Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

9fNagypecsét“ a vízmű tervein Huszonhét kilométer — Hosszú volt az út, amíg eddig is eljutottunk —, mond­ja megkönnyebbült sóhajjal Monda János nagykátai ta­nácselnök. — Impozáns — bólogat el­ismerően Kulcsár Pál községi párttitkár. Valóban, ez a legtalálóbb Szó: impozáns. Mérnöki terv­rajzok, kiterítve az egyik asz­talon, s a másikon a nagyká­tai vízmű távlati képe. — Negyven méter magas lesz a víztorony —, mondja a tanácselnök —, modern vona­lú vastalanító, és egyéb mel­léképületeik épülnek köré, s B huszonhét kilométer hosszú Vezeték behálózza majd az égész községet. A rajzok fölé hajolunk, képzeletünkben már működik a vízmű, s gyepszőnyeg, gömbfák díszítik az épületek, a torony környékét a községi tanácsháza mögött. — Hét éve húzódik ez a do­log. De most már rajta van a terveken a nagypecsét —, s mutatja, mint valami diadal­mi jelvényt. — Huszonkét millióba Jog kerülni, de meg­van rá az anyagi fedezet is. Persze, hosszú évekre elviszi a községfejlesztési pénzt, de még így is csak a lakosság egyöntetű segítségével való­sulhat meg. A nagykátaiak családonként háromezer fo­rinttal járultak hozzá a létesí­téséhez, ez több, mint hatmil­liót jelent. Ezenkívül jelentős társadalmi munkát vállaltak. Már most elöljáróban meg kell mondjam, a legkomolyab­ban számítunk erre. Egyéb­ként jellemző a lakosság őszinte bizalmára, hogy bár még egy kapavágást sem lát­tak, már háromszázezer fo­rint körüli összeget befizettek. Kilókra menő dossziéköteg- re mutat a tanácselnök. — Hát ez az. A vízmű be­ruházási programja, és a ki­viteli terv első üteme. Első ütem? S ha van első ütem, akkor nyilván van má­iárási tanácstagi fogadóórák és beszámolók Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel Berényi György Tá- piószelén, Miló Béla Nagy­kátán, Tumann Vilmos Tá- piószentanárton-Göfoölyjárá- son, Mészáros Judit Tápió- bicskén, Kókai Márton Szentlőrinckátán, Rada Jó­zsef Szentmártonkátán fo­gadóórát és beszámolót, Meggyes József Farmoson fogadóórát tart. Boros András Tápiógyör- gyén és Koch Pál Tóal­máson kedden fogadóórát, Veres János Pándon szer­dán beszámolót tart. sodik ütem is? Mit jelent ez? De egyáltalán, mi a lényege ennek az egész vízműnek? — A félreértések elkerülése végett tisztázzuk: ez a vízmű­társulás közkifolyói kutak lé­tesítésére alakult. A lakosság Nagykátán jelenleg jó minő­ségű ivóvizet mindössze há­rom közkútból nyer. Vannak, akik a kannákkal ezért kilo­métereket gyalogolnak. A há­zaknál, de még a nagyobb in­tézményeknél levő saját ku­tak egyike sem elégíti ki min­denben az egészségügyi köve­telményeket. A vízmű meg­építésével az a célunk, hogy senkinek ne kelljen három­négyszáz méternél messzebbre menni ivóvízért. Ezt megvaló­sítjuk. S a megvalósítás ja­nuárban kezdődik. Az első ütemben, jövőre megépül a víztorony, s a nagy gerincve­zeték. Ez a Dózsa György úton, az Árpád utcán, a Jász­berényi úton és a Kossuth Lajos utcán vonul végig. A második ütemben épül meg a vastalanító, a klórozó, s a le­ágazó vezetékek. Ez átnyúlik a vasúton túlra is. Ezenkívül még három mélyfúrású kutat furatunk, s így a meglevő há­rommal együtt hat kútból nyeri Nagykáta a vizet. Az egész vízmű legkésőbb 1969 végére készül eí. Villanymo­torok szívják a kutakból, il­letve nyomják a toronyba, a vezetékekbe a vizet. — Igen ám —, vetjük el­len —, de áramszünet esetén víz nélkül marad a község? Elmosolyodik. Látszik, az évek során valódi szakembere lett ennek a témának. — Több, mint egy napra való tartalékunk lesz, állan­dóan, s azon kívül minden percben üzemképes benzinmo­torok állnak indításra készen. Ezek hiánytalanul helyettesít­hetik a villanyt. — Nagykátán sem áll meg a fejlődés —, mondja a párt­titkár —, ha nem is budapes­ti tempóban, de itt is nyílnak majd bizonyára újabb utcák, újabb lakóházak, sőt társas­házalt fognak épülni... — Értem, erre is gondo­lunk — veszi át a szót a ta­nácselnök. — A tervek alap­ján tovább bővíthető majd a hálózat. Valóban, erre gondoltunk. S búcsúzóul még arra: kedves nagykátaiak, hát akkor ja­nuártól Nagykáta is egy ost­romlott várhoz fog hasonlíta­ni, ahol járdákat törnek fel, árkokat ásnak. Lehet, hogy pallókon keresztül fogúnk be­jutni a házakba, árkot ug­runk, s tócsákba toppanunk. De ez az előrelépés háborúja lesz, örüljünk neki, megéri. (deregán) Bedolgozókat foglalkoztat Tápiószelén a Május I. Ruhagyár Előzetes tárgyalások után a hónap első napjaiban Tápió- szelére látogattak a budapesti Május 1. Ruhagyár vezetői. Harminc tápiószelei háziasz- szonnyal kötöttek szerződést, amelynek értelmében az asz- szonyok házimunkájuk mel­lett orkánkabátot varrnak a ruhagyár részére. Ezzel a megállapodással a szelei asz- szonyok egyik régi problémá­ja nyer részleges megoldást. A ruhagyár vezetői ígéretet tettek arra, hogy biztosítják a folyamatos anyagellátást, munkát. A megállapodást megelőző tárgyalásokat az asszonyok nevében a járási nőtanács, a helyi nőtanács és a Tápiószelei Földművesszö­vetkezet kereskedelmi osztá­lya bonyolította le. III. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1966. NOVEMBER 13., VASÁRNAP Több istálló - több hús Húsz hónap: öt és fél mázsa ♦ Negatív — beköthető Négyszer ennyi juhot is elbírna a bicskei határ A Tápióbicskei Községi Ta­nács legutóbbi ülésén Horváth József főállattenyésztő tartott beszámolót az Április 4. Tsz állattenyésztésének helyzeté­ről, fejlődéséről és az állat­egészségügyi helyzetről. Elmondotta, hogy a terme­lőszövetkezetben 430 szarvas- marha, 978 sertés, 553 juh és 68 ló van. Ebben a gazdasági évben csaknem 23 ezer napos­csibe nevelését kezdték meg. Ezután az egyes tenyésztési ágakat ismertette részleteseb­ben. A szövetkezet szarvas­marha-tenyésztése jelenleg még az állomány felszaporí­tásának időszakában van. 1969-ig három új istálló készül el, egyenként 108 férőhellyel. Csak ezek felépítése után ér­hetik el — mondotta —, hogy a tehénállomány a felét adja az egész marhaállománynak, ami már kedvező arány lenne. A szarvasmarha-állomány nö­velése jelenleg is csak férőhe­lyen múlik. Az építőipari vál­lalat szerint jövőre elkészül a második istálló, s akkor már a mostani 127 darabos tehén- állományt 208-ra tudják nö­velni. Az istálló vízellátása lénye­gében megoldódott, s ezzel egy időben elkezdődött a gépi fejés is. Augusztus végéig 1291 hektoliter tejet értékesí­tettek. Biztosított az állatok téli ta­karmányellátása. Negyvenöt vagon szálas takarmánnyal rendelkezik a szövetkezet. lyi 80 hektoliterről 135 hek­toliterre emelkedett. A legkevesebb munkaráfor­dítással s a leggyorsabban a baromfitenyésztés hozza meg a hasznot. A mintegy 23 ezer darab kiscsirke összes takar­mányozási költsége 270 ezer forint volt. A munkabér 29 300 forint, az értékesítési összeg 494 ezer forint, tehát a tiszta jövedelem majdnem 200 ezer forint. A baromfitenyésztésnél is igen sok bonyodalmat okoz a helyhiány. Az előírásos négy­zetméterenkénti 12 darab he­lyett Tápióbicskén 20—30 da­rab állat van. Ilyen körülmé­nyek között lassúbb a fejlő­dés, csak később érik el a le­adási súlyt. (pápai) S rai S Levelesládánkból Szebb volt az eddigieknél Azt hiszem mindannyiunk nevében írom, hogy az idén líókárn megrendezett novem­ber 7-i nagygyűlés és műsoros est felülmúlt minden eddigit. Pedig — az igazsághoz tarto­zik — az elmúlt évek ünnepé­lyed is színvonalasak voltaic. Kicsi művelődési otthonunk a szó szoros értelmében teljesen megtelt. Mintegy kétszázötve­nen voltak a kis teremben, s akiknek nem jutott hely, az Utcán és az udvaron hallgat­ták végig az ünnepi beszédet az azt követő műsort. Az előadóról is szólnom kell. Miló Béla, a járási tanács elnökhelyettese közvetlenül, papír nélkül, szinte beszélgetés tormájában érzékeltette a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jelentőségét. Az egyébként is nagy hír­névnek örvendő kókai dalárda énekszámait nagy tapssal ju­talmaztuk. örömmel láttuk a dobogón a Kossuth Termelő­szövetkezet KISZ-fiataljait. Irodalmi műsorral rukkoltak ki. A művelődési otthon tánc­csoportja magyar csárdásokat adott elő. Az egész est megrendezése, összeállítása avatott kezekre vallott. Vöröskeresztes értekezlet A vöröskeresztes alapszer­vezeti titkárok részére ked­den délelőtt 9 órai kezdettel értekezletet tartanak Nagyká­tán, a járási pártbizottság dísztermében. Az őszi-téli fel­adatokat beszélik meg. ÜNNEP UTÁNI ELLÁTÁS? Az elmúlt években napon­ta panaszkodtak az embe­rek Szentmártonkáta-Ujte- lepen arra, hogy a kenyér 10—11, sőt 13 órakor ér­kezik a vegyesboltba. Az illetékes szervek ezt azzal indokolták, hogy viszony­lag későn nyit a vegyes­bolt, nem szállíthatnak előbb. Néhány hónapja a földművesszövetkezet külön kenyérboltot nyitott, ahol az elárusító már reggel fél 7-kor a vevők rendelkezé­sére áll. Ö igen, de a ke­nyér nem. Gyakoriak most is a panaszok, hogy későn hozzák. A kettős ünnep után, ked­den 9 óra után érkezett meg a kenyér, s ezt még azzal tetézték, hogy ünnep előttit, péntekit, szombatit hoztak. S ha még ez nem lenne elég kifogásolnivaló, tegyük hozzá: az is sület- len volt. SPORT Szentmártonkáta a járási bajnok Eldőlt az elsőség kérdése a járási labdarúgó-bajnokság­ban. Szentrftártonkáta két ponttal megelőzte Tóalmást, s így megnyerte az 1966. évi járási labdarúgó-bajnokságot. Az elmaradt mérkőzés már nem befolyásolhatja az első­ség kérdését. A végig egyenletes teljesít­MOZIMUSOR , Nagykáta ma: Szakadék felett, s matiné: 101 kiskutya. Hétfőtől- ^ szerdáig: Minden kezdet nehéz. ^ Tápiószele ma: Minden kezdet ne- ^ héz, matiné: Majdnem baleset. J Hétfőtől szerdáig: Szállnak a dar- s vak. Tápiószentmárton ma: Hol a ? tábornok?, szerdán: A meztelen diplomata. Szentmártonkáta ma: Fügefalevél, szerdán: A Lord és bandája. Tápióság ma: örök meg­újulás. Tápióbicske ma: Nyári bo­londságok, ifjúsági előadás: Tü­csök. Pánd ma: Minden kezdet nehéz. Tápiószőllős ma: A hét­köznapi fasizmus, szerdán: Szigo­rúan titkos. Farmos ma: Fény a redőny mögött, szerdán: Ojra élünk. Káka ma: Fantomas, szer­dán: Az államügyészé a szó. Tá- piószecső ma: Házasság feltétel­lel, ifjúsági előadás: Ordasok kö­zött, szerdán: Nyomoz a vőle- . gény. Szentlőrinckáta ma: Az első s esztendő, szerdán: Szakadék fe­ji lett. ményt nyújtó szentmártonká- tai csapat megérdemelten nyerte el azt a jogot, hogy magasabb osztályban, a terü­leti bajnokságban ‘képviselje járásunkat. Az utolsó forduló eredmé­nyei: Ű j szilvás—Tápiószentmárton 8:2, Szentmártonkáta—Szent- lőrinckáta 3:0, Tápiószőllős— Nagykáta II. 1:2, Tápióbics- ke—Kóka 10:3, Tóalmás—X. A bajnokság állása 1. Szentm.-káta 22 17 1 3 50:17 37 2. Tóalmás* 22 16 2 3 68:25 35 3. Tápióbicske 22 15 2 5 62:40 32 4. Nagykáta II. 22 14 2 6 76:46 30 5. T.-szentmárton 21 11 5 5 73:35 27 6. Tápiószőllős* 22 10 3 9 56:32 22 7. Pánd 21 7 4 10 45:47 18 8. Újszilvás 20 6 2 12 30:64 14 9. Tápiógyörgye 22 5 2 15 26:57 12 10. Szentlőrtnck. 22 4 2 16 18:48 10 11. Kóka 20 3 2 15 29:83 8 * büntetőpont levonva. Táplószele II. törölve. MAI SPORTMŰSOR Űjszilvás—Pánd, elmaradt járási labdarúgó bajnoki mér­kőzés, Tápiószentmárton— Nagykáta MNK járási döntő. C“ákó Ferenc » Kairói szőnyeges A tehenészet a leadott tej- mennyiség után tejelő táp jut­tatásban is részesül. Nagy se­gítségükre lesz a háromezer köbméter siló is. A most ké­szülő istállókba mindenkép­pen negatív tehénállományt akarnak bekötni. Ennek érde­kében 102 darab növendék­üszőt tbc-vizsgálat alá vetnek. Sokat fejlődött az elmúlt évhez képest a szarvasmarha­hizlalásuk. A jelenlegi állo­mány 70 százaléka exportké­pes minőségben kerül leadás­ra. A hízóbikák 20 hónapos korukban érik el az 5 és fél mázsás súlyt Ami a sertéstenyésztést il­leti, 85 anyakoca, 69 kocasül­dő, 333 hízó és 485 jövő évi hízóanyaguk van. Februárban jelentős kár érte a szövetkezetét, 300 szopós malacuk hul­lott el vírusos hasmenés következtében. Ez az oka annak, hogy sertés­leadásukat 850 darabra kellett csökkenteni. Most folyik a kiöregedett kocák lecserélése. Hetven ko­casüldőt vettek meg a Dán- szentmiklósi Állami Gazda­ságtól, amelyek beállítása után fokozatosan kicserélik s. régi állományt. Eléggé gyakori a sertéstele ■ pen a gyomor- és a bélgyulla­dás. Diétás kosztat adnak az állatoknak, ez ugyan megállít­ja a bajt, de a gyengébb egye- dek így is elhullanak. Ennek következménye, hogy az állo­mány visszamarad a fejlő­désben és csak késve éri el a 30 kilogrammos súlyt. Ez után a súly után ugyanis már nem okoz komoly bajt a fertőzés. Nagy gondot okoz — mon­dotta a főállattenyésztő —, hogy mindkét sertéstelepüket fel kell számolják és a serté­seket új helyre kell telepítsék. Legtöbbet az elmúlt gaz­dasági évben a juhászat fejlődött. Tápióbicskén nem 500—600 juh élne meg, hanem ügyes gazdálkodással és a terület jobb kihasználásával az állo­mányt akár kétezerre is fel lehetne fejleszteni, ha ugyan­úgy, mint a többi ágazatnál is, nem okozna gondot a fé­rőhelyhiány. Egy juhról át­lagban' 4,5 kilogramm gyapjút nyírtak le, a pecsenyebárá­nyokról pedig 1,71 kilogram­mot. Juhtejbeadásuk a tava­nők. A vendégek kis szőnye­geken ülnek, és nagy pohárból fogyasztják az amerikai Co- ca-Colát. Kedvenc csemegéjük pedig a kókuszdiószósz. Mint mondja, az első nap a kairói emberekkel ismerke­dett. A nők tetőtől talpig fá­tyolban járnak. Vallásuk sze­rint — általában mohamedá­nok és koptok — nem szabad férfira nézniük. — Csodálatos dolgokat lát­tam az egyiptomi múzeumok­ban. A régi egyiptomi művé­szet tárgyai és a fáraók szob­rai közül is talán a legfelejt­hetetlenebb számomra Tut- Ank-Amon világhírű arany halotti maszkja. Nagy örömet jelentett a messzi Egyiptom­ban, hogy a győri vagongyár­ban készült vonattal utaztam a Nílus mentén Luxorba és Aswanba. Luxor a fáraók vá­rosa. Vele szemben Théba, a muzeális királyi sírokkal. Na­pokig tudtam volna csodálni a szfinkszeket. — A következő és egyben a legutolsó egyiptomi állomá­sunk Aswan (Asszuán) volt. Sivatagi úton, vastag homok­tengeren jutottunk ide, hogy megtekintsük, megcsodáljuk a világ legnagyobb építkezését, a szovjet segítséggel épülő asszuáni gátat. A Nílus vizét a Balatonnál többször na­gyobb mederbe gyűjtik. Nas­ser tó a neve. Ebből táplálják vízzel a sivár földet és így növelik a termelést. — Búcsúzóul egy kérdéssel fejezném be a beszélgetést: hová és mikor tervezi jubi­leumi, a 25. külföldi útját? — Jövőre Kubába szeretnék menni. Szeretnék megismer­kedni a kubai emberekkel, s közvetlen közelről látni a le­írások, képek alapján szá­momra oly csodálatos Havan­nát. Urbán László Egy rádióadásban hallottam először a kókai Röjtöki Haj­nalka tanárnő nevét. A rádió mint a Berlin—Stockholm— Helsinki társasutazás részve­vőjét interjúvolta meg. Érdekelt a dolog, ezért fel­kerestem a tanárnőt —, de itt­hon, Kákán. — Egy gyönyörű, cseh tát­rai úttal kezdtem külföldi utazásaim sorát, 1958 nyarán. Azóta huszonnégy országban voltam. Ez ideig legszebb, leg- élménydúsabb az egyiptomi utam volt. Fölidézi az izgalmas Buda­pest—Athén repülőutat. On­nan tovább az Égéi és Föld­közi-tenger fölött a kairói re­pülőtérig. Éjjel 2 órakor érke­zett meg a titokzatos városba. A mecsetekben már kezdték imáikat a mohamedánok. El­ső útja — úgy alakult —, egy arab bárba vezetett. — Hogyan szórakoznak? — Keleti zene — hastáncos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom