Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-17 / 271. szám
1966. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK KJT MEGTKI ^fíríop T NAPTÁRAK ÉV/ MÉRLEG KÖZÖTT 8 ezer vagon kertészeti áru a megyéből Bőséges készletek télre gében teljesítettük, mintegy 8 ezer vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltunk. Lemaradás a dinnyénél mutatkozott, amelyből mintegy 900 vagonnal kevesebbet tudtunk felvásárolni. Burgonyából 200, zöldségből 1600, gyümölcsből pedig 386 vagont exportáltunk. Az exporttervnél 250 vagon lemaradás mutatkozott, amely a görögdinnye rossz termése miatt következett be. Nagyjából ugyanilyen arányban teljesítettük értékesítési tervünket is. — Miben látja az okát a nyári felvásárlási panaszoknak? — A felvásárlásban legtöbb panasz a paradicsom miatt hangzott el — folytatta Dömötör József — mivel a konzervgyárak nem bírták folyamatosan feldolgozni a termelők által naponta felkínált, ipari minőségű árut. Meg szeretném jegyezni, hogyha a tsz-eknek lett volna elég munkaerejük a paradicsom szedésére, akkor a 70 százalékos érettségű árut exportálni tudtuk volna. Számunkra gondot jelentett az is, hogy a Budapesti Nagykereskedelmi Vállalattal leszerződött árut alig 50 százalékban fogadta a fővárosi kereskedelem. — A panaszok másik része szinte természetszerűleg a minősítésből adódott. Ha a termelőszövetkezetek versenyképesek akarnak maradni, akkor a minőséget állandóan javítandók kell. A leszedett zöldség és gyümölcs nyersanyag, csak válogatás, osztályozás és csomagolás után. válik áruvá. — Teljesítette-e éves tervét a MÉK? — Éves felvásárlási és értékesítési tervünket el őre. láthatóan mintegy 90—95 százalékban teljesítjük a már említett okok miatt. Eredménytervünket viszont tudjuk teljesíteni. — Mit tesznek a lakosság téli ellátása érdekében? — Majdnem 3 ezer vagon árut tároltunk. Burgonyából és zellerből a tervezettnél többet, mert ősszel nem volt értékesítési lehetőség. Megpróbáljuk tavasszal eladni. Savanyúságból a készletünk a következő: uborkából 70, paprikából 30, savanyú káposztából pedig 130 vagon. Ebből a mennyiségből még exportra jis jut. — Hogyan látja a zöldség és a gyümölcstermesztés jövőjét Pest megyében? — A megye zöldségtermelése inkább csak a konzerv zöldségeknél emelkedik. Gyümölcsben a meglevők mellett legnagyobb jövője a kajszibarackon, a meggyen kívül a bogyós gyümölcsűeknek és a csemegeszőlőnek van. Mindkettőből Pest megyének kellette ellátnia a fővárost, sajnos, a második ötéves tervben nem Forgalomba kerültek az 1967. évi naptárak. Sokféle formában és rendeltetéssel kaphatók az üzletekben Ruházati kiállítás Monoron Aki egyszer is próbált már Vásárolni a karácsonyi csúcs- forgalomban, az méltányolja igazán a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetőinek azt a kezdeményezését, hogy egy hétig nyitva- tartó, árusítással egybekötött ruházati kiállításon teszi lehetővé a monori járás lakóinak, ho”y már rrtast beszerezhessék teli ruhaneműiket, e a karácsonyi meglepetésnek szánt ajándékokat. Üjszerű ez a kiállítás azért Is, mert először kerülnek együttes bemutatásra mindazok a ruházati cikkek, amelyek tetőtől-talpig, kalaptól a cipőig felöltöztetik a vásárlót. De megtalálható itt a lakás- textília is, • modern és hagyományos mintájú szőnyegek, függönyök, bútorhuzatok, takarók, ágyneműk széles választékával. Szombat óta a szokottnál is nagyobb a forgalom a monori művelődési házban. Hogyisne, amikor itt hiánycikk is kapható, a mintadarab is eladó! Országos bábjátékos napok A pécsi kamaraszínházban és a városi művelődési házban november 18—19-én rendezik meg a II. országos bábjátékos napokat, az UNIMA — a nemzetközi bábjátékos szövetség — magyar tagozatának védnöksége alatt. Tljra lezártunk egy gazdasági' évet. Vajon hogyan alakult a megyében a termelés és a felvásárlás, milyen volt a termelőszövetkezetek és a felvásárló szervek kapcsolata? Mi várható a jövőben? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a legilletékesebbhez, Dömötör Józsefhez, a Szövetkezetek Értékesítő Központjának igazgatójához fordultunk: — Mennyi a megye kertészetének területe? Ebből mennyire szerződött a MEK és hogyan segítette a termelést, milyen előnyöket biztosított a termelőknek? — A megye zöldségterülete 29 ezer hóid. Ebből 12 ezer 246 holdra szerződött a MÉK. A többi területen a budapesti, hatvani, nagykőrösi és kecskeméti konzervgyárak osztozkodtak. — Az 1966-os év alapkonstrukciója lényegében p.z előző évekhez hasonló. Uborkából, fejes káposztából, paprikából és paradicsomból ingyenes vetőmagot adtunk. Megállapodtunk egymillió forint erejéig, hogy a kora tavasszal kiültetett palántákról a fagyból eredő kár jelentős hányadát átvállaljuk a termelőüzemektől. Ennek tudható be, hogy az idén 2—3 héttel előbb jelentkeztek nagy mennyiségű primőr árúval. Hitelek és előlegek nyújtására eddig nem volt mód, reméljük, hogy az új gazdasági mechanizmus majd nagyobb hatáskört biztosít a vállalatnak anyagi eszközeinek felhasználásában. A termelést egyébként új fajták meghonosításával segítettük. — Az előbbi évekhez viszonyítva milyen lesz a termeltetés iránya? — A jövőben lesz némi eltérés a múlttal. szemben. Értékesítési gondok miatt csökkentjük a zeller, a kései karalábé és a fejes káposzta területét. A vetésszerkezet kialakításánál figyelembe vesszük, hogy a megye a múltban burgonya, alma és hagyma 'kivételével minden növényből önellátó volt A burgonyaprobléma az idén megoldódott, most a hagymatermelést szeretnénk növelni, jelenleg ugyanis alig 100 holdon termelnek hagymát, holott legalább 500 hold termését tudnánk értékesíteni, főleg a megyében. Ezen kívül nagyon szeretnénk még fokozni a paradicsompaprika termelését, amelyből a jelenlegi 40—50 vagon termésnek a többszöröse is eladható. — Milyen volt az idei termés és hogyan alakult a fel- vásárlási és értékesítési tervek teljesítése? — Az 1966-os év zöldségtermelés szempontjából általában kedvezőnek mondható. Nagy problémát jelentett viszont, hogy a meleg hatására egyszerre érett be az áru. Felvásárlási tervünket az első háromnegyedéves szinten lényejuttattak elég szerepet a csemegeszőlőnek a borszőlővel szemben. A jövőben célszerű lenne a már meglevő tahitót- falui Kék Duna Szakszövetkezet 70 holdas csemegeszőlőjét törzsteleppé nyilvánítani és az ottlevő fajtákat a megyei tsz- ek részére szakosítani. — A bogyós gyümölcsűek fejlesztése érdekében létrehoztunk egy bemutató gazdaságot, ahonnan a legújabb fajták meghonosítása céljából két éven belül mintegy 2—3 millió nemesített tövet tudunk a termelők részére kiadni. A megye több termelőszövetkezetével megállapodtunk, hogy közösen üzemeltetjük budapesti standjainkat. Ez azt jelenti, hogy mi ezeket az üzleteket ellátjuk olyan áruféleségekkel, amelyeket a tsz saját gazdaságában nem termel. A termelőszövetkezeteket és a .termelőket arra kérjük: problémáikkal még a szezon előtt keressék meg kirendeltségeinket vagy központunkat, mivel a szaktanácsadást nem propaganda, hanem tényleges segítségnyújtás céljából szerveztük meg, s erre megnyertük a Kertészeti Főiskola legjobb szakembereit is — fejezte be nyilatkozatát Dömötör József MÉK-igazgató. Gáli Sándor Az első lépések Tíz esztendeje, hogy a Szovjetunió átfogó leszerelési javaslattal fordult a világ parlamentjeihez és külön az Egyesült Államok kormányához. Egy évtized múltán az emberiség még messze jár ugyan a céltól, az általános és teljes leszereléstől, ám az akkor elvetett mag mégis meghozta első — bár szerény — gyümölcseit. Ebben éppen a Szovjetunió példájának és a leszerelés gondolatát szüntelenül ébren tartó kezdeményezésnek van igen jelentős szerepe. A szovjet kormány 1955 és 1960 között több. mint hárommillió fővel csökkentette fegyveres erőinek létszámát. Javasolta, hogy a két nagy szembenálló tömb, a NATO és a Varsói Szerződés kössön meg nem támadási szerződést, indítványozta, hogy a leszerelés bonyolult problémakörét osszák szakaszokra, s előbb azokat a kérdéseket vegyék napirendre, amelyekben hamarabb elérhető a megegyezés. Alig néhány napja, hogy az ENSZ közgyűlése elfogadta a Szovjetunió úgynevezett atomsorompó-javaslatát, melynek az a lényege, hogy a tagállamok igyekeznek előmozdítani az atomfegyverek „kordonját”, elterjedésük megakadályozását. Ez, a különben imponáló többséggel határozattá emelt indítvány szervesen illeszkedik azoknak a kezdeti lépéseknek a sorozatába, amelyekkel a Szovjetunió a leszerelés célját iparkodik közelebb hozni. Ilyen lépés volt — három esztendeje — a moszkvai atomcsend- egyezmény, majd később a hasadóanyagok gyártásának korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai bejelentés. A „menetrend” következő állomása a jövő esztendőre ösz- szehívott leszerelési világértekezlet lesz, amelyet a ENSZ égisze alatt rendeznek. 1958-ban a Szovjetunió még hiába indítványozta, hogy állítsanak fel egy, valamennyi ENSZ- tagállamot felölelő leszerelési bizottságot: tavaly viszont már éppen egy ilyen (az akkori taglétszámnak megfelelően) 114-hatalmi bizottság foglalt állást a leszerelési világértekezlet eszméje mellett... Az utóbbi tíz esztendőben a „leszerelés” szó a politikai nyelv vissza-visszatérő fordulatává vált. Ez természetes is, hiszen az atomkorszak tömegpusztító-fegyvereinek megjelenése minden korábbinál parancsolóbb szükségszerűséggé tette a fegyverek nélküli világ megteremtését. Ezt a gondolatot megintcsak a Szovjetunió hirdeti a legkövetkezetesebben. Messze hangzó és egyre nagyobb visszhangot kiváltó szavak mellett — nem kevésbé nagy visszhangot kiváltó tettekkel is. (s. p.) Termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban Az önálló gazdálkodás legfontosabb feltételei Közös öröm Érd Pest megye, illetve az ország legnagyobb községe. Mintegy harmincezer lakosának életéről sokszor olvashattak már újságokban a távolabb lakók is. Arról azonban keveset hallottak, hogy ennek a nagy községnek elvi irányítója, községi pártbizottsági titkára Gyüre László. Tíz éve — azóta egyfolytában párttitkár — nincs olyan társadalmi esemény Erden, ami nélküle történne, amiért ő ne verekedett, ne tett volna valamit. Most, november 7-én, kormánykitüntetést kapott. A Munlza Érdemrend ezüst fokozatát tűzték mellére. Bár régóta ismerem — jó és rossz napokban is összehozott a sorsunk, nem nagyon láttam még elérzékenyülni. Ahogy azonban a kitüntetést emlegetem — majdnem könnyezik. Mit takar a kitüntetése? — az ellenforradalom elleni küzdelmet, a sikeres tsz-átszervezést, az árvíz elleni hadakozást, az új gyógyszertár, bútorüzlet, KERAVILL megnyitását, a gimnázium felépülését — egy-egy megvalósult közös kívánságot? Senki nem fogalmazta meg egészen pontosan. Pedig, amit Gyüre László, a község lakosaival együtt elért, öt-hat község teljes kommunális ellátását biztosította volna. Ha bonban a 4586 kataszteri holdon elterülő községet tekintjük, alig-alig látszik meg va lami Erden. Olyan ez a község, mint egy fél karú óriás, ahol munkások laknak, de nine jelentősebb üzem. Egyetlen téglagyár, nég\ ktsz, vegyipari telep — ez ipari objektuma A lakosság zöme Budapestre jár dolgozni. Valószínű, Gyiire László ezekben a napok ban pontos számvetést készített magábai munkájáról. Egészen onnan, amikor ácsse gédként kezdte, majd később, amikor a gépállomáson dolgozott. Van mit számbavennic a legutóbbi tíz esztendőről is. Nincs olyat napja, amely izgalom nélkül telne el. Szótárában szinte hiányzik az „én”, véletlenül sen feledkezik meg munkatársairól, akik nélkü meg sem tudna mozdulni. Talán azért is szeretik annyian, mert szerény, mértéktartó ember Gyüre László. Harmincezer lakos közül mindig akad panaszos, és ö soha nem bújt. el előlük. Párttagok, pártonkívüliek egyaránt tudják, tapasztalják, ha lehet, segít a bajokon. Ha kell, jc szóval, ha szükséges, sok utánjárással. Fűi gyalog és motoron. Mindig talpal valamilyet ügyben, ügy, ahogy más párttitkár, ő sem ét rá pihenni. Esti egyetemen tanul, hogy lépési tartson az élei fejlődésével. A harmincezci érdi közül, aki ismeri, s tudja, mi minden fér tíz esztendő munkájába — most vele örül a kormánykitüntetésnek. Szávai Ferenc A gazdasági mechanizmus reformjának egyik legjellemzőbb vonása, hogy a központi tervezés és irányítás mellett, sőt azt erősítve, fokozódik a termelőszövetkezetek önállósága és ezzel együtt változik helyzetük, szerepük a társadalmi, gazdasági kapcsolatok rendszerében. A szövetkezeti önállóság növelése azon alapelv gyakorlati érvényesítését jelenti, hogy az állam közvetlenül nem avatkozik a szövetkezetek gazdálkodásába, hanem a gazdasági ösztönzők tervszerű alkalmazásával befolyásolja tevékenységüket A szövetkezeti önállóság növelése azonban nem csupán az irányítás módszereinek fejlesztését, tökéletesítését jelenti, mert ez mit sem ér, ha a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy önállóan hozott döntéseit megvalósíthassa. A szövetkezeti önállóság növelésének tehát együtt kell járnia a tsz-ek gazdasági fejlődését segítő, a vállalkozásaikhoz és termelésük bővítéséhez szükséges pénzügyi eszközök meg- | szerzésének lehetőségével. ! A mezőgazdasági felvásár- jlási árszínvonal emelése, va- ! lamint a gazdasági mecha- ! nizmus reformjának kereté- : ben végrehajtásra kerülő | egyéb intézkedések a tsz-ek | túlnyomó többsége számára i megteremtik a pénzügyi önállóság ; feltételeit. Ahhoz azonban, Ihogy a tsz-ek ezzel élni is j tudjanak, az ésszerű gaz- : dálkodás mellett arra is j szükség van, hogy az ár- i bevételeikből, a hatékonyabb i gazdálkodásból és más for- i rásokból származó jövede- i lemtöbblet nagyobb részét saját termelési alapjaik meg- ; teremtésére, majd bővítésére fordítsák, azaz, hogy az iparvállalatokra jellemző pénzügyi gazdálkodást és alapképzést meghonosítsák. A vállalati gazdálkodás jellemzőinek érvényesítése azzal, hogy lehetővé teszi a tsz-tagság döntéseinek megvalósítását, egyben személyes közelségbe hozza a döntésekért vállalt kockázatot, tovább erősíti a közös gazdaságok szövetkezeti jellegét, biztosítja a demokratizmus tényleges érvényesülését. A termelőszövetkezetek, hogy elhasználódott állóeszközeiket saját erejükből pótolni tudják, amortizációs alapot képeznek. Az 1968 januárja utáni felvásárlási árrendezések lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek ne csak gépparkjuk, hanem teljes állóeszköz-állományuk után képezhessenek amortizációs alapot. Ebbe az alapba a termelésben elhasznált állóeszközök — gépek, épületek stb. — a bevételekben megtérülő értékét fizetik be és az így összegyűitött összeg- Jcapott. A Munka Érdemrend ják ezeket az eszközöket. A tsz-tagok jövedelmét teszi biztonságossá, rendszeressé a részesedési alap, amely két részre oszlik, a munkadíjra — vagyis az év közben folyamatosan kifizetett, a termelőszövetkezet által garantált részesedésre —, illetve az év végi, kiegészítő részesedésre. A termelés megalapozását biztosítja, hogy a tartósan lekötött saját forgó alapok — mint pl. a műtrágya, növényvédőszer, takarmány stb. — a jövőben általában nem csökkenthetők, a termelés zavartalansága érdekében még bevételi hiány esetén sem lehet ezeket az értékeket a személyi jövedelmek növelésére felhasználni. Mivel a termelésingadozás és ennek következtében a jövedelem-ingadozás a mezőgazdaságban meglehetősen gyakori, ezért hasznos, ha a termelőszövetkezetek a jó esztendőkben gondolva a szűkebb napokra is, tartalékot képeznek. Ezt a célt a jövedelembiztonsági alap létrehozásává’ érhetik el. A szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztésében jelentős szerepet játszik a felhalmozási alap, amelyet á tsz-ek saját erejükből, bevételeikből teremtenek meg. A felhalmozási alapból bővíthetik termelésüket, ami alapvető érdeke minden tsz-nek, hiszen a jövedelem későbbi növelését ezzel alapozhatják meg. Miután a mezőgazdaság fejlődése is sokban függ az egyes tsz-eik felhalmozásától, ezért az állam sokoldalúan ösztönöz majd a felhalmozási alap gyarapítására. Mindez azt jelenti, hogy a tsz-ek a jövőben saját bevételeikből fedezni tudják az ún. folyó termelés költségeit, megfelelő személyi jövedelmet biztosíthatnak tagjaiknak, és módjuk lesz a termelés bővítésére is. A vállalati gazdálkodás elemeinek bevezetésével létrejönnek az ehhez szükséges alapok. A gazdálkodási önállóság növelése együtt jár azzal, hogy a jövőben a tsz-ek teljesen Önállóan döntenek — ideiglenesen a kenyérgabonát kivéve — termelési feladataikról. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak fő formája a kölcsönös érdekeken és megegyezésen alapuló termelési és értékesítési szerződés lesz. A szerződéskötések jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy állandóan jelzik majd az üzemi és a népgazdasági érdekek találkozását, illetve azok eltérését. Az új tervezési rendszer segíti a tsz-ek gazdálkodásának eredményesebb kibontakozását, hatékonyabbá válását, de hasznos lesz az egész népgazdaság számára is, mert a szövetkezetek termelése jobban, rugalmasabban alkalmazkodhat a szükségletekhez. Mindez azonban nagyobb követelményeket támaszt a tsz- vezetőkkel szemben is, mert a tervek összeállításakor a tsz- gazdákkal együtt nekik kell gondolkodni, messzemenően figyelembe venni az igények változását, a piac alakulását és eszerint elhatározni termelési, gazdálkodási célkitűzéseiket. Ezek az új feltételek a szövetkezetek vezetőitől a mélyebb közgazdasági ismereteket, a piac, a szükségletek és lehetőségek ismeretét igénylik, s ezek birtokában a rugalmasságot és a gyors cselekvőkészséget. Dr. Dankovits László
