az Ózdi Kohász, majd a Debrece­ni Honvéd és az Egyesített Tiszti Iskola csapata lesz. (szalkay) Asztalitenisz Megyei férfibajnokság Kinizsi—Gödöllői Vasas II. 20:0. A Hargitai, Erdey, Czagány, Horváth összetételű Kinizsi minden egyéni és páros mér­kőzését megnyerte. Megyei női bajnokság Kinizsi—Gödöllői Vasas 5:5. Papp, Vass-Andrási, 2—2 és a Papn—Vass-Andrási páros I győzelem. M’T LÁTUNK MA A MOZIBAN Nikki. Jóbarátok a magas északon. Walt Disney színes amerikai filmje. Korhatár nél­kül megtekinthető. Kísérőműsor: Halló, Undine. 19. Világhíradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. — Amikor a gyógypedagógia erületére kerültem, meg kell nondanom aggodalommal léztem magam és a rám váró éladatok elé — így kezdte íozzászólását a írjegyei tanács nűvelódésügyi osztályának gyógypedagógiai főelőadója, Sebestyén Klára. Majd így iolytatta. — Általában a gyógypedagógiával, mint a nagy egésznek egy igen ki- nsiny részével foglalkoznak, igy is kezelik, s csak annyi időt szentelnek rá. — Ami engem Nagykörösön meglep: itt ez nem így van. A városi tanács itt biztosítot­ta a tanításhoz a tárgyi és sze­mélyi feltételeket. A munkát, i gyógyító nevelést segíteni — 22 a cél, s ez nagy öröm szá­momra. A városi tanács vb legutóbbi ülésén megtárgyalta a kisegítő iskola oktató-nevelő munká­jának eredményeit, és a na­ponta felmerülő problémákat. Az iskolareform nagy súlyt tielyez a képezhető szellemi fogyatékosok nevelésére. Vá­rosunkban az 1947/48-as isko- ai évben indult először gyógy­pedagógiai osztály, és 1960-ban lett önálló intézmény. Jelen­leg százhúsz gyermeket tizen­két pedagógus tanít. Közülük négyen gyógypedagógus taná­ri képzettséggel rendelkeznek, nyolcán pedig általános iskolai tanítók. Jó lenne a gyógypedagó­gusok számát növelni, de ennek egyik legnagyobb akadálya az, hogy a fő­iskolások nagy rcsze bu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom