Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

10 rear he erei ’sJCMop 1966. NOVEMBER 20.. VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A prémiumelvonásról... A családi pótlékról... At államosított házingatlanról... és a birtokháborításról... Prémiummegvonás ak­kor is lehetséges, ha a dolgozó az előírt feltéte­leket teljesíti. N. K. váci olvasónk írja, hogy tanácsi ipari vállalatnál dolgozik, és prémiumát meg­vonták annak ellenére, hogy az előírt feltételeket teljesítet­te. Sérelmezi az intézkedést, ezért azt kérdezi, hová fordul­jon panasszal? A munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 125/1965 (22) Mü. M. számú együttes utasítása szerint a prémium az előírt feltételek teljesítése esetén is megvonható, illetve csökkenthető, ha a dolgozó munkájával összefüggő, egyéb nem premizált fontos feladat terén súlyos mulasztást követ el. A prémiumcsökkentés vagy megvonás okáról és mértéké­ről a dolgozót a mulasztás el­bírálásával egyidejűleg írás­ban kell értesíteni. Megjegyezzük, azt a kér­dést, hogy a vállalat vagy a dolgozó a prémiumfeladatot teljesítette-e, a munkaügyi vi­ta során nem lehet vizsgálni. Csupán azt vizsgálhatja pa­nasz esetén a döntőbizottság, hogy a megvonás okául fel­hozott mulasztás megtörtént-e vagy sem, de az nem vizsgál­ható, hogy a prémium meg­vonása arányban áll-e az el­követett mulasztással. Mikor jár a diákott­honba és az állami gon­dozásba vett gyermek után családi pótlék. N. K.-né vecsési olvasónk írja, hogy két gyermeke kö­zül az egyik középiskolai diákotthonban tanul. M. J.-né pedig azt kérdezi, hogy az ál­lami gondozásba vett gyerme­ke után kap-e családi pótlé­kot? A 16/1966 (VI. 1.) számú Korm. rendelet szerint csalá­di pótlékra jogosult az a tár­sadalombiztosításban részt vevő, munkaviszonyban álló dolgozó, akinek a jogszabály­ban megállapított heti, havi munkaidőnek legalább felét eléri a munkaideje és leg­alább két gyermeket tart el. A 2/1966 SZOT szabályzat szerint, ha a társadalombizto­sításban részesülő dolgozó el­tartott gyermeke diákotthon­ban van és ehhez az eltartás­hoz legalább erre a gyerekre eső családi pótlékot elérő ösz- szeggel hozzájárul, akkor megilleti a családi pótlék. Ugyancsak eltartottnak kell tekinteni az állami gondozás­ba vett gyermeket is, ha a dolgozó a gyermek után leg­alább az erre a gyermekre eső családi pótlékot elérő gondo­zási díjat fizet. Egyik olvasónk sem írta, hogy mennyi összeget fizet a!; diákotthonnak, illetve az álla- § mi gondozásért. Az első fent említett olva- ^ sónk esetében ha legalább ^ 150,— Ft-ot fizet havqnta a^ diákotthonnak, akkor megille- J ti őt a két gyermek után tör- | vényesen járó 300 forint. M. J.-né olvasónkat, akinek három gyermeke van, és kö- $ zülük egy van állami gondo- ^ zásban, akkor illeti meg a ^ három gyermek után járó 510 § forint családi pótlék, ha az ^ állami gondozásban levő gyér- ^ meke után legalább 170 fo- ^ rintot fizet. $ í Az egyes házingatla- í nők állami tulajdonba % vételéről. § s Elkeseredett hangú levélben 5 kért tőlünk tanácsot Cz. S.-né v mogyoródi lakos. Apja házré- ^ szét már korábban államosí- $ tották, fele házrész azonban J még mindig édesanyja nevén $ áll. A házba azonban beköl- $ tözni nem tudnak, és a tanács $ sem tud részükre lakást biz- S tosítani. ; Annak kivizsgálását már az; illetékes hatóságok lezárták,; hogy kinek a házát lehetett; mentesíteni az államosítás ■ alól. Az államosítás kérdését j azonban nem szabad összeté-! Veszteni a lakásbérlettel kap-; csolatos problémáival. Bár olvasónk ellen lakáskiürítési végrehajtást indított a háztu­lajdonos, mindeddig azonban nem hajtották végre, és nem is kell tartania attól, amíg a tanács nem tud lakást biztosí­tani. Az állam arra nem köteles, hogy az Egerben levő álla­mosított házuk másik fele ré­szét megvásárolja, illetőleg annak fejében egy lakást ad­jon. Más lenne a helyzet, ha az a lakás beköltözhető lenne. Azt tanácsoljuk, mivel ez a ház Egerben van, forduljon az Egri Városi Tanácshoz és említse meg az esetleges meg­vásárlás vagy pedig lakáscse­re lehetőségét. Birtokháborítás, ha a szomszéd telken való át­járásban megakadályoz­zák a jogosultat. G. J. tököli olvasónk írja, hogy örökölt egy telket, ame­lyen keresztül magánhasználat céljából egy út vezet. Amikor olvasónk apja a telket megvá­sárolta, — 1954-ben — akkor is használta a szomszéd átjá­rásra ezt az útat, amit azután olvasónk most lezárt. Emiatt a szomszéd birtokháborítási pert indított ellene. Olvasónk levelében azt írja, hogy a Rác­kevei Bíróság végzésében el­utasította a felperest, a ta­nácsnál viszont felszólították, hogy nyissa meg a lezárt útat, mert jogsértést követett el. Elöljáróban annyit, hogy a Ráckevei Járásbíróság a felpe­res keresetét nem érdemben utasította el, hanem mert a keresetlevelet felperes hiányo­san nyújtota be, é6 ennek a hiánypótlásnak felhívás elle­nére nem tett eleget. Tévedés­ben van , tehát akkor, amikor ebből olyan jogokat köveíkez- tetett, hogy felperes ezek sze­rint nem jogosult az útat hasz­nálni. Mindenesetre ebben az ügyben dönteni csak a bíróság jogosult. A Polgári Törvénykönyv ki­mondja, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötele­sek tűrni, hogy a jogosult föld­jeiken átjárjon. Ez a jogosult­nak szolgalmi joga, amelyet elbirtoklással is meg lehet sze­rezni, mégpedig, ha az ingat­lan birtokosa 10 éven át hábo­rítatlanul gyakorolta ezen jo­gát. Leveléből az állapítható meg, hogy szomszédjának bé­kés birtoklása 10 éve szaka­datlan folyik. Véleményünk szerint olva­sónk önkényesen járt el, ami­kor az útat lezárta és a köz­ségi tanácsnak igaza van. Dr. M. J. Budapest nagy parkja: a Dunakanyar Beszélgetés vendéglátásról, idegenforgalomról — Elemi igényeket nem tu­dunk kielégíteni, sok kis tele­pülésen : üzletek, vendéglátó­üzemek hiányzanak vagy már korszerűtlenek. Mégis, a Du­nakanyarra költöttük a ren­delkezésre álló pénz javát. Helyénvaló-e? Megérte-e? Szinte egyetlen népgazdasági ágban sem olyarr nagy a hul­lámzás, a bizonytalanság, mint a vendéglátóiparban és az idegenforgalomban. Jön az árvíz, a hideg nyár. s elmossa a hazai és idegen közönséget. A gondolatsort a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője fogalmazta. Vaj­da Lajos társaságához tarto­zik a beszélgetésnél a Buda környéki és a váci vendéglá­tóipari vállalat két igazgatója, Dobos Béla és Tóth B. And­rás. Boncolgatjuk a Dunaka­nyar forgalmát, idegen járását, s azt is, mit várhatunk a jö­vőtől. A válaszokat felváltva fogalmazzák. Hogy megérte-e? Minden­képpen! Divatba jöttünk. Fel­fedezték, bár még mindig nem ismerik eléggé a Dunának ezt a gyönyörű hajlatát. S nekünk rá kellett jönnünk, hogy a mai igény, nem csupán egy jó ebéd, vagy vacsora. Biztosí­tani kell hozzá a környezetet is. Nem a természetre gondo­lunk, hiszen az itt párját rit­kítva — adott. A szórakozási lehetőségeket értjük ezalatt. — A Dunakanyar minde­nekelőtt a főváros óriási parkja. Bár egyelőre helye­sebb, ha e mondat után tesz- szük: lenne. Találunk-e hosszú kilo­métereken át akár egyet­len teniszpályát? Van-e le­hetóség s milyen a vízi- sportokra? A vidék, a Nagy- és Kis-Duna-ág a legideálisabb lehetőségeket nyújtaná erre, fcszreveszi-c valaki, hogy a Duna mel­lett hiányzik legalább egy, de inkább több meleg vizű strand? Mert a Duna-víz, különösen annak főága, nem nagyon alkalmas a fürdésre. — Ezek a kérdések nem lógnak a levegőben. Minderre nagyjából rendelkezésre áll az idegenforgalmi anyagi fedeze­te. A mi dolgunk, hogy ne csak az ilyen jellegű létesít­ményeket, de általában a szó­rakozási lehetőségeket is gya- rapítsuk. — Hadd térjünk ki egy ki­csit: szóljunk bővebben a vendéglátóipar gondjairól. A v//////////////////////////////////////////////////////////w///////w/w//w//«w/ ALÓ Áh, én a lovat nem azért sajná­lom, mintha nem tudnám, hogy a traktor nem ér ezerszer többet ná­la. Tudom, — traktoros vagyok — tudom, és még­is ... Áh, nekem volt egy olyan lovam, a Laci — isten nyugosztalja, akár virsli formájában, bőven kiérdemelte az embernevet — hogy azt nem lehet egyhamar elfelej­teni. Áh, fehér ka- másni volt a lá­bain, csillag a homlokán, olyan szőre, mint a bár­sony, de nem ez az érdekes. Ah, hanem az esze, jaj, ha em­bernek születik, professzor a tu­dományegyete­men, atomtudós, a Nobel-díjat kétszer is megkapta volna. Áh, ha vissza­gondolok közös életünkre, nem tu­dom elérzékenyü- lés nélkül megáll­ni, rögtön innom kell, hogy vala­hogy magamhoz jöjjek. Áh, micsoda ló volt, az parancs­szó nélkül megállt minden kocsma előtt, minden bor­mérő gazda háza előtt megállt, mert tudta, mi játszó­dik le bennem. Ah, hova jön ilyen tekintetben ehhez a traktor, fékezni kell, kor­mányát rángatni, s a gondolataim­ban se tud olvas­ni. Áh, az én drága egyetlen Lacim ha netán berúgtam és jótétlelkek föltet­tek a kocsira, ha­zatalált volna akár Afganisztánból is, s kettőt nyerítve a ház előtt, az asz- szony már tudta, hányadán állunk. Ah, melyik trak­tor képes ilyesmi­re, hogy csak úgy magától, minden birizgálás nélkül hazataláljon és tülköljön egyet az asszonyért? Áh, és micsoda csikókat hozott, milyen jól el lehe­tett adni azokat a csikókat, melyik traktor ellik ne­kem kis traktort, hogy legyen egy kis zsebpénzem? Áh, de most már mindegy, ami volt, volt és már nem is állok meg minden kocsma előtt, mert nincs már nekem Lacim, csak egy lusta traktorom, ami képtelen magama­gától hazatrdnsz- porálni... N. I. J. jó minőséget, nívós üzemeket jelző D-betű, ma már elég jól ismert nemcsak az ország­ban, de a határokon túl is. Számtalan többnyelvű kiad­vány jelenik meg a mi jelzé­sünkkel. Sikere volt a közle­kedési eszközökön kifüggesz­tett kis plakátjainknak. S még nagyobb propaganda is elkelt volna. — A Dunakanyarról még nem mondhatjuk el, hogy vendéglátóipara már egye­nesben van. Még lesz mit épí­teni, de már hasznos tapasz­talatok birtokában. Itt van a leányfalui és visegrádi ön- kiszolgáló étterem. Rá kel­lett jönnünk, hogy ezt a fajta vendéglátóipari egységet ke­vesen igénylik. Szakítottunk hát a balatoni hagyományok­kal, amelyek gyors, nagy át- bocsátású önkiszolgáló étter­mekkel bonyolítják a forgal­mat. A hasonló célra épített két új éttermünket akkor üzemeltetjük önkiszolgáló jelleggel, ha váratlanul nagy tömeg érkezik, vagy iskoláso': lepik el. Egyébként felszolgá­ló rendszerű. Erre is szükség van, de inkább a kisebb, ott­honosabb, sajátos, egyéni hangulatú éttermekre és kis­kocsmákra kell alapoznunk. — Hogyan reagálnak ezekre az igényekre? _____ — Már ma sokkal több me­legkonyhás vendéglátóegy­ség áll rendelkezésünkre mint korábban. Korányban új konyhánk van, Verőcén mo­dernizáltunk, Kismaroson kis­vendéglőt nyitottunk s így to­vább. Jövőre ezt újabb, ha­sonló lépések követik. Aztán apróságok: biztosítani a par- kírozási lehetőséget. Azért nem áll meg az autós, mert nincs hol. Visegród és Leány­falu kap aut óparkírpzót. Sza­porítjuk a táncos, zenés szó­rakozóhelyeket, illetve a meg­levők nívóját emeljük, hogy a környék, de a főváros fia­talságát is ide.szippant.sa. Akit sikerül kimozdítani otthoná­ból s leültetni az asztalokhoz, az már biztosan visszatérő vendég lesz. S hogy nem is elégedetlen, azt nyilvánva­lóan tanúsítja, ezidén egyet­len panaszlevelet sem kapott a megyei tanács. Ez persze nem jelent hibátlanságot, de jelzi, hogy jóval kevesebb lett a reklamálni valók szá­ma. Megfelelően kiválasztott vezetők és személyzet, s nem utolsósorban az eszközök biz­tosítása segített ehhez. Ide­gennyelvű étlapokat is asztalra tettünk, hogy a külföldi ven­dég ne üljön tanácstalanul. — Az ötéves programban , olyan létesítményeket kapunk, $ amelyek közvetve szolgálják a $ vendéglátást. Több kisméretű, | túristaház-jellegű szálloda épül Dunakanyarban. § — Ne hagyjuk ki a sorból, ^ hogy elbírálás szempontjából S a budai járás is Dunakanyar, i Nyilvánvaló hát, hogy itt is i tennünk kell valamit az ide- ^ genforgalom érdekében. De b nemcsak az itt időzőket és a b szállodában megpihenőket te­kintjük vendégeinknek. Erre- b felé vonulnak a külföldi autó- $ sok Romániába, Csehszlová- bkiába és Jugoszláviába. Visszatérő kérdés: megérte-e, s megéri-e a jövőre tervbe vett anyagi áldozatot a Dunakanyar? Ez a szembetűnő színvo- 5 nalemelkedés nagy anyagi ál­dozatokat kíván. Ma még nem b fizeti vissza magát. így is $ mondhatnánk: nem gazdasá- bgos. Mégis tudjuk, hogy a hol­kap útját egyengetjük, s meg- bhozza kamatait. Ezért a jövő­bben növekvő tempóban kell bgondoskodnunk.a partok rend- b betéteiéről, közművesítésről, b vízvezetékről és a villamosí- 5 tásról. $ ^ — Az előbbi kijelentés a •b gazdaságtalanságról, felveti a kérdést, indokolt-e a Dunaika­nyar részére növekvő támoga­tást kérni. A nem mindig szí­vesen látott számok most pregnáns választ adnák. Míg a vendéglátóipari üzemek or­szágos forgalma 32 százalék­kal növekedett, Pest megyéé 42,5 százalékkal. S ezek a szá­mok a második ötéves terv idejéből valók, amikor pedig keveset tettünk ezért a vi­dékért. Az idén is 3—4 száza­lékkal nagyobb a növekedés tempója, mint másutt. Ez be­szédesen indokolja kérésünket. Érdemes ideadni, nekünk jut­tatni a pénzt és a hiányzó esz­közöket. Éppen a sokat emle­getett új mechanizmusban in­dokolt ott bőkezűbbnek lenni, ahol az hamarabb visszatérül. A tempó növekedése természe­tes a jövőre nézve is, hiszen fokozódik a Pest megyén átha­ladó forgalom, s egyre több fő­városi vág neki, hogy eljusson Budapest pihenőparkjába. Tóth György Lvovba utazott a Mecsek-együttes A pécsi Mecsek táncegyüt­tes az ukrajnai Lvovba utazott vendégszereplésre. A Ivovi te­levíziógyár népi ének- és tánc­együttesének meghívására. MERLEG i A Petőfi Irodalmi Múzeum elkészítette évi munkájának mérlegét. 1965—66. új szerze­ményei közül kiemelkedő je­lentőségű a 447 darabos Jókai- gyűjtemény, s számos értékes kézirattal gazdagodott a József Attila-anyag. SZEGED Termálközmű Szegeden még az idén elké­szül az ország első termál köz­műve. Ennek lényege, hogy különleges utcai vízcsapok ré­vén a lakosság közvetlenül is felhasználhatja majd — pél­dául nagymosásra — a szegedi föld mélyének kincsét, a me­leg vizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom