Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-20 / 274. szám
w&Círhn> 1966. NOVEMBER 26.. VASARNAP KVLTI/RÄLI5 KRÓNIKA j ön kivel készítene interjút? 1 KERES EMILLEL A tökéletes bűntény Francia film Marseille-ből Párizs felé Száguld a gyorsvonat Csak a csinos, fiatal Bambi kisasz- szony tudja egyedül, hogy potyautas van a vonaton. Nem Is lenne baj a dologból, ha nem halna meg rejtélyes módon egyik útitársuk, Georgette Thomas. Ebből kezdődik a bonyodalom s tartja feszültségben mákfél órán át a nézőt. Látszatra minden nagyon banális a forgatókönyvben. Klasszikus bűnügyi történet, megfelelő adag titok, bűncselekmény, humor. Lényegében azonban több ennél A tökéleFILM tes bűntény. Egy tehetséges fiatal rendező, Costa Gavras kitűnő munkája. Hogy miért jó a film? Mert a színészek filmje. Olyan kitűnő színészeké, mint Y vés Montand, Simone Signorét, Pierre Mondy, Pascalé Roberts, Catherine Allegret, Jacques Perrin. S a tehetséges színészek remek játéka mellé mozgalmasság, izgalom, szellemes fordulatok, gyors dialógusok, egyre fokozódó tempó járul. Ami a film nagy erénye: sem a színészek, séma néző nem fullad ki az állandóan fokozódó tempó során. Amerikai stílusban készült a Öt hónap — ötven előadás Megkezdődött az ismeret- terjesztő évad a tápiószecsői Damjanich Művelődési Házban. A napokban tartották meg a munkásakadémia ünnepélyes megnyitóját, amelyet Chmely Ödönnek, a nagykátai művelődési ház igazgatójának a bejáró munkások helyzetével foglalkozó előadása követett. Az előadás keretében került bemutatásra a Nagykátá- ról bejárók életét ismertető film. A munkásakadémia előadás- sorozata mellett megkezdte munkáját a nőtanács, a földművesszövetkezet és a művelődési ház közös rendezésében a nők akadémiája. A tizenkét közismereti tárgyból összeállított tanfolyamra eddig nyolcvan bérletet vásároltak az érdeklődő tápiószecsői asszonyok. Az évadnyitó előadást Élet a fogamzástól a születésig JEGYZETLAP Andrzejewski kisregényéről Jerzy Andrzejewski kisregényét a Nagyvilág múlt havi száma tette közzé. Elbert János fordításában. Már a kisregény címe is olyan cím: • „A paradicsom kapui”, amely különös asszociációkra készteti az embert. Paradicsom: zöldségféle, illetve egy növény gyümölcse. És vágyaink elérhetetlen szimbóluma. A PARADICSOM. Évezredes álmaink szimbóluma. Nem istennel, nem hurikkal és lágy zenével. — Ezt a kényszerképzetet mér levetette magáról — mint gyík a felesleges hámréteget — a kor. Minket ebben a században az elérhető, vagy elérhetőnek hitt paradicsom érdekel. A tárgyakban, civilizációban, szabadságban, igazságban megfogható paradicsom. És a cím keltette asszociációkon gondolkodunk, és jön egy ember, egy lengyel író, Jerzy Andrzejewski, aki egyszerre szétrúgja a földi paradicsom lehetőségébe vetett hitünket. Kegyetlenül, egyetlen mondatban. Mert a kisregény egyetlen mondatból áll. Az elejétől a végéig egyetlen mondat. Nincs pont, nincs, csak kérdőjel van néha, néha gondolatjel és vessző. Egyetlen mondat. Miért? Formai trükk az olvasó elkápráztatá- sára? De mielőtt véleményt mondanánk, minden esetre gondolkozzunk. Gondolkozzunk együtt az íróval. A középkorban játszódik a történet. Egy pásztorfiú clo- yes-i Jakab (talán őrült, talán normális) álmában meglátja felfényleni a PARADICSOM kapuit, „s így szólt a tizennégy eloyes-i pásztorfiúhoz és pász- íorlányhoz: kinyilatkoztatta necímmel dr. Moór József orvos tartotta. A Hazafias Népfront előadássorozatát Ofella Sándor, a szecsői művelődési ház igazgatójának Az ágasfás lakóházaktól a mai kőházakig című előadása nyitotta meg. Az érdekes előadást filmvetítéssel tették még szemléletesebbé. Megkezdte munkáját a termelőszövetkezeti akadémia is. Elsőként a zöldség- és gyümölcsfélék korszerű feldolgozásáról hallottak érdekes előadást a hallgatók. A továbbiakban az aranyérmes szecsői paprikáról, a tsz-asszonynak a szocialista brigádmozgalomban betöltött szerepéről, a baromfitenyésztésről, a házigalamb és nyúltenyésztésről, a korszerű kukoricatermesztésről és talajerőgazdálkodásról s más közérdekű témákról hangzik majd el előadás. kém a mindenható Isten, hogy a királyok, hercegek és lovagok hihetetlen vaksága folytán most már a keresztény gyermekeknek kell kegyelmükbe és irgalmukba fogad- niok Jeruzsálem városát, amelyet a pogány török tart kezén ...” És elindulnak, és a gyereksereg egyre dagad, már KÖNYV ezren, már tízezren mennek templomi zászlókkal, énekelve Jeruzsálem felé, hogy Krisztus szent sírját megszabadítsák a pogányoktól. Nem tudják merre van Jeruzsálem. Nem tudják merre mennek. Csak Jakab a megszállott tudja. De hiszen ő sem tud konkrétan semmit! Nem. De előtte álmában megjelent a PARADICSOM fényes kapuja. Maga a REMÉNY. És mennek már harmadik hete. Velük tart, s a menet élén halad egy minorita szerzetes is, barna csuhában, mezítláb. Útközben gyóntatja a gyerekeket. A hazugságokból és részletigazságokból a szerzetes számára ösz- szeáll az IGAZSÁG. Az IGAZSÁG, amely feltárja számára a lét lehetetlen voltát; nincs RE MENY, a PARADICSOMNAK nincs fényes kapuja, mert minden, ami az életben van, egyszerű, racionális, matéria. Az élet. a valóság ellentmond minden irracionális elemnek. Félti a gyerekeket. De a REMÉNY erősebb az sok-sok szerep, szerző, életérzés és lassan elvész önmaga is. Ha rendelkezik szilárd nézetekkel, erkölcsi ítéletekkel, ha szerepein túl biztos ember, akkor mindig képes arra. hogy saját alkotói véleményét (amely világnézeti vélemény) anélkül, hogy a szerző, vagy a szerep elé tolakodna — érvényesítse. Ez a különbség, az, ami megkülönbözteti a színészeket egymástól. Nem a hajuk színe, de még a hangjuk sem. Erkölcsi, filozófiai nézeteik különbsége teszi a Rómeókat, Lear királyokat különbözővé, nem a színészi adottságok. A színész árulkodik önmagáról... (elgondolkodik), rettenetesen furcsa dolog az az emelvény ... ÜJSAGÍRÖ: Miért? KERES EMIL: Volt nekem egy tanárom. Ha a padok között járt, olyannak tűnt, mint a többi ember. Ha fellépett a dobogóra — egyszerre undorodtam tőle. Az alig néhány centis emelvényen egy ké- jenc sétált a gyerekek előtt. Később megtudtam róla, valóban az volt. Menj végig a színpadon és megmondom, ki vagy! És önmagámról más helyen is vallók. A pódiumon, amikor verset mondok. Avval, hogy melyik verset mondom el, ez vallomás. És a színész szinte öntudatlanul, akaratlanul. mindig elárulja önmagát, olyan dolgokat is, amelyekről esetleg maga sem tud. Én nekem az is az érzésem, hogy kicsit sokat tud rólam a közönség. és nem tudom, hogy az jó-e? ÜJSÁGlRÖ: Engedje meg a szokásos kérdést: ön kivel készítene interjút? TiKERES EMIL: Huszár borral, a filozófussal. Nádas Péter I BALATONI TIBOR versei Valóság ERENY TISZTESSÉG SL’SOGÖ SAS ÜGYES ÜRES SZŐTTES POCSOLYA CSILLOGÁS POFATOKRA PINGALT MÄZ NEM SZOCIALISTA MORAL MOST MOCSOKBA MERÜLVE KUKSOLTOK OSTOBÁN — FAJ — 1966 Hencegő pipacs lesz belőlem tűzvörös pipacs láng pici leány szájon, bosszantó sikongás dúdolva fut velem mezőket gyújt velem hamuvá égetem gőgös természet''^” 1966 Igazgatói iroda a Thália Színházban. Színesre festett falak, könyvespolc, kissé díszlet-ízű berendezési tárgyak. Az asztal kettészelt fatörzs. Áz igazgató, Keres Emil színművész, magas, vékony, sima arcú férfi. Fekete keretes szemüveget visel. Fegyelmezett, kevés gesztussal beszél. KERES EMIL: Miről lenne szó? Színész vagyok és nem tudok beszélni. (Mosolyog.) Csak, ha megírják nekem a szöveget. ÜJSÁGlRÖ: Azt hiszem, ez túlzás, hiszen mint színház- igazgatónak, különböző fórumokon bizonyára meg kell magyaráznia a színház műsor- politikáját és azt a koncepciót, amely ezt kialakítja. KERES EMIL: A közönséget nem érdeklik ezek a kérdések. A közönség egy-egy produkcióhoz ül be, a közönséget az egyes előadások érdeklik. Ami az egyes produkciókat illeti, azokról érdemes beszélni. Például arról, miért regényadaptációval készít ismét darabot a színház? Fejes Endre Rozsdatemető című drámája a 170. előadásnál tart, s közben már játszani fogjuk másik művét: A mocorgó-t is. ÜJSÁGlRÖ: Miért kényszerül a színház regények adaptálására? KERES EMIL: Nekünk az a véleményünk, hogy ha van olyan téma, amit még nem dolgoztak fel a színház számára, azt meg kell csinálni. Hogy ez adaptáció, vagy eredetileg színpadra írt mű — a közönséget ez nem érdekli. Elvégre a közönség nem a dramaturgiához ül be, hanem egy olyan témához, amely érdekli. ÜJSÁGlRÖ: Fejes Endre maga írja át drámára a regényeit? KERES EMIL: Kazimir Károllyal és dramaturgiánk közreműködésével. ÜJSÁGlRÖ: Az imént azt mondotta, hogy a közönséget — és a színházat is a — témák érdeklik. Melyek ezek a témák ? KERES EMIL: Nem véletlenül mondtuk, hogy a század- eleji Thália hagyományait szeretnénk folytatni. Egyszerűen így lehetne megfogalmazni programunkat: igaz témákat keresünk. A spekuláció nem érdekel. Sokan bírálták annak idején Fejes Endre Rozsdatemető-jét. Azt mondták, hibás mű, mert eltorzítja a valóság arányait. Megfordítom a dolgot és azl mondom: Fejes nem azokal akarta megírni, akik fejlődtek, hanem azokról ír, akik épp olyanok maradtak, mint voltak régen. Ha mérlegelt volna — van ilyen rétege is a munkásosztálynak — a mű abban a pillanatban spekulatívvá válik, És itt van Fejes új műve. A mocorgó... Mocorgó élete vágya, hogy a Teleki téren legyen egy kis bódéja, hogy ószeres lehessen. Azt lehel mondani erre, periférikus téma. Pedig nem így van. Rendkívül sok ócska nézettel kereskedünk. Adjuk, yesszük őket Nincs olyan elhasznált áru, amelyet ne akarnánk eladni és mindig van rá vevő. És ezért van, hogy olyanok vagyunk e sok ócskaság közepette, akik nem tudnak, nem mernek körülnézni, akik i helyzet tárgyilagos felmérése helyett vágyakból élünk. Hái nem vagyunk még mindig képtelenek, kis, egyéni üzleteink miatt minden komolyabt szellemi összefogásra? ÜJSÁGlRÖ: Ez csak az igazság egyik fele. KERES EMIL: A művészetnek nem feladata és nem is képes rá, hogy átfogja az egész világot. Az a fontos hogy döntő kérdésekhez szóljunk hozzá, igaz kérdésekhez szóljunk hozzá. Gyönyörködtessen és elragadtasson. ÜJSÁGlRÖ: önök a Thália- stúdióban előadták Becket Go- dotra várva című művét. A darabot bizonyos szempontból kitűnő, bizonyos szempontból használhatatlan darabnak tartom. Éppen azért, mert spe- kulat.i vitást érzek benne Egyetlen mondatot idéznék: „Az anyák a sír felett lovagló- ülésben szülnek.” ön éppen az imént kelt ki a spekulativitás ellen... KERES EMIL: Tíz éve beszélünk itt, Magyarországon, az abszurd drámáról... Ha meg akarjuk tudni, mi az abszurd dráma, akkor el kell játszani. Csak arról vitatkozhatunk, amit ismerünk. A művészet sem kerülheti ki ezeket a kérdéseket. Drámát nem elég olvasni. Minden olvasó másképpen ítél. ön az előbb egyetlen mondattal jellemezte az egész művet. Pedig ez lehetetlen. Az olvasó mindig úgy olvas, hogy az egyes mondatokat szellemi hátországához rántja. S annak megfelelően ítél. A színház ezt nem engedi meg. Mert a színház szug- gerálja a drámának a rendező elképzelései alapján játszott felfogását. A színdarabot akkor lehet csak megítélni, ha felment a függöny. Ebben egyet kell értenünk. ÜJSÁGlRÖ: Ebben egyet is értünk. Nem tartja mégis, előadott formájában is, spekulatív műnek Becket drámáját? KERES EMIL: A stúdiónak éppen az a feladata, hogy színpadra segítse azokat a darabokat, amelyek talán a nagyközönség számára érdektelenek lennének, de bemutatásuk a szakma és az érdeklődők számára elengedhetetlenül szükséges. Amiről jogosan vitatkozhatunk. Amióta abszurd dráma van, nem lehet hagyományos módon párbeszédet írni. ÜJSÁGlRÖ: Megkérném, beszéljen magáról, pályafutásáról. KERES EMIL: A színész a legfontosabb dolgokat hosz- szabb távon, a színpadról mondja el magáról. ÜJSÁGlRÖ: Hogyan? A beszélgetés elején ön azt mondta, nem tud beszélni, csak ha megírják a szöveget. Milyen módszerekkel képes vallani magáról a színész? KERES EMIL: Ez érdekes kérdés. Látja, ez érdekes kérdés ... A színész személyisége látszólag igen bonyolult dolog. De, ha lemeztelenítjük, akkor a következőképpen néz ki: a színészi tehetség alapja az a képesség, hogy... (mozdulat-s tál zárja le a mondatot). Jön > például egy drámaíró, és meg-! írja önt. A legközvetlenebb 5 vágyaival, törekvéseivel, leg- 5 jellemzőbb tulajdonságaival, j én pedig elkezdem ezt a sze- j repgt próbálni. Mi történik? Aj színész először is körüljárja,! idegenkedik tőle, pletykál róla, ! mérlegeli minden mondatát.! Ezt miért mondja? Azt miért j mondja? Vitatkozik a figura-: val, a drámaíróval, saját ma- j gával. Ha valaha írni fogok, j akkor erről írok ... Majd a vi- j ták és kételyek után elkezd a j megírt figura fejével gondol-j kodni. Ergo: a színészi képes-j ség nem más, mint az a kép-! telenség, hogy a színész egy ! bizonyos idő után (próbák) el- i kezd egy másik ember fejé- i vei gondolkodni, cselekedni, j Éppen ezért. A színésznek j a legnagyobb befolyásolható- j sággal kell rendelkeznie ah- j hoz, hogy megérthesse a fi- > gurát, hogy benne magára is-1 merjen. Hogy a figura monda- j taiban saját szavait lássa. A i színésznek valamiféle „para-! nőid” alkatnak kell lennie,: hogy képes legyen mindenféle j nézet befogadására ... De ho- j gyan tud így élni ? Hogy tud > így megállni a maga lábán? j Nagyon sokat bírálják a szí-! nészt... hol ezt mondja, hol! azt mondja __A szerepek ki-! t űnő alakítója mögött, hol; van tehát az ember? Tisztá-: zatlan még a színészi munka- : alkotó lényege, világról valló! lényege. Amit eddig elmond-! tam, abból kiderül: a színészen! átvonul a szerepe, mint egy! árhullám, aztán ottmarad! egyedül. És mi marad belőle?! Tehát ezért nagyon fontos,! hogy a képességein kívül szi- i lárdan lebetonozott erkölcsi, j filozófiai nézetei legyenek,! mert különben elsodorja a 5 film, de ami a remek színész: játék mellett plusz benne: 1 magát komolyan vevő humoi és a franciás pikantéria. Kellemes szórakozás A tökéletes bűntény. Aki nem kíván mást magának másfé órára, csak izgalmat és szórakozást, az nem bánja meg ha megnézi ezt a fordulatos magyarul beszélő francia filmet. Az ifjúsági művészeti aka- J démia is érdekes előadás-so- $ rozattal várja a fiatalokat. A j régi Nemzeti Színház nagy j művészeiről, az új Nemzeti j Színház művészeti törekvései- j ről, a magyar dráma és szín- j játszás kialakulásáról, a ma- 5 gyár népzenéről, az irodalmi 5 színpadok szerepéről és más $ művészeti témákról hallanak j majd a részvevők. Az előadás- § sorozatot író—olvasó találko-! zóval, vetélkedővel színesítik. 5 Az elkövetkező öt hónap 5 alatt több mint ötven előadás $ hangzik el a tápiószecsői j Damjanich Művelődési Ház j különböző ismeretterjesztő fó- j rumain. S IGAZSÁG-nál. Az öreg szerzetest eltiporják és mennek tovább. Erősebb a remény az igazságnál? Ne ijedjünk meg a gondolat szokatlan keménységétől. Gondolkodjunk. E mindenképpen furcsa képletben mit mond el Andrzejewski? Azt mondja el, talán azt mondja el, hogy az író, a művész, a gondolkodó a mi világunkban hiába ismeri fel az IGAZSÁGOT, a világ természete olyan most, olyanná vált, hogy az emberiség nem hallja, nem akarja, vagy nem tudja meghallani ezeket az igazságokat. És mi a fontosabb, az IGAZSÁG, vagy a REMÉNY? Andrzejewski számára mindkettő fontos. Ez teszi írását tragikussá. Gondolatát tovább fejlesztve azt mondhatjuk, vannak időszakok, amikor az IGAZSÁG fontosabb, vannak történelmi periódusok, amikor a REMÉNY. Most olyan korszakban élünk, amikor mindkettőre szükség van. S valóban? Az egyik erő törvényszerűen tiporja el a másikat? A kérdés kérdés marad. Addig míg megoldja a kor. Nagy irodalma van a szocialista rendszerben élő országokban az úgynevezett illúzióvesztésnek. Andrzejewski kisregénye polémia evvel az irodalommal és előrelépés ehhez az irodalomhoz képest. Számára nincsenek illúziók, az élet racionális igazsága létezik csak és a remény. Remény? Racionális fogalom ez? Azt hiszem az ember elidegeníthetetlen örök mozgatója. Elgondolkoztató, hatalmas erejű írás Andrzejewski kisregénye, s hogy a neves lengyel író új művét ilyen költői színvonalon olvashattuk Elbert János, a műfordító érdeme. N. P.
