Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-23 / 276. szám
Brown Lens ngrádban Az angsi külügyminiszter a „ Vörös nyíl" expresszel átázik Moszkvába Brown különgépe kedden a kora délelőtti órákban felszállási engedélyt kapott és útnak indult Moszkva felé. RöVid repülőtéri sajtónyilatkozatában Brown kijelentette: ő és Gromiko szovjet külügyminiszter egyaránt úgy vélik, hogy múlt havi New York-i tárgyalásaikat követően, az adott körülmények között, a további eszmecsere hasznos számukra és mindenki számára. A várható témaköröket Brown nem jelölte meg, csak annyit mondott, hogy a két fél széles tárgykörökben érdekelt. „Ezek között az egyik az, hogy mind Anglia, mind a Szovjetunió társelnöke volt az Indokinával foglalkozó genfi értekezletnek.” Brown angol külügyminiszter nem hivatalos szovjetunióbeli látogatásának programja váratlanul a miniszter Lenin- grádba érkezésével kezdődött. A sűrű köd miatt ugyanis a moszkvai repülőterek nem fogadnak gépeket. Brown-nak az a szándéka, hogy kedden éjfélkor a ,.Vörös nyíl” expresszel utazik Moszkvába. PEST MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NEMZETKÖZI NAPIRENDEN: Gépesített építés Építőgép* javítás Az építőipar nagy gépesítési gondokkal küzd. A nagyvilágban is' új ága ez a technikának. A fejlődés gyors tempójú, számtalan esetben a tervezés és kivitelezés között eltelt idő elavulttá teszi az újnak számító gépet, már születése pillanatában. Ez és az építkezést segítő gépek karbantartása, üzem- biztonsága a Budapesten ma kezdődő nemzetközi konferencia témája. A magyar résztvevők megállapíthatják, hogy ma már ötvenezres gépállomány áll rendelkezésre. Mégsem tekinthetjük megoldottnak — hasonlóan sok külföldi országhoz — ezek gazdaságos üzemeltetését. Most nyílik alkalom első ízben arra, hogy ilyen fórumon ismertessék elképzeléseiket a téma szaktudorai. Újdonságnak számít a műanyag alkalmazása fémalkatrészek javításánál. Korábban 2—3 méteres tengelyeket kellett kidobni az (Folytatás a 2. oldalon) AZ-MSZMP. PES.T MEGYE I BIZOTTSÁGA \ X. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 50 FII.S.EK 1966. NOVEMBER 23., SZERDA Egymilliárdos szovjet—magyár árucsere-forgalmi jegyzőkönyv A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségei között a barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében lefolytatott sikeres tárgyalások eredményeként folyó év november 22-én Moszkvában aláírásra került a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság közötti, az 1967. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet a Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából Bíró József külkereskedelmi miniszter, a Szovjetunió kormánya megbízásából N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter írta alá. Az aláírt jegyzőkönyv alapján a kölcsönös áruszállítások volumene meghaladja az egymiliárd rubelt és 1966- hoz viszonyítva több mint 16 százalékkal növekszik. Hasonlóan a korábbi évekhez, a Szovjetunió 1967-ben is nagy mennyiségű gépet és berendezést, ezen belül szerszámgépeket, emelő- és szállítóberendezéseket, komplett élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai berendezéseket, műszereket, Diesel-vonatokat, városi és városközi autóbuszokat, hajókat és hajóberendezéseket, Deres már a határ... ♦ ♦ ♦ Dolgoznak a telepítők Nem gyorsult a mélyszántás Számvetésre készülnek a tsz-ek Tegnap hajnalra deres lett a határ. November első komolyabb figyelmeztetése ez: jön a hidegebb idő. Hol tartanak a késő őszi munkákkal, nem érheti-e kellemetlen meglepeHallani vagy tudni? A kettő között nagy a különbség: hallani valamiről, vagy tudni valamit — minőségi különbséget jelent. Sajnos, ma még inkább előbbi jellemzi iparvállalataink helyzetét: hallottak arról, hogy az új gazdasági mechanizmus keretében ez is, az is másként lesz, például a felsőbb irányító szervek és a vállalat közötti kapcsolatokat illetően, de tudni semmit sem tudnak még. A Dunai Kőolajipari Vállalat egyik osztályvezetője „kiborulva” mondja, hogy képtelenül rövid határidőket kaptak néhány, az új mechanizmussal összefüggő tervezet elkészítésére felsőbb irányító szerveiktől; A Csepel Autógyár újítási osztályának vezetője pedig azt hangsúlyozza, hogy „hallottak ugyan valamit” az új gazdaságirányítási rendszer irányelvei és az újítómozgalom összefüggéseiről, de tudni semmit sem tudnak, már csak azért sem, mert — szavait idézve — az újítómozgalom gazdája, a Találmányi Hivatal, még keretet sem adott, amelyen belül elkezdhették volna a munkát. így azután a maguk feje után indultak el: később kiderülhet, feleslegesen fáradtak. A jó munka alapvető feltétele — a kellő informáltság. Ez ma már olyan igazság, amit senki sem vonhat kétségbe, sőt, mind több helyen ismerik fel az információs hálózat döntő jelentőségét, s nem véletlen: növeltszik az érdeklődés az információelmélet kérdései iránt, s ugyanakkor egy gyakorlati eszköz, a magyar találmányként megvalósított Processzográf is új és új vevőkre talál. Ahogy a közvetlen termelésben nagy szerepe van a gyors és pontos információknak, azok feldolgozásának, s az ezekre alapozott döntéseknek, úgy még inkább elsődleges szerephez jutnak az irányítás különböző szintjein, az irányító szervek egymás közötti kapcsolatában. Ki helyeselné az oktalan lürelmeílenkcöést? Kinek használna, ha az új mechanizmussal összefüggésben bármit is elsietnénk, elkapkodnánk? A kérdést azonban ellentétes értelemben is feite-' hetjük: kinek használ, hogy vállalataink nagy többsége alapvető kérdésekben teljesen tájékozatlan, hogy amit hosszú hónapokig biztosan és jól előkészíthetnének, azt néhány hetes kapkodással kell végrehajtaniuk? A kettő, között, az elsietés és a túlzott lassúság között van középarányos: a realitás. A megalapozott, de nem késlekedő előrehaladás. Ehhez azonban nélkülözhetetlen feltétel, hogy mindenki pontosan és világosan tudja, mi az, amit végre kell hajtania, hogy milyen összefüggéseket, akadályokat — vagy akár segítő tényezőket — vegyen figyelembe, s így tovább. Az új mechanizmusra való. felkészülés rendkívül nagy felelősséget ró minden érintettre. Valóban alapos, elmélyült munkát kíván, céltudatosságot és — teljes informáltságot! Ez utóbbi nélkül képtelenség bármit is jól megcsinálni; a kellő informáltság hiánya egyenlő azzal a veszéllyel, hogy később újra és újra módosítani kell ezt is meg azt is, mert — a szükséges tájékozottság híján — az előkészítés időszakában „történtek hibák”. Ideje, hogy azoknak, akik csak „hallottak valamit”, a felsőbb irányító szervekre háruló, a jobb tájékoztatást biztosító kötelezettségekről, tudtára is adjuk, hogy teljesíteniük kell e kötelezettségeiket! M. O. tés a kinti tennivalókkal még adós gazdaságokat? Kusza Béla megyei főagro- nómus: — Közvetlenül befejezés előtt a betakarítás, már csak néhány termelőszövetkezetben van töretlen kukorica Cegléd város, a nagykátai és a ráckevei járás egyes gazdaságai „adósak” még ezzel a munkával. A mélyszántásban nagyobb előrehaladásra számítottunk, eddig azonban nem használták ki a traktorok a kedvező lehetőséget. Azokban a termelőszövetkezetekben viszont, ahol már pontot tettek az őszi munkákra, megkezdték az előkészületeket az év végi számvetéshez. Pancsovai Nándor megyei főkertész: — Eddig nem érte komolyabb kár a még kint levő kertészeti terményeket. A gazdaságok rövidesen betakarítják a káposztát, cukorrépát és a céklát is. Ezek a munkák is a befejezésnél tartanak. Javában folyik a Pest megyei közös gazdaságokban a szőlő- és gyümölcstelepítés, az ültetvények pótlása. Ezen az őszön ] csak 136 holdnyi kiegészítő te- j lepi tés t végeznek a közös gazdaságok a nagyüzemi szőlőtáblákon. Gyümölcsből, körte-, cseresznyecsemetéből és málnából eddig 477 holdat telepítettek be. Gyors tempóban halad a nyárfatelepítés. Fónai László, megyei kertészeti felügyelő: — Megyeszerte gyors lendülettel halad a szőlő fedése, a pincészetekben, hozzáfogtak a kiforrt borok fejtéséhez is. Paukó Árpád, megyei gépesítési előadó: — A termelőszövetkezetek többségében hozzáláttak a traktorok téli javításához. — sp — WASHINGTON Jevtusenko sikere Jevgenyij Jevtusenko, az ismert szovjet költő hétfőn Washingtonban adta elő verseit. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a kongresszusi könyvtár csaknem ezer személyes előadóterme nem bizonyult elégnek és sok százan hangszórókról hallgatták a költőt. valamint konfekció- és kötöttárut, szöveteket, bőrcipőt, gyógyszereket, friss gyümölcsöt és gyümöloskonzervet, zöldséget és zöldségkonzervet, s más árukat kap a Magyar Népköztársaságtól, amelyek elő fogják segíteni a Szovjetunió népgazdasági szükségleteinek jobb kielégítését és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkek választékának bővítését A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióból nagy mennyiségű teher- és személygépkocsit, traktort, gabonakombájnt és más mezőgazdasági gépet, útépítő berendezést, valamint kőolajat és kőolajtermékeket, kőszént, hengerelt árut, fűrészárut, műtrágyát, gyapotot és más a Magyar Népköztársaság számára szükséges árut fog kapni. Bonyodalom a lacházi dupla körül Már esztendők óta nem kapható Kiskunlaeházán szimpla, csak dupla. A Du- naharaszti Sütőipari V ál- lalat helybeli fehérsütödéje ugyanis nem csinál kis péksüteményt, csupán a pici terjedelmét növeli kétszeresére és formája szerint ezt nevezik duplazsemlének, azaz duplakiflinek. így hát, aki beérné eggyel, csak kettőt vehet egybesütve, akár megeszi, akár nem, nem kap mást. Mondani sem kell, hogy az ára is dupla, megtörténhet tehát, hogy 80 fillért kell kifizetnie annak, aki 40 fillérnél többet nem is akarna süteményre költeni. Legutóbbi ellenőrző körútja során a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség észlelte Lachá- zán, mennyire meghízott a zsemle, milyen hosszúra nőtt a kifli és ezellen nem is emelt kifogást. Kifejezte azonban ama véleményét, miszerint, ha az eszpresz- szóban szimpla és dupla egyaránt kapható, legyen így ezentúl a péksüteményt árusító boltokban is. De amennyiben a sütödének terhes többféle súlyúra szaggatni a tésztát, hát akkor ne fárassza magát, süssön csupán szimplazscmlét és kiflit. Megszűnik-e. vagy megmarad-e a lacházi dupla? — ez itt most a kérdés. Biztos azonban annyi, hogy szimplazsemle mindenképpen lesz. Nem hanyagság, szükségmegoldás VÁLASZ EGY KÖZÉRDEKŰ PANASZRA lViu&ouiK már a nagyteljesítményű szárítóberendezés, amrly 20—za nap alatt „felfalja” a szabadban elhelyezett kukoricát. (Foto: Gábor) Ceglédről kaptuk az aggódó hangú levelet: „Több száz vagonra való csöves kukorica ázik, penészedik, fedetlenül az állomás környékén, ha az eső eláll, a verebek és a galambok pusztítják az értékes takarmányt.” A panasz nyomán felkerestük a tárolótelepet — amely, mint kiderült a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalaté — s a helyszínen megállapítottuk: levélírónk aggodalma indokolt, csakugyan nagy mennyiségű tengeri ázik a novemberi esőben, s a madarak is kiveszik napi fejadagjukat a prizmákba rakott tengeriből. De a kukorica nem penészes és nem rothadt. A vállalat ceglédi kirendeltségén Papp Kálmán telepvezető nem tartja ideálisnak a megoldást, de ennél jobb lehetőség egyelőre nem kínálkozik, így azután két helyen, a Jászberényi úton és a központi fel(töíyuuas a 2. olaalon) íme. a madarlakmarozas nyomai a kukoricarakáson
