Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

tut MKCYU 1966. OKTÓBER 28., PÉNTEK Hazánk kitűnő földtani adottságokkal rendelkezik Elkészült a hévízkutak katasztere Újabb kutatások hőforrások után Katasztert állítottak fel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben Magyaror­szág hévízkútjairól. Egész Európában nálunk készült először ilyen adat­tár. A hévízfeltárás szempontjá­ból az ország területének jó része világviszonylatban is igen kedvező földtani és geo­termikus adottságokkal ren­delkezik. Jellemző erre,' hogy a talajfelszíntől lefelé haladva a kontinensen átlagosan 33 méterenként, nálunk pedig már 18 méterenként emelke­dik egy Celsius fokkal a hő­mérséklet. A kataszter valamennyi 33 fokosnál melegebb vizű, összesen 250 kútra terjed ki. Ötvenkét százalékuk 34—35, 26 százalékuk 45—60, 22 szá­zalékuk pedig 60—98 Celsius fok hőmérsékletű A'izet ad. A vidékenként eltérő adottságok­nak megfelelően a hévízkutak igen egyenlőtlenül helyezked­nek el az ország egyes részein. Csaknem kétharmaduk a Tiszántúlon van, míg a Dunántúlra még 15 száza­iéit sem jut. Az összes kutaknak valami­vel több, mint a felét fürdők­ben hasznosítják. A kataszter minden egyes kútról 50—60 adatot, s ezenkí­vül térképeket, grafikonokat tartalmaz. A fúrások mélysé­gét, műszaki adatait és vízho­zamát ismertető „kútnacioná- lék” mellett megtalálhatók benne a kútra, illetve vizére vonatkozó hidrológiai, geoló- gaiai, kémiai és egyéb vizsgá­latok eredményei. A működő hévízkutakon kívül a katasz­ter kiterjed az olajkutatások során meddőnek bizonyult, de víztermelésre kiképezhető kutatóforrásokra is. A további hévíz-feltárá­soknak és a hasznosítási lehetőségek kimunkálá­sának alapját ezentúl ez a kataszter képezi. A most összegyűjtött és rend­szerezett adatokból a szakem­berek olyan törvényszerűsége­ket állapítanak meg, amelyek­nek ismerete hatékonyabbá és eredményesebbé teszi az újabb kutatásokat. TV-torony épül a Hortobágyon A magyar—román televízió mikrolánc kialakításához a Haj­dúságban tv-torony épül Deb­recenben, a Hortobágyon és Komódiban. A debreceni Nagyerdőben már 50 méter magasan dolgoznak az építők. Az őstölgyek fölé 96 méter magasan nyúlik majd a tv- torony, amelynek csúcsmagas­ságát a tervek szerint még eb­ben az évben elérik. A Horto­bágy szélén Üjszentmargita határában a tv-torony alapo­zásán dolgoznak. Komádi ha­tárában 160 méter magas­ságú lesz a vasbetontorony, » erre helyezik a vasszerkeze­tet. A debreceni és a hortobá­gyi tv-torony a jövő évben ké­szül el, a komádi torony mű­szaki átadására 1968-ban ké­rni sor. Vfssssssssssssssssssssssssssss/’sssj’ssssssfwsssmsssssssMssssssssssssssMsssssssssss NEMZETI SZAKÁLL-VISELETEKI Hollandia... Olaszország... Albánia... Venezuela. ÜJ VILLANYSZERELÖ-TANMÜHELYT kapott a Ganz—MÄVAG. A modern műhelyt a gyár saját erejéből építette, a harmadéves ipari tanulók közreműködésével. A korszerű tanulóműhely jelentős segítséget ad mind a gyengeáramú, mind az erősáramú ipari­tanuló-képzésben. Mikor üzemi baleset a baleset? Munkaügyi perek a Legfelsőbb Bíróság előtt SOMOGYHATVAN Bikavadászat Somogyhatvanban egy ha­tomra talmas, több mint egy ^ súlyú bika a vágóhídra szállí- ^ tás közben megvadult, kitép- ^ te orrából a karikát és kísé- ^ rői ellen fordult. Azok a víz- ^ torony létrájára, a vontatók­éra és a kazlakra kapaszkodtak ^ fel. Az őrjöngő bika két óra ^hosszat rettegésben tartotta a ^ major népét. Tekintve, hogy S nemrég a járás egy másik köz- § »égében, Rózsafán, á megva­dult bika emberhalált okozott, $úgy döntöttek, hogy nem kí- ^ sérült meg még egyszer az ál­ltat lefogását. A dühöngő § tot lelőtték. ! álla­Egy vasipari üzemben bal­eset történt: a brigádban dol­gozó négy nő egyike átvette a másik brigádtag gépének ke­zelését, s miközben egy pil­lanatra elfordult, hogy sze­mét védje a szilánkoktól, a fűrész elkapta a kezét és ösz- szeroncsolta. Kártérítési peré­ben a két alsó fokú bíróság ellentétes döntése után végül is a Legfelsőbb Bíróság ítél­kezett. A végső döntés indoklása szerint maga a sérült, a bri­gád többi tagja, de a vállalat „Hivatalos" megbeszélés a cukrászdában Cukrászdában találkozott az állami gazdaság több vezetője, közöttük egy mérnök is, aki a közelben lakott A megbeszé­lés közben a mérnök a gaz­daság motorkerékpárját köl­csönkérte és hazament rajta. Később a gazdaságba is el­ement, majd visszafordult, s miután a társaság tagjait már nem találta a cukrászdában, ismét hazaindult. Közben egy szembejövő teherautót ki kel­lett kerülnie, s leszorulva az útpadkára, megsérült. A kártérítési perben az elsőfokú bíróság elutasító íté­letet hozott, kimondva: nincs bizonyíték arra, hogy • a cukrászdában tartott összejö­vetel hivatalos volt és azon a később megsérült mérnök munkaköri kötelezettségből vett részt. A baleset tehát nem tekinthető üzemi baleset­nek. Fellebbezés után a má­sodfokú bíróság megítélte a kártérítést, azzal az indoklás­sal, hogy a baleset üzemi bal­eset, mert a felperes mérnök a cukrászdában munkájával összefüggésben tartózkodott. A másodfokú ítéletet a Legfel­sőbb Bíróság törvénysértőnek minősítette s a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. A jogszabály értelmében — hangzik az indokolás — a bal­eset üzemi jellegének megál­lapításánál a munkából való elindulás szorosan összekap­csolódik a hazatéréssel. A kerületvezetői értekezletről való távozással a felperes — a mérnök — munkaköri ten­nivalója befejeződött, a cuk­rászdái összejövetel tehát nem ítélhető munkaértekezletnek, s így a baleset sem tekinthető üzemi balesetnek. A kártérí­tési igénynek így semmi alap­ja nincsen. Bányatüzoltás és következményei | Szerelmi háromcsapszög... Törökország , Magyarország.. I (Komádi István karikatúrái) Amikor Pacolai megtudta, hogy fe­lesége, született Kebel Árnál rend­szeresen, folytató­lagosan és vissza­esőként megcsalja őt, keserűen sikol- tott fel: — Kivel, mert azt is megölöm?! Az aggódó és jó szándékú barátok szemérmesen kö­zölték vele, hogy többel is, most — ezt Kajevác közöl­te Pacolaival — egy Kemecsei ne­vezetű félkövér anyagbeszerzővel. — Kemecsei? Kemecsei? — töp­rengett Pacolai, mert nem emléke­zett, hogy ilyen barátja lett volna. — Nem annak a Zoltainak az uno­kaöccse? Mikor megnyug­tatták, hogy Amálka igenis, az­zal a Kemecsei- vel csalja meg, aki annak a Zol­tainak az unoka­öccse, Pacolai ar­cát a megbékélés és a megbocsátás lágy mosolya ön­tötte el. — Mi van, te örülsz, hogy a fe­leséged a Keme- cseivri csal meg? — kérdezte meg- hökkenve Kaje­vác. <— Nézd, nem érted te a dolgot. Már egymagában az is valami meg­nyugtató önbizal­mat ad az ember­nek, ha legalább tudja, hogy kivel csalja meg a fele­sége. De most nem is erről van szó. Mikor megtudtam, hogy a Kemecsei annak a Zoltainak az unokaöccse, eszembe jutott, hogy a Zoltai fe­leségének az uno­kahúga a Gömb­kerekítő Vállalat­nál dolgozik.. . Na, már most, ott, ahol dolgozik, udvarol neki egy fiú, bizonyos Ko­vács, akinek az apja a Mindent Kiszerelő Vállalat főkönyvelője. Nos, ez a válla­lat rendszeres koo­perációban van az Olcsóságok Áru­házával, amelynek főkönyvelője vi­szont rendszere­sen együtt horgá­szik Burbuiya Bá­lint igazgatóval. És ez a jó. Ezért örültem, hogyha már Árnál meg­csal, akkor Keme- cseivel csaljon meg, mert ez a Kemecsei annak a Zoltainak az uno­kaöccse, aki... — Ne ... ne ... könyörgöm — jajdult fel riadtan Kajevác — ne kezd elölről... Csak azt mondd már meg végre, hogy ki az a Bur­buiya Bálint, és hol igazgató... — Burbuiya már nyugdíjban van, azért van ideje horgászni... de az unokaöccse, Pöszméte Teoíil intézi a gépkocsi­kiutalásokat ... Érted már? Iste­nem, hogy fog visszarohanni hoz­zám, az én Amál- kám, ha meglát a kocsin, amiért ő szól majd Keme- cseinek, hogy ro­han majd vissza hozzám és a ko­csimhoz ... Te, mondd, Kajevác, remélem, nem va­lami csélcsap em­ber ez a Keme­csei? Gyurkó Géza Majdnem három éve foglal­koztatja a bíróságokat az a kártérítési per, amelyet egy bányatröszt vájára indított munkáltatója ellen. A per be­fejezése még mindig hátra van, mert a Legfelsőbb Bíró­ság a másodfokú ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és új eljá­rásra, valamint határozathoza­talra utasította a megyei bíró­ságot. Az előzmények a követ­kezők: A felperes vájárt 1964. feb­ruár 11-én bánya tűzoltásra rendelték ki. Ezen a napon már két műszakot dolgozott, majd a következő két napon is részt vett a bányatűz oltá­sában. Február 17-én ismét két műszakot dolgozott, még­pedig nehéz körülmények kö­zött: derékig vízben állva. Rö­vid idő múlva rosszullétre pa­naszkodott, s március 3-ig táp­pénzes állományban is volt. Ezután megpróbálta régi mun­káját folytatni, de erre nem volt képes és egy éven át be­tegállományban volt. A válla­lat végül is, mint munkára al­kalmatlant, szabályszerű fel­mondólevéllel elbocsátotta. A vájár pert indított, amely- ben kérte a fizetése és a táp­pénz közötti különbözet meg­térítését, valamint havi rok­kantsági járadék megállapítá­sát és rendszeres folyósítását. Az elsőfokú bíróság — kivé­ve a rokkantsági járadékot — jogosnak találta a vájár köve­telését és a bányatrösztöt arra kötelezte, hogy a követelt ősz- szeget fizesse meg. A járadék iránti követelést azonban el­utasította. A másodfokú bíró­ság döntése megegyezett ez­zel. Az ügy törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság elé került. A Legfelsőbb Bíróság hatá­rozata szerint az óvás alapos. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a vállalat kifejezet­ten azért bocsátotta el a vájárt, mert munkaképtelenn í vált, s így rokkantsági nyugdíjra jo­gosult. Az elbocsátás azonban anélkül történt, hogy a felpe­res részére előzőleg más, könnyebb felszíni munkát biz­tosítottak volna. Az ügyben tehát új eljárást kell lefoly­tatni. S. E. FURTOS GUSZTÁV: VÁROSI ŐSZ A Fény uralmának vége; a Homály jött el, utcák és terek csöndben behódolnak, vergődnek színei fogyó lomboknak, már csak piakát, vagy ruhadarab zöldéi, vagy neoncsövek nyugtalanul zsongó fénye. Rászáll mindenre a békés hullámú merengés, téged is elfog az égre borult borongás, s a fáknak bódult előérzete. Hangulatod, ha szépre kívánod fölfrissíteni séták jó ízével, levelek sorsát láthatod: a szél is veled lépdel, előre fut, elmarad, ugrál, bukfencez, mászik, háztetőre, száll sikló villamosra, mit bánja, szabad, vagy nem szabad, átfut a másik oldalra is, bár pirosat int a jelzőlámpa ... is vétett a szabályok ellen, mert minden dolgozó csak a számára kijelölt munkahelyen végezheti munkáját. A megsé­rült asszonynak le kellett volna állítani a gépet, amikor & másik brigádtag elhagyta a helyét, ő azonban egyszerre két gép kezelését vállalta, és ez végül is balesethez veze­tett. Megállapították ugyanak­kor azt is, hogy e szabályelle­nes gyakorlat már évek óla fennáll az üzemben, s ezért a vállalat vezetői is felelősek a .balesetért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom