Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
/ TOVÁBB A LENINI ÚTON PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA az MSZMP SX. kongresszusa Hétfőn délután 2 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság nevében üdvözölte a küldötteket, a testvérpártok képviselőit és a kongresszus vendégeit. Bejelentette, hogy a Központi Bizottság 1966. február 24-i határozatának megfelelően a pártértekezleteken 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választottak. A kongresszuson megjelent 554 szavazati jogú küldött. Kállai Gyula megállapította: a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának értelmében a kongresszus határozatképes. E bejelentés után a kongresszust megnyitotta. Indítványára a kongresszus elnökségébe választották a Politikai Bizottság tagjait, póttagjait, a Központi Bizottság titkárait, kiváló dolgozókat, tudósokat, vezető párt- és állami funkcionáriusokat. Javasolta továbbá, hogy válasszák az elnökségbe a testvérpártok küldöttségeinek vezetőit. Ezután javaslatára a küldöttek elfogadták a kongresszus titkárságának, mandátumvizsgáló bizottságának, a jelölő bizottságnak, a szerkesztő bizottságnak, a szavazatszedő és fellebbviteli bizottságnak tagjait. Kállai Gyula ezután javaslatot tett a kongresszus napirendjére: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János. , 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Biszku Béla. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó: Horváth András. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Nógrádi Sándor. 5. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: Nemeslaki Tivadar. 6. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. Ezután Kádár János megkezdte a Központi Bizottság beszámolójának előterjesztését. Kádár János: A magyar nép a szocialista társadalmat építi és békét kíván Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületekről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több, mint 90 százaléka vett részt és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával, s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte. A párttagságtól és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. — Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozattervezetben és a szervezeti szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembevettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A kongresszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és résztvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta: — A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk KADAR JANOS ELVTARS A KÖZPONTI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁT ISMERTETI. álló időszakra szocialista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. • A nemzetközi kérdésekről összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk: a kongreszszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta: — A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoáziá és a nemzetközi munkásosztály, másodszor, az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor, a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopoltőkés-militaris- ta körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet akakulását. — Pártunk VIII. kongresz- szusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. — A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében . álljuk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 195Ö-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szervezetében tömörült szocialista országok termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965-ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági — és természetesen katonai — ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkés országokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők jelenlegi, egységbontó politikája — bármi legyen is szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista leigázóik ellen. A második világháborút követően, az egykori gyarmati területek helyén 60 új független állam született. Ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalékán állnak fenn még „klasszikus” gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának 1 százaléka. Kádár János ezután az imperialisták új, leplezett neoko- lonialista módszereiről szólt, majd kiemelte: — Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogy a kapitalista, vagy a nem kapitalista utat választják-e? — Az imperialisták gyarmati rendszere és új, álcázottabb leigázó törekvései ellen küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniuk kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését, ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásában az imperializmus elleni közös harc érdekeiből indulnak ki, ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak. Élesednek a tőkés országok közötti ellentétek — Tisztelt elvtársak! — A tőkés világon belül jelentős változások mennek végbe. Bár a vezető tőkés országok gazdasági és katonai ereje növekedett, tovább mé’yült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkés országok egyenlőtlen fejlődése követ(Folytatás a 2. oldalon) X. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ÁIL% 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 29., KEDD Megkezdte tanácskozását /
