Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-15 / 269. szám
Fölvehetik a versenyt Az első öltések Sokat vitatott kérdés napjainkban a tanulóifjúság munkára való nevelése. Azzal mindenki egyetért, hogy az általános iskolában szükség Van a politechnikai oktatásra, a középiskolákban azonban, ott, ahol a feltételek hiányoznak, ahol nem rendelkeznek kellő felszereléssel vagy szakoktatókkal, már vitatható a hasznossága. A monori József Attila Gimnáziumban a feltételek adottak. S hogy milyen eredménnyel, kamatokkal gyümölcsözik a politechnikai oktatásra fordított erőfeszítés, ennek megállapítására nem elég csupán egy órát meglátogatni —, de némi képet így is nyerhetünk a látottakból. Az egyik első osztály lányai ülnek a varrógépek mellett. Még csak az alapoknál tartanak: nemrég tanulták meg a helyes tűfogást, a különféle öltéseket, két-három hét múlva kerül majd csak sor a gépelésre. Kohut Józsefnéval, a lányok szakmai oktatójával beszélgetünk, aki hat éve, mióta a politechnikai oktatást bevezették a monori gimnáziumban, tanítja a lányokat a szabás-varrás alapjaira. — Nem hivatásos varrónőket akarunk képezni, hiszen ehhez nincs is meg mindenkiNévadó A napokban ismét sor került — hosszú idő után — Úriban is névadó ünnepség szervezésére, amelyen az ünnepeltek: Mikus Tibor, felesége, Tibor nevű újszülöttjük, valamint a névadó papa és rajtuk kívül még mintegy 60 személy volt jelen. Az ünnepélyen a műsort az általános iskola. kisdobosai adták Csák Ágostonná vezetésével. Az... ünnepélyen részt vevő társadalmi szervek vezetői' ajándékkal kedveskedtek a kis Tibornak. Kút — diszkéit? Ez év augusztusában a megyei tanács vb, a beruházási irodán keresztül Úri községben egy mélyfúrású kutat rendelt a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól. A kút el is készült, átadása pedig szeptember 8-án megtörtént. A vállalat elvonulása után két hétig még üzemelt a kút. Azóta több hét telt el, és a kút a község közepén szomorko- dik, mivel az egészséges ivóvízre váró lakosságot nem tudja kiszolgálni. így lett az örömükből üröm. Az úriak nek a kellő rátermettsége — mondja Teri néni —, de a lányok nagy része úgy kerül ki érettségi után tőlünk, hogy nemcsak egy egyszerűbb szoknyát vagy blúzt, hanem bonyolultabb fazonú szövetruhát is meg tud magának varrni. „Bizonyításul” megmutatja a falon függő rajzot: Benkő Judit, az egyik régebben végzett tanulójuk tervezte szövetruha, ami azért olyan kedves Teri néni számára, mert ezt a modellt Benkő Judit osztálytársai annak idején ballagási ruhájuknak választották, ők is varrták meg maguknak, és abban vonultak fel az iskola hagyományos ünnepén. — Az első év végéig megtanulják egy blúz meg egy kartonszoknya szabását, varrását, a másodikban már ingblúzt, szövetszoknyát, pizsamát vagy hálóinget készítenek — az utolsó két évben pedig a szabás mellett szövetruhákat, köpenyeket — egyszóval bonyolultabb munkákat végeznek. És közbfen az egyik szekrényből előkerülnek a különféle részmunkákat tartalmazó munkadarabok: szegett lyukak, cipzárbevarrások, zsebek — szegett zseb, zsebfedővel, foltzseb — némelyikkel bizony bármilyen szigorú varrónő meg lenne elégedve. felkeresték a kivitelező vállalatot, majd később a megyei beruházási irodát, de semmi jelzést a kút kijavítására ez idáig nem kaptak. Ezúton kérnék az illetékeseket, hogy osztozzanak a község lakóinak örömében, de úgy, hogy minél előbb üzemképessé tegyék az egyelőre dísznek ható kutat. Elfogták a tyúktól vájt-Egyik’**í> a kora reggeli órákban a község közepén nagy lármára ébredt a lakosság. Elfogták a községben hosszú idő óta garázdálkodó tyúktolvajt. Ez úgy történt, hogy több baromfival rendelkező tulajdonos panaszkodott: nagyon fogynak a baromfiak. A szomszédok egymásra gyanakodtak. Ez a gyanúsítás azonban azon a reggelen tisztázódott, mivel Haris Lajos vezetésével a község belsejében hajtóvadászatot rendeztek, és a tyúktolvaj elfogása után a lakosság megkezdte a rögtönítélő bíráskodást. Az ítéletet a hurokban levő róka nem fellebbezte meg. Brecsok Illés — Valóban így van — mondja Teri néni, és elővesz az egyik szekrényből valamit. — Ezt a férfi télikabát belsőzsebet talán nagyobb szeretettel őrzöm, mint az imént mutatott rajzot. Az egyik kislány a nyári szünetben a gyömrői Szabók Ktsz-ben dolgozott, 6 hozta el később nekem. Az egyik legnehezebb feladat ilyen zsebet készíteni, s ez a kislánynak nemcsak, hogy sikerült, de a pontos megmunkálásért, a gondos kivitelezésért igen nagy dicséretben részesült a ktsz-ben. Mert Teri néni igencsak megköveteli a pontos munkát, enélkül, mint mondja, nem is érdemes hozzáfogni a varráshoz. A lányok pedig hozzászoknak négy év alatt, ezért is vehetik fel később a versenyt (egy kicsit) a hivatásos varrónőkkel. Hogy ez így van, bizonyítják a teremben kiállított modellek, a volt tanítványok, vagy ma felső osztályosok készítményei. Az itt öltögető elsősök egyelőre még csak sóhajtozva nézegetik, mustrál- gatják őket, a varrógép mellett egy-egy divatlapot forgatnak, de hogy megszerették máris ezt a tevékenységet, érdekli őket, ezt bizonyítja, hogy Teri néninek régi — huszas, harmincas évekből való — divatlapokat hoznak, ösz- szehasonlítják a maiakkal, és igen szakértő véleménnyel állapítják meg a divatban levő örök körforgást. (f. o.) SPORT Vízifutball Vízilabdarúgó bemutató volt vasárnap a monori sportpályán. Szereplői: a monori kék- fehérek, akik ekkor még reménykedtek a feljutásban, és a kiesés ellen küzdő váciak. A pálya, a vízilabdarúgás bemutatóhoz idillikus képet nyújtott: sár, víz, temérdek latyak biztosítva volt. Ezért ígérkezett izgalmas sporteseménynek a mérkőzés —, s hogy közben dulakodás, szemspric- celés is előfordult, a vártnál bővebb szórakozást nyújtott. Az első mindjárt az volt, amikor a váci hátvéd a tizenhatoson belül kézzel fogta meg a labdát — meg is büntették érte! A játéknak az érdekessége a célbalövés volt. A nagyobb víztócsákba a monori csatárok játszi könnyedséggel találtak bele. Ilyenkor a többiek kárörvendve nézték társaik vízibemutatóját. Aztán ők köÚRI MOZAIK Idényvégi sportjegyzetek Az idén jobban ment a gyömrői kézilabdázóknak A területi kézilabda-bajnokságban két csapatunk szerepelt: az üllőiek és a gyöm- rőiek. Igaz, ezúttal nem egy csoportban küzdöttek egymással, s így nem kerülhetett sor a hagyományos szomszédvár rangadóra sem. A gyömrőiek jobban szerepeltek, mint az üllőiek, ezért először róluk írunk. Az idény elején nem úgy indult a gyömrői csapat, hogy végül az élmezőnyben végez. A 3. és 4. mérkőzés után azonban egészen váratlan eredményeket értek el. Nagy meglepetésre otthonukban két- vállra fektették a Szentendrei Honvéd ÉTI csapatát. Ezután Pilisvörösvárott arattak meglepő arányú (18:14) győzelmet. Ez érthetően fellelkesítette a gyömrőieket. Az utolsó mérkőzésen a gyömrőiek 21:ll-re győztek Erdőkertes ellen, és ez a mérkőzés méltó befejezése volt a csapat ez évi szereprésének. ★ A játékosok közül nagyon nehéz lenne bárkit is kiemelni. Mégis Somogyi Károly, Bartha Béla és Kusnyir József nevét említenénk legelőször. Somogyi mindig lelkesen játszott és nem volt olyan mérkőzés, hogy ne dobott volna hat-hét gólt. Bartha a mezőnyben végzett nagy munkát? Kusnyir is átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Sokan talán meglepődnek, hogy Kovács Gyuszit csak a második „vonalban” említjük. Az idén nem úgy játszott, ahogy azt joggal elvártuk tőle, bár „észgóljai” így is sokat értek. Kákái, Gyuri, Sike is mindig lelkesen, odaadóan játszott. Utoljára hagytuk a két „portást”, Tormási Andrást és Fülöp Ferencet. Mindketten igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani. Ez körülbelül egyformán sikerült mindkettőjüknek. A két kapusnak akadtak rossz napjai, de átlagteljesítményük dicsérendő. ★ Arnics Ferenc évek óta foglalkozik a gyömrői kézilabdázókkal. Fáradhatatlan, sportszerető edzőnek ismerte meg a gyömrői közönség. Társadalmi munkában foglalkozik hétről hétre a fiúkkal, amiért a játékosok nevében ezúton mondunk köszönetét. ★ A gyömrőiek nem pihennek a téli „holt idényben” sem. Részt vesznek a Honvéd Tüzér utcai tornacsarnokában a hagyományos teremtornán. Ez jól szolgálja a felkészülést a tavaszi mérkőzésekre. Gér József A maglódi utcán... Gyomron a honismereti vetélkedő kétségkívül legnagyobb sikerét a több mint 70 éves Tabányi Jánosné aratta. Amikor a zsűri megadta a feladatot, azonnal elindult a személygépkocsi Maglódra. A mozi előtt álltak meg, és egy kedves női hang máris kiszólította a teremből Tabányi nénit. Tíz perc múlva már izgatottan várta a fellépést. Mosolygott és egy könnycsepp futott végig az arcán, amikor Blaskó Mihály, a körzet riportere, eléje tette a mikrofont. A maglódi utcán ... hangzott fel a népdal, mely tovább tartott ugyan három percnél, de amelynek végén a zsűri és a gyömrői közönség is vas tapssal jutalmazta Tabányi nénit. (g. J.) VIII. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1966. NOVEMBER 15., KEDD Ebben az évben 740 ezer forint A község helyett — csatornába A Monor községre eddig lehullott csapadék —, mert a község mély fekvésű — elöntötte a földeket, a házak udvarait, megrongálta a lakóházakat. Sok ezer forintos kárt okozott a magasabb fekvésű községekből Monorra zúduló víz. A belvízveszély megszüntetése érdekében elkészült a község mellett húzódó övcsatorna terve, s ebben az évben megkezdődtek a csatorna építésének munkálatai. A kifli alakú csatorna a magasabb helyekről a községre zúdúló vizet nyugat és kelet felé vezeti le. Egyrészt a gyűli főcsatornába, másrészt a Bogárzóba. Ebben az évben elkészült a csatorna egyik ága, melynek építéséhez 740 ezer forintot használtak fel. 1967-ben 560 ezer forint költs égfelhasznál ássa) elkészítik a csatorna másik ágát. A község mellett húzódó csatorna összköltsége kétmillió 400 ezer forint. A csatorna enyhe kanyart ír le, ezért az eddig elkészült szakasznak azokat a részeit, ahol kanyarodik, 40-szer 40-es betonlapokkal bélelték ki, hogy a víz ne rongálja meg. Az utóbbi időben különböző fórumokon elég sok szó esik a termőtalaj védelméről. Továbbá arról, hogy évről évre csökken a meglévő termőtalaj terület. S ennek több oka van. Én ezek közül csak egyet szeretnék itt szóvá tenni. Sajnos elég gyakori jelenség a járás nagyüzemeiben, hogy a határban lévő dűlöútak mellett még egy, vagy — elo/or- dul olyan eset is, — két másik kocsiút is van. Elismerem,- víziókkal vetkeztek, éppen olyan sikerrel! Volt a pályán száraz talaj is a kapuk előtt, itt szárít- koztak a játékosok. A vízilabda-mérkőzésen igen gyakori a lehúzás, a szemspriccelés. Itt mindez sáros, piszkos vízzel történt. László Karcsitól bizonyára megirigyelhették a szőtte hajat, mert bekenték barnára. Ezért nem látta szegény, a labdát. így járt Godina és Ko- czor is, akik az ellenfél lábát találták el puszta véletlenség- ből. Erre vallott ártatlan arckifejezésük. Hogy hol volt a labda? — Az nem volt érdekes! A futball senkit sem érdekelt. Az új sportág sokltal izgalmasabb élményt nyújtott. A játékvezető kitűnően ismerte a szabályokat, nem engedte meg a durva játékot, szigorúan alkalmazkodott a talajhoz. Szerencséje volt, hogy szárazon úszta meg, egy csepp sár sem volt öltözékén. Meg kell mondani őszintén, nem mindenkinek tetszett az új játék. K. Nagy Jancsit például ki kellett állítani. Technikáját nem tudta kellő finomsággal kihasználni. Vele ment azonban „harcostársa” is, ők jártak a legjobban: leghamarabb felöltözhettek! Valami olyasmit írtam hétközben, hogy a monori csatárok nem fognak öt gólt rúgni. De, kérem, ilyen körülmények között meg kell becsülni és meg kell köszönni a kettőt is — mármint a váciaknak, akik megsajnálták a monori csatárokat. Hiába, nem lehet egy új sportágat máról holnapra megtanulni. S nehogy, azt gondolja a kedves olvasó, hogy a közönség nem volt elégedett. Igaz, a szurkolók kisebbsége sok szép gólt akart látni, de a többség jól szórakozott. Majdnem tömeg vizibemutató lett, mint Kartal ellen — víz nélkül. De az okos holtáig tanul! A nedves levegőn hamar lehűltek a kedélyek, s nem maradt, más, mint megtárgyalni a monori játékosok „bátor” helytállását. Ha ilyen erővel játszottak volna a szárazon — akkor nem kellene most sporttudósítás helyett, ironikus hangvételű, enyelgő stílusban krokodilkönnyeket hullatni. Mert nem más ez, mint kései sirató. Pedig örülnünk kellene, mert kaptunk még egy év haladékot ahhoz, hogy legyen időnk megerősödni. Elvégre területi bajnokság is van! Hörömpő Jenő A termőtalaj védelme érdekében hogy a régi Utak többsége keskeny, nem alkalmas gépek közlekedésére, ezért a régi utakat meg kell bizonyos mértékben szélesíteni. De ez még mindig nem indokolja, hogy egy-egy táblán kétszer, vagy háromszor olyan széles út legyen, mint amilyenre ténylegesen szükség van. Furcsa és érdekes jelenség, hogy vetés idején felszántják az egész táblát, és csak a rendes utat hagyják meg. Sokszor így is vetik el a gabonát, s vetés után kezdődik az út szélesítése, a vetés kitaposása, a termőterület csökkentése. Ez pedig nem helyes, nem jó, feltétlen változtatásra szoruló helyzet. A termőterület védelmének szép példáját találjuk a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi üzemegységében. Itt a következőt csinálták. Az őszi vetésű táblákat mély barázdával vették körül. A „veszélyesebb” helyeknél, tudniillik ott, ahol a gépek és fogatok megkezdik a táblára való rámenetelt, vagyis a rendes út szélesítését, ott mély árkot ástak. Ezzel kívánják elejét venni annak, hogy a termőterület az utak szélesítése miatt csökkenjen. Az egészhez csak annyit kívánok még hozzátenni: a szárazhegyiek kezdeményezése helyes, követendő minden mezőgazdasági nagyüzem számára. (MJ) VB-ULES lesz ma Bényén 14 órai kezdettel. Napirenden: az 1966. évi 'köía-tétxfik végrehajtásáról és a község felvásárlási tervének teljesítéséről szóló jelentés. Maglódon 16 órakor a cigány lakosság négyéves távlati tervének végrehajtásáról tárgyalnak. Péteriben 18 órakor a szakmaközi bizottság munkáját értékelik. Pilisen 16 órai kezdettel beszámolnak a tsz-ek téliesítési munkáinak végrehajtásáról, építési beruházásaik állásáról. Tápiósülyben 14 órakor a ta* nácsülés anyagát tárgyalják. Rózsaszín szemüveg nélkül Csak kíváncsiságból kérdeztem meg, hány író—olvasó találkozó volt ebben az évben Monor községben. Hogy sikerültek, s kik azok az írók, költők, akikkel szívesen találkoznának a járás irodalom-, könyvszerető lakói? Kettő volt Monoron. Többet terveztek, de akit hívtak, nem jött el. Kérdezgettem, hogy hogy látják a könyvtárak vezetői, hasznosak-e ezek a találkozók, van-e érdeklődés irántuk a községekben? Lenne, mondták, ha... A „ha” után én folytatnám, mégpedig ott, hogy ezeknek a találkozóknak objektív és szubjektív feltétele van. Az egyik, hogy az író szívesen jöjjön. Az, hogy valaki szívesen beszél magáról, arról, amit négy- szemközt az írógéppel bevall magáról — a regényéről, verseiről — alkat kérdése. Meggyőződésem, hogy becsületes, felelősségérzettől áthatott írónak nem közömbös, hogy mi a véleményük könyvéről azoknak, akiről, vagy akiknek írta. Az olvasónál kicsit más a helyzet, ő nemcsak a könyv íróját, hanem a saját illúziói, elképzelései megtestesítőjét, esetleg ideálját, példaképét is látni akarja, amikor elmegy meghallgatni — és megnézni — kedvenc íróját költőjét. S ha a szervezés is megfelelő, időben megérkezik a hallgatóság, s időben az író — akkor a találkozás — élmény. Váci Mihályt, Molnár Gábort, Bihari Klárát, Szabó Magdát nemcsak olvasni, de hallgatni is élmény. De ha „objektív akadályok” jönnek közbe — a leggyakoribb és legbosszantóbb közülük, hogy előadás előtt néhány órával mondja le az író a találkozót, az már kellemetlen. S ha Veres Péterrel akar találkozni egy falu lakossága, mert szeretik a könyveit, magukra ismernek a regényeiben, mert beszélgetni is szeretnének vele, a régi életről, mert tanácsot is szeretnének kérni tőle — és mást küldenek helyette — ez már bosz- szantó. Mert ezeket a találkozókat nemcsak „lenií” kell megszervezni, hanem „fent" is. S legalább olyan körültekintéssel és tisztelettel, mint ahogy egy-egy faluban, községben várják az írókat, költőket. Egy-egy jól sikerült találkozó után jó néhány új taggal szaporodott a rendszeres könyvolvasók száma és a könyvtári tagoké is. S ha „elmaradt” a találkozó, csalódottan és kicsit keserű szájízzel széledtek szét az emberek. Lehet ez a találkozás élmény. És lehet csalódás is. Az emberek olyan furcsák! Egy ilyen kellemetlen meglepetés után nem azokból ábrándulnak ki, akik az utolsó pillanatban felborítják a programot és egyszerűen ha- zaküldenek 30—40 embert, hanem a könyvekből. Ez pedig nagyon keserű élmény. (d) MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: A legszebb. Maglód: Nyomoz a vőlegény (széles). Monor: Az állhatatos feleség (széles). Pilis: Lobo a farkas. Tápiósöly: Egy szösz! szerelme. Üllő: Vanina Vanini (széles). Vecsés: Sakk-matt (széles).
