Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

1966. NOVEMBER 16., SZERDA nsr MCCttt yfiHop 3 Az üzemorvos meg a munkája Fehér a haja, mint a köpe­nye. Rózsás arcú, szemüveges és nem dohányzik. Ez is elve, mert a füst ártalmas. Idesto­va három évtizede foglalkozik munkaegészségüggyel, annak idején a MÁVAG-ban kezdte. Mert a nagy ipari üzemek a régi világ alkonyán már tar­tottak üzemorvost, bizalmi emberét a gyárnak. Végtére vigyázni kellett a munkaerő egészségére, beteg munkások­kal nem biztosíthatták a ter­melés folyamatosságát. Ha pe­dig sok volt a szimuláns, ak­kor sem. — Kérem, a folyamatos ter­melés biztosítása ma is szem­pont —, jegyzi meg dr. Hor­váth Mihály főorvos. — Csak­hogy ... Bizony, sok minden rejlik e csakhogy mögött. Főképpen az, hogy megváltozott a sor­rend. Elsősorban az a felada­ta, hogy a dolgozó egészségén — nem is annyira gyógyítás­sal, inkább a baj megelőzésé­vel — őrködjön és csak az­után gondolhat az üzem terme­lésére. Természetesen a mun­kás egészsége és termelékeny­sége egymással elválaszthatat­lan, összefügg, amint egyforma érdeke már gyárnak és mun­kásnak a termelés is. Sőt, az orvosnak is. Új rendelő Szűk kis szoba az üzemi fő­orvosé Szigethalmon, a Csepel Autógyár szomszédságában. Előtte, a folyosón egyszerű pad, azon várakoznak a pa­ciensek. Szemben is ajtó. amö- gött alig nagyobb helyiségben három üzemorvos rendel egy­szerre. Nem a legideálisabb állapot, de sem az orvosok, sem a paciensek nem panasz­kodnak. A főorvos sem kese­reg, amikor megmondja: — Mienk a megye legna­gyobb, de helyiségekkel leg­gyengébben ellátott üzemi rendelője. Még néhány hóna­pig. mert azután lesznek már szép, tágas helyiségeink, elké­szül bent a gyár területén az új rendelő. Akkor még egy orvost kapunk és írnokot is mind az öten. A Csepel Autó nyolcezer egynéliányszáz dolgozója kö­zül sokan keresik fel a ren­delőt. De az üzemorvosnak nemcsak sok, sokféle is a dol­ga. Ilyen nagy gyárban min­dennap van munkásfelvétel, munkaalkalmassági vizsgála­tot végeznek valamennyi új jelentkezőn. Néha 30—40 em­beren is egy nap. Aztán rosz- szullét, hirtelen fellépő beteg­ség szintén előfordul naponta, és valami kisebb-nagyobb bal­eset minden elővigyázat, az elhárító szabályok lehető pon­tos betartása ellenére. — A betegforgalom? Száz­nál kevesebb soha sincsen, gyakran előfordul azonban, hogy háromszáz. Hiszen a gyárban dolgozó nem munka- képtelen járóbetegek kezelése is itt történik. Munkaidő előtt, vagy után. Munkaártalom A betegek kezelésénél az emberek vizsgálatánál azon­ban talán sokkal több munkát ad az üzemegészségügyi fel­ügyelet. Ellenőrizni a műhe­lyek levegőjét, tisztaságát. Az üzemi étkezdét, meg konyhát és az ételt. Aztán megküzdeni, s ha csak lehet legyőzni a munkaártalom gyűjtőnév alatt összefoglalt üzemi betegsége­ket. — A mi üzemünk vasalkat­részek megmunkálásával fog­lalkozik, nálunk nincs annyi munkaártalom, mint mondjuk egy vegyészeti gyárban. Dolgoznak azonban vegysze­rekkel a Csepel Autóban is. Például a fényező üzemben, ahol benzol tartalmú nitrofes- tékek kigőzölgése a vérképző szerveket támadja meg. Tehát a fényezőket sűrű időközökben vizsgálják az üzemorvosok, mégpedig a szomszédos járási szakorvosi rendelőintézet la­boratóriumának segítségével. Ha korán észreveszik, még enyhe az eset, a gyógyszer is Évente 10 millió forint Sokan nem is tudják, hogy a budai erdőket a Gödöllői Állami Erdőgazdaság dolgozói ápolják. Évente a gazdaság 10 millió forintot fordít az erdők karbantartására és felújításá­ra. A Budakeszi úton levő ki- rendeltség 30 erdészt, mérnö­köt, technikust és 120 fizikai munkást foglalkoztat. Húszta­gú tűzoltógárda'óvja az erdő­ket, saját műhelyben javítják a sétányokon elhelyezett pado­kat, különféle felszereléseket. Az erdészet távlati célkitűzése, hogy kultúrált, kényelmes, és korszerű üdülő-erdővé váljon Buda-környéke. segít. Tíz esztendő alatt azon­ban három fényezőt mégis át kellett helyeztetni más mun­kára. Ennél többet nem táma­dott meg a káros gőz. — A gyár vezetőség áthelye­zési javaslatunkat, ha egy mód van rá azonnal teljesíti. Ha pedig éppen nincsen meg­felelő lehetőség, a pártbizott­sággal és szakszervezettel együtt töri a fejét, hogy hama­rosan helyet csináljon annak, akit áthelyezésre javasoltunk, így van ez különben általá­ban valamennyi Pest megyei nagyüzemben. Ezért is jó ma üzemorvosnak lenni. Van ér­telme és eredménye is mun­kánknak. Csatanyerés Még így sem mindig sima ez a munka. A homokfúvók egészségét megvédeni például nem volt könnyű, amíg a fé­mek tisztításához szilikózist okozható nagy kovasav tartal­mú dunai homokot használ­tak. Meg kellett az üzemor­vosnak küzdeni a konzervatív felfogással, most már csak műkoronddal tisztítják a fé­met. — Ügy látszik" az olajcsatát is megnyertük! A gépek hűtőolaja sokaknál okoz bőrkiütést még a ruhá­val fedett testrészen is. Egy- időben különösen sokan bete­gedtek meg. bár a műszakiak és az Országos Munkaegész­ségügyi Intézet vizsgálata a használt olajat normálisnak találta. Műanyag kesztyűt ajánlott először az intézet, ez azonban nem vált be. A leve­gőtől elzárt kézen a kiütések csak elszaporodtak. Aztán vé­dőkenőcsöt ajánlott, most azt használjuk. Munka előtt ke­züket. karjukat azzal kenik be az emberek, és aki a kenőcsöt rendszeresen használja annak pemcsak elmúlik régi kiütése, de új sem keletkezik testén. — Sajnos az alvázműhely szellőztetése nem jó, bár óriá­si nagy a légtere. A gyár már sokat költött rá, különböző szellőzőberendezéseket szerel­tetett fel, nem sokat használt egyik sem. — Sok ebben a műhelyben a beteg? — Szerencsére a rossz szel­lőztetés miatt egyáltalán nem. De lehetne .. . Sok ilyen eshetőség aggaszt­ja dr. Horváth Mihályt, de ez az aggodalmaskodás hozzátar­tozik az üzemorvos hivatásá­hoz. Mi lenne, ha nem tartana a munkaártalmaktól és nem törekedne kiküszöbölésükre? Nagyon sok beteg és rokkant munkás. Sz. E. Köszöntjük a 80 éves Miinnidi Ferencet DR. MÜNNICH FERENC nyolcvanéves. Páratlanul gaz­dag életút, forradalmi tettek egész során át érkezett el a mindannyiunk számára ör­vendetes évfordulóhoz. Gaz­dag élete elüt a sablonoktól. Maga vallotta egy beszélgetés alkalmával, hogy őt nem éle­tének mostoha volta, nem a nélkülözések, hanem a tudo­mányos meggyőződés tette f orradal márrá. Tokaj-Hegyalján töltötte fia­tal éveit, s mivel ott nem volt munkásmozgalom, nehéz volt politikailag tájékozódnia, de voltak jó könyvek, a szabad­ságharcokról, a francia for­radalomról, s ezek felgyúj­tották az igazság, s a szabadság iránt nagyon is fogékony kép­zeletét, A társadalmi renddel szemben érzett elégedetlensége az ifjú években csupán néhány szilaj kitörésre szorítkozott. Például a Tiszába dobta a szol­gabírót, amikor az egy idős embert pofonvágott A társa­dalmi gondok mélyét az első világháború poklában ismerte meg. Századparancsnok volt ipari munkások szolgáltak a keze alatt. S bármilyen fő­benjáró bűnnek is számított ez akkor, mint fiatal tiszt, osz­tozott katonái elégedetlenségé­ben. ELSŐ NAGY FORRADAL­MI ISKOLÁJA a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom volt, mely orosz hadifogságban érte. Ez a gigászi történelmi fordulat új irányt szabott az ő életének is. Igazságot, jogo­kat kereső ember lévén, a forradalom pártjára állt, Le­nin fegyveres katonája lett Már az első napokban, hadifo­goly társaival forradalmi cső­A Szocialista Munka Hőse A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Fe­rencnek, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, nyu­galmazott államminiszter­nek a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalomban sok évtizeden át kifejtett önfeláldozó harcának, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány létre­hozásában és vezetésében végzett kimagasló értékű munkássága elismeréséül — 80. születésnapja alkal­mából — a Szocialista Munka Hőse kitüntetést adományozta. portot alakított a rend fenn­tartására, a forradalom védel­mére. Harcolt a forradalomért és tanulta Lenin igazságait. A többiekkel együtt abban az idő­ben ismerte meg a tomszki bolseviikok és Kun Béla segít­ségével a forradalom marxi— lenini elméletét, és ennek ha­tására aktív tagja lett a párt bolsevik szárnyának. A tomsz­ki internacionalisták mondták ki a magyar hadifoglyok kö­zül először, hogy nem elég a rokonszenv, a forradalmat fegyverrel kell támogatni. Münnich elvtárs ott is volt mindenütt, ahol a harcok ne­heze dúlt. Amikor a szibériai vasútvo­nal a fehérek kezébe került, Tomszk helyzete tarthatatlan­ná vált. A magyar interna­cionalisták egy csoportja Münnich elvtárs javaslatára ■elhatározta, hogy a nagy szi­bériai folyókon nyugatra ha­józnak és csatlakoznak az | Urálban harcoló Vörös Had­sereghez. Tanácsára két fo­lyami hajót hadihajóvá ala­kítottak át, megrakták har­mincöt géppuskával és két tá­bori ágyút is kerítettek. A rög­tönzött flotta Münnich elvtárs parancsnoksága alatt elindult az Ob széles vizén, a zajló jég­táblák között, a tengerré széle­sült kiöntéseken. A szibériai folyókon nem volt náluk szer­vezettebb erő, az ellenség se­hol nem mert szembefordulni velük. A tobolszki ellenforra­dalmárokat is meghátrálásra kényszerítették. Ebben a ka­landos vállalkozásban- mutat­kozott meg először Münnich Ferenc szervezőkészsége, ren­díthetetlen bátorsága. AZ URÁLI FRONT volt a következő állomás. Egy erős egység Münnich Ferenc pa­rancsnoksága alatt egész frontszakaszt védelmezett. Ekkor már híre járt a ma­gyar forradalmár katonai ta­lentumának, vezetőkészsége- nek is. 1018 nyarán nagy har­cokba keveredtek. Kun Béla is hozzájuk érkezett egy szá­zadnyi erősítéssel. s velük együtt, egy sorban vett részt a sikeres támadásban. A sú­lyos hősi harcokban tovább erősödött Kun Béla és Mün­nich Ferenc barátsága, szoros elvtársi kapcsolata. 1918 novemberében Moszk­vába hívták Münnich elvtár­sat. Az volt a parancs, hogy egy csoporttal azonnal indul­jon haza, forradalmi munká­ra. A csoport útja tele volt izgalmakkal. Münnich elvtárs, mint Karl Reiter osztrák ál­lampolgár, a Vöröskereszt megbízottja utazott. Rajta kí­vül a csoport egyik tagja sem i beszélt németül, s ebből szám- I tálán bonyodalom keletkezett. ! Lavocsnéban, az akkori határ- ! állomáson basáskodó tisztek i fel akarták tartóztatni őket. : Münnich Ferenc vitába szállt i egyikükkel, s végül jókora t pofonnal tanította móresre a ; pöffeszkedő tisztecskét. Fel- : hívására a foglyok már ro- ! hamra készülődtek, mire a í megrémült tisztek gyorsan i továbbindították a szerel- ; vényt. Tetteinek sora ma már a történelem szerves része. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának meg­alakításában, szervezte a Vö­rös Hadsereget, a vörösőrsé­get, mint parancsnok,' majd mint politikai biztos, fegyve­resen szolgált a harc élvona­lában. Izig-vérig forradal­már volt és katona. Soha nem alkudott az ellenséggel. A TANÄCSKÖZTARSASÄG leverése sem rettentette meg, Kárpátalján partizánoszta­got szervezett, majd 1920-ban Berlinben, mint a márciusi akció katonai bizottságának tagja, a fegyveres forradalom tüzet élesztgette. Letartóztat­ták és kiutasították Németor­szágból. A Szovjetunió lett új hazája, ahol tizennégy éven át az ásványolajiparban dol­gozott, különböző beosztásban. Szervezőkészsége, műveltsége, széles látóköre a gazdasági munkában is nagy tekintélyt szerzett neki. 1936-ban ismét fegyverben. A kipróbált katona Spanyol­MIKI ÚJ HAZÁJA A kisfiú elment. A te­kintélyes nem­zetközi gyors ablakából egy kicsit riadtan bámulta a gyermekcsoportot, amelyből a kislányok pirosra sirt szemmel néztek vissza rá. Záporoztak felé a kérdések, a jótanácsok, a figyelmezteté­sek, hogy gondoljon rájuk, meg ki ne essen a vonatból, kössön sálat a nyakába, mert arrafelé már nagy a hideg. Az egyik fiú még az utolsó perc­ben vastag meséskönyvet nyújtott fel hozzá, bár tudta, hogy a bőröndök fenn a háló­ban telis-telve vannak. — Mikikém. ebből is olvass sokat hangosan, el ne felejts magyarul! Aztán elérkezett a perc. A megafon recsegve közölte, hogy a Budapest—Záhony— Moszkva expressz pontosan 19 órakor indul. A kocsisor meg­rándult és F. Miklós, a nagy­kovácsi erdész gyermekotthon 11 éves kis árvája elindult is­meretlen hazájába. Ha Miki történetét az író regényben szeretné megírni, azt mondanák, nem kell ilyen szomorú giccset .adni az olva­sónak. Csakhál az élet — a balatoni naplementével együtt — nem tudja magáról, hogy yiccses, s hogy kerülnie kell a könnyes megoldásokat.----------------- a Szovjet­M iki apja | unióban sze­------------------- rezte állat­I rvosi diplomáját. Amikor f sszatért, szőke hajú diáktár- Üt hozta magával — asszo­nyának. De gyenge jellemű emberré vált. Nem becsülte jó állását, kis családját, helyet­tük az italt és a kártyát vá­lasztotta. A „doktor úr" bör­tönbe került. A kis Miki mit sem sejtett a család egét bo­rító felhőkről. Es hatéves fej­jel azt sem értette, hová tűnt el megint az édesapja. Hon­nan is tudhatta volna, hogy öt évre ismét börtönlakó lett be­lőle. Azt viszont már megér­tette, amilcor síró asszonyok vezették haza a térről és fek­tették le a házmester néninél, hogy — Miki, anyukáddal ezentúl már csak álmodban találkozhatsz. A csapásoktól megtört, itt gyökeret ereszteni nem tudó anya, mielőtt kinyi­totta volna a gázcsapot, azt kérte búcsúlevelében: „gondos­kodjanak fiáról. Így lett a szótlanná vált gyerek négy éve a nagyková­csi otthon lakója. Soha többé nem beszélt szüleiről, s éppen ez mutatja, milyen lelki vál­ságokkal küzdött a hétéves emberke. De ahogy teltek az évek, apjává fogadta, rajong­va megszerette az intézet igazgatóját. A szeretet kölcsö­nös volt. Tóth László szívében Mikinek pontosan akkora hely jutott, mint a maga két lá­nyának. Két éve cirillbetűs levél ér­kezett Rosztovból. Aláírója Protovorova Kaliszta Evgraf- jevna, az anyai nagyanya. Be­jelentette, hogy sok töprengés után úgy érzi, jogában áll a semmirekellő apától elkérni és saját otthonában felnevel­ni magyar unokáját. Ehhez kérte a két ország illetékesei­nek segítségét.----------------------- a hivatali | S megindult | gépezet,----------------------- fcét ország n agy apparátusa, hogy az alig 11 éves gyerek most már vég­leges otthonra leljen az öz­vegy nagymama mellett. Az apa a váci fegyházban olyan szenvtelenül írta alá a lemon­dó nyilatkozatot, akár egy ki­olvasott könyvet ajándékozott volna: tovább. Még csak azt sem kérte, hogy valamikor viszontláthassa fiát. Szokás szidni a hivatali bü­rokráciát. Ez esetben enged­jék meg, hogy eltekintsünk tőle. Miki ügyében azt nézte mindenki, hogyan segíthetné­ország véráztatta földjén a szabadságért fogott újra fegy­vert. Két és fél évet töltött a tűzvonalban, harci tapaszta­latainak sok bajtársa az életét köszönhette. Mikor a spanyol nép sorsa megpecsételődött, Münnich elvtárs Franciaor­szágba került, ahol két éven át koncentrációs táborban szenvedett. .Amikor az idegen­légióba akarták kényszeríteni, így felelt kínzóinak: — Az arabokkal nincs sem­mi vitás ügyem. De ha megígé­rik, hogy Hitler ellen harcol­hatok, rendelkezzenek velem, A franciák valósággal fellé­legeztek, amikor a szovjet kormány intézkedése folytán a „veszedelmes” fogoly visz- szatérhetett a Szovjetunióba. Újra a fronton, a legádá­zabb ellenség, Hitler ellen. Münnich Ferenc először parti­zántábort szervezett, később a sztálingrádi csata pergőtüzébe került, A legnagyobb ütközet­be, melyet élete során átélt. Hősi napok voltak, iszonyú és mégis felemelő napok. Azután Moszkvába hívták, ott volt nagy szükség tapasztalataira. A moszkvai magyar rádió ve­zetője lett és egy időre véget ért számára a fegyveres har­cok sora. 1945 FELEJTHETETLEN DATUM. Újra itthon, a szere­tett hazai földön. Pécsi főis­pán, majd Budapest rendőr- főkapitánya. 1950-től diploma­ta Finnországban, Bulgáriá­ban. Moszkvában, majd Belg- rádban. S 1956-ban újra a harcok kellős közepén. Ebben a harc­ban ismét megmutatkozott Münnich Ferenc elvtárs em­beri és forradalmár! nagysága. A néphez, a forradalom esz­méihez való hűsége. A kom­munizmusba vetett hite, a gyűlölet, melyet az ellenséggel szemben érzett, az elvi szi­lárdság, melyet eszményeink eltorzítóival szemben muta­tott, Mint öt polgárháború, öt szabadságharc tapasztalt vete­ránja. az ellenség láttán fegy­verért kiáltott. Az ellenséggel nem alkudozni kell, hanem legyőzni. A megtévedteknek pedig megmutatni a helyes utat, megteremteni a tisztul- tabb. az emberségesebb élet, a nyugodt alkotás lehetőségét. A nagy történelmi tett, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány egyik megalapítója volt. Mint első elnökhelyettes, a fegyveres erők minisztere, majd mint a Minisztertanács elnöke szolgálta a forradal­mat. Ebben a munkában és győztes küzdelemben mutat­kozott meg teljes nagyságában az az államférfi, aki mint em­ber, kommunista vezető és forradalmár katona, egyaránt példakép, egyaránt kivívta mindannyiunk tiszteletét. Jelenleg is az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, nyugalmazott államminiszter, Távaly november 7-én a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Lenin-renddel tüntette ki. Egész közvéleményünk öröm­mel fogadta ezt a kitüntetést JÖ LÁTNI most is a nyolc­vanadik születésnapon, biza­kodónak, jókedvűnek, elége­dettnek. Egész népünk szívből kíván neki erőt és további jó egészséget. Kékesdi Gyula ) nek? Mi az útja, hogy az oly türelmetlenül várakozó nagy­mama a Dóm partján mielőbb vonatra ülhessen, jöhessen az újdonsült ifjú szovjet állam­polgárért. ',------------------------ végre el­I A nagy nap érkezett,----------------------- Miki egy k icsit tanácstalanul, egy kicsit büszkén áll a vonatablakban. Vállán a nagymama keze, aki­vel ma még nem értik egy­mást. De a mozdulat, ahogy összehajlanak, mutatja, hogy napok múltán már ismerni, és szeretni fogják egymást ők ketten. Nagykovácsiban pedig min­dennap másik gyerek rója a sorokat a kisfiúnak, aki azt kiáltotta utolsónak a Keleti pályaudvar füstös neonfényes zajába: míg élek, gondolok rátok és mindent, mindont köszönök. ,. k. m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom