Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-17 / 271. szám

1966. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK KJT MEGTKI ^fíríop T NAPTÁRAK ÉV/ MÉRLEG KÖZÖTT 8 ezer vagon kertészeti áru a megyéből Bőséges készletek télre gében teljesítettük, mintegy 8 ezer vagon burgonyát, zöldsé­get és gyümölcsöt vásároltunk. Lemaradás a dinnyénél mutat­kozott, amelyből mintegy 900 vagonnal kevesebbet tudtunk felvásárolni. Burgonyából 200, zöldségből 1600, gyümölcsből pedig 386 vagont exportáltunk. Az exporttervnél 250 vagon lemaradás mutatkozott, amely a görögdinnye rossz termése miatt következett be. Nagyjá­ból ugyanilyen arányban tel­jesítettük értékesítési tervün­ket is. — Miben látja az okát a nyári felvásárlási panaszok­nak? — A felvásárlásban legtöbb panasz a paradicsom miatt hangzott el — folytatta Dömö­tör József — mivel a konzerv­gyárak nem bírták folyamato­san feldolgozni a termelők ál­tal naponta felkínált, ipari minőségű árut. Meg szeretném jegyezni, hogyha a tsz-eknek lett volna elég munkaerejük a paradicsom szedésére, akkor a 70 százalékos érettségű árut exportálni tudtuk volna. Szá­munkra gondot jelentett az is, hogy a Budapesti Nagyke­reskedelmi Vállalattal leszer­ződött árut alig 50 százalékban fogadta a fővárosi kereskede­lem. — A panaszok másik része szinte természetszerűleg a mi­nősítésből adódott. Ha a ter­melőszövetkezetek versenyké­pesek akarnak maradni, akkor a minőséget állandóan javí­tandók kell. A leszedett zöldség és gyümölcs nyersanyag, csak válogatás, osztályozás és cso­magolás után. válik áruvá. — Teljesítette-e éves ter­vét a MÉK? — Éves felvásárlási és érté­kesítési tervünket el őre. látha­tóan mintegy 90—95 száza­lékban teljesítjük a már emlí­tett okok miatt. Eredményter­vünket viszont tudjuk teljesí­teni. — Mit tesznek a lakos­ság téli ellátása érdekében? — Majdnem 3 ezer vagon árut tároltunk. Burgonyából és zellerből a tervezettnél többet, mert ősszel nem volt értékesítési lehetőség. Meg­próbáljuk tavasszal eladni. Savanyúságból a készletünk a következő: uborkából 70, pap­rikából 30, savanyú káposztá­ból pedig 130 vagon. Ebből a mennyiségből még exportra jis jut. — Hogyan látja a zöld­ség és a gyümölcstermesz­tés jövőjét Pest megyében? — A megye zöldségtermelé­se inkább csak a konzerv zöldségeknél emelkedik. Gyü­mölcsben a meglevők mellett legnagyobb jövője a kajsziba­rackon, a meggyen kívül a bo­gyós gyümölcsűeknek és a cse­megeszőlőnek van. Mindkettő­ből Pest megyének kellette el­látnia a fővárost, sajnos, a második ötéves tervben nem Forgalomba kerültek az 1967. évi naptárak. Sokféle formá­ban és rendeltetéssel kaphatók az üzletekben Ruházati kiállítás Monoron Aki egyszer is próbált már Vásárolni a karácsonyi csúcs- forgalomban, az méltányolja igazán a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat vezetőinek azt a kezdeménye­zését, hogy egy hétig nyitva- tartó, árusítással egybekötött ruházati kiállításon teszi le­hetővé a monori járás lakói­nak, ho”y már rrtast besze­rezhessék teli ruhaneműiket, e a karácsonyi meglepetésnek szánt ajándékokat. Üjszerű ez a kiállítás azért Is, mert először kerülnek együttes bemutatásra mind­azok a ruházati cikkek, ame­lyek tetőtől-talpig, kalaptól a cipőig felöltöztetik a vásárlót. De megtalálható itt a lakás- textília is, • modern és hagyo­mányos mintájú szőnyegek, függönyök, bútorhuzatok, ta­karók, ágyneműk széles válasz­tékával. Szombat óta a szokottnál is nagyobb a forgalom a monori művelődési házban. Hogyisne, amikor itt hiánycikk is kap­ható, a mintadarab is eladó! Országos bábjátékos napok A pécsi kamaraszínházban és a városi művelődési ház­ban november 18—19-én ren­dezik meg a II. országos báb­játékos napokat, az UNIMA — a nemzetközi bábjátékos szövetség — magyar tagozatá­nak védnöksége alatt. Tljra lezártunk egy gazda­sági' évet. Vajon hogyan ala­kult a megyében a termelés és a felvásárlás, milyen volt a termelőszövetkezetek és a fel­vásárló szervek kapcsolata? Mi várható a jövőben? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a legilletékesebbhez, Dömötör Józsefhez, a Szövetkezetek Ér­tékesítő Központjának igazga­tójához fordultunk: — Mennyi a megye kerté­szetének területe? Ebből mennyire szerződött a MEK és hogyan segítette a ter­melést, milyen előnyöket biztosított a termelőknek? — A megye zöldségterülete 29 ezer hóid. Ebből 12 ezer 246 holdra szerződött a MÉK. A többi területen a budapesti, hatvani, nagykőrösi és kecs­keméti konzervgyárak osztoz­kodtak. — Az 1966-os év alap­konstrukciója lényegében p.z előző évekhez hasonló. Ubor­kából, fejes káposztából, papri­kából és paradicsomból ingye­nes vetőmagot adtunk. Meg­állapodtunk egymillió forint erejéig, hogy a kora tavasszal kiültetett palántákról a fagy­ból eredő kár jelentős há­nyadát átvállaljuk a termelő­üzemektől. Ennek tudható be, hogy az idén 2—3 héttel előbb jelentkeztek nagy mennyiségű primőr árúval. Hitelek és elő­legek nyújtására eddig nem volt mód, reméljük, hogy az új gazdasági mechanizmus majd nagyobb hatáskört biztosít a vállalatnak anyagi eszközeinek felhasználásában. A termelést egyébként új fajták megho­nosításával segítettük. — Az előbbi évekhez viszo­nyítva milyen lesz a termel­tetés iránya? — A jövőben lesz némi elté­rés a múlttal. szemben. Érté­kesítési gondok miatt csök­kentjük a zeller, a kései kara­lábé és a fejes káposzta terüle­tét. A vetésszerkezet kialakítá­sánál figyelembe vesszük, hogy a megye a múltban burgonya, alma és hagyma 'kivételével minden növényből önellátó volt A burgonyaprobléma az idén megoldódott, most a hagymatermelést szeretnénk növelni, jelenleg ugyanis alig 100 holdon termelnek hagy­mát, holott legalább 500 hold termését tudnánk értékesíte­ni, főleg a megyében. Ezen kívül nagyon szeretnénk még fokozni a paradicsompaprika termelését, amelyből a jelen­legi 40—50 vagon termésnek a többszöröse is eladható. — Milyen volt az idei ter­més és hogyan alakult a fel- vásárlási és értékesítési ter­vek teljesítése? — Az 1966-os év zöldségter­melés szempontjából általában kedvezőnek mondható. Nagy problémát jelentett viszont, hogy a meleg hatására egy­szerre érett be az áru. Felvá­sárlási tervünket az első há­romnegyedéves szinten lénye­juttattak elég szerepet a cse­megeszőlőnek a borszőlővel szemben. A jövőben célszerű lenne a már meglevő tahitót- falui Kék Duna Szakszövetke­zet 70 holdas csemegeszőlőjét törzsteleppé nyilvánítani és az ottlevő fajtákat a megyei tsz- ek részére szakosítani. — A bogyós gyümölcsűek fejlesztése érdekében létre­hoztunk egy bemutató gazda­ságot, ahonnan a legújabb fajták meghonosítása céljából két éven belül mintegy 2—3 millió nemesített tövet tudunk a termelők részére kiadni. A megye több termelőszövetke­zetével megállapodtunk, hogy közösen üzemeltetjük buda­pesti standjainkat. Ez azt je­lenti, hogy mi ezeket az üzle­teket ellátjuk olyan árufélesé­gekkel, amelyeket a tsz saját gazdaságában nem termel. A termelőszövetkezeteket és a .termelőket arra kérjük: prob­lémáikkal még a szezon előtt keressék meg kirendeltségein­ket vagy központunkat, mivel a szaktanácsadást nem propa­ganda, hanem tényleges se­gítségnyújtás céljából szervez­tük meg, s erre megnyertük a Kertészeti Főiskola legjobb szakembereit is — fejezte be nyilatkozatát Dömötör József MÉK-igazgató. Gáli Sándor Az első lépések Tíz esztendeje, hogy a Szovjetunió átfogó leszerelési javaslattal fordult a világ parlamentjeihez és külön az Egyesült Államok kormányához. Egy évtized múltán az emberiség még messze jár ugyan a céltól, az általános és teljes leszereléstől, ám az akkor elvetett mag mégis meg­hozta első — bár szerény — gyümölcseit. Ebben éppen a Szovjetunió példájának és a leszerelés gondolatát szünte­lenül ébren tartó kezdeményezésnek van igen jelentős sze­repe. A szovjet kormány 1955 és 1960 között több. mint hárommillió fővel csökkentette fegyveres erőinek létszá­mát. Javasolta, hogy a két nagy szembenálló tömb, a NATO és a Varsói Szerződés kössön meg nem támadási szerződést, indítványozta, hogy a leszerelés bonyolult problémakörét osszák szakaszokra, s előbb azokat a kér­déseket vegyék napirendre, amelyekben hamarabb elér­hető a megegyezés. Alig néhány napja, hogy az ENSZ közgyűlése elfo­gadta a Szovjetunió úgynevezett atomsorompó-javaslatát, melynek az a lényege, hogy a tagállamok igyekeznek elő­mozdítani az atomfegyverek „kordonját”, elterjedésük megakadályozását. Ez, a különben imponáló többséggel határozattá emelt indítvány szervesen illeszkedik azok­nak a kezdeti lépéseknek a sorozatába, amelyekkel a Szov­jetunió a leszerelés célját iparkodik közelebb hozni. Ilyen lépés volt — három esztendeje — a moszkvai atomcsend- egyezmény, majd később a hasadóanyagok gyártásának korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai bejelentés. A „menetrend” következő állomása a jövő esztendőre ösz- szehívott leszerelési világértekezlet lesz, amelyet a ENSZ égisze alatt rendeznek. 1958-ban a Szovjetunió még hiába indítványozta, hogy állítsanak fel egy, valamennyi ENSZ- tagállamot felölelő leszerelési bizottságot: tavaly viszont már éppen egy ilyen (az akkori taglétszámnak megfele­lően) 114-hatalmi bizottság foglalt állást a leszerelési vi­lágértekezlet eszméje mellett... Az utóbbi tíz esztendőben a „leszerelés” szó a politi­kai nyelv vissza-visszatérő fordulatává vált. Ez természe­tes is, hiszen az atomkorszak tömegpusztító-fegyvereinek megjelenése minden korábbinál parancsolóbb szükségsze­rűséggé tette a fegyverek nélküli világ megteremtését. Ezt a gondolatot megintcsak a Szovjetunió hirdeti a legkö­vetkezetesebben. Messze hangzó és egyre nagyobb vissz­hangot kiváltó szavak mellett — nem kevésbé nagy vissz­hangot kiváltó tettekkel is. (s. p.) Termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban Az önálló gazdálkodás legfontosabb feltételei Közös öröm Érd Pest megye, illetve az ország legna­gyobb községe. Mintegy harmincezer lakosá­nak életéről sokszor olvashattak már újsá­gokban a távolabb lakók is. Arról azonban keveset hallottak, hogy ennek a nagy község­nek elvi irányítója, községi pártbizottsági tit­kára Gyüre László. Tíz éve — azóta egyfoly­tában párttitkár — nincs olyan társadalmi esemény Erden, ami nélküle történne, amiért ő ne verekedett, ne tett volna valamit. Most, november 7-én, kormánykitüntetést kapott. A Munlza Érdemrend ezüst fokozatát tűzték mellére. Bár régóta ismerem — jó és rossz napokban is összehozott a sorsunk, nem nagyon láttam még elérzékenyülni. Ahogy azonban a kitüntetést emlegetem — majd­nem könnyezik. Mit takar a kitüntetése? — az ellenforradalom elleni küzdelmet, a sike­res tsz-átszervezést, az árvíz elleni hadako­zást, az új gyógyszertár, bútorüzlet, KERA­VILL megnyitását, a gimnázium felépülé­sét — egy-egy megvalósult közös kívánságot? Senki nem fogalmazta meg egészen ponto­san. Pedig, amit Gyüre László, a község la­kosaival együtt elért, öt-hat község teljes kommunális ellátását biztosította volna. Ha bonban a 4586 kataszteri holdon elterülő községet tekintjük, alig-alig látszik meg va lami Erden. Olyan ez a község, mint egy fél karú óriás, ahol munkások laknak, de nine jelentősebb üzem. Egyetlen téglagyár, nég\ ktsz, vegyipari telep — ez ipari objektuma A lakosság zöme Budapestre jár dolgozni. Valószínű, Gyiire László ezekben a napok ban pontos számvetést készített magábai munkájáról. Egészen onnan, amikor ácsse gédként kezdte, majd később, amikor a gép­állomáson dolgozott. Van mit számbavennic a legutóbbi tíz esztendőről is. Nincs olyat napja, amely izgalom nélkül telne el. Szótá­rában szinte hiányzik az „én”, véletlenül sen feledkezik meg munkatársairól, akik nélkü meg sem tudna mozdulni. Talán azért is sze­retik annyian, mert szerény, mértéktartó em­ber Gyüre László. Harmincezer lakos közül mindig akad pa­naszos, és ö soha nem bújt. el előlük. Pártta­gok, pártonkívüliek egyaránt tudják, tapasz­talják, ha lehet, segít a bajokon. Ha kell, jc szóval, ha szükséges, sok utánjárással. Fűi gyalog és motoron. Mindig talpal valamilyet ügyben, ügy, ahogy más párttitkár, ő sem ét rá pihenni. Esti egyetemen tanul, hogy lépési tartson az élei fejlődésével. A harmincezci érdi közül, aki ismeri, s tudja, mi minden fér tíz esztendő munkájába — most vele örül a kormánykitüntetésnek. Szávai Ferenc A gazdasági mechanizmus reformjának egyik legjellem­zőbb vonása, hogy a központi tervezés és irányítás mellett, sőt azt erősítve, fokozódik a termelőszövetkezetek önál­lósága és ezzel együtt vál­tozik helyzetük, szerepük a társadalmi, gazdasági kap­csolatok rendszerében. A szövetkezeti önállóság növe­lése azon alapelv gyakorlati érvényesítését jelenti, hogy az állam közvetlenül nem avat­kozik a szövetkezetek gaz­dálkodásába, hanem a gaz­dasági ösztönzők tervszerű alkalmazásával befolyásolja tevékenységüket A szövet­kezeti önállóság növelése azonban nem csupán az irá­nyítás módszereinek fejlesz­tését, tökéletesítését jelen­ti, mert ez mit sem ér, ha a szövetkezet nem rendelke­zik megfelelő anyagi eszkö­zökkel ahhoz, hogy önál­lóan hozott döntéseit meg­valósíthassa. A szövetkezeti önállóság növelésének tehát együtt kell járnia a tsz-ek gazdasági fejlődését segítő, a vállalkozásaikhoz és ter­melésük bővítéséhez szüksé­ges pénzügyi eszközök meg- | szerzésének lehetőségével. ! A mezőgazdasági felvásár- jlási árszínvonal emelése, va- ! lamint a gazdasági mecha- ! nizmus reformjának kereté- : ben végrehajtásra kerülő | egyéb intézkedések a tsz-ek | túlnyomó többsége számára i megteremtik a pénzügyi önállóság ; feltételeit. Ahhoz azonban, Ihogy a tsz-ek ezzel élni is j tudjanak, az ésszerű gaz- : dálkodás mellett arra is j szükség van, hogy az ár- i bevételeikből, a hatékonyabb i gazdálkodásból és más for- i rásokból származó jövede- i lemtöbblet nagyobb részét saját termelési alapjaik meg- ; teremtésére, majd bővítésé­re fordítsák, azaz, hogy az iparvállalatokra jellemző pénzügyi gazdálkodást és alapképzést meghonosítsák. A vállalati gazdálkodás jel­lemzőinek érvényesítése az­zal, hogy lehetővé teszi a tsz-tagság döntéseinek meg­valósítását, egyben szemé­lyes közelségbe hozza a dön­tésekért vállalt kockázatot, tovább erősíti a közös gaz­daságok szövetkezeti jelle­gét, biztosítja a demokra­tizmus tényleges érvényesü­lését. A termelőszövetkezetek, hogy elhasználódott állóeszközeiket saját erejükből pótolni tud­ják, amortizációs alapot ké­peznek. Az 1968 januárja utáni felvásárlási árrendezé­sek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek ne csak gépparkjuk, hanem teljes állóeszköz-állományuk után képezhessenek amortizációs alapot. Ebbe az alapba a ter­melésben elhasznált állóesz­közök — gépek, épületek stb. — a bevételekben meg­térülő értékét fizetik be és az így összegyűitött összeg- Jcapott. A Munka Érdemrend ják ezeket az eszközöket. A tsz-tagok jövedelmét te­szi biztonságossá, rendszeressé a részesedési alap, amely két részre oszlik, a munkadíjra — vagyis az év közben folyama­tosan kifizetett, a termelőszö­vetkezet által garantált része­sedésre —, illetve az év végi, kiegészítő részesedésre. A termelés megalapozását biztosítja, hogy a tartósan le­kötött saját forgó alapok — mint pl. a műtrágya, növény­védőszer, takarmány stb. — a jövőben általában nem csök­kenthetők, a termelés zavar­talansága érdekében még be­vételi hiány esetén sem lehet ezeket az értékeket a szemé­lyi jövedelmek növelésére fel­használni. Mivel a termelés­ingadozás és ennek következ­tében a jövedelem-ingadozás a mezőgazdaságban meglehe­tősen gyakori, ezért hasznos, ha a termelőszövetkezetek a jó esztendőkben gondolva a szűkebb napokra is, tartalékot képeznek. Ezt a célt a jövede­lembiztonsági alap létrehozá­sává’ érhetik el. A szövetkezetek gazdálko­dásának fejlesztésében jelen­tős szerepet játszik a felhal­mozási alap, amelyet á tsz-ek saját erejükből, bevételeikből teremtenek meg. A felhalmo­zási alapból bővíthetik terme­lésüket, ami alapvető érdeke minden tsz-nek, hiszen a jö­vedelem későbbi növelését ez­zel alapozhatják meg. Miután a mezőgazdaság fejlődése is sokban függ az egyes tsz-eik felhalmozásától, ezért az állam sokoldalúan ösztönöz majd a felhalmozási alap gyarapítá­sára. Mindez azt jelenti, hogy a tsz-ek a jövőben saját bevéte­leikből fedezni tudják az ún. folyó termelés költségeit, meg­felelő személyi jövedelmet biztosíthatnak tagjaiknak, és módjuk lesz a termelés bőví­tésére is. A vállalati gazdálko­dás elemeinek bevezetésével létrejönnek az ehhez szüksé­ges alapok. A gazdálkodási önállóság növelése együtt jár azzal, hogy a jövőben a tsz-ek teljesen Önállóan döntenek — ideiglenesen a kenyérgabonát kivéve — ter­melési feladataikról. A szövet­kezetek gazdasági kapcsolatai­nak fő formája a kölcsönös érdekeken és megegyezésen alapuló termelési és értékesí­tési szerződés lesz. A szerző­déskötések jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy ál­landóan jelzik majd az üzemi és a népgazdasági érdekek ta­lálkozását, illetve azok eltéré­sét. Az új tervezési rendszer segíti a tsz-ek gazdálkodásá­nak eredményesebb kibonta­kozását, hatékonyabbá válását, de hasznos lesz az egész nép­gazdaság számára is, mert a szövetkezetek termelése job­ban, rugalmasabban alkalmaz­kodhat a szükségletekhez. Mindez azonban nagyobb kö­vetelményeket támaszt a tsz- vezetőkkel szemben is, mert a tervek összeállításakor a tsz- gazdákkal együtt nekik kell gondolkodni, messzemenően figyelembe venni az igények változását, a piac alakulását és eszerint elhatározni terme­lési, gazdálkodási célkitűzései­ket. Ezek az új feltételek a szövetkezetek vezetőitől a mé­lyebb közgazdasági ismerete­ket, a piac, a szükségletek és lehetőségek ismeretét igénylik, s ezek birtokában a rugalmas­ságot és a gyors cselekvőkész­séget. Dr. Dankovits László

Next

/
Oldalképek
Tartalom